"Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket; A lelkes eljár ősei sírlakához, S gyújt régi fénynél új szövetneket. S ha a jelennek halványúl sugára: A régi fény ragyogjon fel honára !!" - Garay János
ISMÉT EGY BŰNÖS ALAKJA VISZI AZ ELHALLGATOTT TÖRTÉNELMI MÚLT TITKAIT - DÍSZTEMETÉSSEL - MAGÁVAL A SÍRBA ELHUNYT MÓROCZ LAJOS VEZÉREZREDES http://www.honvedelem.hu/cikk/66953 „GRATULÁLOK” EHHEZ A KETTŐS MÉRCÉHEZ! Ez is egy újabb bizonyítéka annak a hazaáruló PAKTUMNAK, MELYNEK BETARTÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK „köszönhető”, hogy felelősségre-vonás helyett kiemelt nyugdíjat élvezhetett az a Mórocz Lajos, akinek szerepe volt az 1956-os véres megtorlásokban. Most, pedig a Magyar Honvédség a saját halottjának tekinti és a Fiumei úti Sírkertben helyezik végső nyughelyére! Ez is bizonyítéka a PAKTUMNAK, amely értelmében nem vonhatók felelősségre az 1956-os forradalomban, majd az azt követő véres megtorlásban részt vevő politikusok és az általuk irányított fegyveres testületek vezetői! Elfogadhatatlan, hogy 1990 után is azok lehettek az un. rendszerváltozás nyertesei, akik előtte élvezhették a „SZOVJET-MAGYAR BARÁTSÁG” MINDEN ELŐNYÉT! * 1956-tal kapcsolatban még nagyon-nagyon sok-minden nem került szóba, amit azonban, a történelmi hűség szempontjából már nagyon is ideje lenne BEVALLANI! Ezek a következők: 1.) A történelemben legtöbb forradalom és háború kirobbantásához szüksége volt/van a mindenkori (háttér) hatalomnak ÜRÜGYRE,amit PROVOKÁCIÓVAL, a nép provokálásával lehet kikényszeríteni. (Lásd Gyurcsánynak a 2006-os őszödi beszédét!) Bizonyságul szolgáljon itt egy 1955-ös történet, amikor is az akkor még egymással szövetséges Vörös Hadsereg és a NATO csapatai 1955. október 25-én megkezdték a kivonulást Ausztriából. Cserébe, Ausztriának teljesítenie kellett a szovjet „molotovi alku” rá eső részét. Ezért másnap, 26-án a bécsi parlament kihirdette, majd alkotmányba iktatta a semlegességről szóló nyilatkozatot. * A szovjet- „molotovi alku” lényege: - A szövetséges erők (Vörös Hadsereg és a NATO) kivonása után az Osztrák Köztársaság - Svájc mintájára - semleges államként folytassa életét. Szemben, az 1955 májusában a NATO-hoz csatlakozó NSZK-val. Az Osztrák Köztársaság ezzel együtt fogadalmat tett a jövőbeli náci vagy fasiszta mozgalmak elfojtására és ezen ideológiák betiltására is. http://www.rubicon.hu/.../1955_oktober_26_ausztria_belep.../ Ekkor vált fontossá a Szovjetunió számára, hogy az Ausztriával határos Magyarországon állomásozó szovjet haderőt meg kell sokszorozni. Ezért, kidolgoztak egy olyan stratégiát, amelynek lényege a PROVOKÁCIÓ-val teremtett ÜRÜGY volt. * Az akkori miniszterelnök, HEGEDÜS ANDRÁS ””A forradalom kirobbanásakor átadta a kormányfői posztot Nagy Imrének, utólag antedatálva aláírta a szovjet csapatok beavatkozását kérő dokumentumot, átvállalva ezzel Gerőtől az emiatti felelősséget. Néhány napig összekötő a PB és a katonai bizottság között, majd a Szovjetunióba távozhatott (1956. okt. 28.).”” http://nevpont.hu/view/9854 * HEGEDÜS ANDRÁS ” 1956. október 24-én, a nép és kormányának követelésére kénytelen volt átadni a hatalmat Nagy Imrének. "Október 28-án ő írta alá antedatálva a szovjet hadsereg segítségül hívásáról szóló kérelmet. Október 28-án elvesztette KV és PB tagságát, majd október 29-én a Szovjetunióba menekítették" https://hu.wikipedia.org/.../Heged%C3%BCs_Andr%C3%A1s... Más forrás szerint: "1956-ban a Varsói Szerződés keretében 4 hadosztálynyi szovjet haderő tartózkodott az országban. Október 23-án Hruscsov - Gerő Ernővel egyeztetve - döntött a budapesti katonai beavatkozásról. Zsukov, honvédelmi miniszter kapott parancsot Budapest megszállására. 