GER v. GÉR elvont gyök, mely többféle szók alapját teszi. Ilyenek: gernye, geher (= gerh), s talán gerény is, melyekben szár-az, sovány jelentéssel bír. 2) Gerj, gerjed, gerjeszd stb., melyekben a ger a felindulás, fölkelés, kinyomulás, kitörés, vagy áthatólag: felinditás, fölkeltés, kinyomás, felingerlés fogalmának felel meg, s rokon közelebbről a latin germen, német gähren, Gier, gerne, begehren, héber (ingerel), hellen crhzw (kivan), szanszkrit gardh (kiván) stb. szókkal. Ide tartozik gerjed azon értelme is, midőn ez gyúladást jelent. 3) Geréb, gereben, gereblye, gerely, gerezd, gerincz, melyekben a ger valamely sértést, szurást, karczolást jelent, s rokon vele ez értelemben a hellen crauw, craw (karczol), szanszkrit garh (megfog; körülvesz). 4) Gerle, gerlicze hangutánzók. Valamennyiben fő és alaphang az r. (V. ö. R), melynek érteményei némileg a g, vagyis görbeség, görbedés érteményével módosúlnak.
Tökéletes magyarázatot ad. Szintén a kör szóbokrába tartozik az emlegetett karcollal és a gatya korcával együtt.
A Go, Ko gyök és az eR gyök.
Ennél tisztább, magyarul képzett szót el se lehetne képzelni.
Hát a gerebje, mert ha germán, akkor így kell írni, lehetne a germán grebja, grabja is. A gereblye alapja, a graben, ami kaparnit is jelent. Főként a germánban és a szlávban elterjedt szó, de a germán erősebb volt mint a szláv, ezért germán lehet.
Ma az, hogy "már megint"? Porold le az agyacskád! Többet nem szólok bele! De ezt a germánbaromságot, ekkora hülyeséget még nem olvastam itt! Ezért vettem a bátorságot, hogy beírjak, egy nyilvános fórumra! Bocs ha sértettem a germán érzéseidet...;-)
Én csak olvasgatok itt, sajnos ennyire nem látom át a dolgokat. De az a germántolás egyértelműen, egy nehézkes erőlködés, amivel kiverte nálam a biztit a kolega...:-)
2. gerendély. 1) Az ekében azon hossza görbe fa, melynek alját eketalpnak, felső végét ekeszarvnak hívják. 2) A malomban azon hengerded gerenda, mely a száraz kerekek, vagyis korongok tengelyét képezi. Tömött hangon: göröndöly, és némely tájakon: göröndű.
A kert a germagyaros változa a Gerte-nek, Gardennek, vagy a gazdának. A gazda és a kert egy és ugyanaz a szó. Jó kérdés, hogy a gally szó vajon germán-e, mert ha igen akkor rokona a kertnek, és a gazdának.
GAR (1) elvont gyök, s eléfordúl gara, garaboncza, garabonczás, garat, garázda, garda szókban; továbbá az idegen nyelvekkel közös garádics, garaboly, garmada szókban, nem különben némely helynevekben. A székelyeknél önálló fn. tt. gar-t, tb. ~ok. Jelent elbizottságot, fenhéjazást, kihágó, veszekedő hányakodást. Nagy garral beszél. Nagy garral van, jár. Rokon vele a hellen gaurax, gauroV, latin grandis, gravis, crassus, cresco. *
GAR (2) elavult önh. ige, am. jár, ballag. Innen lett: garat, ami a felöntött gabonát lejárja v. járat-ja, továbbá: gartat a székelyeknél ide-oda fartatva jár. Rokon vele a latin curro, gradior, a magyar gör (gördít, gördűl, így: göröngy a székelyeknél: garangy), gur (gurít, gurúl), ker (kerűl, kerít, kerek) stb.
A grandiózus is ide tartozik, ha már a latin grandis az egyik rokon szó.
Az armada, garmada szerintem az ár szóval, mint áradattal lehet kapcsolatban.
Az áradat szavunk esetében egyszerűen elhagyjuk a szó eleji hangot és így marad az erőt jelentő ar-er stb.
Végül is a görbülést jelentő Go, Ko gyök is lehet a jellegadó, -ennyiben igazad van- csak a mozgásra, járásra vonatkoztatva.
"veszekedő hányakodást. Nagy garral beszél" Nagy erővel hányakodik, azaz nem egyenes vonalú mozgást végez.
Varga Csaba erre biztosan a HAR gyököt említené meg.
Erő és görbülés. Eléggé összegabalyodik ezekben a szavakban.
kultúráról, zenéről és nyelvről volt, erre jössz a génekkel...
ide figyelj:
Szomjas-Schiffert György zenetörténész hétezer finn dallam közül mindössze tizenegyben találta meg a kvintek használatát, és alig több mint százban az ötfokúságra való utalást.
sokat beszélsz a semmiről. semmilyen valós tény... persze. még a megátalkodott ulrich is csak addig jutott el, h az arvisura minden tényállítása igaz ugyan, de csak azért mert szerinte összeszedték máshonnan.
