A kert a germagyaros változa a Gerte-nek, Gardennek, vagy a gazdának. A gazda és a kert egy és ugyanaz a szó. Jó kérdés, hogy a gally szó vajon germán-e, mert ha igen akkor rokona a kertnek, és a gazdának.
GAR (1) elvont gyök, s eléfordúl gara, garaboncza, garabonczás, garat, garázda, garda szókban; továbbá az idegen nyelvekkel közös garádics, garaboly, garmada szókban, nem különben némely helynevekben. A székelyeknél önálló fn. tt. gar-t, tb. ~ok. Jelent elbizottságot, fenhéjazást, kihágó, veszekedő hányakodást. Nagy garral beszél. Nagy garral van, jár. Rokon vele a hellen gaurax, gauroV, latin grandis, gravis, crassus, cresco. *
GAR (2) elavult önh. ige, am. jár, ballag. Innen lett: garat, ami a felöntött gabonát lejárja v. járat-ja, továbbá: gartat a székelyeknél ide-oda fartatva jár. Rokon vele a latin curro, gradior, a magyar gör (gördít, gördűl, így: göröngy a székelyeknél: garangy), gur (gurít, gurúl), ker (kerűl, kerít, kerek) stb.
A grandiózus is ide tartozik, ha már a latin grandis az egyik rokon szó.
Az armada, garmada szerintem az ár szóval, mint áradattal lehet kapcsolatban.
Az áradat szavunk esetében egyszerűen elhagyjuk a szó eleji hangot és így marad az erőt jelentő ar-er stb.
Végül is a görbülést jelentő Go, Ko gyök is lehet a jellegadó, -ennyiben igazad van- csak a mozgásra, járásra vonatkoztatva.
"veszekedő hányakodást. Nagy garral beszél" Nagy erővel hányakodik, azaz nem egyenes vonalú mozgást végez.
Varga Csaba erre biztosan a HAR gyököt említené meg.
Erő és görbülés. Eléggé összegabalyodik ezekben a szavakban.
kultúráról, zenéről és nyelvről volt, erre jössz a génekkel...
ide figyelj:
Szomjas-Schiffert György zenetörténész hétezer finn dallam közül mindössze tizenegyben találta meg a kvintek használatát, és alig több mint százban az ötfokúságra való utalást.
sokat beszélsz a semmiről. semmilyen valós tény... persze. még a megátalkodott ulrich is csak addig jutott el, h az arvisura minden tényállítása igaz ugyan, de csak azért mert szerinte összeszedték máshonnan.
A TAT mutáció az egész szláv és germán populációban felllehető még a hollandoknál is 5%. A TAT mutáció tipikusan ugor.
A magyaroknál az ún, honfoglalásklori sírokban 0,5%, a mai génekben sincs több mint 1%. Az ugor haplogén N, oroszoknál és több germánnál is 30%-ban jelen van. Magyaroknál semmi.
Amint olvashattad az ugoroknál se Juhász Zoltán se Bartók Béla nem talált jellemző azonosságot. Csak tanulj meg végre írott szöveget értelmezni.
Annyi közünk van az ugorokhoz, hogy amikor még nem éltek ott ahol most, a felszorulásuk előtt, hanem délebbre, akkor a magyar táltos és mágus tanítók őket is tanították a többi primitív néppel együtt. És ennél semmivel se több. Nem szándékozom a továbbiakban ismételgetni magam, nem származunk semmilyen szempontból az ugoroktól, csak az őseiket tanították a mi őseink, ahogy a görögök ősiet, a latinok őseit etruszk testvéreink, a kínaiakat és a mongolokat.
