"Pixyék" azért nem voltak és azért nem lesznek az életben képesek erre, mert gyávák ahhoz, hogy a saját narratítájukat meg a saját igazságaikat hajlandóak legyenek bárki más igazságával összemérni, illetve megkeresni annak a módszerét és ezköztárát, hogy hogyan igazolhatják a saját maguk számára, hogy igazuk van, hogy az úgynevezett alapértékeik valóban az adott pillanatban legkonzisztensebb és legtisztességesebb leképezései e tárgyuknak vagy sem. Ehelyett szalonképességről beszélnek és fasisztáznak, és mint az mára közismert, egyik eljárás sem eredményes, ellenben botorság és álság.
Én ott voltam, amikor Mérő Laci leült a Tomcatnak nevezett ...tel (inkább nem minősítem itt Polgár Tamást, mert végső soron ő is egy ember). Semmi értelme nem volt. Mérő hiába próbált értelmesen érvelni, a másik fél sunyi csúsztatásokkal, hazugságokkal operált. A lényeg, hogy ez a két "tábor" nem ugyanazt a nyelvet beszéli. És a két "tábor" közönsége sem ugyanazt a nyelvet beszéli. A helyzet ahhoz hasonlítható, mint amikor egy becsületes ember leül pókerezni egy hamiskártyással - a becsületesnek semmi esélye a korrekt játékra.
Mérő egyszerűen rossz volt... Az érvelés műfaj, műfaji szabályokkal, koreográfiával, amelyben egyáltalán nem evidens az, hogy "értelmes érvelés" az, amely nem veszi figyelembe azt, hogy mi a másik fél narratívájának a szerkezete, mik a jellegzetes logikai csapdái, mik az argumentációs eszközei, hogyan lehet a narratíváját lebontani és ha e a cél, új narratívába rendezni a tényállításokat.
Valójában Arisztotelész retorikája után kétezerötszáz, Cicero után pedig kétezer évvel nevetséges elbutulásra utal, hogy fel kell hívni a figyelmet arra, hogy meg kell kérdeznünk magunktól, miért úgy érvelünk, ahogy éppen érvelünk.. mert nem evidencia az, hogy az eszünkbe jutó "értelmes érveket" spontán kihányjuk magunkból . Nyálas önigazolás, hogy az "egyik tábor" "értelmesen érvel", a másik meg sunyin csúsztat, mert ezt igazolni kell.
Az "egyik tábornak", annak, amely állítólag értelmesen érvel, el kell jutnia oda, hogy megkérdezze magától azt is, hogy vajon igaza van-e abban, amit állít és amit sugall a világ dolgairól, és hogy honnan tudja ezt... nincsenek előre kiosztott igazságbirtoklási szerepek, nincsenek összemérés és összevetés nélkül eldönthető igazságok.
Ameddig Tomcatet nem tudjuk legyőzni az érvelésben, addig Tomcatnek van igaza, fino a prova contraria. Mivel pedig ez intuitíve kevéssé látszik valószínűnek, az az oldal, amely nem képes az igazának a bizonyítására, holott valószínűleg közelebb jár a konzisztenciához és a világ egyéb ismert viszonyairól szóló jelen tudásunkkal összhangba hozható kognitív rendszerekhez, még sokkal balfaszabb, mint Tomcat...
Ezért van igaza B. Eszternek abban, hogy mindenkivel, az ördög öreganyjával is szóba kell állni, részben a saját igazunk próbára tétele céljából (ettől fél a ballib, amely morális és intellektuális véleménymonopóliumhoz van szoktatva, és elkényeztetettségében csak ilyen körülmények között tud működni), részben argumentációs fegyvertárunk bővítésére. Nem azért, mert ettől bármilyen társadalmi harmonizáció vagy megértés várható...
"Ez nem "bandamentalitás" -- itt intelligens és érzékeny emberekről van szó, akik azonban, szerintem, nem értik, hogy már nem vezetik a közvéleményt, hanem -- éppen, amikor tiltakoznak vagy kilépnek -- megosztják, illetve fenntartják a megosztottságát. " Az a verzió fel sem merül, hogy a kilépők - miután már minden egyéb lehetőséget kimerítettek- a saját arcuk (lelkiismeretük) megőrzése miatt választották ezt a megoldást.
