Villamos és gázenergia támábanSárkánynak erős, logikus érvei vannak. Nem tudom hirtelen, milyen mértékű a piac felszabadítása a cégek/közületek számára, nem csak lépcsőzetesen bővül e. De mindenképpen oda kell figyelni a képviselőknek/biz. tagoknak (nekem is) a jövőben. A Rethmannal sajnos Várhegyiék kötöttek hosszú távú koncessziós szerződést, de lejár jövőre, ha jól tudom. Egyébként Pécsett az Önkormi VISSZAVÁSÁROLTA a BIOKOM-ot, (az ottani Rethmannt), mert olyan drágán szolgáltatott. AZÓTA JÓVAL KISEBB KÖLTSÉGEK MERÜLNEK FEL. (Országos sajtó híre, pár hónapja) A Biokom hulladékot gyüjt, feldolgoz, szelektál, lerak, jártunk ott civil szervezet megbízásából JNSz megyei polgármesterek társaságában bemutatón. Impozáns.)
Vagyis szerinted nem lehet koncessziós szerződést kötni semmire? Vagy biztosítani kell a konkurencia lehetőségét?
Pontosan!
Részletes információm van több, hosszútávra kötött hőszolgáltatási szerződésről - nem nevezhetem meg kik között jött létre, mert üzleti titkot sértenék - amelyben a hő ára, egy nagyon egyszerű árképlet segítségével, a mindenkori földgázárhoz van kötve.
A földgázár változásakor a szolgáltató közli a fogyasztóval az új hőárat. Tekintve, hogy a földgázpiac liberalizált, a kiközléstől számítva 30 nap áll a fogyasztó rendelkezésére a szolgáltató által közölt földgázárnál olcsóbb, hitelt érdemlő árajánlat beszerzésére.
Amennyiben fogyasztó be tud szerezni ilyen földgáz árajánlatot, úgy a szolgáltató köteles ezzel a földgázárral számolni és olcsóbban adni a hőt!
Több ilyen és ehhez hasonló módosítást kell elérni a koncessziós szerződésekben a fogyasztók védelme érdekében!
A szerződésmódosítást ki lehet kényszeríteni jogi eszközökkel is, arra való hivatkozással, hogy a körülmények a szerződés megkötése óta alapvetően megváltoztak. A koncessziós szerződések megkötésekor nem volt még liberalizált sem a földgáz, sem a villamosenergia piac!
A módosítások kezdeményezése előtt nem árt tanulmányozni a lehetséges szakmai alternatívákat, a szakmán belül elfogadott és kialakult gyakorlatot, az azonos primer energiahordozóval termelt hőárakat, stb. Tanulmányozni kell a jogi lehetőségeket is. Szóval több terület összehangolt együttműködésére van szükség.
A szerzódésmódosítás kezdeményezésének problematikáját abban látom, hogy sem a képviselőtestületben, sem a hivatali apparátusban nincs olyan személy, akinek erről a szakterületről átfogó, naprakész szakmai ismeretei lennének!
Emiatt minden "bemondás" alapján valósul meg, gyakorlatilag az történik, amit a koncesszor akar! Senki nem tud - és ahogy érzékelem, nem is akar - szakmai ellenérveket felsorakoztatni!
Ezen a helyzeten csak rontott az ún. tanácsnoki rendszer!
Amennyiben ezt az ügyet felvállalnád, úgy szakmai tekintetben nagyon sok érdemi javaslattal tudnálak támogatni!
Akkor nem voltam elég világos: ott én csak +próbáltam a cégek érvei közül néhányat leírni. Az biztos, hogy érdemes lenne elérni olyan módosításokat, amelyek "pontosíthatják" az áremelések számítási képleteit, mondjuk nyaralóknál miért kell egész évben fizetni a szemétért, amikor pedig télen ott senki nincs, vagy itt van a megtermelt áramon leeső árbevétel esete, stb. Csak persze legyünk tisztában vele, hogy: 1) a szerődéseket a helyi közélet reprezentánsa a közgyűlés hozta; 2) hosszú idejű szerődésekről van szó, ami részben persze jó; 3) a módosításhoz mind a két fél hozzájárulása kell(ene).
