A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Elminster A., nagyalogasd csak meg erösen az újadat, amig rátalálsz a vikibe a neutronok igazi leirására. Még az sem számít a magfizikosoknál hogy a neutron így bomlik szét
N = (P,e,p,e) -> P + e + (e,p), és az (e,p) meg egy elektron-neutrínó.
Az eltont a fizika "antiprotonnak" becézi, mert nem tudja, hogy ennek az elemi gravitációs töltése ellenkezö elüjelü, mint a protoné. Persze az elton és a proton nem is semlegesíti meg egymást, ezért én nem használom az "antiproton" elnevezést.
"A stabil neutron, ha szétbontható, már nem is stabil." De igen, mert csak 2.04 MeV energia felhasználással bontható szét a proton és az elektron alkotórészeire.
Van egy instabil neutron is, N = (P,e,p,e), ami négy elemi részecskéböl áll és saját magától szétbomlik, tehát nem stabil.
A neutron, a magfizika véleményével ellentétesen, nem egy elemi részecske.
Aki a wikiböl szerzi a magfizikai ismereteit, az meg van löve: nem tudja mi is a neutron!
A stabil neutron, ha szétbontható, már nem is stabil. Ha több energia kell a szétbontásához, mint amit nyerni lehet belőle, akkor már nem is kíméljük a környezetet. :(
"Az elektron-neutinó akkora, mint az egy protonból és egy elektronból álló stabil neutron, ami 0.702x10-13cm nagy. A stabil neutront még nem is ismeri a magfizika!" és ez nagy baj, mert nem tudják a mérnök a stabil neutron 2.04 MeV kötési energiáját kihasználni az emberiség környezetkímélö energiaigénye kielégitésére!
"Az igazság az, hogy a fizikusok nem is tudják, mitöl kezdve hamis az egész elméletük!"
Amíg hasznos működő eszközöket lehet alkotni az elméleteik alapján, addig nem is érdekli őket, hogy mit visítanak az irigyeik, és mit köhögnek a bolhák.
Lássuk be a kb. 400 éve kultivált elfogadott energétikus fizika teljesen megbukott, mert a fizikus community nem találta meg a fizikai leírás helytálló alapjait és igy ad hoc alapfeltevésekre, a feltevések százait-ezreit halmozta fel.
A fizikusoknak nem sikerült egyetlen-egy mozgásegyenletet helytállóan levezetni, nem sikerült a tömeg jelentöségét sem tisztázni. Még a két alapkölcsönhatást, az elektromosságot és a gravitációt, sem sikerült egyesíteni, és a gravitáció nincs is beépítve a részecskefizikába.
Én új útra tereltem a fizikát, az atomisztikus útra szílárd alapokkal, www.atomsz.com
"Ha beláthatóan laikus vagy, akkor fogd be inkább a szádat és hallgass az okosabbokra."
Azt teszem!
Ezért is írtam le azt, amit az OKOSABBAKTÓL megismertem a proton-antiproton eseményről!
Ja, hogy egyértelmű legyek: te nem vagy benne az "okosabbak" halmazban. Szomorú, hogy a sors egyeseknek idő előtt elveszi az eszét és öreg korukra bohócot csinálnak magukból.
"Elminster Aulmar, ha azt hiszed hogy a wiki tudományos forrás, akkor ásd el magad."
A tudományos források a wikis szócikk-lap alján a feltüntetett hivatkozásokban találhatóak. Szabadon utánuk lehet nézni, hogy a szócikkben tett állítások megfelelnek a tudományos tényeknek.
Ja, és nem véletlenül az angol nyelvű wikipédiát említettem: az angol a hallgatólagos világnyelv, így a legtöbb hozzáértő az angol szócikkeket ellenőrzi és javítja, azok tehát a leg-megbízhatóbb ismeretforrások és nem a magyar változat.
Különben is az elemi részecskék és az "anti."-elemi részecskék gravitációsan TASZÍTJÁK EGYMÁST, de elektromosan vonzzák egymást. Ezért nem található az ú.n. "anti-anyag" a mi környezetünkben )Ilyen egyszerü a magyarázat hová tünt az "anti-anyag".
A proton és az elton stabil elemi részecske, nem semmisülnek soha meg, nem is keletkeznek, de nem is állnak más mégelemibb részecskéböl. Ezt a nézetet a kísérleti megfigyelések is alátámaszják. Mit szarakodtok a proton és elton megsemmisítésével, erre semmi okotok nincs. A proton és elton egy 3.83x10-17 cm-es nagyságú proton-neutrínót képez, ha találkoznak, az elektron és a pozitron meg egy 0.703x10-13 cm nagy elektron-neutrinót képeznek. Az elektron-neutinó akkora, mint az egy protonbßol és egy elektronból álló stabil neutron, ami 0.702x10-13cm nagy. A stabil neutront még nem is ismeri a magfizika! A neutrinók azért tünnek "tömegnélkülinek", mert az ezeket felépítö elemi részecskék gravitációs töltései ellenkezö elöjelüek (!)
