Jordanes nem biztos, hogy szellemi ember volt. Az ő korában három Jordanes van megemlítve, egy ő maga, a másik egy szellemi, aki a pápával volt Bizáncban. Jordanes egy jegyző volt, később szellemi, de püspök nem volt. Amúgy nem Római, hanem Gót-Alán, mondhatni Katalán.:D
A szarvasos dolog legelébb Ammianus Marcellinusnál jelenik meg, de ő egy toposzt írt le, aristeasi toposzt.
Azt amit ő leír így összekeverik a Kutigurok és az Utigurok beáralamlásával, mert amikor ezek jöttek, mondja Procop, már a Gótok a Római Birodalomban voltak. De Procopban sokszor nem lehet megbízni, mert a műve a szofista természetjogot fejti ki, több helyen, mint az Utigur küldötteknek szofista természetjogot ad a szájukba. A különféle elszórt helyek egybevonásával a teljes szofista természetjog kijön.
Jordanes egy Ójróper volt, az egész mű, ami Cassiodortól vonatolt ki, saját betűzdelésekkel, tendeciózus, vagyis a Rómaiaknak ki akarja fejteni, hogy a Gót is egy ősi nép, ezért nem szégyen, ha a Gótok a Rómaiak felett uralkodnak. Jordanes viszont, nem úgy mint Cassiodor, a Gótok Rómaivá, Ójrópaivá válását akarta.
Minden olyan dolog, ami a Gótokra rossz fényt vethet megpróbálta elmosni, minthogy a Gótoknak közük volt a hunn etnogenezishez, ami népnév persze akkoriban már átment keletebbre. Jordanes már nem tudott gótul, ezért is tett bele olyasmiket, minthogy a strawa egy hunn szó, ami egy germán, vagy a Balamer nevet, ami germán, de ezt úgy próbálta elfedni, hogy a Gótok hunn neveket vettek fel, hogy a Gótok geta neveket is viselhessenek.
A szarvas kultusz a Gótok között jelentős volt, Aurelian Cennobaudes szent szekerét zsákmányolta meg, amit szarvasok húztak. A szarvas motívum azt is jelöli, hogy senki se hívta őket Európába, tehát nincs Soros, és nincs helyük Európában a Hunnoknak. Jordanes ezt nem bánta, mert Balamer garázda lehetett az a Gót, aki az egészért felelős lehetett.
azért Atila elött is volt élet a földön. Gótokat az "ösök" közül Góghoz csatolták (Jáfet) . Körülbelül ennyire alapszókincsben látszódnak az egyezések - én a megalit korszakra tippelném az elejit, de mint látható a példátokból folytatólagos idöszámitás után is. Nem kardoskodni akarok, csak színezem
A magyarokról Nyugaton megjelent első híradások szintén nem említik a hun rokonságot, ami csak a X–XI. századtól, szórványosan fordul elő. (mégis mikor jelentek meg a magyarok? a 900-as évek az a X.század)
szórványosan fordul elő a magyarokról híradás, vagy a magyarok hun rokonságáról szóló híradások szórványosak (mert akkor említik, a mondat első fele hazugság)
A Szent Bertin-kolostor Annales Bertiniani néven ismert hivatalos jellegű frank évkönyvében a 900. év előtt Hinkmar reimsi érsek a magyarokat, azaz „ungrikat”, a hunokkal, illetve az avarokkal azonosítja.
mindkét műben voltak olyan elemek – mindenekelőtt a csodaszarvas nyomán hazát kereső testvérpár története –, amelyek a ma ismert korabeli krónikairodalomban nem fordultak elő. Ez a motívum tehát valóban néphagyomány útján kerülhetett Kézai krónikájába, ám a történet a sztyeppe népeinél más és más szereplőkkel többször előfordul, tehát nem köthető a hun–magyar rokonsághoz.
ez nem igaz. a csodaszarvas üldözéséről szóló hagyomány nem gyakori.
a letagadott 'madjarok' mondája még ez.
ír róla A 6. században élt Iordanes ravennai püspök, római történetíró
„Első királyunk, máig meghatározó súlyos döntéseket hozott, koronát Rómából, de feleséget Bajorországból hozatott.”
Miért van az, hogy a magyar miniszterelnök ekkora barom, hogy fingja sincs a Szent Korona történetéről??? Miért nem tudja, hogy bizonyított tény, hogy a Szent Koronát nem Rómából küldték? Ez valami szellemi fogyatékos vagy egyszerűen hazudik Szent István ünnepén?
Hogy merészeli ez fogyatékos nemzetinek nevezni magát??? De ha nemzeti - melyik nemzeté???? Mert nem magyar az tuti.
1.) A hunok, azaz királyi szkíták (Priskos), megengedték a gótoknak, hogy 200 évig Meotisban éljenek. Persze nem tudtak békén maradni, ezért megunva az erőszakosságukat elűzték őket, ezután dörgölőztek a rómaiakhoz....
