gratulálok mélyreszántó válaszodhoz, egy zárójeles mondatra méltóztattál reagálni, aminek a végét egy soxoros szmájli zárja, de tényleg! Ezt nevezeik lényegi kiemelésnek....
amúgy miért is nem környezetvédelmi beruházás Kétpó?
Szalay Ferenc országgyűlési képviselő online fogadóórája
Időpont:2005, március 10 - 17:00
Iskolaváros(?) az iskolabezárások árnyákában
Az Egyesület a Szolnoki Közéletért (ESZKÖZ) - kitüzött céljainak megfelelöen - online fogadóóra címmel lehetöséget kíván teremteni a város netes közösségének, hogy a város közéletét leginkább foglalkoztató kérdésekre választ kapjon, kifejthesse véleményét.
Terveink szerint havonta hívunk kötetlen beszélgetésre szakembereket, tisztségviselöket, képviselöket, akik tájékoztatást adnak egy-egy nagy horderejü problémáról, akiket befolyásolni lehet egy-egy döntés elökészítésekor. Elsö beszélgetésünkre Szalay Ferencet, a város oktatási bizottságának elnökét invitáltuk, hogy eszmét cserélhessünk a város oktatási helyzetéröl, az iskolabezárásokról.
Már elözetesen is várjuk véleményeiteket, javaslataitokat, kérdéseiteket a topicban.
Néhány kérdés gondolatébresztöként:
1. Hogyan ítéli meg az iskolabezárások szakmai elökészítettségét, megalapozottságát?
2. Jelenleg van-e közép-, vagy hosszú távú oktatási koncepció a városban?
3. Mi a véleménye a jelenlegi beiskolázási módszerekröl, és a kialakított beiskolázási körzetekröl?
4. Milyen hatással lesz a város életére, hogy szinte minden "peremkerületi" iskolát megszüntettek?
5. Mit gondol:van-e szegregáció Szolnok oktatási intézményeiben?
A másik vélemény, hogy a beruházások hasznát nem látják a lakosok, kétséges bizonyíthatóságú, mivel a másik fél nyílván kimutatná, hogy a beruházások révén mennyi megtakarítás kelettkezett, ebből mennyi jutott a használónak pl. úgy, hogy kisebb mértékű lett az áremelés...
A beruházások haszna a költségek csökkenésében realizálódik.
Ha áttekinted az Alfa-Nova Kft. költség kimutatásait 2003 és 2004 évek vonatkozásában, szinte valamennyi költsége emlkedett.
Olvasd át figyelmesen az előterjesztés 1/a. számú mellékletét. Ebből sokminden kimutatható, de megtakarítás az nem, sőt...
Persze, ha tényleg kiderülne, hogya koncessziós cégeket (Alfa-Nova, Rethmann-Remondis, Kaposvári és fia Rt) meg lehetne egy kicsit szorongatnmi, elszámoltatni és ebből a város plusz bevétellel jönne ki, az tényleg nem lenne rossz, úgyhogy én drukkolok a SZPEM-SZKÖZ-nek, mint szoktam volt mondani: "...veletek száguld, vív, ujjong a lelkem..."
"[[általában is véve eléggé kolerikus tipus vagy, de az a Te dolgod, de rányomja a bélyegét a hozzászólásaidra ]]"
Én már hallottam olyan véleményt is, hogy az ESZKÖZ név választását nagyban segítette az a tény, hogy bizonyos körökben a korábbi szerveződést már "SZolnoki Permanesen Elégedetlenkedők Mozgalma" néven emlegették.
A tárgyalásokkal kapcsolatban csak arra a mondatodra reagáltam, hogy nem jó hozzáállás, ha egy szakértői véleményt, ebben az esetben pont a Tiédet, fegyverként használjuk.
Ez nem politikai kérdés, de egy fontos információ birtoklása igen is a tárgyaló fél pozícióját erősíti és ezt a pozíciót használni, hasznosítani kell.
*
A másik vélemény, hogy a beruházások hasznát nem látják a lakosok, kétséges bizonyíthatóságú, mivel a másik fél nyílván kimutatná, hogy a beruházások révén mennyi megtakarítás kelettkezett, ebből mennyi jutott a használónak pl. úgy, hogy kisebb mértékű lett az áremelés...
{Vagy mondjuk, a Remondis bebizonyítja, hogy a kétpói mamutberuházásra szükség van: környezetvédelem, modern hulladékfeldolgozás és egyéb ehhez hasonló korszerű gondolatok :)))}
*
Lehet, hogy 25 év és nem 35, mint mondtam én városi ügyekben nagyon sokáig nem vettem részt, először vagyok képviselő.
