A tegnapi nap viszont Ausztrália nagymacskáival foglalkoztak. Állítólag több százan láttak feketepárducot, és egy lovat is elpusztított valami ismeretlen élőlény. A kutatók találtak egy fán karmolásnyomokat, de mondjuk szőrmintát nem. Továbbá beszéltek egy szemtanúval, akit megtámadott egy feketepárduc. Elég csúnya karmolásnyomok voltak az alkarján, mert azt tartotta maga elé védekezésül. Egy gyaníthatóan szállásnak alakalmas barlang köré éjjellátó kamerát szereltek fel, csalit tettek ki, de csak jó néhány szorgos rágcsálót vettek fel. A csali kaját meg a hangyák és a nyűvek falták fel. Elvileg persze lehetséges, hogy tt él egy párduc, és elképzelhető, hogy cicus nem akart filmsztár lenni.
A Lény-akták tegnap esti részében foglalkoztak többek között a molyemberrel valamint a mitikus viharmadárral is. Bemutattak egy videorészletet, amit az 1970-es években vettek fel Illinois államban. Ezen egy óriási madár látható repülés közben aminek a szárnyfesztávolságát 6 méteresre(!) beccsülik. Csak összehasonlításképpen, a legnagyobb élő repülő madár a kondorkeselyű, minek szárnyfesztávolsága "mindössze" 3 méteres. Itt egy 10 perces, angol nyelvű kisfilm, amiben ezzel a hatalmas madárral foglalkoznak és bemutatják a fentebb említett felvételt is. A madár kiléte azóta is ismeretlen.
Tegnap este volt a "Lény-akták" című sorozat a spektrumon, amiben többnyire a gyíkemberrel és az egyéb hüllőszerű humanoidokkal foglalkoztak. Látta esetleg valaki? Érdekes volt, főleg az a rész tetszett, amikor egy lány éppen ezeknek a gyíkembereknek a hangját próbálta utánozni, amit többször is hallani vélt, mivel szerinte számtalan találkozása volt már ezekkel a lényekkel. Mondjuk ez inkább már ufológia. A film elején pedig az 1980-as években, Dél-Karolina államban történt esetek szamtanúinak beszámolóit elemezték. A legérdekesebb és talán a leghíresebb is ezek közül Christopher Davis esete. Akit bővebben érdekel, ezeken a weboldalakon tájékozódhat:
Kedves Equzki! Ha már elméleti lehetőségként felvetettem a közös írországi expedíciónkat :), akkor megnéztem, mikről is írsz..., és hát elképesztő, milyen tájékozott vagy a világ nyelvei témában. Kérdésem a következő: van egy dél-amerikai nyelv, amit angolul 'secoya' nyelvnek írnak, valamint egy Gabonban beszélt nyelv a 'bwiti' - van-e ezeknek magyarosan meghonosodott szóalakjuk a szakirodalomban? Én ugyanis nem találtam, de lehet, hogy Te már tudsz erről vmit. Előre is köszi. Üdv: Brian Benson.
Egy ilyenre én is szívesen vállalkoznék, és nem pusztán a kriptolények iránti érdeklődésem miatt, hanem mert az Ír-sziget igen bővelkedik természeti szépségekben. Ha gondoljátok, akkor hozzunk össze egy expedíciót valamelyik félreeső lough tanulmányozására, persze a finanszírozást azt nem vállalom! :)
Akkor induljunk! Be kell vallanom, mikor láttam az Elfújta a szél folytatását, folyton azt hittem, hogy az ottani idegenforgalmi hivatal pénzeli, és milyen jól teszi!
Mennyivel kellemesebb egy ír tó partján kutatni, mint egy kongói dzsungelben!
Ez utóbbira nem is vállalkoznék. Életveszélyes, de nem az állatok miatt.
Na ez a hír viszont roppant érdekes: egy faj, ami 80 millió éves és van belőle élő példány... Ha emlékeztek két vagy három éve állítottak ki egy növényt a Fűvészkertben, amelyet nemrégen fedeztek föl, Ausztráliában. Egyetlen völgyben élt belőle 40 valahány egyed. Az utolsó élőnek gondolt példány a felfedezésig egy 40 millió éves kövületben őrződött meg.
Úgyhogy a végén még kiderül, hogy a Loch Ness-i szörnyből is van egy pár tucat...
Ma a NatGeon Loch Ness-i szörnytúltengés volt, egész délután jöttek-mentek a szörnyek, főleg plesiosaurusok. Bemutattak egy tipikusan angol vállalkozást: egy minitengeralattjáróra szereltek egy "igazi" festett műanyag plesiosaurust és azzal ijesztgették az ártatlan turistákat, mondhatom remek volt. Utána egy "komolyabb" szörnyfilm volt, aminek a végén egy nagyon decens úr, divatos szemüvegben mélyen a néző szemébe nézett és azt mondta, hogy ő tudja, hogy vannak ilyen lények, még akkor is, ha nagyon ritkán fordulnak is elő. Így aztán nem volt más választásom, mint hinni. Most hiszek.
Érdekes. Habár az ír-kelta mitológia amúgy is telezsúfolja a tavakat mindenféle vízi rémséggel és alakváltó lénnyel (kelpie, merrow, phooka és társaik).
Tegnap éjjel fél tizenkettő körül véletlenül kapcsoltm a Discovery csatornára, éppen egy írországi tavat mutogattak, ahol nem mernek horgászni a falusiak, mert valami vidraszörny él a víz mélyén. Mondták a nevét is, de kelta nyelven, és be kell vallanom, nem tudtam megjegyezni. Az 1780-as évek vége felé egy nő mosott a tó partján. A férjének feltűnt, hogy nem ért haza, és a tó szélén szétmarcangolva találta az asszonyt. Egyúttal meglátta a támadóját is, a szörnyvidrát, agyon is verte szerencsésen. Viszont az állat nyűszített, mire a felbőszült nőstényvidra a lóháton menekülő férfit 30 kilométeren keresztül üldözte.
Megmutatták az asszony sírkövét is, erre volt felvésve a támadója. Kb. 20 másodpercig mutogatták, és szerintem bármilyen emlős állat lehetett, ami csak létezik. A helyi kocsmában (hol máshol?) látható egy kitömött vidra, miszerint ez a szörnyvidra kölyke. Az egyik beszélő szerint nem olyan, mint a többi vidra. Szerintem sem teljesen olyan, bár ezt is csak pár másodpercre mutatták, de alighanem azért, mert a preparátor nem volt éppen szakmája művésze.
Hát.. az írekről sosem állította senki, hogy nincs fantáziájuk.
Még valami jutott eszembe ha ezt a történetet a fölesúr terjesztette el, hogy ne orvhorgásszanak a tóban, akkor gratulálok: zseniális ötlet volt!
Igazából úgy tűnik, hogy megette a kajmánt az anakonda, de valami megölte a kígyót, és kiszakadt az oldala. De lehet, hogy ezt csak én nézem ki belőle.