24-én hajnalban, több irányból a fővárosba vonult – egy csaknem hadosztálynyi alakulat – csaknem 6000 katona, 290 harckocsi és kb. 120 páncélozott szállító harcászati jármű, valamint 156 ágyú. 25-én megérkezett Budapestre három új hadosztály a Szovjetunióból, Romániából - 20.000 főnyi össz-létszámmal.” https://www.youtube.com/watch?v=aVfUixwHYtM Kiegészítés: A fenti történetben az okozza a gondot, amit ELHALLGATNAK a fenti linken látható, hallható videóban! Mégpedig, az, hogy már október 23-án milyen nagy tömegek indultak az utcára és milyen szervezetten. Nézzük csak meg ezt a másik videót, amelyikben az 1956-os forradalomról tudósítanak percről percre! https://www.youtube.com/watch?v=E4kma2QFMJM * 2.) Hogyan lehetséges, hogy HRUSCSOV már október 23-án dönthetett Budapest megszállásáról? Csakis úgy, hogy már jóval korábban megszületett a terv a népfölkelés KIPROVOKÁLÁSÁRÓL, mint lehetséges ÜRÜGYRŐL, amire hivatkozva a szovjetek ÚJABB csapatokkal megszállhatták a Magyar Népköztársaságot.
* 3.) Az elmúlt héten vettem elő Rácz Sándornak, a PARÁZSLÓ SZÁNDÉK című, és az EMLÉKEK ÉS TÉNYEK 1956-BÓL alcímű könyvét. Ebben, a 2005-ös kiadásban a 140. oldalon található a "FIATAL MAGYAR TÖRTÉNÉSZEK FIGYELMÉBE" című fejezeten megakadt a tekintetem és tovább olvasva öt kérdést találtam. Ebben az 5 kérdésben fogalmazza meg azoknak a történelmi tényeket, melyeknek érdemes lenne "utánajárni."
Rácz Sándor 1. kérdése: - "Vajon a magyar forradalmat valóban tudatosan, előre megtervezve robbantották-e ki? Az eltelt 49 évben sokszor hallottam erről a feltételezésről. Az általam olvasott anyagok is erősen arra engednek következtetni, hogy a jaltai találkozón valóban erről tárgyaltak.... " * 4.) Hogyan lehetséges, hogy sehol soha még csak említést sem tesznek a történészek arról, hogy HEGEDÜS ANDRÁS volt 1955-56-ban a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke, valamint Bata István a honvédelmi minisztere? * 5.) Hogyan lehetséges, hogy hiába volt a nagy felhajtással megünnepelt 60. évforduló, ha még mindig nem jött el az igazmondás ideje 1956-tal kapcsolatban! *
6.) Hogyan lehetséges, hogy a PAKTUM értelmében védelmet élvezve megúszhatták az 1956 október 25-i Kossuth téri sortűzért való felelősségre-vonást is? http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=832047&aid=276520 Annak ellenére, hogy HEGEDÜS ANDRÁS 1994. március 16-án tanú-vallomást tett az ügyészségen: „… A mi am-orf testületünk (K.E.: Központi Vezetőség) létrehozott egy Katonai Bizottságot, ami emlékezetem szerint egészen 28-ig, mint a Párt Katonai Bizottsága szerepelt. Ebben a Katonai Bizottságban volt Apró Antal, Fehér Lajos, Bata (István), Piros (László), Földes László. Mi a Katonai Bizottságot bíztuk meg, hogy megfelelő helyzetben adja ki a tűzparancsot, - tehát mi ez az amorf (K:E:: alaktalan, torz) vezetőség voltunk azok, akik felhatalmaztuk a Katonai Bizottságot, hogy a helyzet értékelésétől függően, az ő megítélése alapján, az ő szakmai tudásuk szerint adják ki a tűzparancsot. Ez meg is történt.” (Kéri Edit - Kik lőttek a Kossuth téren '56-ban?) https://issuu.com/.../k__ri_edit_-_kik_l__ttek_a_kossuth_/23 * 7.) Hogyan lehetséges, hogy a mai napig ünnepelhetnek az 1956-os népfölkelés és szabadságharcosok emlékére megtartott emlékezéseken azok és jogutódaik, akik a legfőbb GYILKOSAI