Csak egy példa: ez évben, a képlet szerint kb 17 %-os áremelést érvényesíthetett volna a a cég a távhőben, de szerencsére a szerződés egyik igen fontos pontja miatt kénytelen volt tárgyalni az önkormmal.
Hát lehet, hogy velem van a baj. Sárkány leveleiben sérelmezi (jogosan) a közüzemi szolgáltatók áremeléseit az inflációhoz képest , valamint a beruházásokra forditott költségeket. Erre Te Rethmann beruházásnak tünteted fel Kétpót.
gratulálok mélyreszántó válaszodhoz, egy zárójeles mondatra méltóztattál reagálni, aminek a végét egy soxoros szmájli zárja, de tényleg! Ezt nevezeik lényegi kiemelésnek....
amúgy miért is nem környezetvédelmi beruházás Kétpó?
Szalay Ferenc országgyűlési képviselő online fogadóórája
Időpont:2005, március 10 - 17:00
Iskolaváros(?) az iskolabezárások árnyákában
Az Egyesület a Szolnoki Közéletért (ESZKÖZ) - kitüzött céljainak megfelelöen - online fogadóóra címmel lehetöséget kíván teremteni a város netes közösségének, hogy a város közéletét leginkább foglalkoztató kérdésekre választ kapjon, kifejthesse véleményét.
Terveink szerint havonta hívunk kötetlen beszélgetésre szakembereket, tisztségviselöket, képviselöket, akik tájékoztatást adnak egy-egy nagy horderejü problémáról, akiket befolyásolni lehet egy-egy döntés elökészítésekor. Elsö beszélgetésünkre Szalay Ferencet, a város oktatási bizottságának elnökét invitáltuk, hogy eszmét cserélhessünk a város oktatási helyzetéröl, az iskolabezárásokról.
Már elözetesen is várjuk véleményeiteket, javaslataitokat, kérdéseiteket a topicban.
Néhány kérdés gondolatébresztöként:
1. Hogyan ítéli meg az iskolabezárások szakmai elökészítettségét, megalapozottságát?
2. Jelenleg van-e közép-, vagy hosszú távú oktatási koncepció a városban?
3. Mi a véleménye a jelenlegi beiskolázási módszerekröl, és a kialakított beiskolázási körzetekröl?
4. Milyen hatással lesz a város életére, hogy szinte minden "peremkerületi" iskolát megszüntettek?
5. Mit gondol:van-e szegregáció Szolnok oktatási intézményeiben?
A másik vélemény, hogy a beruházások hasznát nem látják a lakosok, kétséges bizonyíthatóságú, mivel a másik fél nyílván kimutatná, hogy a beruházások révén mennyi megtakarítás kelettkezett, ebből mennyi jutott a használónak pl. úgy, hogy kisebb mértékű lett az áremelés...
A beruházások haszna a költségek csökkenésében realizálódik.
Ha áttekinted az Alfa-Nova Kft. költség kimutatásait 2003 és 2004 évek vonatkozásában, szinte valamennyi költsége emlkedett.
Olvasd át figyelmesen az előterjesztés 1/a. számú mellékletét. Ebből sokminden kimutatható, de megtakarítás az nem, sőt...
Persze, ha tényleg kiderülne, hogya koncessziós cégeket (Alfa-Nova, Rethmann-Remondis, Kaposvári és fia Rt) meg lehetne egy kicsit szorongatnmi, elszámoltatni és ebből a város plusz bevétellel jönne ki, az tényleg nem lenne rossz, úgyhogy én drukkolok a SZPEM-SZKÖZ-nek, mint szoktam volt mondani: "...veletek száguld, vív, ujjong a lelkem..."
"[[általában is véve eléggé kolerikus tipus vagy, de az a Te dolgod, de rányomja a bélyegét a hozzászólásaidra ]]"
Én már hallottam olyan véleményt is, hogy az ESZKÖZ név választását nagyban segítette az a tény, hogy bizonyos körökben a korábbi szerveződést már "SZolnoki Permanesen Elégedetlenkedők Mozgalma" néven emlegették.
A tárgyalásokkal kapcsolatban csak arra a mondatodra reagáltam, hogy nem jó hozzáállás, ha egy szakértői véleményt, ebben az esetben pont a Tiédet, fegyverként használjuk.
Ez nem politikai kérdés, de egy fontos információ birtoklása igen is a tárgyaló fél pozícióját erősíti és ezt a pozíciót használni, hasznosítani kell.