"Ugyanezen okból követtem el a többi bűnt is -- ezért álltam szóba Bayerrel, és még ha tudnád ki mindenki mással. Sokkal hatékonyabbnak tartom azt a kommunikációt, amikor arra késztetjük (vagy kényszerítjük) vitapartnerünket, hogy bizonyos kérdésekben, morális kérdésekben, egyértelműen színt valljon és letegye a voksát. Onnan kezdve van mit számonkérni."
Én ott voltam, amikor Mérő Laci leült a Tomcatnak nevezett ...tel (inkább nem minősítem itt Polgár Tamást, mert végső soron ő is egy ember). Semmi értelme nem volt. Mérő hiába próbált értelmesen érvelni, a másik fél sunyi csúsztatásokkal, hazugságokkal operált. A lényeg, hogy ez a két "tábor" nem ugyanazt a nyelvet beszéli. És a két "tábor" közönsége sem ugyanazt a nyelvet beszéli. A helyzet ahhoz hasonlítható, mint amikor egy becsületes ember leül pókerezni egy hamiskártyással - a becsületesnek semmi esélye a korrekt játékra.
"A kivonulás arról szól, hogy _lehetetlen_ az országban bizonyos morális alapnormákat tisztázni." Ez - sajnos így van. Ma már ebben az országban lehetetlen morális alapnormákat tisztázni. Persze nem tudom, volt-e egyáltalán olyan időszak az ország történetében, amikor tisztázni lehetett volna. Csak a Tízparancsolatba foglalt morális alapnormákra utalok: a legtöbbet maga az - ilyen-olyan - egyház szegte meg folyamatosan.
"OK, Schmitt álszentségét és egyenes gerincét, a szentkoronázást meg a többi ilyesmit nem nagyon veszi be a gyomrom. " Ezzel nem ez a legnagyobb baj. Hanem az, hogy gyakorlatilag (ha formálisan nem is) megtörtént a miniszterelnöki és az államfői funkció összevonása. Ld. még a kétharmad "előnyei", különös tekintettel arra, hogy a "1. a Jobbikot semlegesítik". Amint látható, a Jobbikot nem a két párt "morális alapnormák" tekintetében meglévő különbözőségeik miatt "ütik", hanem szimpla hatalmi játszmák miatt. A Jobbik semlegesítése egy kétharmaddal nem rendelkező Fidesz esetén a többi parlamenti párttal történő együttműködést kívánta volna meg - ami a demokráciának lett volna nagyon üdvös. Ha a Fidesz önmagán kívül bárkivel is együtt tudna működni.
Végezetül, azt kérdezem, mi lehet _rosszabb_. Most persze konkrétan nekem rosszabb, mert mondjuk kevésbé kapok munkát vagy lehetőséget. És nyilván ugyanígy van ez rengeteg értelmiségivel -- nagyon jó szakemberekkel is. De ha eltekintek attól, hogy személy szerint hirtelen nemkívánatos lettem jónéhány helyen, ami magánügy és a közírással járó kockázati tényező, továbbra sem látom, mi lehet lényegesen rosszabb, mint ami a kormányozhatatlanná vált országban történt.
Elmondom.
Az, hogy azt a torz kognítív búrát, amit eddig 8 év alatt sikeresen kiterjesztettek kb.2,5 - 3 millió ember fölé, és az így manipulált személyekkel megszerezték a korlátozhatatlan hatalmat, ezután iszonyú sok pénzzel és hatalmi eszközökkel általánossá teszik és bezárják a magyar lakosság döntő többségét az immár kognitív börtönbe hosszú időre.
Amikor azt állítom, hogy a nép ellenében nem lehet reformot csinálni, nem vitatkozom veled (csak sommásan fogalmazok, és ez tényleg félreérthető).
Amit _nem_ csináltak a reformok előtt: nem nyerték meg azokat a csoportokat, amelyek nyertek volna velük. Persze, hogy mindig van, aki veszít. De ha vannak olyan csoportok -- és hangot is adnak a véleményüknek --, amelyek látják a dologban a rációt, vagy valóban nyernek vele, azokat gondosan össze kell gyűjteni, mielőtt belevág az ember.
A háziorvosok jól jártak volna a vizitdíjjal (vagy lett volna köztük, aki jól jár). Csak éppen lekezelték őket, ahelyett, hogy legalább egy részüket megszervezték volna támogatónak. Ugyanez a helyzet a magánbiztosítókkal. Ahelyett, hogy arról beszéltek volna, hogy konkrétan ki és hogyan kap jobb ellátást, amit most nem tud megkapni, általánosságban prédikáltak a piac mindenhatóságáról.