voltak a 13 napos harcban résztvevőknek? És gyilkosként vettek részt az 1956-os népfölkelés leverését követő véres megtorlásban? * 8.) Hogyan lehetséges, hogy a „reformkommunistákra”, azokra, akik nem eltörölni, hanem csak jobbítani akarták a szocializmusnak nevezett diktatúrát, vonatkozott az 1963-ban meghirdetett közkegyelem – ily módon az 1990 utáni közéletének legismertebbjei - mint pl.:Göncz Árpád, Fónay Jenő, Mécs Imre, Eörsi István, Haraszti Sándor, Márton András, Vásárhelyi Miklós,stb - néhány év vagy hónap letöltésével szabadulhattak? * 9.) Hogyan lehetséges, hogy a „kölyökharcosoknak” nem kegyelmezett a rendszer? Bóna Rudinak és társainak az utolsó percekig végig kellett szenvedni a rájuk kiszabott büntetést.” Bóna Rudinak a letöltött 11 év múltán még kettőt a rácsok között kellett töltenie, hiszen közvetlenül a "szabadság" első napjaiban tiltott módon akarta elhagyni az országnyi börtönt – a disszidálási kísérletet pedig, mint ismert, a szocialista demokrácia őrei szigorúan büntették. 13 év múltán az összes ajtó bezárult körülötte: - szó szerint és átvitt értelemben is. Soha többé nem állt talpra. Az 1990. esztendő számára már túlságosan későn érkezett meg. – Volt egy délelőtt, amikor fél órán át fontosnak látszott EGYKORI ZÁRKATÁRSA számára, GÖNCZ ÁRPÁD tűzte kopottas zakójára a boldog-boldogtalannak osztogatott érdemérmet. Ezt követően jöttek az éhezés hónapjai és az elfeledés, ahová őt az ünneplők lökték. BÓNA REZSŐ 1996. NOVEMBER 28-án HALT MEG, a János Kórházban. Az ELHANTOLÁSÁRA azonban csak 1997. MÁRCIUS 4-én került sor, mert hivatalos papírok nélkül, HAJLÉKTALANKÉNT került a kórházba. A temetésnek alig nevezhető „szertartás” abból állt, hogy Bóna Rudi urnáját egy "Puli-4" típusú talicskára téve. A mártírok parcellájában néhány centi mélységű földbe helyezték a hamvait. Mert pap sem volt jelen, az urnát letakarták egy nemzeti zászlóval. A "bajtársak" egyike ima helyett egy emigráns költő két versét olvasta fel. *
A sors kegyeltje vagyok, hogy tisztes, értéket megőrző szegénységben élhetek. 1. Nem kell szégyellnem szegénységem, mint gazdagnak a gazdagságát, hiszen nem loptam azt. 2. Nem kell törvényt szegnem ahhoz, hogy szegény maradhassak, hiszen a törvények maguk szavatolják státuszom stabilitását. 3. Teljesen mindegy, hogy jobb, bal, közép, vagy libsi, minden kormány érdeke ebben megtartani, tehát jó nekem, ha nem vágyom többre. 4. Nem kell orvoshoz járni, hiszen orvos alig akad, így hamar halhatok, megszabadulhatok kínjaimtól. 5. Az oktatás, kommunikáció gondoskodik hülyén tartásomról, így tudatom fel sem ismeri állapotomat, követi, mit a központ érdeke diktál. 6. Papom, kinek lelkemet kiöntöm, bűnrészességet vállal az állammal kifosztásomban, lelki nyomorom fenntartásában és a hályog növesztésében szememen. 7. Ott kell keresnem az ellenséget, ahol az nincs, és oda kell fordulnom bizalommal, ahol átvernek. 8. A szegénység kincs, mi el nem vehető, így biztonságot nyújt. 9. A szegénység szabadság, mert retorzió nélkül írható, mondható minden. Így a szegénység marad az egyedüli értékteremtő státusz. És mégis. Ha végrehajtották vagyonodat, lenyúlták mindenedet, utcára tettek, az érdekli egyeseket, mégis miként tudsz létezni, hogy ezt is elvehessék. Ott tartunk, hogy tolvajtól kérünk kölcsön, kurvák pénze tart el falvakat, drogosok biztosítanak megélhetést a lepusztultaknak. Jó ez így? Nem magányos panasz ez, hiszen több millióan élik meg így mindennapjaikat egy országban, ami folyamatosan jobban teljesít.
