A terhelesrol ugy 200 hozzaszolassal ezelott talalhatsz rengeteg hasznos dolgot.
Diohejban:
A max terhelest itt szerintem mindenki a boosteren erti, trafot akkorat veszel, amekkorat csak szeretnel. szvsz nem erdemes gari trafot venni, hanem vagy gyartatni kell, vagy bemenni egy villamossagi boltba es ott kb 10 felet lehet kapni.
A mozdonydekoderek terhelese pedig mind dekodertol mind pedig az esetleges extra funkcioktol (feny,hang, kuplung, stb))fugghet.
A kisebb dekoderek 0,5A max motoraram + 1v2x 0,1A extra funkciot tudnak.
A nagyobb dekoderek 1A motorarammal es nx0,1A funkcioval szamolhatoak.
Megint csak a sajat velemenyem, de en kulon tapot adnek a valtovezerleseknek, a lampaknak es minden olyan "extranak", ami nem szigoruan a vonatok taplalasara szolgal. Ezzel elkerulheted az egy marha nagy (es nehez :) ) trafo problemajat.
Napok óta állandóan elfeljtek feltenni egy kérdést (bár egyelöre még nem aktuális), de most végre nem otthon jutott eszembe, hanem még itt a gép elött :)
Szóval korábban volt szó a rendszer terhelhetöségéröl (hány mozdonyt, világító kocsit, stb bír el). A booster és a táp közül melyik a "szük keresztmetszet", tehát ez a max terhelés melyikre vonatkozik? A trafóra vagy a booster-re?
Azért kérdezem, mert bár nálam soha nem fog 2-nél több vonat egyszerre közlekedni, de a trafó most is kétfelé ad tápot: a booster-nek (és így a pályának) és a "kapcsolópultnak" (és így a váltóknak, kocsiszétkapcsolóknak, stb). Majd ha egyszer eljutok odáig, akkor szeretnék világítást is a pályaudvaron (a jelenlegi elképzelés szerint "reflektortornyok" lesznek erös fényü izzókkal). A kérdés, hogy ezt (a vonatokkal, váltókkal, stb) el fogja-e bírni a rendszer? Ha a trafó az "üveg nyaka", akkor valószínüleg nem (és kell mégegy trafó a világításnak), de ha a booster, akkor nem gond (hiszen a világításhoz "semmi köze" sem lesz).
A sinekben konstans a feszültség, de a boosteren beállithatoid, hogy mennyi legyen. Az univerzális boostereken akár 24 V is lehet (LGB-hez stb.) Minél kisebbek a jármüvek annál kisebb legyen a feszültség, igy kisebb a fogyasztás is , meg nem biztos, hogy sebességrekordokat döntenek a jármüvek. (ez a feszültség majdnem 1:1 ben jelenik meg a motorok kapcsain ha a leggyorsabb fokozatba kerül a dekoder).
Sok boosteren vagy csavarhuzoval, vagy egérzongorával (DIP mini kapcsolok) lehet a kimeneti feszt állitani. (Olvass bele a leirásba).
A dekoderek müködését a feszültség maga nem veszélyezteti, mert a dekoder a nulla átmenetekre reagál, az meg azonos 10 V-nál is meg 25-nél is. A kimeneti fokozat (4 tranzisztor) kapcsolgatja megfelelöen a motort a sinekhez, tehát csak itt van szerepe a sin feszültségének, illetve a tranzisztorok terhelhetöségének.
Az N-es és H0-ás dekóderek abban különböznek leginkább, hogy mekkora lehet maximális feszültség a pályában az N-es nél ez természetesen kissseb. Nem konstans 17V mindenutt ? A Maerklinnel, meg az IB-nel a Motorola format miatt van feszultsegnovekedes (hogy miert azt nem tudom, de lenyeg, hogy Motorolanal van), de a DCC-nel 17V-nal kell a sinen lenni....
Nem egészen igy néznek ki a dolgok.
