Mindennek lehet kultúrája: A viselkedésnek, az állattartásnak, a nevelésnek, az írásnak, az olvasásnak, a vitának, a szexnek az evésnek az ivásnak stb. stb. Ezért ebben a topikban semmi nem off. Írhatsz bármiről, az sem baj, ha nem mindig kulturáltan.?;)) Reményeim szerint kialakul majd párbeszéd, vita, de szívesen látom a magányos farkasokat is.
Ismerve manapság az operaházi jegyárakat, nem fenyeget az a veszély, hogy netán alulöltozöttként jelennék meg egy előadáson! :-((
Amikor még bérletem volt az Operaházba - boldog idők! - ahogy Audrey Hepburn hívta, egy kis fekete ruhában, tökéletesen megfelelt a megjelenésem. Akkor még meg tudtam nézni az operairodalom szinte összes világhíres darabját, hála Szinetár Miklós igazgatói működésének, kiváló szereposztásokban.
Jó, hogy írja, hogy nagyon dekoltált ruhába ne - pl, azért se, mert kérdés, menyire fűtik télen a nézőteret!
Van itt választék! Sajnos vagy sem, jó pár rendezvény egyidőben játszódik. Ráadásul a meleg még soká tart, ami szintén befolyásolhatja a látogtási kedvet.
Szeretnék egyszer megélni egy ilyen szitut, de zéró az esélyem rá, nem ismerek tenyésztőket, Baráthegyiék pedig Miskolcon vannak, ahová bebocsáttatást nyerhetnék.
Ha láttad a Marley & én c. filmet, ott van egy olyan jelenet, hogy Jennifer Aniston bemegy a labrador kölykök közé, és persze pacnivá olvad a gyönyörűségtől, ahogy Marley kiválasztja őt gazijául!
A felül lévő másodikra. Volt, hogy amikor látogatóba mentem, vagy nyolc kölyök (két alomból) nyüzsgött mindenhol. Elég vicces látványt nyújthattam, ahogy beóvakodtam a szobába, mert féltem, hogy valamelyikre rálépek. Így jár az, akit letámad nyolc vattapamacs!
Megkérdeztem megsimogathatom-e valamelyiket, beleegyeztek, mondván, nem árt nekik egy kis szocializáció. Ha a kiszemelt példány vonakodott, ott volt másik hét!
Hú, de régen voltam szabadtéri előadáson! Viszont este legalább nem volt annyira meleg. Sajnos, a szúnyogoknak én vagyok az első számú kedvence, ezért az egyért nem bánom, hogy nem voltam ott. Remélem, igaza lesz az időjósoknak, és már csak egy hetet kell kibírnunk. Bár ez folyton húzódik!
Igen, nagyon rendes emberke! Ami a kutyákat illeti, két Coton de tuleárja van. A nevük találó, mert szép vattapamacs külsejük van. A történet kissé zűrös. A barátnőm lányának volt ilyen tenyészete, de válás miatt ezt fel kellett számolnia, ez a kettő a kedvence volt. Miután ő most már emeletes házban lakik, az anyjának pedig szép családi háza van, hát átvette. a kutyusokat. Az idősebb eléggé tartózkodó, a fiatalabb viszont jó néven veszi, ha simogatom-becézgetem.
Borítékolható szerelem címmel Nyári Krisztián és Náray Erika híres magyar írók és aktuális szerelmek levelezéséből összeállított, színes, dalokkal fűszerezett összeállítást adtak elő.
Hogy csak néhányat említsek: Móricz Zsigmond, Örkény István, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes és Ady Endre udvarlási szokásait ismerhettük meg,
Közülük a legcsapodárabb Krúdy volt. Feleség és 3 gyerek mellől egyik kapcsolatból a másikba bocsátkozott, aminek a számos női rajongója is oka volt. 190 magas, mindig elegáns, megnyerő stílusú férfi volt, úgyhogy nem csoda.
A legkarakánabb Karinthy felesége volt, alaposan kiosztotta, meg is fenyegette a hölgyet, miközben ő is csalta a férjét többekkel!
Szóval elég "színes" volt a megismert paletta.
A végén természetesen autogramokat kértem éd kaptam tőlük. Kérdésemre Náray Erika elmondta, hogy ő válogatta a dalokat az aktuális részletekhez.