A hazátlan balliberálisoknál itthon és az EU-ban egyaránt nem volt tiltakozás Malina Hedvig ügyében, a temerini fiúk kálváriája idején, de a székely Szőcs-Beke ügy során sem. A román politika sorra rúg bele Erdély magyarságába, a csángók számára magyar nyelvű misére sem adnak engedélyt, a székelyek jogos autonómia törekvéseiről még tárgyalni sem hajlandók, helyette faragatlan, primitív módon fenyegetőznek. A jogvédő áldemokraták meg sunyítanak.
KÖVESS MINKETha NEKED is számít a vélemény. Közéleti válogatás a legfontosabb és legütősebb cikkekből, a napi muníció, hogy képben légy.Leiratkozhatsz, ha mégsem tetszik.KÖVETEM | +
Azt mondod, katona volt? Én azt: ács, szatócs, tanár, vagy éppen kovácsműhelyben tüzes vasat kalapáló, izzadtságban fürdő segéd. Azt mondod, a fasiszták oldalán, német fegyverbarátként vonult a harcba? Én azt mondom: vitték nekik a katonai behívókat, a parancsmegtagadást halállal büntető fenyegetéssel kötötték csokorba. Azt mondod: rossz célért harcoltak? Azt mondom, az életükért.
Mert mínusz 30 fokban, amikor a megfagyott konzervet próbálja a baka tenyere melegével kiolvasztani a dobozából, és meghallja a dübörgő, ellenséges tankok hangját, és tudja, neki csak egy puskája van, nincsenek célok, se rosszak, se nemesek. Halálfélelem van, életösztön tombol a testben, és emlékképek villannak fel otthonról, legyen az bérház függőfolyosójára néző ablak, vagy tehénbőgéstől hangos tanya.
Csak háború van, amit túl kellene élni, csak parancs van, amit kötelessége teljesíteni, és az öldökléstől beszűkült szem van, ami a rá rohanó hosszú kabát alatt nem embert sejt, hanem ellenséget, mert a lövészárokban sem ember tartja a fegyvert, hanem katona, akire otthon várnak, akit otthon szeretnek. De mínusz 30 fokban ez a távoli szeretet nem melegít se lelket, se testet, amikor jön a tank, és jönnek a hurrázó, gépfegyverből halált osztó katonák mellette, mert tudja, az a tank az ő testén gázol át, a kilőtt golyó az ő testéből szakítja ki a húst.
Hősök voltak? Vagy áldozatok? Emberek voltak, akik közül nagyon sokan tavaszi szélben szép lányok után fordultak meg a szegedi Kárász utcán, vagy a pesti Oktogonon, emberek, akik a Tiszához, Dunához, Balatonba jártak fürdeni, akik a sarki cukrászdában vették a fagylaltot, gyógyszertárba siettek, ha beteg szenvedett láztól a családban, és futballpálya korlátjának támaszkodva remélték, győzni fog a csapatuk. Emberek, akik házat építettek, házakat, amikben ma is lakunk.