*
A másik vélemény, hogy a beruházások hasznát nem látják a lakosok, kétséges bizonyíthatóságú, mivel a másik fél nyílván kimutatná, hogy a beruházások révén mennyi megtakarítás kelettkezett, ebből mennyi jutott a használónak pl. úgy, hogy kisebb mértékű lett az áremelés...
{Vagy mondjuk, a Remondis bebizonyítja, hogy a kétpói mamutberuházásra szükség van: környezetvédelem, modern hulladékfeldolgozás és egyéb ehhez hasonló korszerű gondolatok :)))}
*
Lehet, hogy 25 év és nem 35, mint mondtam én városi ügyekben nagyon sokáig nem vettem részt, először vagyok képviselő.
Tíz évvel ezelőtt szilárdan elhatároztam, hogy az államigazgatásnak még a környékére se megyek a jövőben! :))
de tárgyalásokon részt szoktál venni (gondolom, bár nem ismerem a Papírgyár működési rendjét.
Alapvető különbség a munkahelyem és a koncesszorok között, hogy a MONDI Rt. piaci szereplő, nem közüzemi szolgáltató.
Energiavásárlások tekintetében a piac nyitott. A villamosenergia piac 2003. január 1-el, a földgázpiac 2004. január 1-el vált nyitottá. Enegia vételi ajánlatok kérésében, azok kiértékelésében, a javaslattételben és a tárgyaláson közreműködök, de a döntés nem az én hatásköröm.
Természetesen nyitott az energiapiac a koncesszoroknak is.
Legjobb tudomásom szerint az ALFA-NOVA Kft. szabadpiacról szerzi be a földgázt és folytatott tárgyalásokat a villamos energia szabadpiaci beszerzéséről is. Ez utóbbi eredményéről nincs trudomásom.
De azért a viz és csatorna esetén talán nem kellene elhamarkodott véleményt formálnod
Mivel árkalkulációt nem láttam, csupán a kétségeimnek adtam hangot!
A történések tükrében (rendelkezésre állási díj bevezetése + víz és csatornadíj áremelés), úgy gondolom ez megérthető.
Egyébként az út nyitva van, az egyesület nevében a Versenyhivatalhoz kell fordulni, bejelentéssel, és akkor a hivatal majd eldönti, hogy igazatok van -e.
Ha a szerződések nyilvánosak lesznek és másként nem megy, ezt meg fogjuk lépni!
A szerződések nyilvánosságra hozatalát mindenképpen meg fogjuk várni.
Elképzelhetőnek tartom, sokkal nyomósabb érveink lesznek a szerződések ismeretében!
Egyébként pedig a Remondis-szal a szerződés 35 évre szól a hulladéknál.
Ha jók az információim, bár a szerződéseket nem láttam, az ALFA-NOVA Kft. és a VCSM Koncessziós Rt. szerződése is 25 évre szól!
Koncessziós szerződést kötni szabad, a koncesszióról szóló törvény ezt a lehetőséget biztosítja!
Véleményem szerint a szolnoki koncessziós szerződésekkel az alábbi bajok vannak:
- Törvényi előírás ellenére nem nyilvánosak, azokat több mint egy évtizede rejtegetik.
- Olyan koncessziós szerződések köttettek, melyekben a fejlesztések elvégzéséhez, részben vagy egészben, a város biztosítja a pénzügyi forrásokat. Mi az értelme ilyen feltételek mellett a vagyont koncesszióba adni?
- A közpénzekből részben vagy egészben finanszírozott beruházások költségvonzatait a koncesszor beépíti a szolgáltatás díjába.
- A koncesszorok minimális vagy nulla saját tőke kockáztatása nélkül, közpénzekből profitot termelnek önmaguknak, miközben a közüzemi szolgáltatások díjai az eget verik.
- Az elvégzett fejlesztések és beruházások hasznát a díjakban a fogyasztók nem érzékelik. Mi értelme ilyen esetben a fejlesztéseknek, beruházásoknak?
- A szerződésekben a díjak kalkulációjára kimunkált árképletek rendkívül bonyolultak, még egy szakember számára is nehezen követhetők, csupán arra jók, hogy a tisztánlátást megakadályozzák.