Ha nem tudod ezt felfogni, arról nem tehetek. Milliónyi bizonyíték üvölti, miközben te hagymázas könyvek hülyeségeibe merülsz Arvisurától, Yotengriten át Anasztáziáig. Ám legyen, olvasgasd őket, nem baj, csak ideje rájönni, hogy ezekben semmilyen valós tényt nem találsz a történelmünkre vonatkozólag.
de van. számokkal támasztotta alá ketni, nem túl nagy, de van. közép-ázsia és mongolia áll legközelebb zeneileg (dallamilag).
nyelvileg rokon az ural (még maga a nyelv szó is oda illik, a szkiták még til-nek mondták)
az orosz, germán csak a szkitákon keresztül, miatt, folytán rokon.
az ogur tien-shan, másik folyamköz vidékéről származik (talán a szabirok ősei?)
amit ugornak neveznek, az valójában onogur.
a hunok választóvonala amit önmegnevezésük jelez (ashkatan:hunonogur)
1. kb. ie.5.sz.
2. kb.2.évszázad lehet, 100-200 évvel tömény és bátor maotun madü után jelentkezik a kaukázusban, média felől 2. arpad (?) a hun-ashkatan zab-meotisz-kworumia (khorasan) háromszögben ahol később megjelentek az oguzok
Lehet, hogy hülye vagyok, de nem látok ellentétet. Bartók egészen fenomenális munkát végzett a magyar népdalok feltárásában (is), és az eredményei egyértelműek és vitathatatlanok.
Tehát nincs közünk népzeneileg az ugorokhoz, se a finnekhez, Juhász Zoltán világszerte elismert kutatásai óta pedig tudjuk, hogy népzenei azonosság nélkül nyelvi azonosság sem lehetséges.
Egyszóval sem nyelvileg, sem genetikailag, sem sehogyan máshogyan nincs a világon semmi közünk semelyik ugor néphez, se finnekhez.
Nem mintha ez nem dőlt volna már el régesrég, de Juhász Zoltán és Bartók eredményeit összeötvözve világossá válik, hogy nincs semmilyen finn-ugor-magyar rokonság.
Viszont van ugor-orosz-szláv-német rokonság. Arra meg viszont ezernyi bizonyíték van, többek között népzenei is.
az is megérne egy komolyabb utánanézést, h hogyan lehet az, h
1. az uraliaknál kun és kug alapú, és nem az orosz kr-féle
2. a görög κδα⎨νω és κνριος nem üti a karl-féle eredeztetést?
Κυριεύω, f. -εύσω, p. κεκνρίενκα, (fr. κνριος chief ) to rule, govern, com- mand, control ; to own, enjoy, possess ; to domineer, tyrannize ; to subdue, conquer, reduce ; to ■ empower, authorize, give a right, set up a lord.
Nyilván a pentatonia fontos eleme a népzenénknek, de nem ez az jellemző, amivel rokonítani lehet. Vannak olyan népek, akinek a népzenéje pentaton, de a világon semmi közünk hozzájuk - lásd ugorok.
Így van, sajnos mind egyházi mind világi vonalon a mainstream valamiféle barbár gyilkosoknak állítják be a szerintük "honfoglaló" magyarokat.
Honfoglalásról persze szó sem volt, hazatértek az őshazába, Csaba szavai nyomán. Ráadásul akkor már keleten a szkíta népeknek kezdett roppant nehézzé válni a helyzete, az iszlám terjedése miatt és egyes ázsiai népek nagymérvű népességnövekedése, és vele elkorcsosulása miatt. A mongolok például kevesebb mint 200 év alatt sivatagot csináltak a virágzó Tárim medencéből.
Szóval az oda régidőkben, a Kárpát medencéből elvándorló magyar testvérek hazatértek, Csaba nyilván közölte velük, hogy mekkora baj van az őshazában és azt is látták, hogy keleten, egyre kevésbé lesz maradásuk.
Amúgy valóban, akadémikusaink minden áron vallásnak akarják erőltetni a táltossságot, eltorzítva annak jellegét, hogy kigúnyolhassák. Minden vallási emlékünk, kezde a legkorábbi keresztény leletekkel, mind azt jelzik, hogy itt egy ősi szkíta, a Jézus Krisztusi kereszténnyel gyakorlatilag szinonim vallás volt. De Árpád idején már egyértelműen jelen volt egy különös, szkíta kereszténység. Mi több, ellentétben azokkal az állításokkal, mely szerint manicheusok lettek volna (egy időben én is beleestem ebbe a hibába), fordítva volt a dolog - a manicheizmus gyökereit éppen ebben az ős-szkíta vallásban kell keresni!
