Sokat gondolkoztam ezen, mert például amikor anyámék, nagymama, szomszédnéni főztek a húslevest akkor a főzés előtt mindig kilopkodtuk a karalábét, sárgarépát.
Azt tudjuk, hogy van humánus állatvágás, de nem a szadista ipari állatvágásra gondolok, és szerencsére ott sem mindig van ilyen.
Na de amikor kihúzom a sárgarépát a földből vajon megérzi?
Hogyan kell humánusan kihúzni a földből, hogy ne fájjon neki?
Fájhat nekik amikor esszük őket?
Nagyon fontos, hogy ezt tudjam, mert nem szeretnék a karalábénak sem fájdalmat okozni amikor jóízűen rágcsálom.
Aki azt a kérdést hogy vajon az embernek állatnak növénynek van-e lelke úgy közelíti meg hogy van-e levegőjük (ugyanis a lélek szó valóban a lélegzetből származik) nos az az ember teljes mértékben hülye
Ugyanis a léleknek és a levegőnek az égvilágon semmi közük nincs egymáshoz legföljebb a két szónak nyelvtörténeti szempontból.
No de az ilyen ember keveri a tényleges jelentést a nyelvtörténeti fejlődéssel
az ilyen ember a huncut szó helyett is azt mondja hogy kutyapicsa ugyanis a huncut szó valóban a német hund suft ból származik
"egyetlen tzdos sem növény, így sajnos nem sok esély van arra, hogy beleéljék magukat abba a testbe, hogy mit is éreznek a növények, "
Egyetlen egy tudós sem költözött be a növényi testbe hogy megérezze mit érez a növény, de szerencsére van más módszer is arra hogy megtudjuk mit érez a növény
Megmondom mit érez: egy nagy büdös semmit, szart sem
És valóban jól mondod, a mosogatógép sem érezz semmit
"nem sok esély van arra, hogy beleéljék magukat abba a testbe, hogy mit is éreznek a növények, mint említettem az embernél is így van, a te érzésed, sírásod, nevetésed ugyan ragadós lehet, de azt nem a másik ember érzi"
Azért itt van egy hatalmas probléma.
Azt nemcsak könnyű, de ÉSZSZERŰ is feltételezni, hogy a másik hozzám hasonló emberi lény pontosan ugyanazokkal a mentális (lelki?) képességekkel rendelkezik, mint jómagam, mégha például szubjektív az érzéseit ő érzi és én sohasem. Azt nyugodt szívvel feltételezhetem, hogy neki is vannak az enyémhez hasonló érzései.
De továbbmegyek! Az emberek érzéseit a kommunikációjukból és a viselkedésükből vagyunk képesek megismerni. Úgy-ahogy. Viszont érdekes mód, az ember fejlett idegrendszerrel és bonyolult viselkedéssel bíró állat-unokatestvéreinél "kísértetiesen" hasonló viselkedésformákat tapasztalhatunk, mint amik az ember egyszerű érzéseit kísérik. Ebből (meg az etológusok alaposabb kutatásaiból) levonhatjuk a következtetést, hogy az állatok hozzánk hasonlóan éreznek egyszerűbb (élettani) vagy ritkább esetben mienkhez hasonló bonyolult (szellemi) érzéseket.
Na most!
Mivel az ember is az állatvilágba tartozik, meg kell vizsgálni az állatvilágot, hogy mi is eredményezi ezt a működést az érzésekkel. Kiderül, hogy minél egyszerűbb egy állat idegrendszere, annál kevésbé mutatja bonyolult érzések viselkedésbeli jegyeit. Egy makákó nőstény egyértelműen mutatja az anyai szeretet érzését a viselkedésben, egy afrikai elefánt egyértelműen mutatja a gyász érzését a viselkedésében. Ezek nagyon bonyolult szellemi érzések. Ha "lefelé" haladunk az idegrendszeri fejlettség során, azt tapasztaljuk, hogy az egyszerű elmével rendelkező állatok (pl. százlábúak, kagylók, laposférgek, tengeri csillagok) már csak olyasmi érzésekre utaló viselkedést mutatnak, mint a fájdalom, félelem, éhség, vagy szexuális ösztönzés. Tehát ami főképpen "testi" funkciók megvalósításával kapcsolatos. Ha még egy kicsit továbbmegyünk lefelé (pl. medúzák, korallok) már eleve nem nagyon találunk "viselkedést" amiből érzésekre lehetne következtetni, még egyszerűbb állatok esetében (pl. szivacsok, nyálkagombák) pedig egyáltalán nem. Minek is tudható ez be?
Alaposan meg kell vizsgálni az állatokat, és azt vehetjük észre, hogy egy bizonyos típusú dedikált "informatikai" rendszer működik bennük, ami áll érzékelő sejtekből, adattovábbító sejtekből, és olyan sejtek halmazából, ami pusztán csak a különböző forrásból származó jelek kombinálásával foglalkozik. Megfigyelhető, hogy amelyik állat-típusban van viselkedés, ott van jel-kombináló sejtcsoport is, kisebb vagy nagyobb méretű. A jel-kombináló sejtcsoport generálja a viselkedést, nem a reflexek reakcióit, hanem azokat a tevékenységeket, amik mögött már számítás és mérlegelés van. Feltételezhetjük, hogy az érzések rendszere ennek a számítási-mérlegelési funkciónak az egyik eleme, hiszen például az éhségérzet alkalmas arra, hogy módosítsa a számítás-mérlegelési folyamat preferenciáit, és ezen keresztül az állat egy túlélését segítő viselkedésformát fog megvalósítani.
Következésképpen: az érzések a központi idegrendszer funkciói.
Az a biológiai lény képes érzésekre, amelyik rendelkezik központi idegrendszerrel. Meg kell vizsgálni nagyon alaposan az állatvilágon kívüli élőlényeket, hogy van-e központi idegrendszer funkcióját betöltő szervük. Oppácska, eleve a növényeknél és a gombáknál a "szerv" mibenléte is idegen az állatokéhoz képest! Nem ugyanaz a növényre akárhol akárhány darabban ránőni képes virág "szerv", mint mondjuk a test felső/hátsó felében szigorúan rögzített elhelyezkedésben kifejlődő egyszem gerincoszlop. A növények és a gombák szerveződése nem hasonlít az állatok szerveződéséhez. Jóval elosztottabb, és lazábban értelmezett. Ebből kifolyólag nem is várható, hogy kifejlesszenek valami központi adatfeldolgozó egységet. (Nincs is nekik ilyen.) Akkor mi van az idegrendszer másik alapelemével, ami már a medúzáknál is megvan, a jeltovábbító dedikált sejthálózattal? Na, ilyen sincsen se a növényeknek, se a gombáknak. Vannak tápanyag-továbbító hálózataik, és ezeken keresztül képesek az egyik sejt kiválasztott szignál-vegyületét más sejtekhez eljuttatni, amelyek a vegyület kémiai jellemzőinek megfelelően puszta vegyi reakcióval reagálnak a fehérje jelenlétére*. Nevezhetjük ezt "kommunikációnak", de messze van attól, hogy "informatika" lehessen. Tehát ez a rendszer nem alkalmas arra, hogy számítási-mérlegelési feladatot ellásson, és így nem is rendelkezik érzésekkel se.
TL;DR: a vallási alapon az embert az állatvilágtól szigorúan elkülönítő nézőpont alapjaiban hibás volt, viszont hogy felismertük az ember szellemi funkcióinak egyszerűbb megvalósulásait az állatokban, nem azt jelenti, hogy ezt folytathatjuk hippimód beleképzelni a teljesen másképpen működő növényekbe meg gombákba is. Az már ismét hiba.
(* Érdekesség: nagyjából ezen az elven zajlik az állatok embrionális egyedfejlődésében a sejtek differenciálódása, és a test szerveinek növesztése. Ami nem véletlen, mivel kimutatták, hogy ezt a "bocsássunk ki szignál-vegyületet, hogy a másik sejtet befolyásoljuk" elvet már eleve a baktériumtelepek is "kifejlesztették", tehát nagyon ősi trükk kell legyen.)
ah, ha nem tudja mit állít és j9össz a dedós példálódzással, mintha nem tévedtek volna már eleget a tudósok, biológusok, hisz rögös út vezetett el a mai tudásig, ami a jövőben még korrigálódhat...
Ezek nem hasraütések, hanem komoly kísérletek kuztatásokból fakadtak....
értelek, a lényeg, hogy bármit is mond az ember, kutat és kimutat, azt nem lehet elfogadni annak, aminek számodra nincs értelme, hajrá a te döbntésed én mindenesetre másképpen látok dolgokat, ahogy ezt már évtiztedek óta ismered!
az érzés reélatív dolog, mert egyetlen tzdos sem növény, így sajnos nem sok esély van arra, hogy beleéljék magukat abba a testbe, hogy mit is éreznek a növények, mint említettem az embernél is így van, a te érzésed, sírásod, nevetésed ugyan ragadós lehet, de azt nem a másik ember érzi ugyan úgy, így meg könnyű kijhelenteni valamit, amiről fogalmad sincs!
de ha én laikus vagyok, aki idéztem azon laikus kutatóktól írásokat, kutatási eredményeket, akkor őneki írd, hogy mennyire hülyék, hisz te tudod..., igaz?
Az általad idézett tudósok nem azt állítják hogy a növények éreznek,
hanem azt hogy kémiai anyagokkal kommunikálnak, de úgy hogy közben a kémiai anyagok által közvetített jelet nem érzik hanem csak reagálnak rá
de hát a mosógépem is reagál arra hogy milyen gombot nyomok be
és annak megfelelően cselekszik, de nem érez a mosógatógépen.
"a növények nem járnak templomba, nem írtak kszent könyveket, nem imádkoznak és nem járják saját lábaikon a világot, nem beszuélnek emberi nyelveket, stim?"
Es mi meg nem csinàlunk sok dolgot ami szàmukra meg természetes megszokott...
szerintem meg van köze, bár sejtem, hogy mire megy ki a játék..., arra, hogy a növények nem járnak templomba, nem írtak kszent könyveket, nem imádkoznak és nem járják saját lábaikon a világot, nem beszuélnek emberi nyelveket, stim?
Van levegője a növényeknek?
De mond, elméleteidet félrerakva, megmutatnád, hogy az emberben hol van a lélek?
Úgy látom mindenki laikus itt akinek vannak más elképzelései...., de ha én laikus vagyok, aki idéztem azon laikus kutatóktól írásokat, kutatási eredményeket, akkor őneki írd, hogy mennyire hülyék, hisz te tudod..., igaz?