- A koncessziós szerződések szolnoki gyakorlata ellenkezik a fogyasztók érdekeivel.
Mondjuk nem szokás magánlevelekből ide idézni, de azért néhány dolgot célszerű ide hozni: 1) először én is úgy gondoltam, hogy a beruházások költségét az árképletben nem szabadna alkalmazni, mivel az amortizáció ez után ezt nagyobbrészt fedezi, ráadásul egy cégnek a működéséhez be kell ruházni. CSAKHOGY! A beruházás eredményeként keletkező vagyon nem a beruházóé, hanem az önkormányzaté, így ha beruház a cég, akkor nem a saját vagyonába ruház be. Persze ez sem ilyen egyértelmű, az biztos, hogy nem jótékonysági cég a hőszolgáltató.
Az áremelés ebben az évben tárgyaláson alakult ki. Te még nem vagy önkormányzati képviselő, de tárgyalásokon részt szoktál venni (gondolom, bár nem ismerem a Papírgyár működési rendjét) , ha tárgyalnod kellene egy áremeléssel kapcsolatban, akkor jó helyzetben lennél egy koncesszorral szemben (!) amelyik a távhószolgáltató, mivel Te a mai cég elődjének voltál a vezetője. Ezért is kértem a segítségedet az üggyel kapcsolatban.
De azért a viz és csatorna esetén talán nem kellene elhamarkodott véleményt formálnod, [[általában is véve eléggé kolerikus tipus vagy, de az a Te dolgod, de rányomja a bélyegét a hozzászólásaidra ]] Viszont amit leírsz azt bizonyítani is kellene. Egyébként az út nyitva van, az egyesület nevében a Versenyhivatalhoz kell fordulni, bejelentéssel, és akkor a hivatal majd eldönti, hogy igazatok van -e. A szerződésekkel kapcsolatba, mint tudod már kérdéssel fordultam a jegyzőhöz és gondolom erre megoldás lesz.
Egyébként pedig a Remondis-szal a szerződés 35 évre szól a hulladéknál.
Vagyis szerinted nem lehet koncessziós szerződést kötni semmire? Vagy biztosítani kell a konkurencia lehetőségét? Még mindig nem értem teljesen, de már kapisgálom. Biztos, hogy ezt a jogászok nem nézték meg? Mert ezek szerint sehol az országban nem lehetne pl tömegközlekedési vállalatoknál árt emelni, mert ezek mind monompol helyzetben vannak, 10telet a kivételnek.
az idézett anyag melyik paragrafusa alapján kezdeményezhető új eljárás a közüzemi díjak tekintetében. Szerintem jó lenne ezt kibeszélni.
A jogszabályi háttér:
Versenyfelügyeleti eljárások
49. A versenyfelügyeleti eljárások során a GVH a versenytörvény illetve a reklámtörvény által hatáskörébe utalt anyagi jogi rendelkezéseket meghatározott eljárási keretek között érvényesíti. Ennek során a GVH felderíti illetve vizsgálja, és szankcionálja azon magatartásokat, melyek a fogyasztó megtévesztésére vagy választási szabadságának korlátozására irányulnak.
Továbbá, az 1990. évi LXXXVI. törvény a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról.
A törvény kimondja, a gazdasági erőfölénnyel kapcsolatban a visszaélési elv érvényesül, vagyis gazdasági erőfölénnyel rendelkezni nem tilos, de az erőfölénnyel visszaélni - így a fogyasztókat kizsákmányolni, vagy a versenyt korlátozni - nem szabad.
"Az inflációs mértéket lényegesen meghaladó árindex oka a 2004. évi ~210 MFt nagyságrendű önkormányzati vagyonérték növekedés amortizációs költsége. "
UHHH! Ennyire suta indokot még életemben nem olvastam! Mi lenne, ha minden beruházás után az amortizációra hivatkozva mi is árat emelnénk? Ki venné meg a termékeinket??? Elég sok sebből vérzik ez az egyetlen mondat.
Tisztelt eR-dei!
az idézett anyag melyik paragrafusa alapján kezdeményezhető új eljárás a közüzemi díjak tekintetében. Szerintem jó lenne ezt kibeszélni.
Nem új eljárást, hanem a közgyűlés által jóváhagyott árak GVH által végzett versenypiaci felülvizsgálatát kértük.
Van egy árnyalatnyi különbség a két eljárás között.