Emberek, akiknek dehogy jutott eszébe, hogy 1943. január 12-e történelmi nap lesz,hogy a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban napok alatt szinte teljesen megsemmisíti a kétszázezres 2. magyar hadsereget,amiben ő csak egy szám, egy baka, vagy éppen karpaszománnyal díszített szakaszvezető. Aki után csupán egy dögcédula marad, már ha marad. És nem tudott ő történészekről sem, akik még 75 évvel a halála után is azt kutatják, vajon pontosan hány magyar katona halt meg a Donnál, és hány a II. világháborúban.
Unokája olvashatja csupán, miszerint a 2. magyar hadsereg 90 ezer, más források szerint 120 ezer, de az is lehet, hogy 150 ezer embert vesztett el, de az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát nem lehet megállapítani. Csak egyetlen megye, Csongrád II. világháborús katonai halállistájára közel 20 ezer (több mint 20 ezer?) név került, Szeged talán 5 ezer, talán még több katonát veszített, közülük 3 ezer a Don-kanyarnál esett el. Mondom, ez csak egyetlen megye...
Ma rájuk emlékezzünk! Meg azokra, akik ugyan hazatértek, örültek, hogy csak két lábujjuk fagyott le. És akik lehet, hogy soha nem olvasták John Donne angol költő szavait. Miszerint:
„Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”
De mi elolvashatjuk, megtanulhatjuk. Erre alkalmasabb napot január 12-énél nem is kínálhat magyar embernek a naptár.
Azt mondod, a paraszt buta, mert nem járt iskolába?
2017. nyara. Állok a hivatalban, előttem egy idős házaspár. Amolyan eres kezű, picit görnyedt, hatvanas pár, szegényes ruhában. A férfi bal kezében a kalapját szorongatja. Hiszen belépett valahová, ott le kell venni, úgy illik.
Elmagyarázná még egyszer, melyik rubrikába mit kell ikszeljek? És hol is írjam alá?
Az ügyintéző cicceg, látványosan unja az életét. Én már rég megtanultam: ha sorban kell állni, akkor sorban állok és igyekszem ezen nem forrongani, mert ha még forronganék is, azzal a sor nem halad jobban, csak én teszem tönkre az idegrendszeremet.
Az idős pár végül elköszön, a kijárat felé igyekszik. Én kerülök sorra. Az ügyintéző azt gondolja, cinkosra lelt bennem.
Buta parasztok, alig értették meg, mi a teendő. – mondja.
Nem szólok semmit, a tekintetem épp elég erős ahhoz, hogy rájöjjön, mégsem én vagyok az ő embere. Lehajtott szemmel “végez velem”.
A napokban olvastam egy elképesztően jó cikket a facebookon és miután elolvastam (aztán elolvastam még egyszer), ez a fenti eset jutott eszembe.
Mutatom nektek, gondolkodjatok el rajta, kérlek:
“Fiam, te azt mondod nekem, hogy” csakis a tanult emberek vitték előre az országunkat? “A tudósok és művészek? /…/ a paraszt buta volt, mert nem járt iskolába?
Akkor beszélgessünk, fiam!
Tudod, az a ‘buta paraszt’ állatot nevelt, tenyésztett és nemesített. Minden hazai tájegységnek megvolt a rá jellemző állatállománya, ami követte a helyi adottságokat, úgymint növényzet, csapadék, talajviszonyok és hőmérséklet. Ez így kimerít vagy kettő egyetemi diplomát! Érdekességként: a magyar tarka szarvasmarhának ötven éve még 12 tájfajtáját tartották nyilván, mára már csak magyar tarkát ismeri a szakirodalom. Tehát amit ez a ‘buta paraszt’ több száz év szorgalmas nemesítő tevékenységével létrehozott, azt a te tanult embered felelőtlen összevissza keresztező tevékenységgel mára teljesen tönkretette!