Ezért olyan feltűnően sok a 17.-18. századi református templomok festett kazettás mennyezetein a manicheus jelkép. Hiszen Magyarországon a reformáció, valódi reformáció volt - a szkíta ősvallási gyökerek feltámadása volt.
A táltos nem vallás. A sámánizmus se vallás. Valamit nagyon kevertek. Hogy vannak népeknél különleges képességű emberek, akiknek megvan a maguk szerepe és feladata, nem jelent vallást, sehol se. Az egyiptomiaknál dívott a fekete mágia. Akkor náluk mágus vallás volt??? Tudjuk hogy nem.
Közel eredeti népzenének tűnik, nem annyira feldolgozás mint a többi.
Az ötfokúságot határozottan lehet érzékelni bennük a sok díszítő hang ellenére is.
Szerintem a mari nóta formailag viszonylag közelít a mi régi stílusú dalainkhoz, mert
ereszkedő a dallamíve.
A dallam magasabb hangfekvésben kezdődik, mert a dal ima is, az eget szólítja meg, onnan ereszkedik földi közegbe.
Az új stílusú dalaink kupolás szerkezetűek. Ez azt jelenti, hogy alacsonyan kezd, a földről indít, majd egy kvinttel feljebb folytatja, tehát az éghez szól, aztán megint visszatér a földre.
Szerintem a népek nem úgy értelmezik a sámánhitet, ahogy te, ahogy kellene.
Mármint, hogy a sámánhit az a sámánnak a saját vallásábani hite, világképestül együtt.
A sámánizmus a vallás helyett van. Csökevényes, fejletlen képzetnek veszi mindenki a sámánizmust és ezzel azonosítják az ősmagyarságot, babonás csürhének
beállítva.
Diószegi nagy hibája, hogy bebetonozta a sámánizmus=sámánhit (nem vallás!)=babonaság kifejezést.
Ezzel tökéletesen ki is siklatta a magyar ősvallás fogalmát.
A finnugoroknál a medve szertartás idején egy tipikusan szkíta öltözetben jelenítik meg az ISTENEKET. Más szóval számukra a szkíta (azaz a magyar) nem testvérnép, nem elszármazott, hanem rég elfeledett isteni erejű és hatalmú tanítónak tételeződik.
A sámán szó egy hibás szóalkalmazás, sámánnak egyedül a tunguzok egy kis törzsénél nevezik, minden más népnél teljesen más a neve. Magyaroknál táltos van nincs sámán.
A lókultusznak vannak nyomai ugyan az ugor népeknél, de az a formaragozás, az a képi megfogalmazás, az az anyaghasználat ami szkítákra jellemző, semmilyen nyoma nincs az ugor népeknél.
Juhász Zoltán kiváló informatikus és furulyaművész több társával kompjuterizálta a népzenéket és sikeresen létrehoztak egy olyan tudományosan is világszerte elismert szoftvert, ami nem csak összehasonlítani képes a népzenéket, de azt is kimutatja, melyik vett át melyiktől.
Juhász Zoltán és csapata azt is kimutatta, hogy népzenei származás azonosság nélkül, semmilyen nyelvi származás vagy rokonság nem elképzelhető.
A magyar népzene hangszer használata, alapjellemzői nyomokban se található meg semelyik ugor népnél, se a finneknél, se észteknél. A leginkább hasonlító népzenéket, bármily meglepő Dél-, és Közép-Amerikai indiánoknál találták meg, de a keltában is. A környező szláv népek népzenéje pedig egyértelműen a magyarból származik. Ujgur népzene is egyértelműen testvér népzene.
Egy szó mint száz:
Se kultúrörökségben, se népzenében, se népművészetben nincs semmilyen összekötő kapocs az ugor népekkel. Ellenben mind finnugornak hazudott népnek ma már genetikailag és régészetileg bizonyítottan rokonságban állnak a germánokkal és az ún. szlávokkal.