Ezt természetesen -- és jogosan -- nem lehetett érvnek tekinteni, mert a nyugdíjpénztáraknál is erről prédikáltak, márpedig a nyugdíjpéntárak (eddig) nem bizonyultak igazán sikeresnek. Nem voltak sikeresek az egyén felől nézve, aki befizetett, aztán azt tapasztalta, hogy még egy havi lekötéses számlával is magasabb kamatot tudna elérni. Nem voltak sikeresek az államháztartás felől nézve sem, mert a költségvetési hiány nem kicsi része abból van, hogy a költségvetésből kell kipótolni a nyugdíjkasszát.
Hahó. Bocsánat, közben megjött a kínai vendéggyerekem.
Pixy drága -- nem kell egyetértenünk, egyetérthetünk abban, hogy nem értünk egyet. De kérlek, ne csúsztass.
Amikor arról írtam, miért nem léptem ki (és miért nem írok alá általános tiltakozó leveleket), nem Szabó Magdával mértem össze magam, bármilyen formában, szinten vagy szempontból. Csak annyit állítottam, hogy ha minden szervezetből lesz egy liberális-baloldali és egy jobboldali, attól nem tűnik el az antiszemitizmus a jobboldalon.
Ha az _antiszemitizmus_ a probléma, és nem az, hogy kellően meghúzzuk a határokat a rohadt fasiszták és a rendes emberek között, akkor a megoldás az, hogy Döbrenteit hülye bohócnak nevezzük, esetleg hülye f@sznak. Az értelmiségi tiltakozó levelek és egyéb tiltakozási formák gyakorlatilag nem érnek el semmilyen eredményt azon túl, hogy a tiltakozó értelmiségiek kifejezik egymás iránti szolidaritásukat. Ez nem "bandamentalitás" -- itt intelligens és érzékeny emberekről van szó, akik azonban, szerintem, nem értik, hogy már nem vezetik a közvéleményt, hanem -- éppen, amikor tiltakoznak vagy kilépnek -- megosztják, illetve fenntartják a megosztottságát.
Ugyanezen okból követtem el a többi bűnt is -- ezért álltam szóba Bayerrel, és még ha tudnád ki mindenki mással. Sokkal hatékonyabbnak tartom azt a kommunikációt, amikor arra késztetjük (vagy kényszerítjük) vitapartnerünket, hogy bizonyos kérdésekben, morális kérdésekben, egyértelműen színt valljon és letegye a voksát. Onnan kezdve van mit számonkérni. A kivonulás arról szól, hogy _lehetetlen_ az országban bizonyos morális alapnormákat tisztázni.
Amikor innen a Gondola kivonult, amikor a Fidesz kivonult, ha Gyurcsány megszólalt, amikor megcenzúrázzák a jobboldali sajtóban a nekik nem tetsző álláspontokat, amikor vannak favoritok (mindkét oldalon) a kulturális pénzosztásban, stb stb -- akkor éppen újratermeljük a megosztottságot.
A megosztottsággal pedig az a baj, hogy sosem fog kiderülni, kinek van "igaza". Mindegyik tábor hevesen hisz a maga igazában, és képtelenség lesz azokat a bizonyos civilizációs alapnormákat számonkérni. Akkor tudod számonkérni, ha egyébként hivatkozhatsz arra, hogy be _kéne_ tartaniuk, hiszen a közös kultúránknak ez az alapja.
Gyurcsánnyal kapcsolatos álláspontomról már írtam -- egyébként itt a fórumban (persze ki az a mazochista, aki visszaolvassa) látszik, hogy 2006-ban támogattam a reformokat, és a (szerintem őszinte) törekvést, hogy a pártbeli lopósokkal leszámoljon.
Aztán ahogy telt az idő, láttam, hogy mennyire képtelen normálisan kormányozni. Ahogy megírtam, a Fidesz mindent megtett, hogy ne tudjon kormányozni, úgyszintén az MSZP, de nem írhatok mindent ennek a számlájára. Valami alapvető dolog -- önkritika, bölcsesség, türelem, tárgyalási hajlandóság -- hiányzik belőle, ami egyik katasztrófából a másikba lökte.