Az a ‘buta paraszt’ ez mellett gabona és zöldségnövényt, továbbá gyümölcsöt termesztett, nemesített. /…/ ezeket a gyümölcsöket például nem kellett permetezni és jól tárolhatók voltak, míg a mai okos professzorok által újított növények, úgynevezett növényvédelem nélkül nem hoznak termést, mert elviszik a betegségek, továbbá /gyümölcseik/ hűtőház nélkül szinte azonnal tönkremennek. Szóval a ‘buta parasztnak’ itt is kioszthatsz néhány egyetemi diplomát: növénytermesztő, növényorvos, nemesítő, kertész… A hiba csak ott van, hogy nem ismeri a latin nevét.
Ez a ‘buta paraszt’ ezen kívül még gazdálkodni is tudott a terméssel, egyik évről a másikra meg kellett terveznie, hogy a leendő termésből megéljenek. Továbbá tartalékot kellett képeznie. Az állatállomány ellátására is kellett gondolnia és ami a legfontosabb, megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmagról kellett gondoskodnia, hogy a jövő évben mindezt újra megtehesse. Nos ezért jár egy közgazdász diploma és egy raktározási, raktárkezelési, logisztikai végzettség is.
De itt még nincs vége, az állatok levágása, feldolgozása, tartósítása és a hús modern eszközök nélküli tárolása, a növények tárolása, feldolgozása, még egy hentes szakmunkás bizonyítványt, további konzervipari ismereteket is feltételez, és legalább egy élelmiszeripari technikusi bizonyítvány kiosztását is megköveteli.
Az állatokkal folyamatosan fellépő betegségeket is gyógyítani kellett valakinek. Egy személyes élmény: kisgyermekként /láttam, hogy/ az egyik tehén benyelt egy almát, ami megakadt a torkán és fuldoklott. Az állatorvos azt tanácsolta, hogy metsszék el a torkát és mérjék ki az állatot, mert menthetetlen. Nos, az egyik öreg tanulatlan ‘buta paraszt’ amikor ezt meghallotta, megfogta a Dr. úr gallérját és kivágta az istállóból, kért egy kicsi kést, benyúlt az állat szájába és szétvágta az almát. Ez a tehén utána még számtalan borjút ellett. Tehát a ‘buta parasztnak’ jár egy állatorvosi diploma is!
De régen csak nagyon indokolt esetben fordult orvoshoz is, ma ilyenkor megyünk kórházba. Mert a kisebb betegségeket odahaza kezelte, otthon szült, a kertben megtermelte /vagy a környéken begyűjtötte/ a gyógynövényeket. Szinte minden faluban volt egy bába, vagy egy javasember, javasasszony, aki gyógyított embert és állatot egyaránt. Tehát jár egy orvosi és egy gyógyszerészi diploma is ennek a ‘buta parasztnak’.
Saját maguk készítették a mosó, mosdó, mosogatószerüket, ruha, fa, falfestékeiket. Talán ez megér egy vegyészmérnöki diplomát? Fiatal házasoknak, ha nem örököltek, pénzük sem volt a mesteremberekre, akkor a rokonság felépített egy házat. Hopp: építészmérnök, kőműves, téglakészítő, (vályogvető) ács, tetőfedő szakmák kerestetnek. Ma, ha valaki megtanulja a vályogvetést és a nádazás mesterségét, akkor művész úrnak szólíttatja magát és mutogatják a TV-ben, mint valami nagy tudású csodabogarat.
Gyermekkoromban nagyanyám felnézett az égre (nem az órájára!), és mondta, mennyi az idő. Régen az öreg paraszt ránézett az égre és mondta: most kell vetni, most aratni, most kaszálni, most haza kell hajtani az állatot, most sietni kell, mert jön az eső, a jég, vagy a hó. Napszaktól függetlenül, arra van észak, arra dél és hogy mennyi az idő. Tehát ennek a ‘buta parasztnak’ jár egy csillagász és egy meteorológus diploma is!
Míg napjainkban magukat művészeknek, celebeknek szólíttató emberek tucatjaival van teli a média, addig ezeket az embereket száz évvel korábban a legutolsó csárdából is elhajtották volna a zenészek, mint csepűrágó, tehetségtelen kontárokat! Ugyanis zeneművészeti főiskola nélkül is csodálatos zenészei voltak a vidéknek, akik nem gőgösen pöffeszkedtek, hanem szolgálták a művészetükkel a népet. Népünk zeneiségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a kétszázezer népdal, ami kinyomtatva is megtalálható, az olyan valóban tehetséges és elkötelezett művészeknek köszönhető, mint Kodály Zoltán. De soha ne felejtsük, ezek a remekművek a nép ajkán keletkeztek!