Tíz évvel ezelőtt szilárdan elhatároztam, hogy az államigazgatásnak még a környékére se megyek a jövőben! :))
de tárgyalásokon részt szoktál venni (gondolom, bár nem ismerem a Papírgyár működési rendjét.
Alapvető különbség a munkahelyem és a koncesszorok között, hogy a MONDI Rt. piaci szereplő, nem közüzemi szolgáltató.
Energiavásárlások tekintetében a piac nyitott. A villamosenergia piac 2003. január 1-el, a földgázpiac 2004. január 1-el vált nyitottá. Enegia vételi ajánlatok kérésében, azok kiértékelésében, a javaslattételben és a tárgyaláson közreműködök, de a döntés nem az én hatásköröm.
Természetesen nyitott az energiapiac a koncesszoroknak is.
Legjobb tudomásom szerint az ALFA-NOVA Kft. szabadpiacról szerzi be a földgázt és folytatott tárgyalásokat a villamos energia szabadpiaci beszerzéséről is. Ez utóbbi eredményéről nincs trudomásom.
De azért a viz és csatorna esetén talán nem kellene elhamarkodott véleményt formálnod
Mivel árkalkulációt nem láttam, csupán a kétségeimnek adtam hangot!
A történések tükrében (rendelkezésre állási díj bevezetése + víz és csatornadíj áremelés), úgy gondolom ez megérthető.
Egyébként az út nyitva van, az egyesület nevében a Versenyhivatalhoz kell fordulni, bejelentéssel, és akkor a hivatal majd eldönti, hogy igazatok van -e.
Ha a szerződések nyilvánosak lesznek és másként nem megy, ezt meg fogjuk lépni!
A szerződések nyilvánosságra hozatalát mindenképpen meg fogjuk várni.
Elképzelhetőnek tartom, sokkal nyomósabb érveink lesznek a szerződések ismeretében!
Egyébként pedig a Remondis-szal a szerződés 35 évre szól a hulladéknál.
Ha jók az információim, bár a szerződéseket nem láttam, az ALFA-NOVA Kft. és a VCSM Koncessziós Rt. szerződése is 25 évre szól!
Koncessziós szerződést kötni szabad, a koncesszióról szóló törvény ezt a lehetőséget biztosítja!
Véleményem szerint a szolnoki koncessziós szerződésekkel az alábbi bajok vannak:
- Törvényi előírás ellenére nem nyilvánosak, azokat több mint egy évtizede rejtegetik.
- Olyan koncessziós szerződések köttettek, melyekben a fejlesztések elvégzéséhez, részben vagy egészben, a város biztosítja a pénzügyi forrásokat. Mi az értelme ilyen feltételek mellett a vagyont koncesszióba adni?
- A közpénzekből részben vagy egészben finanszírozott beruházások költségvonzatait a koncesszor beépíti a szolgáltatás díjába.
- A koncesszorok minimális vagy nulla saját tőke kockáztatása nélkül, közpénzekből profitot termelnek önmaguknak, miközben a közüzemi szolgáltatások díjai az eget verik.
- Az elvégzett fejlesztések és beruházások hasznát a díjakban a fogyasztók nem érzékelik. Mi értelme ilyen esetben a fejlesztéseknek, beruházásoknak?
- A szerződésekben a díjak kalkulációjára kimunkált árképletek rendkívül bonyolultak, még egy szakember számára is nehezen követhetők, csupán arra jók, hogy a tisztánlátást megakadályozzák.
- A koncessziós szerződések szolnoki gyakorlata ellenkezik a fogyasztók érdekeivel.
Mondjuk nem szokás magánlevelekből ide idézni, de azért néhány dolgot célszerű ide hozni: 1) először én is úgy gondoltam, hogy a beruházások költségét az árképletben nem szabadna alkalmazni, mivel az amortizáció ez után ezt nagyobbrészt fedezi, ráadásul egy cégnek a működéséhez be kell ruházni. CSAKHOGY! A beruházás eredményeként keletkező vagyon nem a beruházóé, hanem az önkormányzaté, így ha beruház a cég, akkor nem a saját vagyonába ruház be. Persze ez sem ilyen egyértelmű, az biztos, hogy nem jótékonysági cég a hőszolgáltató.
Az áremelés ebben az évben tárgyaláson alakult ki. Te még nem vagy önkormányzati képviselő, de tárgyalásokon részt szoktál venni (gondolom, bár nem ismerem a Papírgyár működési rendjét) , ha tárgyalnod kellene egy áremeléssel kapcsolatban, akkor jó helyzetben lennél egy koncesszorral szemben (!) amelyik a távhószolgáltató, mivel Te a mai cég elődjének voltál a vezetője. Ezért is kértem a segítségedet az üggyel kapcsolatban.