Ez jön ki az anyag atomisztikus fizikájából www.atomsz.com , ami semmi másra mint a négy stabil elemi részecske létezésére van alapítva. Az elemi részecskék kétfajta megmaradó elemi töltéseket hordoznak, ellenkezö elöjellel, az elektromos és a gravitációs elemi töltéseket. Ez az elmélet egyesítette a gravitációt az elektromágnesességgel és beépítette a gravitációt is a részecskefizikába.
Nagy bumm és fekete lyukak nem léteznek és soha nem is léteztek. Ezek tudományos ostobaságok.
E tévhiedelem egyik oka az a versike lehet, melyben Teller Ede találkozik anti Teller Edével és csak gammasugár marad utánuk (magyarul a Gamow-Clevelant: Fizika-ban jelent meg, ha jól emlékszem).
"Különben amit beírsz, készséggel elfogadom, mint fogadatlan tanítványod.:)"
Még véletlenül se tedd!
Akármit írok, azt ellenőrizd le a neten tudományos forrásokban (vagy legalább az angol wikin), ugyanis a legtöbb témában, amiben írogatok, én is laikus vagyok.
Azt persze felfogtam, hogy a hadronok összetett részecskék. De vannak még az állatkertnek bujkáló lakói. Különben amit beírsz, készséggel elfogadom, mint fogadatlan tanítványod.:)
Könyörgöm! Nem arról írtam, hogy milyen ismeretlen részecskék lehetnek még, hanem arról, hogy a proton-antiproton esemény cáfolja az itt megszólaló két bolond crackpot ostobaságait azzal, hogy szépen mutatja: a hadronok ÖSSZETETT RÉSZECSKÉK.
Az LHC ütköztetések alkalmával keletkezett, regisztrált részecskéken túl, az univerzumban még lehetnek ismeretlen részecskék, pl. sötét anyag. Ezzel még nem kész a rovancs.
"Végül is nem zárható ki ez az eredmény sem, de attól még valószínűtlen. Egy p+ - p- ütközésnek nagyon sokféle (azaz végtelenféle) kimenete lehet."
Micsoda találat!
A proton-antiproton esemény egyszerre kettő crackpot bolond tévképzeteit cáfolja egy csapással!
Mivel a proton és az antiproton összetett részecske, ezért csak akkor tud teljesen energiává válni, ha az összes felépítő részecske egyesével annihilálódni tud. És mivel a kvarkok színtöltése nincsen korrelációban az elektromos töltésükkel, ezért protonból és antiprotonból háromféle variáció van. A három variáció egymással kilencféle módon találkozhat és a kilenc esetből csupán három az, amikor a kvarkok és antikvarkok minden töltése ellentétes, így mind a három annihilálódhat a párjával (ha úgy adódik, és nem repül szét az egész miskulancia azelőtt, hogy találkoznának a párok!) A maradék hat esetben csak egyetlen kvark pontos antipárja van meg a másik részecskében, így a maradék kettő-kettő kvark és antikvark simán nem tud annihilálódni, és mondjuk mezonokat alkotva szétrepülnek.
És az egész számolás csak a valenciakvarkokat vette figyelembe.
Tehát ez a MEGFIGYELÉSI TÉNY, hogy a proton-antiproton reakcióból mindenféle részecske-keletkezéses kimenet történhet, egyrészt cáfolja iszugyi ostobaságát, hogy a proton elemi részecske volna, másrészt cáfolja astrojan ostobaságát, hogy a proton és antiproton tórusz annihilációval megsemmisíti egymást.
Nincs. Csak egy kicsit másképpen van értelmezve az antianyag, miszerint az elektron antianyaga a proton (is).
Ez az értelmezés talán közelebb visz a hiányzó antianyag probléma megoldásához, hiszen nem kell keresni az antianyagot az Univerzumban, mert megvan.
Itt van a Földön, csak eddig nem értettük.
Az elektron nem annihilálódik a protonnal (pedig antianyaga neki), mert a tóruszaikban más frekvenciával keringenek. Az annihilációhoz (foton képződéshez) két egyforma (teljesen egyforma) frekvencia kell, mivel a foton csak így jöhet létre, lásd elektron-pozitron pár.
Ha a proton tóruszban a pozitív elektromos töltés fénysebességű keringésének frekvenciáját valahogy le lehetne csökkenteni (de nem lehet) az elektron szintjére akkor annihilálódna az elektronnal, mert tulajdonképpen pozitronná válna. A proton és a pozitron ugyanis ugyanaz az anyag, csak a frekvenciájukban (energiájukban) különböznek.