Nézzünk néhány tényt!
Az ALFA-NOVA Kft. alapdíj emelési kérelmében találtam az alábbi mondatot:
A hatályos árképlet alkalmazásával a fűtési alapdíj 17,1 %-os, a használati melegvíz szolgáltatási alapdíj 22,2 %-os módosítása állapítható meg.Az inflációs mértéket lényegesen meghaladó árindex oka a 2004. évi ~210 MFt nagyságrendű önkormányzati vagyonérték növekedés amortizációs költsége.A hivatkozott koncessziós szerződés módosítás 5.sz. mellékletében foglaltak szerint:„ Amennyiben a tárgyévi üzleti terv alapján jelen árképlettel előterjesztett árváltozás mértéke +/- 30%-al eltér az előterjesztést megelőző 12 hónap hivatalos fogyasztói árindexétől, akkor felek egyeztetni kötelesek.”
Vajon mit tartalmazhat az a koncessziós szerződés, amiből fakadóan ilyen mértékű alapdíjemelés is kivethető a fogyasztókra?
Az általam megismert árképzés kétségeket ébreszt abban a tekintetben, hogy kinek és miféle hasznot hajtanak a fűtőművekben végzett méregdrága beruházások és ezek eredményeként a fűtőművekben kapcsoltan termelt villamos energia?
Alapos a gyanúm arra nézve, hogya kft. a megtermelt villamos energia hasznát profitként lefölözi, miközben a fejlesztés és működtetés költségeit - amortizáció és villamosenergia költségek formájában - a fogyasztókra hárítja!
Elfogadhatatlan számomra a szakmai érvek azon képviselői interpretációja, mely szerint „legalább arra jó lesz, hogy a szokásos áremelésekkor fegyver legyen az önkormi kezében.”
Nézzük a VCSM Koncessziós Rt. árképzését!
A koncessziós szerződést földi halandó itt sem ismerheti, jóllehet törvény kötelezi a önkormányzatot a szerződés nyilvánossá tételére.
A társaság különválasztotta - rendelkezésreállási díj címén - a fogyasztástól független költségeit, miközben a fogyasztással arányos víz és csatornadíjat megemelte!
Nem tudhatjuk, milyen költségtényezők kerültek ki a fogyasztással arányos díjból és milyen költségek növekedése eredményezte a víz és csatornadíj emelést!
A Rethmann Rt. évről-évre emeli a hulladékszállítás díját. A múlt évelején az infláció mértékét jóval meghaladó parkolási díjakat vezetett be.
Azt már meg sem merem említeni, hogy a szerződést a Rethmann Rt. esetében sem ismerheti csak néhány kiváltságos.
Kérdéseim itt is hasonlóak a VCSM Koncessziós Rt. esetében leírtakkal.
Főleg érdekelne, hogy milyen (mekkora) közüzemi díjakat javasolnának, vagy milyen más megoldásoka, mert akkor a következő költségvetési évig már képviselni lehetne az álláspontjukat.
Erre nagyon szabatos választ tudok adni! Pontosan akkorát, amekkorát egy független szervezet – a Gazdasági Versenyhivatal – egy alapos vizsgálatot követően indokoltnak tart.
Azt a mellékmondatot, hogy „a következő költségvetési évig már képviselni lehetne az álláspontjukat” végképp nem értem!
A koncessziós törvény előírásai szerint koncesszióba azért adhatja az állam vagy az önkormányzat a vagyonát, mert nincs pénze azt fenntartani, működtetni, fejleszteni.
Mi közük a koncesszióba adott szolnoki közüzemi cégeknek a város költségvetéséhez? Talán arról van szó, hogy nem elegendő számukra a szolgáltatásból realizált profit, azt a város közpénzekből is kiegészíti?
nagy érdeklődéssel olvastam levelüket, de mivel magam nem jogász vagyok, ezért arra kérem, hogy mondja meg, hogy az idézett anyag melyik paragrafusa alapján kezdeményezhető új eljárás a közüzemi díjak tekintetében. Szerintem jó lenne ezt kibeszélni. Főleg érdekelne, hogy milyen (mekkora) közüzemi díjakat javasolnának, vagy milyen más megoldásoka, mert akkor a következő költségvetési évig már képviselni lehetne az álláspontjukat.
