Tarlós István főpolgármester Dörner György színművészt nevezte ki az Új Színház új igazgatójának a teátrumot eddig vezető Márta István helyett. A szinhaz.hu értesülései szerint a szakmai bizottság többsége Márta újbóli kinevezését javasolta, és két minisztériumi delegált voksolt Dörner Györgyre. A színész pályázatában intendánsának Csurka Istvánt nevezte meg.
Kezdesz belecsvarodni a témába. Ami azért röhejes, mert nyilvánvalóan Dörner és Csurka (ez a két rettegett fasiszta vezér) egy napot nem fog eltölteni az Új Színház élén.
De azért te rettegj nyugodtan és álmodj egy szép új fasiszta világot.
Az október 17-i keltezésű nyílt levél "szörnyű és riasztó jelnek" nevezte Dörner György és Csurka István kinevezését a budapesti Új Színház élére. A kezdeményezők úgy látják, a Fidesz választási győzelme óta Magyarország "feltartóztathatatlanul a fasizmus irányába halad, és az EU nem tesz semmit".
Nézzünk egy újabb Vörösmarty-idézetet. A szöveg az Eger című, 1927-es elbeszélő kölzteményből való:
Zoltai vészek után más harcát érzi szivének. Ül szemközt gyönyörü Leilával, s még zavarában Hallgat az, és szemeit felnézni nem oldja szemérem. Zoltai hős pedig ily szózattal idézi szerelmét: "Szép rabom, én édes diadalmam, monddsza mitől van, Hogy nem örűl lesütött szemed a nap déli világán, S nézve setét földet ridegen hágy ily közel engem? Olyan igen ha szeretsz szívetlen földre lenézni, Vajha setétedném földdé, puha völgyi mezővé, Hogy megemelhetném rózsás kis talpadat, és az Érből partra jövőt csiklandnám gyenge füvekkel. Oh mint fogna szivem lábadnak alatta dobogni, Te pedig ily gyönyörűn addig néznél le, mig ismét Lelket venne szemeid sugarától a fagyerű föld, S én föltámadnék szerelemmel öledbe borúlni." Erre felelt (s hajnal hasadott szűz ajkain) a lány: "Rab vagyok, és nem örűl szemem a nap déli világán; A földnek sem örűl; de lehúzza hatalmasan ahhoz Félelem és bánat, mert tán hideg ágyba szorítva Rejti szegény Ulemánt, agg megkönyezetlen apámat, És Hanivárt, ki nekem kedves szót monda leginkább, Nagy sok ohajtással szívemnek igérve szerelmet. De te kegyes vagy az árvához, nincs tőre szavadnak; Sőt minden szavaid tövisetlen játszi virágok, Melyekkel rabodat kedved van tenni vidámmá. Allah ne adja, hogy eltávozzék kedved irántam, S elfordúlt szemmel Leilát büntetni kivánjad; Mert keserű idegen laknál szenvedni leánynak Méltatlanságot, s méreg-forralta szidalmat." Erre felelt a hős, a szárnyas kopja vetője: "Hagyd el az aggódást, szépségem, déli virágom! Agg Ulemán, s kit imént nevezél a harci mezőben Gyűlöletest nekem, élnek még, bár búban evődők. S úgy hiszem, eltisztúl hadaiktól egri határunk; Mert már a kapukon dörgetni hiába meguntak. Csak te ne aggódjál, mint ők, nem vagy te pogány vér, S kit mondál, Ulemán téged nem nemze; de ülvén Fenn szépséges anyád özvegy teremében, az elzárt Börtönből hozzája fogoly magyar ifju mosolygott, S egymással vágyó szemeik szerelembe merűlvén Úgy termél, mint égi virág kórótalan ágon, Csendes ohajtásból, és angyali gondolatokból. A szellő is, mely legelőbb megszálla, magyar volt, Szép Magyarországból hozzád költözve, mikor még Gyermekded volnál, játszván a parti csigákkal Nagy tenger szélén, s magad is gyöngy, gyöngyre vadásznál. Még akkor kicsiny ajkaidat csókdosta magyar száj, Olyan igen nem vagy törököt szolgálni teremve. Mostan azért leszesz itt egyedűl szép hölgye magyarnak, Allah helyett istent nevezendesz, csorba világu Hold babonája helyett járulsz térdelve kereszthez. Karcsu magyar mezben lesz termeted éke kitetsző, S Zoltai, én leszek az, ki ölelni fog abban örömmel. Jőjön bár félföld harccal, harcolva mególak, Vagy jőjön szerelemmel bár, szerelemmel is első Én leszek, olyan igen lángol keblemben ez érzet, Hogy mennyet, földet meg tudnék dúlni miattad." Így szólt, s egyszersmind kezdé illetni szelíden Ifjui tagjait, a pihegő két halmot, az ékes Kis kezet, és félvén tévedni vidéki vadászként, A selymes haj alatt ragyogó sima vállon akadt meg. Mint tündér követek, pillantati jártak azonban S annyi gyönyör közt a választ megvinni felejték. Leila pedig fölemelte szemét, hol, mintha remegne A fénytengerben lemerűlnie, ifju hajóként Látszott úszni szemérmesen a hollói sötétség. Ily szemeket nyita, s már nem volt nagy bánat azokban. Pillanat vön rajtok erőt: mosolyodva veszének Zoltai hős alakán, s hosszas leve andalodások.