Az sem igaz, hogy miután lényegében leírtam mint politikai vezetőt, hirtelenjében cseszegetni kezdtem. Ha elolvasod, amit akár a közelmúltban is írtam, láthatod, hogy újra és újra tiltakozom az ellen, hogy kriminalizálják. Ellenkezőleg -- azt próbálom fejtegetni, hogy Gyurcsány tervei tökéletesen helyesek voltak, a probléma a megvalósítás hiánya. És nyilvánvaló, hogy Orbán számtalan olyan lépést lép meg, amelyeket Gyurcsány is meglépett -- úgyhogy finoman szólva képmutatás Orbánék részéről hazaárulózni.
Nem fekete, nem fehér -- de ezt már megbeszéltük.
Azt sem gondolom, hogy a Fidesz frankó. A Fidesz nem frankó, Orbán pláne nem az. A kétharmad melleti érvem az volt, hogy 1. a Jobbikot semlegesítik, 2. el kell vállalniuk a felelősséget mindenért, ami az országban történik, 3. lehetőségük lesz átvinni olyan reformokat (persze majd máshogy hívják őket -- bár, mint látom, már a "reform" szó is kezd felbukkanni a szótárban), amelyekhez Gyurcsánynak nem volt ereje.
Végezetül, azt kérdezem, mi lehet _rosszabb_. Most persze konkrétan nekem rosszabb, mert mondjuk kevésbé kapok munkát vagy lehetőséget. És nyilván ugyanígy van ez rengeteg értelmiségivel -- nagyon jó szakemberekkel is. De ha eltekintek attól, hogy személy szerint hirtelen nemkívánatos lettem jónéhány helyen, ami magánügy és a közírással járó kockázati tényező, továbbra sem látom, mi lehet lényegesen rosszabb, mint ami a kormányozhatatlanná vált országban történt.
Persze Bajnai tudott kormányozni, de azért az ő mandátuma minden tekintetben elég szűkös volt, tehát ettől az évtől eltekintek, mert az intézkedései nem érintettek mélyebb strukturális problémákat.
OK, Schmitt álszentségét és egyenes gerincét, a szentkoronázást meg a többi ilyesmit nem nagyon veszi be a gyomrom.
Ennél az ízlésbeli dolognál én fontosabbnak látom, hogy ténylegesen történik-e valami érdemi, amitől Magyarország kijön a szarból. Mondjuk nő a legális munkavállalók száma, emelkedik a nyugdíjkorhatár, eltűnik az a rengeteg fölösleges papírgyár, amelyeket állami hivatalnak neveznek, a betarthatatlan szabályokat eltörlik, az oktatás és az egészségügy finanszírozását kissé stabilabbá teszik, valamilyen mértékű teljesítménymérést vezetnek be a közszolgálatban, emberbarátabbá teszik az állami szolgáltatásokat, felgyorsítják a bíróságok működését stb.
Egyelőre nem tudom, hogy történik-e ilyen intézkedés. Azt sem állítottam sose, hogy bízom benne, hogy lesz felelős kormányzás, túl a hatalmi ügyeskedésen. Azt állítottam, hogy van rá esély, és nehéz lesz másra kenni a felelősséget.
A mérleg most vegyes -- egyrészt sok érdemi dolog nem történt, másrészt néhány kicsi lépést mégis tettek, és ezek egy részével én egyetértek. Ha egy év múlva ugyanitt tartunk, akkor nyugodtan lélekkel fogom kijelenteni, hogy a Fidesz egy kalap sz@r, ráadásul még arrogánsak és hataloméhesek is. Most ezt még nem tudom kijelenteni, mert nem telt el annyi idő, hogy lássuk, mit is akarnak (ha ugyan ők már kitalálták) és mit képesek ebből tényleg véghezvinni, az pedig mennyiben lesz megoldás legalább egy-két problémára.
Sokan hiszik, hogy most nekem majd a jobboldalon jó lesz, mert kritizáltam 2008-tól fogva Gyurcsányt (megjegyzem, előtte is kritizáltam, bár "baráti kritika" volt), vagy mert nem kiáltottam diktatúrát a kétharmadnál. Ez ugyanolyan marhaság, mint azt hinni, hogy engem Gyurcsány fizetett (vagy a Moszad, vagy mittomén). A jobboldaliak pont úgy utálnak, ahogy te is utálsz (és utáltál mindig is).
A közírás egzisztenciális (és mentális) szempontból szívás. Csak káros szenvedéllyé tud válni.