A dekoderek között feszültségben nincs különbség. Az természetes, hogy N méretben kisebb feszt kell beállitani, de ez egyszerübb a boosteren (igy kevesebb a veszteség is azaz a meleg).
Ugy az N, mint a H0 dekoder vigan elbir kb. 20V-t, de N-ben illdomos a feszültséget leszabályozni 10-14V-ra.
A lényeg az inkább az áramkimenetben van. A kisebb (föleg N méretben) a kimeneti áram aligha lehet nagyobb 0,5A-nál.
Még jo, hogyha leszabályozzuk a boostert mondjuk 12V-ra ilyen áramok ritkábban keletkezhetnek.
Az N-es és H0-ás dekóderek abban különböznek leginkább, hogy mekkora lehet maximális feszültség a pályában az N-es nél ez természetesen kissseb. Ha vegyesen használtok ilyen dekódereket a feszültséget mindig a kissebb értékre kell állítani, vagy jön a meglepetés amikor az N-es dekóder rövid időn belül kileheli a lelkét.
Sajnos kéttengelyes kivitel még nem fordult elö a piacon.
Ott nincs más segitség, csak Angliában kutatni, mert ott joval könnyebben és olcsobban lehet ilyen motorokhoz jutni.
Természetesen 12V-nál, és még nem is Faulhaber a motor, hanem meglehtösen közönségesen kinézö SANKYO motor (valoszinüleg valamilyen kamera, vagy robot motorja). Egyszer véletlenül vettem egy csomot.
Most nemrégen a bécsi Technotronikban voltak szintén hasonlo motorok (lapitva kb. 16 mm, átmérö 22 mm, hossz 32 mm), azokon más volt a felirat, üresen kb. 0,08A vesznek fel 12V 8000 ford-nál, a rövidzár áram (12V-nál megállitva a motort) 0,4A!.
Schedule-kat összefűzni nem lehet, csak a line-okat. Azokat viszont bármilyen mennyiségben. Az összefűzött line-t tudod egy schedule-ba betenni. A másik megoldás, hogy a timetable-ba teszed 10 mp (vagy akármennyi) követési időkkel a schedule-okat. Én 6.00-ra tettem őket, aztán az órát beállítottam 5.59-re és elbattyogtam a kamera mögé...
Még ma este felteszem a .yrr-t, aztán jöhetnek a kérdések. A tároló pu.-i rész nem 100%-os, de a lényeg ott is kész van.
Ha jól számoltam 28.
Egyébként igazad van.
Legalábbis abban az esetben ha a gyorsulás és a lassulást nem 0-ra állítod.
De te akkor is csak 28 féle konstans sebességet állíthatsz be.
Kíváncsi vagyok vajon a LENZ-nél hány fokozat van?
Ha jól láttam ott csak nyomógombok vannak.
Könnyen lehet, hogy 14 fokozatot kapcsolsz, attól függetlenül a mozdonyod gyorsulhat-lassulhat 128 fokozatban; nem? (Feltéve, ha a gyorsulás-lassulás nem 0-ra van állítva)
Mit gondoltok hány sebességfokozatot tudsz kapcsolni a LOKMAUS2-vel??
Nekem speciel az lett volna a logikus, hogy 128-as speed step módban 128-at.
Na jó legyen csak 100.
És így is gondoltam amíg meg nem néztem belűlről is a dolgot.
Tippeljetek.
crash: köszi, most már legalább ezt is tudom (valami hasonlót gyanítottam, de én nem értek az elektromos dolgokhoz).
Meia_lua: az áramátvivö kuplung szép (nagy darab :), de az ára is az... ezért lenne egyszerübb elbújtatni egy kis vezetéket :) Legfeljebb az ingavonat sose lesz megbontva (bár kis ügyességgel nyilván meg lehetne csinálni bonthatóra a vezetéket, még mindig jóval olcsóbban, mint a bumfordi és drága kuplungokkal).