De azért a viz és csatorna esetén talán nem kellene elhamarkodott véleményt formálnod, [[általában is véve eléggé kolerikus tipus vagy, de az a Te dolgod, de rányomja a bélyegét a hozzászólásaidra ]] Viszont amit leírsz azt bizonyítani is kellene. Egyébként az út nyitva van, az egyesület nevében a Versenyhivatalhoz kell fordulni, bejelentéssel, és akkor a hivatal majd eldönti, hogy igazatok van -e. A szerződésekkel kapcsolatba, mint tudod már kérdéssel fordultam a jegyzőhöz és gondolom erre megoldás lesz.
Egyébként pedig a Remondis-szal a szerződés 35 évre szól a hulladéknál.
Vagyis szerinted nem lehet koncessziós szerződést kötni semmire? Vagy biztosítani kell a konkurencia lehetőségét? Még mindig nem értem teljesen, de már kapisgálom. Biztos, hogy ezt a jogászok nem nézték meg? Mert ezek szerint sehol az országban nem lehetne pl tömegközlekedési vállalatoknál árt emelni, mert ezek mind monompol helyzetben vannak, 10telet a kivételnek.
az idézett anyag melyik paragrafusa alapján kezdeményezhető új eljárás a közüzemi díjak tekintetében. Szerintem jó lenne ezt kibeszélni.
A jogszabályi háttér:
Versenyfelügyeleti eljárások
49. A versenyfelügyeleti eljárások során a GVH a versenytörvény illetve a reklámtörvény által hatáskörébe utalt anyagi jogi rendelkezéseket meghatározott eljárási keretek között érvényesíti. Ennek során a GVH felderíti illetve vizsgálja, és szankcionálja azon magatartásokat, melyek a fogyasztó megtévesztésére vagy választási szabadságának korlátozására irányulnak.
Továbbá, az 1990. évi LXXXVI. törvény a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról.
A törvény kimondja, a gazdasági erőfölénnyel kapcsolatban a visszaélési elv érvényesül, vagyis gazdasági erőfölénnyel rendelkezni nem tilos, de az erőfölénnyel visszaélni - így a fogyasztókat kizsákmányolni, vagy a versenyt korlátozni - nem szabad.
"Az inflációs mértéket lényegesen meghaladó árindex oka a 2004. évi ~210 MFt nagyságrendű önkormányzati vagyonérték növekedés amortizációs költsége. "
UHHH! Ennyire suta indokot még életemben nem olvastam! Mi lenne, ha minden beruházás után az amortizációra hivatkozva mi is árat emelnénk? Ki venné meg a termékeinket??? Elég sok sebből vérzik ez az egyetlen mondat.
Tisztelt eR-dei!
az idézett anyag melyik paragrafusa alapján kezdeményezhető új eljárás a közüzemi díjak tekintetében. Szerintem jó lenne ezt kibeszélni.
Nem új eljárást, hanem a közgyűlés által jóváhagyott árak GVH által végzett versenypiaci felülvizsgálatát kértük.
Van egy árnyalatnyi különbség a két eljárás között.
Nézzünk néhány tényt!
Az ALFA-NOVA Kft. alapdíj emelési kérelmében találtam az alábbi mondatot:
A hatályos árképlet alkalmazásával a fűtési alapdíj 17,1 %-os, a használati melegvíz szolgáltatási alapdíj 22,2 %-os módosítása állapítható meg.Az inflációs mértéket lényegesen meghaladó árindex oka a 2004. évi ~210 MFt nagyságrendű önkormányzati vagyonérték növekedés amortizációs költsége.A hivatkozott koncessziós szerződés módosítás 5.sz. mellékletében foglaltak szerint:„ Amennyiben a tárgyévi üzleti terv alapján jelen árképlettel előterjesztett árváltozás mértéke +/- 30%-al eltér az előterjesztést megelőző 12 hónap hivatalos fogyasztói árindexétől, akkor felek egyeztetni kötelesek.”
Vajon mit tartalmazhat az a koncessziós szerződés, amiből fakadóan ilyen mértékű alapdíjemelés is kivethető a fogyasztókra?
Az általam megismert árképzés kétségeket ébreszt abban a tekintetben, hogy kinek és miféle hasznot hajtanak a fűtőművekben végzett méregdrága beruházások és ezek eredményeként a fűtőművekben kapcsoltan termelt villamos energia?
Alapos a gyanúm arra nézve, hogya kft. a megtermelt villamos energia hasznát profitként lefölözi, miközben a fejlesztés és működtetés költségeit - amortizáció és villamosenergia költségek formájában - a fogyasztókra hárítja!