Kedves boci! Az a véleményem, hogy a magyar nyelvet akkor őrzöm a legjobban, ha mindig a megfelelő szavakat használom, ezért pontosan fejezem ki magam:
Ritka nagy faszságot írtál.
Tudod, hogy miért, aki akarja keresse vissza a vitánkat. Elmész te a sunyiba...
(Elég színvonaltalan, bunkó dolog egy nyilvánvaló baromságot és csúsztatást ismételgetni. Na de ez is egyfajta névjegy.)
Persze, ha elindul egyfajta szemléletváltás. De nem indul el.
De, elindul, ha hagyják.
Sőt, már el is indult, de hamvába holt.
Korábban írtam, hogy a barátnőm orvos és emblematikus változásokról számolt be, azon pár hónap alatt is, amíg el nem kaszálták az egészet.
Nem véletlenül írtam, hogy vissza lehet rakni a táblát, hogy "Kopogással ne zavarja a rendelést".
Az emberek rájöttek, hogy nem alárendelt viszonyban vannak a magasságos professzorurakkal és elkezdték verni a palávert, ha váratták őket, ha nem kaptak leletet, satöbbi.
Az sem véletlen, hogy Szócska Miklós (mert Réthelyi nyilvánvalóan nem rúg labdába) legelső intézkedése az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése volt.
Mert ez szemléletbeli kérdés, hiszen könnyedén lecserélhették volna a vezetőséget, de nem ezt tették, hanem becsukták az egészet.
Na ja, a felügyeletet támadták ám a szocik is, konkrétan Havas Szófia, ami csakis azt mutatja, hogy épelméjű gondolat volt a létrehozása, hiszen ha két teljesen ellenkező politikai krédójú, ámde egyaránt az orvosszakmában gyökerező szereplő akarja eltüntetni, az éppen elég ok a létezésére...
Persze kivizsgáltak teljesen alaptalan panaszokat, én is tudok ilyenekről, de mégis, a betegnek, mint a gyógyítás legkiszolgáltatottabb szereplőjének (akiről azért mégiscsak szól ez az egész vircsaft) volt lehetősége valakihez fordulni. Most is lesz, mert a feladatokat úgymondd "szétterítik", ez csakis arra jó, hogy addig labdázzanak a különböző hivatalok a panaszával, amíg végül csak meghal, aztán nem kell kivizsgálni semmit.
Éppen ennyire fontos volt egyébként a potyautasok kiszűrése, ami mondhatjuk, hogy kész röhej, hát miért nem tudjuk, hogy ki után fizetnek és ki után nem?
És nem tudtuk.
De most már tudjuk, ez sem lebecsülendő.
Már csak azért sem, mert a mostani, mélyen szakértő kormány oly módon méri fel a kórházak adósságállományát, hogy megkérdezi őket: kinek mennyivel tartoznak.
Egzakt, mindenben korrekt adatokat fognak kapni, azt garantálom...
Egyébként az egész menedzserképző azt a paternalista álláspontot képviselte világ életében, amitől olyan a magyar EÜ, amilyen.
A barátnőm, az ottani diplomáját magától a Nemzet Miniszterelnökétől vehette át, aki beszédében kifejtette, hogy azért örül, hogy itt ilyen kvalifikált vezetők végeznek, mert azt az eszmét, amit majd ő(k) kitalál(nak), azt ezek a friss szakemberek fogják átültetni a gyakorlatba...
Talán – az egyre karizmatikusabb – Orbánt is a felesége irányítja?/
Kevered az államférfiakat. Aki egyre karizmatikusabb, az Schmitt, nem Orbán, hiszen nyilvánosan megígérte, hogy manapság 50 fekvőtámaszt csinál, de jövőre már 70-et.
A világtörténelemben gyakran megesik, hogy az ambíciózus, sikeres férfi mögött egy erőszakos nő áll. Talán – az egyre karizmatikusabb – Orbánt is a felesége irányítja?/
Persze, ha elindul egyfajta szemléletváltás. De nem indul el. Nem indul el pénzügyi kényszer hatására, inkább műtéteket halasztanak el, minthogy megszüntessék a pazarlást. Nem indul el a média hatására, mert az ott dolgozók vagy rokonaik is lehetnek betegek, és nem kockáztatják meg, hogy ellenséges közeg várja őket. Nem indul el a betegek hőbörgésére, mert végtelenül kiszolgáltatott helyzetében senki nem mer igazán hőbörögni. Nem indul el az elvándorlás hatására, mert a kamara irreális fizetési elvárásait lehetetlen teljesíteni. És nem indul(t) el egy önmaga korlátait felmérni képtelen minelnök kísérletére, mert addigra lehetetlen helyzetbe manőverezte önmagát, koalíciós partnerét, támogatóit. És soha, de soha nem fog elindulni az orvosokkal való szembenállás mentén.