2.) Atilla : "a médek, hunok, gótok, dánok királya"
Na így lettek magyar szavak a germánban. Semmi más rejtélyes magyarázat nem kell.
Mellesleg csak szólok, hogy magyarok azaz a hunok másszóval a királyi szkíták, SOHA NEM ÉLTEK életvitelszerűen, népként az Ural mellett. Ha ott éltek volna, egy helyen, ami kb 3 percig se védhető, már rég nem léteznénk.
Érdekes, hogy idehozol mindenféle szót, anélkül, hogy megvizsgáltad volna, hogy mi az alapja, mi a tövük, hogy van-e bármiféle rokonság a szavak között, és hogy pontosan mit jelentenek.
Hogy lenne zürjén, ha a magyarban h-val kezdődik a szó, másrészt nem is biztos, hogy pontosan azt jelenti.
Miért a germán és indogermán eltolódást használják a magyar-finnugor szavakra? Egyértelműbb lenne azt mondani, hogy a magyar hangtan germán. Ha felhozod a sok szót amikben k első betűje, ahogy te gondolod, minden etimológiai vizsgálódás nélkül, akkor inkább a szó germánságát bizonyítód.
Mint mondom, miért kellett a germagyarban előbb k aztán h lenni? Ha már germagyar volt?
A szlovák germánból ered, vagy a magyarból, mert nincs igen jelen a hüllen szó, mert a hu az alapja a homálynak, aminek rokona a hüvely. A karél, ha tényleg azt jelenti, mert a te bedobádsidban, ahogy csak odaveted a szavkat nem bízok meg, valszeg skandináv eredetű, mint a finn.
A komor szó az teljesen más, amúgy germán, és a Jammer, Kummer a a rokona.
Proto-Tungus-Manchu: *KVlm- Meaning: shadow Russian meaning: тень Spoken Manchu: xelǝmǝn (2047) Literary Manchu: xelme Comments: ТМС 1, 481. Attested only in Manchu (thus the reconstruction is not quite secure), but having probable external parallels.
A Gót Birodalom hihetetlenül elterjedt északra és keletre, ahogy Jordanes írja.
Az alan sok indogermán nyelvben megvan és nincs köze a leben szóhoz. Különféle finnugor népek, akár másoktól is felvehették a szavakat. Mondjuk van a finnben az angolna, és a magyarban is megvan, de ezt a szót mindkét nép a baltiaktól vette. Vegyük a homály szót, ami a gót humón, ezt a Finnek a skandinávoktól vették, a magyar meg a kialakulásnak időpontjában a gót nyelv által van.
Általában érvelek. Láthattad, te is hogy hangtanilag a magyar legközelebbi rokona a germán, és a legtöbb indogermán szó, ami a magyar, vagy germagyar nyelvben megvan, az megvan a germánban is, ezért a szavakat nem kell elosztani különféle nyelvek közé. Másrészt sok agresszív szó germán, ebből kiindulva is germánnak kell mondani a magyar nyelv egyik alapját, ha szókincsileg is így alap.
Pedig a gerenda egy germán szó, habár indogermánban is megvan. Rossz helyen keresgetsz.
A gerjed és eléed szavaknak nincs közük egymáshoz, az élni szó egy germán szó, alan, ami enni, nőni, baszni, és ritka esetben még szülnit is jelent. Nem azt mondtam, hogy a gátnak van köze a kívánhoz, hanem hogy a kettő különböző.
Te megint mit kevered a németet és a germánt. A germánban a gähnenből lett a kiwan, ami a magyar kíván, és ebből a wa-s képzéssel a gót gaidw, ami a magyar kedv. Az alapja a gei, ami tátonganit jelent. Ebből lett a kacsa, gége, és a magyartalan garat, ami ebben a formában a németben is megvan, mint Gurgel.
Az elsö görög-római templomokat a tengeri-népek építették (?), ld. Baalbek (déli-parton), és ahogy a római is az etruszkra épült. rá? Ahogy Karthagó minimum egyidös kultúra Rómával ha nem korábbi . Volt egy orosz történész aki kiállt és azt mondta hogy a római elöbb volt mint a görög... De mondott sokminden mást is és már nem tudtam követni. Gondolom a fejlödés-romlás elmélet miatt lehet, ami kezdetleges az biztos korábbi.Persze a valódi Olympus az Atlantisz, vagy esetleg Hyberia , vagy szimplán párhuzamos dimenziok, ezért mondják a megjelenés dolgot... ez a tabu, pedig a tudomány piszkálta korábban is és most is csak már nincs" publikus kommunikáció
@gei, mint gähne : kedv mi, gemüt? kíván, gönnen? ennek lehet köze hozzá gate, gap, gape, csak azt nézd meg, h az kaukázusi, indoeurópa, altaji, urali nyelvekben mind R betűs a gége, garat!