De tudod fiam, ha /a most a tanultak valamelyike/ elvégzi a képzőművészeti főiskolát, és az ott elsajátított tudásával a kétszáz évvel korábban élt, férjhez menni szándékozó tizenhét éves „buta” parasztlány kelengyéjének csupán tizedrészét képes megcsinálni, akkor már művésznek nevezi magát, saját stílusirányzatot indít, a saját kreálmányait a divatbemutatók kifutóira viszi.
Mondd fiam, hol itt az igazság?
Mondd fiam, összeszámoltad, hogy hány diplomát és különböző végzettséget kellene szétosztanod minden egyes ‘buta paraszt’ között, akiket te leszólsz, míg a te tanult, művelt /embered/ csupán egyetlen tudományágban jeleskedik? Feltéve, ha tényleg jeleskedik és nem valami kókler, aki csak azért kapott valami tudományos címet, mert a családba tartozik és összehoztak neki is egyet, mert ugye „ő is megérdemli”.
Tudod fiam, az a ‘buta paraszt’, aki nem járt iskolába, kisgyermekkorától járta az élet iskoláját a nap huszonnégy órájában, és mindent eltanult az öregektől. Így amikor Ő maga is öregember lett, többet tudott, mint száz egyetemi professzor, akik egymásnak jól hangzó titulusokat osztogatnak a felületes tudásukra és lenéznek mindenkit, akiknek nem jutott az ő szedett-vedett címeikből. Mert nem tartoznak az ő köreikbe! Ezek után, ugye elhiszed nekem, hogy a te tanult /embered/, aki a tudását az én ‘buta parasztomtól’ lopta, sok ezerszer többel tartozik az én népemnek, mint amivel bármelyik magyar tartozna neki, vagy neked?”
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) választása 2018-ban a vándorsólyomra esett.
A döntés egy fontos évfordulóhoz is kötődik: az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon. Az egyesület ezért a 20 éves évfordulóra emlékezve, a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli.
Mint az egyesület keddi közleménye írja, a szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, erőteljes testalkatú, hegyes szárnyú ragadozó. Igazi “világpolgár”: a kontinensek közül egyedül az Antarktiszról hiányzik. Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is.
Főként repülő madarakra vadászik, a verébnél kisebb énekesektől a libákon át, akár a gémekig. Leggyakoribb zsákmányai a varjú és a seregély méretű madarak. Prédáját rendszerint a magasból indított, erőteljes szárnycsapásokkal gyorsított, akár a 320 kilométer/órás sebességet is elérő támadással kapja el vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Majercsák Bertalan
Óriási elterjedési területe miatt a faj pontos világállománya nehezen becsülhető, jelenleg mintegy 100 000 és 500 000 közötti egyedszámra tehető, világviszonylatban stabilnak tekinthető. Az elsősorban hegyvidéken élő faj magyarországi állománya a Kárpátokban fészkelő állomány perempopulációjának tekinthető, hazánkban valószínűleg a történelmi időkben sem fészkeltek nagy számban. Kipusztulása előtt Magyarországon a faj utolsó ismert költése 1964-ben, a Bükk-hegység egyik sziklakibúvásos “kövén” volt. Ezt követően több mint három évtizeden át csak kóborló egyedeket sikerült megfigyelni az országban egészen 1997-ig, amikor a megerősödő európai állomány terjeszkedése elérte az országot, és ismét megtelepedett itt a vándorsólyom. Azóta rendszeres fészkelő állománya folyamatosan erősödik.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Michael Hanvey
Az év madarához kapcsolódva az egyesület rajzpályázatot is hirdet, amelyre február 14-ig lehet nevezni kézzel készült, eredeti, A4-es méretű alkotásokkal. A rajz hátoldalán fel kell tüntetni a pályázó adatait. A részletes felhívás az egyesület honlapján olvasható.
(Borítókép forrása: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)
nok:
