Senki sem tudja, hogy mi az a titokzatos foton. Mégis minden tankönyvben az áll, hogy a fény fotonokkal terjed.
Meg tudja valaki mondani, hogy mi a foton? Milyen nagy? Hogyan néz ki? Milyen tulajdonságai vannak?
Nagyon is meg lehet különböztetni, ugyan abban a gravitációs mezöben a vas nagyobb gyorsulàssal esik mint az arány, vagy ólom! Söt a vas gyorsabban esik mint minden más kémiai elem!
nincs tömegvonzás. ha lenne, akkor a vonzás folyamatos lenne. ha a vonzás folyamatos, akkor bizony a vonzóhoz közeledvén egyre erősebb vonzást kellene tapasztalni. van ez így? ha a kisgolyó vonzódik a nagyhoz, akkor közeledvén egyre erősebb vonzás lenne, amely ugye idővel magához rántaná a kisgolyót. egy busz a matchboxot beszippantaná. van ez így? még akkor sincs, ha közvetlenül mellé helyezed. sőt, ha az ujjadon a földtől magasan tartod közel a buszhoz, akkor sincs vonzás.
van graviton?
lenne graviton egy gyorsabb, v. nagyobb gyorsítóban? a gyorsító épp a fénysebesség alatt van. graviton fénysebesség fölött, v. annál jönne elő? ugye nem. ha lenne már meg lett volna, de nincs. nincs tömegvonzás.
A nem konzervatív gravitációs mezőt a megmaradó gravitációs töltések hozzák létre. A Gr mező helytől és időtől függően változó erősségű? Például a Nap hatása még jelen van az Oort-felhőre is, de a Proxima Centauri lopkodja belőle az üstökösöket. :)
A tudományos fantasztikus filmekben kétféle módon hoznak létre gravitációt egy űrhajóban. Az általános módszer a centrifuga, vagyis egy tengely körüli forgatás, a másikat meg a talajból „generálják”, ami állnak. Az lenne a kérdésem, hogy melyik módszer hihetőbb, melyik a valószínűbb?
A testek egyetemes szabadesése, mindegy hogy milyen gravitációs mezöben is, nem igaz, mert a testek súlyos és tehetetlen tömege különbözik! Ezt nem vette Einstein figyelembe!
NEM kérlek, Einstein úgy csaltam meg a fizikus kollégáit az áltrellel, hogy NEM ellenörizte a testek eltérö szabadesését, csak elhitte Galilei feltevését.. Einstein nem is tudta meg, mi is a tömeg!
"Einstein úgy alkotta meg a gravitációs egyenletét, hogy megkereste a Riemann geometriának azt a különleges tenzorát, aminek divergenciája puszta matematikai okokból mindig nulla, s azt mondta, hogy a gravitáció úgy működik, hogy ez lesz arányos a mindig nulla divergenciájú energiaimpulzus tenzorral, ami pedig a megmaradások fizikai tapasztalatát fejezi ki. Így jött létre az áltrel alapegyenlete. Az impulzus megmaradásának a tehetetlen tömegben megnyilvánuló fizikai tapasztalata, így vezet el a gravitáció törvényéhez, többek között ahhoz a tényhez, miszerint a tehetetlen tömeg az ismert módon gravitál.
Itt az egyszerűség okán nem különböztettem meg a kovariáns divergenciát a közönséges divergenciától, amit pedig a görbevonalú koordináták esetén általában meg kell tenni, mert nagyon erős téridő görbületek esetén jelentősége van, például a megmaradási törvények sem lesznek már szigorúan igazak a korábbiakban megszokott formában."
Einstein varázspálcája, egy különleges tenzor volt? (nulla divergenciával)
Meg is cseszheted ezt a Standard Modellt, a világmindenségünk anyaga négy stabil elemi részecstkéböl áll, amiknek kétfajta elemi töltése van, amik a kölcsönhatásokat okozzák!
ha a hullám anyag, hiszen még a proton is hullám, akkor fény akár tömegtelen anyaghullám is lehet. a spin ugye az a hullámfüggvény, amelyik leírja pl az elektront?
"De ha egy fotonsugárban lennének is antifotonok a fotonok között, akkor már ott meg kellene semmisíteniük egymást."
talán meg is tették, csak elfogytak az antifotonok. az anyaghoz képest mennyi az antianyag mennyisége? jah, hogy az anyag van többségben, ezért nem oltják ki egymást. ha az elektron-pozitron kapcsolatból foton lesz, akkor miből lesz az elektron és pozitron?
"Ha pedig egy fotonsugár találkozna egy antifoton sugárral, akkor azok megsemmisíthetnék egymást, de akkor meg a két sugár erősítése nem működne, ami hullámok esetében működik."
úgy az anyag, mint az antianyag is anyag. ha tökéletes egyensúlyban lettek volna, már nem is lenne semmi, hiszen mind egymást oltották volna. vagyis mindegy melyik anyag kerül túlsúlyba, aszerint rendeződik a világ. ha az antianyag került volna túlsúlyba, ma valószínűleg az lenne az anyag és a mai anyagot vélnénk antianyagnak. szóval akár foton, akár antifoton, fény mindkettő. ha pedig mindkettő fény, lehet nem is megkülönböztethető a kettő, vagyis nem egymást kioltók. a fotonnak se töltése, se tömege. szóval a negatív töltés ellentétes a pozitívval, de ha nincs ...
De ha egy fotonsugárban lennének is antifotonok a fotonok között, akkor már ott meg kellene semmisíteniük egymást.
Ha pedig egy fotonsugár találkozna egy antifoton sugárral, akkor azok megsemmisíthetnék egymást, de akkor meg a két sugár erősítése nem működne, ami hullámok esetében működik.
Tehát sehogyan sem jön ki az interferencia, még akkor sem ha léteznének antifotonok, de ilyenek még az elfogadott fizika szerint sem léteznek. Vagyis ez a magyarázatod hibádzik.
Azonban a teljes igazság az, hogy már maguk a fotonok sem léteznek, antifotonok meg pláne nem.
Úgyhogy valami más magyarázattal kellene előállnod.
"Ha két fotonsugár találkozik, akkor a részecskék hogyan oltják ki egymást?"
Ez volt a kérdésem. Nem érted a kérdést?
A kérdésem az, hogy ha a fényt fotonok terjedésének tekinted, akkor a fénysugárban foton-részecskék haladnak. Így van?
Ha két fotonokból álló fénysugár találkozik, akkor szerinted hogyan működik az interferencia? Hogyan működik az, amikor a két részecskékből álló fénysugár kioltja egymást?
