Miután a Skalár-e az egydimenziós vektor?-ral már úgyis jól lejárattam magam, így bátorkodom előhozni egy másik gyermekkori nümükémet.
Például itt az a csoda, amit a nemrég fellelt Archimédeszi Palimpszesztben is megtaláltak, miszerint a(z azonos magasságú és átmérőjű) henger=gömb+kúp
Mindigis zavart, hogy milyen szépek lennének a képletek, ha az a fránya Pi pontosan három lenne, és
nem 3,14...
Elhülyéskedtem a kérdéssel, de a legtöbb, amit a fagyos közönyön kívül ki tudtam váltani vele, az a fagyos elutasítás volt.
Talán mert belekevertem a Jóistent is.
Oly módon, hogy a Jóisten nem a térdén hajlította meg a teret (Pi<3 lett volna), nem is az ujjával csettintve (Pi=3 maradt volna) hanem ajkaival pontosan kiszámítva cuppantott (Pi=3,14... lett), mikor teret teremtette.
(Az Élet Értelme: http://zorroaszter.nolblog.hu/archives/2012/06/03/Az_Elet_Ertelme/)
De talán itt az indexen vannak érzőbb szívű olvtársak is.
Tehát a végső kérdés (The Ultimate Question):
Létezhet-e olyan speciálisan horpadt nemeuklideszi tér, ahol a pi pont három?
És ha létezik, ez lenne minden geometria ősanyja?
Azt hiszed, a Parlamentnek nevezett sertésólban vagy?
Ha nem jut eszedbe semmi értelmes, akkor még mindig használható egy-két újrahasznosított érv, miszerint például az "ellenfél" ideges. És hogy "köpköd"?
Túlságosan belemerültél a politikai hazudozóversenybe.
Itt tények kellenének. És érvek.
Például észrevehetted volna, hogy nekem jó lenne a cáfolat is.
Nem lett volna nehéz észrevenni, ha nem az ujjaddal böködnéd a monitorodat miközben felmakogod a megérteni áhított szöveget.
Innováció? Hülyeséget beszél. Már az első tisztázó kérdést sem fogta fel (mit ért azon hogy pi=3 világ). Azt sem fogta fel, hogy ezt tisztázni kellene. Mikor próbálták egyes konstrukciókon kimutatni hogy nem megy, azt sima ködösítésnek tekintette. Nincs érzéke a matematikához, ez a helyzet. Csak valami miatt azt hiszi hogy van, és toporzékol. Olyan, mint az a lány, aki az xfaktorban hozzávágta a mikrofont a zsürihez.
Belinkelt egy képletet, amiből látszik. Te nem látod belőle?
Megadta a könyvet, amelyből a képletet vette. Nem hiszed el, hogy ez szerepel abban a könyvben? Vagy azt nem hiszed el, hogy a képlet jó? Akkor miért nem nézel utána saját magad?
Nekem nem ér annyit. Túl kicsi a valószínűsége hogy hibás lenne.
Ehhez jön a csúf előítélet, Gergo73 nem szokott hülyeségeket írni, te meg állandóan.
Csakhogy itt egy szál konkrét állításról volt szó. És én arra szólítottalak fel, hogy ha ilyen vehemensen állítod, hogy a belinkelt cikk tartalmazza a bizonyítékát, akkor mutasd meg konkrétan hogy melyik passzus az.
De ez elől bujkálsz azóta is.
Sőt bujkáltok testületileg.
Együtt, összehangoltan védelmezitek a kedvenc módszereteket, a légbepampogást.
Rengeteg tételt, matematikai eszközt használunk, és nem nézünk utána mindennek állandóan, axiómákig visszavezetve. Elhisszük, hogy amit felépítettek, az döntő többségében jó is. Komolya kétség felmerülése persze egész más helyzet.
Ennek semmi köze a vallásos hithez. Pontosan lehet tudni, hogy hogyan lehet ellenőrizni az állítást, minek kell utánanézni levezetésekben, hivatkozásokban más felhasznált tételekre. Csak ez az esetek többségében nem indokolt, ha állandóan ezzel piszmognánk, nem lehetne semmit se haladni.
Ennek van persze kockázata is, elképzelhető, hogy egy hibás tétel kárt okoz, mások alapoznak rá, és kárba vész a munkájuk. Viszont ez nagyon ritka, szerencsére.
A fizikában azt is vizsgálni kell, hogy a valóság elég jól egyezik-e az axiomatikus modellel. Tehát különbséget kell tenni aközött, hogy modellen belül mi igaz, meg aközött, hogy az a valóságban is igaz-e. Ha egy modellben axióma mondja ki hogy a tehetetlen és súlyos tömeg így meg úgy, akkor az modellen belül értelemszerűen így meg úgy van, visszavezetve az axiómára. Viszont még marad a kérdés, hogy a valóságnak elég jó modellje-e.
A matematikában meg nincs ilyen. Axiómarendszer van, ha arra visszavezetve igaz valami, akkor abban a rendszerben igaz és kész.
"A prímszámok nem tudnak az euklideszi térről, de tudnak a pi-ről. Ilyen a matematikai univerzum."
ahogy a fizikában felmerült a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságának kérdése, itt is felmerülhet, hogy tényleg ugyanarról a pi értékről van szó? a fizikus kénytelen kísérletezni. a matematikus viszont elvileg tetszőleges pontossággal kiszámolhatja különböző definíciók alapján. még soha nem láttam újságok címlapján olyat, hogy 'már ezer tizedesjegyre kiszámolták és egyezik a geometriai pi a számelméletivel'.
hogy a világunk geometriája milyen, azt mérésekkel lehet kideríteni. a szokásos emberi léptékben/méretekben a számegyenes folytonosnak tűnik. ha lenne jóval erősebb mikroszkópunk, esetleg azt látnánk, hogy a számegyenes pontjai között már hézagok vannak. talán nem is ekvidisztáns osztással.
