Ha jol emlekszem, akkor az FZ1-nek van egy 16V AC es egy szabalyzott 0-12V kimenete...
A belsejere nem emlekszem, de nem lennek meglepodve, ha a szabalyzott kimenet is ugyanarrol a traforol lenne szabalyozva. Honnan mashonnan ugye ???
A digi keszletes kerdesedre meg annyit, hogy nekem LENZ van es a SET-hez nem adnak trafot, igy en sk oldottam meg a trafokerdest (230/2x16V 35VA), ugyhogy nekem nincsen trafoproblemam - jelenleg.
Eloszor is koszi az .yrr fileert, kezdek megvilagososdni...
Masodszor a dekoderrel kapcsolatban.
Nekem detto ugyanezt csinalja az egyik gozosom, eloszor azt hittem koszos.Takaritas, sintisztitas, stb, de azota is megakad a kiteron.
Valaszt azt nem tudok egyenlore, de talan a jovo heten lesz idom ujbol, hogy foglalkozzak a kerdessel, ha van vmi haladas az ugyben, akkor kozzeteszem. Ja a dekoder az LENZ LE077XE vagy a 103-as, most nem emlekszem.
martisz:
Elvileg van egy olyan paraméter (Packet Time-Out Value)hogy hibás adat esetén mennyi ideigtartsa érvényben a dekóder az utolsó érvényes utasítást. Magyarul: Ha a rossz érintkezés miatt a dekóder néhány utasítást nem tud értelmezni, csak az itt beállított idő után áll le a mozdony. Persze hogy ez a CV (a 11-es)elérhető-e a 10745-ben azt nem tudom, de próbálkozni azért érdemes.
Sziasztok!
Sikerült végre átolvasni az összes hozzászólást.(majdnem mindet)
Egy régebbi kérdés volt,hogy ki milyen programmal tervezi az pályáját.Én a Raily for Windows 2.01-gyel készítem.Nekem bevált.Igaz,hogy nem lehet vele házakat és egyéb terepet készíteni viszont tökéletesen mérethű adatokkal dolgozik bármelyik cég sínanyagából.(Letölthtő innen németül v. angolul.http://www.enigon.com/)Itt megtalálható mér a 4.0 demó verziója ami már 3D,lehet vele terepet is építeni és "beutazhatod" amit elkészítettél.
A Railroad&Co tényleg szuper,valósághű beállításokkal élethű megoldásokat lehet csinálni.(Én még csak offline "használom", de remélem nemsokára élesíteni is tudom.)
Október 5-én összejövetel???Hány órakor?
Ki mit tud hozza magával?
A még Lenz korú 745-öseim nem csinálnak így, az ESU-sok viszont nekem is. Jobb ötletem nincs, írd meg az ESU-nak. Azét Te, mert én nem beszélni "Dajcs".
BT.
Ja, és ami kifelejtettem: "természetesen" analóg üzemben soha nem csinált ilyet a Szili, pedig akkor elég koszosak voltak a kerekei is! Csak a digitalizálás után lett ez az akadozás!!
Analóg trafó alatt azt a trafót értettem, ami egyben kontroller is (mint az FZ1), tehát elsösorban analóg pályához jó. A digi készletben meg ugye "csak" egy sima trafó van, ami semmi másra nem jó :)
Martisz: megoldást én sem tudok, de nekem pont ugyanezt csinálja a Szilim 10745-tel. A kerekek és érintkezök fémtiszták (pont tegnap este szedtem darabjaira és tisztogattam meg), a pálya is tiszta és mégis lassabb sebességeknél a világítás és rosszabb esetben a mozdony is akadozik teljesen egyenes részeken (ahol se váltó, se illesztés nincs). Egyszer a Taurus is csinált ilyet, de azt leszámítva a többi mozdony (a 215 és a Taurus) nem csinál ilyet.
Egyébként érdekes, hogy a Szili kerekei jobban koszolódnak, mint a két Roco mozdonyé...
Tisztelt digi-guruk !
A következő gondom van:
Tegnap éjszakám és a ma hajnalom ráment, de nem tudok rájönni a dologra.
Történt ugyanis, hogy a frissen beszerzett TRANSALPIN-ba beraktam egy új Roco 10745 dekódert. Ezután próba, de a mozdony az összes váltón és sínillesztésen megállt. Kis lökdösés után továbbindul. Pálya pucol, mozdony szét, érintkezőket meghajtogattam, kereket lemostam alkohollal, stb... eredmény ugyanaz. Próbáltam gyormenetben is, akkor nem állt meg, de a lámpák villogtak a mozdony elején, úgyhogy gyakorlatilag úgy nézett ki, hogy nem kap rendesen áramot a gép. Aztán belepróbáltam 2 másik zsír új dekódert, azzal ugyanez a helyzet. 6 órányi anyázás után, bevérzett szemekkel kezembe akadt egy loksound 2 hangdekóder, végső elkeseredésemben beletettem. Csodák csodájára a gép mint a vajon a kés úgy futott végig a pályán. Átnyomtamm 128-as módba, és 1 fokozatot adtam neki, fél óra alatt elvánszorgott 1 métert, de még meg sem villant a lámpája.
Aztán előszedegettem 4-5 másik mozdonyt, amelyikben 10745 van, azok szintén akadoztak, az összes loksound-os gyönyörűen megy !
Egyértelmű, hogy a hiba a dekóderben van. Kérdés, hogy mi ? Mivel tud többet a loksound, mint a szintén ESU gyártotta Roco címkés 10745 ?
Másik lehetőség valamelyik CV-ben van. Mi lehet az, ami az alapbeállításban máshogy van beállítva a két dekóderben, és ezt a hibát produkálja ?
Remélem valaki megszán valami használható ötlettel, mert kezdek beleőszülni...
Köszi
martisz
A terhelesrol ugy 200 hozzaszolassal ezelott talalhatsz rengeteg hasznos dolgot.
Diohejban:
A max terhelest itt szerintem mindenki a boosteren erti, trafot akkorat veszel, amekkorat csak szeretnel. szvsz nem erdemes gari trafot venni, hanem vagy gyartatni kell, vagy bemenni egy villamossagi boltba es ott kb 10 felet lehet kapni.
A mozdonydekoderek terhelese pedig mind dekodertol mind pedig az esetleges extra funkcioktol (feny,hang, kuplung, stb))fugghet.
A kisebb dekoderek 0,5A max motoraram + 1v2x 0,1A extra funkciot tudnak.
A nagyobb dekoderek 1A motorarammal es nx0,1A funkcioval szamolhatoak.
Megint csak a sajat velemenyem, de en kulon tapot adnek a valtovezerleseknek, a lampaknak es minden olyan "extranak", ami nem szigoruan a vonatok taplalasara szolgal. Ezzel elkerulheted az egy marha nagy (es nehez :) ) trafo problemajat.
Napok óta állandóan elfeljtek feltenni egy kérdést (bár egyelöre még nem aktuális), de most végre nem otthon jutott eszembe, hanem még itt a gép elött :)
Szóval korábban volt szó a rendszer terhelhetöségéröl (hány mozdonyt, világító kocsit, stb bír el). A booster és a táp közül melyik a "szük keresztmetszet", tehát ez a max terhelés melyikre vonatkozik? A trafóra vagy a booster-re?
Azért kérdezem, mert bár nálam soha nem fog 2-nél több vonat egyszerre közlekedni, de a trafó most is kétfelé ad tápot: a booster-nek (és így a pályának) és a "kapcsolópultnak" (és így a váltóknak, kocsiszétkapcsolóknak, stb). Majd ha egyszer eljutok odáig, akkor szeretnék világítást is a pályaudvaron (a jelenlegi elképzelés szerint "reflektortornyok" lesznek erös fényü izzókkal). A kérdés, hogy ezt (a vonatokkal, váltókkal, stb) el fogja-e bírni a rendszer? Ha a trafó az "üveg nyaka", akkor valószínüleg nem (és kell mégegy trafó a világításnak), de ha a booster, akkor nem gond (hiszen a világításhoz "semmi köze" sem lesz).
A sinekben konstans a feszültség, de a boosteren beállithatoid, hogy mennyi legyen. Az univerzális boostereken akár 24 V is lehet (LGB-hez stb.) Minél kisebbek a jármüvek annál kisebb legyen a feszültség, igy kisebb a fogyasztás is , meg nem biztos, hogy sebességrekordokat döntenek a jármüvek. (ez a feszültség majdnem 1:1 ben jelenik meg a motorok kapcsain ha a leggyorsabb fokozatba kerül a dekoder).
Sok boosteren vagy csavarhuzoval, vagy egérzongorával (DIP mini kapcsolok) lehet a kimeneti feszt állitani. (Olvass bele a leirásba).
A dekoderek müködését a feszültség maga nem veszélyezteti, mert a dekoder a nulla átmenetekre reagál, az meg azonos 10 V-nál is meg 25-nél is. A kimeneti fokozat (4 tranzisztor) kapcsolgatja megfelelöen a motort a sinekhez, tehát csak itt van szerepe a sin feszültségének, illetve a tranzisztorok terhelhetöségének.
Az N-es és H0-ás dekóderek abban különböznek leginkább, hogy mekkora lehet maximális feszültség a pályában az N-es nél ez természetesen kissseb. Nem konstans 17V mindenutt ? A Maerklinnel, meg az IB-nel a Motorola format miatt van feszultsegnovekedes (hogy miert azt nem tudom, de lenyeg, hogy Motorolanal van), de a DCC-nel 17V-nal kell a sinen lenni....
Nem egészen igy néznek ki a dolgok.
A dekoderek között feszültségben nincs különbség. Az természetes, hogy N méretben kisebb feszt kell beállitani, de ez egyszerübb a boosteren (igy kevesebb a veszteség is azaz a meleg).
Ugy az N, mint a H0 dekoder vigan elbir kb. 20V-t, de N-ben illdomos a feszültséget leszabályozni 10-14V-ra.
A lényeg az inkább az áramkimenetben van. A kisebb (föleg N méretben) a kimeneti áram aligha lehet nagyobb 0,5A-nál.
Még jo, hogyha leszabályozzuk a boostert mondjuk 12V-ra ilyen áramok ritkábban keletkezhetnek.
Az N-es és H0-ás dekóderek abban különböznek leginkább, hogy mekkora lehet maximális feszültség a pályában az N-es nél ez természetesen kissseb. Ha vegyesen használtok ilyen dekódereket a feszültséget mindig a kissebb értékre kell állítani, vagy jön a meglepetés amikor az N-es dekóder rövid időn belül kileheli a lelkét.
Sajnos kéttengelyes kivitel még nem fordult elö a piacon.
Ott nincs más segitség, csak Angliában kutatni, mert ott joval könnyebben és olcsobban lehet ilyen motorokhoz jutni.
Természetesen 12V-nál, és még nem is Faulhaber a motor, hanem meglehtösen közönségesen kinézö SANKYO motor (valoszinüleg valamilyen kamera, vagy robot motorja). Egyszer véletlenül vettem egy csomot.
Most nemrégen a bécsi Technotronikban voltak szintén hasonlo motorok (lapitva kb. 16 mm, átmérö 22 mm, hossz 32 mm), azokon más volt a felirat, üresen kb. 0,08A vesznek fel 12V 8000 ford-nál, a rövidzár áram (12V-nál megállitva a motort) 0,4A!.
Schedule-kat összefűzni nem lehet, csak a line-okat. Azokat viszont bármilyen mennyiségben. Az összefűzött line-t tudod egy schedule-ba betenni. A másik megoldás, hogy a timetable-ba teszed 10 mp (vagy akármennyi) követési időkkel a schedule-okat. Én 6.00-ra tettem őket, aztán az órát beállítottam 5.59-re és elbattyogtam a kamera mögé...
Még ma este felteszem a .yrr-t, aztán jöhetnek a kérdések. A tároló pu.-i rész nem 100%-os, de a lényeg ott is kész van.
Ha jól számoltam 28.
Egyébként igazad van.
Legalábbis abban az esetben ha a gyorsulás és a lassulást nem 0-ra állítod.
De te akkor is csak 28 féle konstans sebességet állíthatsz be.
Kíváncsi vagyok vajon a LENZ-nél hány fokozat van?
Ha jól láttam ott csak nyomógombok vannak.
Könnyen lehet, hogy 14 fokozatot kapcsolsz, attól függetlenül a mozdonyod gyorsulhat-lassulhat 128 fokozatban; nem? (Feltéve, ha a gyorsulás-lassulás nem 0-ra van állítva)