Szerinted mit csinál a két szereplő a megvastagított részekben? Mi lehet a két pihegő halom, a gyönyör és az andalodás? Mit jelképezhet a költő fantáziájában a szárnyas kopja vetése, és a tengerparti gyöngy? Miért van annyi nedvességre utaló jelző a szövegben? Mire készül egy férfi, ha meg akarja emelni egy lány lábát, hogy az öléhez hozzáférjen?
...Csurka politikai szerepvállalásának nem kellett volna azzal járnia, hogy többet nem engedik színpadra...
Egy kérdés, hogy játsszák vagy sem a darabjait, másik, hogy az átkosbeli exügynök, közismert antiszemita kap-e intendánsi poziciót... De nem baj, szőcs az efféle csúsztatásaival legalább szoros versenyben van szíjjártóval, lehet belőle még Nr. 14. számú főkegyúri seggédszóvivő....
Hánysz Vörösmarty néhány (az egész műből kiválasztott, vastagított) sorától? (Könnyen hánysz. Orvosi probléma.) Az irodalmat hagyd értőbbekre. Csak szólok.
Kováts Adél inkább azon van felháborodva, hogy egy formai-nyelvtani hibáktól szenvedő összedobált fércmü nyert ...csak a végén jegyzi meg, hogy van amit a XX. század után már nem szabadna beirni egy pályázatba.
Ez nem libsi ordibálás meg toporzékolás, hanem korrekt szakmai vélemény
A Fideszben ugyanakkor reménykeltőnek tartják, hogy a főpolgármester, aki a budapesti színházigazgatók tiltakozására válaszul még azt tudatta, hogy „lezártnak tekinti a színházigazgatók kinevezése körüli vitákat”, nemrégiben figyelmeztette a szélsőjobboldali MIÉP-elnököt egy a Magyar Fórumban publikált cikke miatt. Sőt a kulturális kormányzat „környékén” is bíznak abban, hogy 2012 februárjáig még történhet valami változás az Új Színházat illetően
Olvastam Hosszú Istvánról, a Zsil völgyi bányászok vezető alakjáról egy Csalog Zsolt könyvet, abban említést tettek Szőcs Gézáról. És azt hiszem, ma már igencsak világos számomra, milyen puhagerincű lehetett a Ceausescau rezsim idején is. Míg Hosszúnak el kellett menekülnie a családjával, a securitate folytonos zaklatása miatt, addig Szőcs nyugodtan ült akkor is a babérján...
Szőcs Géza szerint jár az esély Csurkának és Dörnernek.
Az Új Színházzal kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott: a színházigazgatói kinevezés a főváros hatáskörébe tartozik, ő nem kompetens a témában, ezért sem ment el a kulturális bizottság hétfői parlamenti meghallgatására.
Magánvéleményként annyit mondott az ügyről, Csurka politikai szerepvállalásának nem kellett volna azzal járnia, hogy többet nem engedik színpadra, és az esély neki, illetve Dörner Györgynek is jár, bár nem feltétlenül most, az Új Színházban. Szőcs azt is hozzátette: ha rasszista, uszító, fajgyűlölő darabokkal áll elő egy színház, az ellen azonnal fel kell lépni.
Fogalmam sincs, miféle egyoldalúságról beszélsz, de ha Téged télleg nem zavar a keresztény Dörner pároldalas, összecsapott, helyesírási hibától hemzsegő, trehány, szakmailag totálisan dilettáns félczelménye, akkor asziszem, nem az én készülékemben van a hiba...
Szerintem nem mocskos a fantáziája, hanem szerette volna felhivni a figyelmet arra, hogy a középkorban is éltek nemi életet. Sőt.
Ráadásul ezt irodalmunk nagyjai is megirták, mivel az akkor iródott versek kortársnak számitottak és már a vágáns költészet is elfordul az egyházi szemlélettől. Már a görög drámákban is volt vérfertőzéstől szemkitolásig minden, tehát egyszerübb lenne azt mondnai, hogy mi kérem szépen kimondottan prűd darabokat szeretnénk játszani.
Szex az csak házasságkötés után, gyermeknemzési céllal, de inkább ne is beszéljünk róla, mert az árt az ifjúságnak meg a nem annyira ifjúságnak is .