Paradox módon az a baj, hogy a fiatalok túl egészségesek. És éppen ezért nagyjából hidegen hagyja őket az egészségügy helyzete. Pedig civil mozgalmakkal, ombudsman által elérhetetlen fórumokkal -ahol névvel, konkrét (kvázi kizsarolt) összegekkel, konkrét esetekkel lehet valós információkat megosztani-, lehet évek alatt valamit elérni. Hogy legalább kínos és kényelmetlen legyen az ami folyik. Kb. ennyi lehetséges.
Nem akarom elvenni a kedvedet, de ebben az országban képmutatás és hazudozás folyik, minden szinten. Polgárjogot nyert a lopás, lassan az a kínos és szégyellnivaló, ha valaki nem lop. Politikus, cégvezető, alkalmazott, raktáros és benzinkutas, ügyintéző, kalauz, rendőr, orvos, tökmindegy. De közben qrvára sajnáljuk az árvízkárosultakat, eljátszuk az olcsó tűzijáték kabaréját, miközben elegendő lenne csak egy napig nem lopni. Komplett falvakat lehetne felépíteni az így megspórolt pénzből. Na de ennyire azért nem váltunk szemléletet.
Úgy látom, a magyar társadalom elérkezett a működésképtelenség határára. Nem az egészségügy önmagában, hanem ez az egész rothadó katyvasz. Gyakorlatilag lehetetlen egyes elemeket megreparálni, az egésszel kellene valamit kezdeni. Én már annak is örülnék, ha pusztán arról kezdődne el egyfajta párbeszéd, bűnösök keresése és megnevezése nélkül, hogy milyen országban élünk most, és milyenben szeretnénk. Ez persze sokkal hosszabb és kevésbé látványos folyamat mint bármifajta reformhevülettől fűtött lelkes átalakítás, enélkül azonban gyanítom, hogy minden jobb sorsra érdemes kísérlet el fog halni, legyen bár az aktuális kormányzatnak 99%-os támogatottsága.
Azzal van vitám, hogy az az ember aki képes volt egy szinte példátlan konjunktúra idején rekord nagyságú ÁHT-hiányt összehozni, alkalmas-e bármiféle reform végigvitelére, alkalmas-e általában a kormányzásra.
Könnyen lehet, hogy igazad van.
Ha azonban elindul egy szemléletváltás, aminek éppen a jókora lobbierővel rendelkező orvosok a legfőbb károsultjai, akkor a folyamat önjáróvá válik és mint mondtam, én ezt tartottam a reform legfontosabb elemének.
Mert lehet, hogy elemeiben el van kúrva, de azon már könnyebb változtatni, mint ha el sem kezdődik soha semmi, és május elsejei jelszavak képezik a kormány egészségügyi politikáját.
Gondolod, hogy Orbán majd képes lesz lépni?
Legyen igazad.
Én úgy látom, hogy bár nyilván képes lenne, de akarat nincs rá.
Már akik kezébe adta az egészségügyet, tökéletesen ellenkező álláspontot képviseltek mindig is és képviselnek most is, mint a kívánatos lenne.
Ennek az orvosok örülnek, a betegek azt hiszik, hogy ez nekik jó, mert a mostani rendszert már úgy-ahogy kitapogatták.
Közben a fideszes pénzemberek meg kaján mosollyal foglalják el azokat a helyeket, ahol igenis szép pénzt lehet kivenni még ebből a szar magyar EÜ-ből is, köztük persze Orbán haverja és strómanja: Kékessy Dezső...
Mert az egészség igyenis áru, most, ebben a kurva jó rendszerben is az, aki az ellenkezőjét állítja, annak elment a józan esze.
És hogy mi az a vívmány, amit ennyire meg kell védeni, arra szép illusztráció Kőszeg Ferenc cikke a mai ÉS-ben.
Hosszú, 4 oldal, nem foglalom össze, de érdemes elolvasni.