Kellemes est volt. A szúnyogok ellen levendula olajjal mentem be a fedetlen nyakamat és karomat. Még fehér cuccban voltam, azt állítólag onkább kerülik. Tényleg megúsztam csípés nélkül.
A cicus már eszik kölyöktápot kap. Viszont beleeszik a felnőtt kandúr ételébe is, úgyhogy külön kell etetni őket. Nem is beszélve a két kutyáról, ők mindent megkóstolnak.
Nálam is győzött a meggondolás, nem mentem sehová, itthon hűsöltem, vagy legalábbis megpróbáltam.
A pici cicus nagyon aranyos lehet - tudja a barátnőd, mivel és hogyan, mennyi időnként kell őt szopiztatni? Nagyon érzékeny egy ilyen picurka, ez nagyon fontos az életben maradásához!
Én nem vagyok olyan hős. mint Te: ma délelőtt volt olyan progi, amit nagyon szívesen megnéztem volna, de a meleg eltántorított tőle.
Mindenesetre az a fontos, hogy jól érezted magad, érdemes volt elmenned.
A szombati nap egy részét a Terézváros Fesztiválon töltöttem. Persze hogy logikusabb lett volna pénteken menni, vagy legalább szombat délelőtt. Viszont pénteken meghívott egy barátnőm, és „mellékesen” megemlítette, hogy szerzett egy kölyökmacskát. Mire is közöltem vele, hogy cicázni akarok!
Aztán meglepődtem, mert a kismacska nagyon kicsi volt, simán elfért a két tenyeremben. A barátnőm is tudta, hogy még az anyja mellett lenne a helye, de a kölyöknek az volt a legfőbb passziója, hogy az út közepén hevert. Olyan pici, hogy az autóból nem is látható, ezért joggal aggódott miatta. Így aztán elhozta én gyönyörködtem benne, de csak annyit simogattam, hogy ez ne legyen fárasztó számára.
A szombat délelőtt sem lett volna rossz, de akkor meg egy közgyűlésen vettem részt, szerencsére olyan dolgokról esett szó, amit jó volt hallani.
Utána viszont sort kerítettem a Terézváros Fesztiválra. Nem is bántam meg, bár elég hamar eljöttem. Szerencsére az Operettgálára érkeztem, egy fiatal, szimpatikus, négyfős csapat táncolt-énekelt, méghozzá nagoyn jól! Közismert és szeretett dalokat, mint például a Szép város Kolozsvár, vagy a Délibábos Hortobágyon. A nézők egy része velük dúdolta, de néhányan még táncoltak is hozzá, Igazi örömtánc volt, és én is örömmel néztem! Kicsit meglepődtem, mert nem az idősebb, hanem a huszonéves korosztályba tartozók táncoltak, de ez csak helyeselni tudtam!
A színpad árnyékolva volt, és az elé is állítottak néhány ernyőt, aki tehette, az alá húzódott, aki meg nem, az a környező utcákba húzódott, ahonnan látni talán nem lehetett, de hallani remekül, úgyhogy nem volt rossz választás.
Sajnos, majdnem a végére érkeztem,de amit láttam-hallottam, az nagyon tetszett! Sok-sok színházi jegypénztár, olyan emberekkel beszéltem, akik értették és szerették a színházat, (főleg a saját színházukat), és szívesen beszéltek róla. Én pedig éltem az alkalommal.
Persze volt enni-innivaló bőven, erre sem lehetett panasz. Ezúttal nem éltem az alkalommal, kezdtem sokallni a napsütést, bár ha tehettem, árnyékba húzódtam.
Én is voltam a kézműves vásáron, de csak egészen a végén, a tűzijáték előtt, így éppen csak végigsétáltam. Majd teszek fel pár képet, csak kell egy kis idő a válogatáshoz és a képek lekicsinyítéséhez. :D
Az ország tortáját sok cukrászdában is lehet kapni sorban állás nélkül. :D Ez éppen az Örsön az Árkádban a Szamosnál volt tegnap.
A sikeresebb korábbiakat rendszeresen kapni sok helyen, pl. az Őrség zöld aranya, vagy mi is volt a neve.