Elfogadhatatlan számomra a szakmai érvek azon képviselői interpretációja, mely szerint „legalább arra jó lesz, hogy a szokásos áremelésekkor fegyver legyen az önkormi kezében.”
Nézzük a VCSM Koncessziós Rt. árképzését!
A koncessziós szerződést földi halandó itt sem ismerheti, jóllehet törvény kötelezi a önkormányzatot a szerződés nyilvánossá tételére.
A társaság különválasztotta - rendelkezésreállási díj címén - a fogyasztástól független költségeit, miközben a fogyasztással arányos víz és csatornadíjat megemelte!
Nem tudhatjuk, milyen költségtényezők kerültek ki a fogyasztással arányos díjból és milyen költségek növekedése eredményezte a víz és csatornadíj emelést!
A Rethmann Rt. évről-évre emeli a hulladékszállítás díját. A múlt évelején az infláció mértékét jóval meghaladó parkolási díjakat vezetett be.
Azt már meg sem merem említeni, hogy a szerződést a Rethmann Rt. esetében sem ismerheti csak néhány kiváltságos.
Kérdéseim itt is hasonlóak a VCSM Koncessziós Rt. esetében leírtakkal.
Főleg érdekelne, hogy milyen (mekkora) közüzemi díjakat javasolnának, vagy milyen más megoldásoka, mert akkor a következő költségvetési évig már képviselni lehetne az álláspontjukat.
Erre nagyon szabatos választ tudok adni! Pontosan akkorát, amekkorát egy független szervezet – a Gazdasági Versenyhivatal – egy alapos vizsgálatot követően indokoltnak tart.
Azt a mellékmondatot, hogy „a következő költségvetési évig már képviselni lehetne az álláspontjukat” végképp nem értem!
A koncessziós törvény előírásai szerint koncesszióba azért adhatja az állam vagy az önkormányzat a vagyonát, mert nincs pénze azt fenntartani, működtetni, fejleszteni.
Mi közük a koncesszióba adott szolnoki közüzemi cégeknek a város költségvetéséhez? Talán arról van szó, hogy nem elegendő számukra a szolgáltatásból realizált profit, azt a város közpénzekből is kiegészíti?
nagy érdeklődéssel olvastam levelüket, de mivel magam nem jogász vagyok, ezért arra kérem, hogy mondja meg, hogy az idézett anyag melyik paragrafusa alapján kezdeményezhető új eljárás a közüzemi díjak tekintetében. Szerintem jó lenne ezt kibeszélni. Főleg érdekelne, hogy milyen (mekkora) közüzemi díjakat javasolnának, vagy milyen más megoldásoka, mert akkor a következő költségvetési évig már képviselni lehetne az álláspontjukat.
Nyílt levél Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének!
Tisztelt Közgyűlés!
Birtokunkban levő információk alapján felhívjuk a Közgyűlés - mint árhatóság - figyelmét, a 2005. évre Szolnok város területére jóváhagyott közüzemi díjak versenyfelügyeleti eljárásban történő felülvizsgálatának szükségességére!
"A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL ÁLTAL KÖVETETT, A FOGYASZTÓI DÖNTÉSEK SZABADSÁGÁRA VONATKOZÓ ALAPELVEK" az alábbi linken találhatók meg:
Kérjük a tisztelt Közgyűlést, hogy valamennyi közüzemi díj (hulladékszállítás, víz- és csatornadíj, távhődíj, stb.) vonatkozásában, haladéktalanul kezdeményezze a versenyfelügyeleti eljárást!
Köszönettel: ESZKÖZ (Egyesület a Szolnoki Közéletért)
Hosszú lenne leírni. 4 óra akcióhorror volt a költségvetés (800 milla hiány). Utána meg az új autóbuszpályaudvarról volt szó. Egyes képviselők azért nem támogatják, hogy legyen új buszpályaudvar, mert a benne létesítendő iroda és butik helységek komkurenciát jelentenek az Önkormányzatnak. Majd mesélek részletesen ha összefutunk...
Annak érdekében, hogy esetleg más is leszűrődjön, bemásolom ide is az összes mazsolát, amit összegereblyéztem eddig!
A 2003. évi XXIV. törvény szerint:
19. § (1) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. §-ának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "3. közérdekű adat: az állami vagy a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, illetve személy kezelésében lévő (ideértve a tevékenységére vonatkozó adatot is), a személyes adat fogalma alá nem eső adat;"
(2) Az Atv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását."
20. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: "(3) A koncessziós szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén."
25. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell."
Nekem ebből az szűrődik le, hogy a módosított szerződést nyilvánossá kell tenni, de azt az ülést, ahol veszekednek a tartalomról, nyugodtan tarthatják zárt ajtók mögött.
25. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell."