És ilyen történet szinte minden családban fellelhető. És nem is az egyes orvosok szakmai inkompetenciája, esetenkénti aljassága, más esetben a hozzáértése és empátiája a lényeg ebben az esetben, hanem a teljes alávetettség, ha valaki ebbe a rendszerbe bekerül.
Kafka ebből egy újabb Pert írhatna, ami úgy kezdődhetne, hogy Jozef K.-t valaki megfertőzhette, a vége meg ugyanaz lenne, mint az eredetinek...
Ha mondjuk azt írom, hogy aki az anyanyelvet ápolni és óvni akarja, az ne beszéljen rondán és magyartalanul, akkor azt válaszolja, hogy nem is érti a rosszindulatú piszkálódásomat, pedig az anyanyelv védelme milyen jó kezdeményezés, meg hogy nekem minél rosszabb, annál jobb.
Az angol parlament szokásrendszere évszázadok alatt alakult ki, de egyébként mindenhol van ülésvezető, aki betartatja ezeket a szabályokat. Egyenlő erők (pártok) gyalulják egymást a maguknak tetsző stílusban.
Egy konferencián viszont az egyedüli szónok vs tömeg esete nem az egyenlő erőkről szól és ilyenen különösen nem jellemző a bekiabálós résztvevés. A helyzet az, hogy a felheccelt orvostársadalom egy része mit sem törődve a racionálisan érvelő (bár nem biztos, hogy mindig helyesen) miniszterrel alázták személyét üvöltözésükkel. Van olyan, hogy a tömeg hatására az egyébként joviális urak és hölgyek képesek csürhévé összeverődni, az emlegetett eseményen is ez történhetett.
Nem Geyzám, ahogyan Te nem akarod ezt megérteni, úgy én nem óhajtom ezt tovább ragozni. Ha neked úgy jobb az éjjeli nyugodalmad ám legyen. Ugyan persze nem értem, hogy mondjuk éppen miért is nem egy Fideszes bekiabálós tünti keveredett ide, de ilyen apróságokon ne akadjunk fel, mert még véletlenségből elő kéne jönni a farbával, miszerint is csak Pixyt kell simán ekézni, bármiért amit mond.
Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy volt nekünk igen sok és igen csúnya vitánk - mást ne említsek bizonyos Aranka témakörben - Pixyvel, de speciel most nem azt írta, amit Ti itt elképzeltetek.
Mit tartanál hiteles forrásnak e kérdés eldöntéséhez, amit én előcitálhatnék és te meghajlanál érvei előtt? (Hangsúlyok a specifikáción: 1. hiteles, 2. forrás, 3. én idézem, 4. Te elfogadod)
Puszta kíváncsiság, mert olyan végtelenül kínosan hajánál fogva iderángatott dolgokat vagytok képesek kórusban előadni, mintha nem is ugyanazon a nyelven beszélnénk. Ami nem baj persze, tegyétek, csak nemigen érzem, hoyg előre haladnátok vele.
Bajos is lett volna, ha esetleg megkerdeztem, volna, hogy mutasd meg azt a forrast, amely alapjan eldontheto - egyertelmuen es pont ugy, ahogyan te veled -, hogy mi mikor minek minosul.
Ha Kubatov vagy valamelyik fő-fideszes megjelent volna a tüntetésen, akkor az egész rögtön átment volna civilizált vitába.
A parlamenti képviselőket se tartom csürhének, még Angliában sem, ahol pedig állítólag egészen durva dolgokat kiabálnak be.
Na, szóval az orvostársadalom vezetőit/képviselőit lecsürhézni: ez az a színvonal, amire nem szabadna lemenni. Kb. egyenlő a rasszista baromságok irdogálásával.
Nem voltam biztos benne, hogy roppant finom es celiranyos distinkciokat lehet tenni atekintetben, hogy a bekiabalas mikor minosul csurhulesnek es mikor nem. Most ezt is megtudtam. Persze kisse hianyolom a definicot tekintve a hivatkozando autoritast, de ez mar legyen az en bajom.
Én tényleg sajnálom ha nem érted, még azt is hoyg ennyire nem. Amit ide linkeltél az egy tüntetés, amin nem vett részt az aki miatt/ellen tüntetnek. Amiről eredetileg itt szó volt az egy orvosszervezet gyűlése volt. Természetesen ha neked a kettő ugyanaz, akkor nincs miről tovább beszélgetni azt hiszem.
