Dehogyis, inkább kihívásként és még élveztem is...meg aztán hajtott Endre lelkesedése is, hogy megtalált engem és nem akartam neki csalódást okozni...csak azért szenvedtem a vége felé, mert mert nem jöttem rá csak későn, hogy miként lehetne , kínlódás nélkül nagyobbítani a likat...
Szia...jobbulást. Ezek szerint már le vannak foncsorozva, csak be kellene rakni őket a helyükre?...Akkor már nem sok van hátra, csak gyógyuljál meg és hajrá...
Az az igazság hogy pénzügyileg eléggé szétszaladt a ménes körülöttem.
(vagyis ez is az igazság egyik fontos részlete)
De már hamarosan eljön a tizedike, és ez egy nagyonnagybetűs tizedikének igérkezik.. ha OLYAN lesz, akkor összetrombitálunk megint egy topiktalálkozót, és ott adom neked a kész foncsorokat.
Szervusz rézművész barátom, beismerem hogy egy lépést sem tettem az érdekükben.. túl sok más fontos követelőzött.
Ma is úgy ébredtem hogy talán már nem vagyok lázas meg az orromon is kapok levegőt - és már jött is a hívás hogy megjött az ötven kiló szilva.. menjek érte nehogy erjedni kezdjen.
Tegnap hálistennek esett az eső, mert akkor fát hordhattam volna föl a kertből (most ez csúszik egy hetet).. ehelyett ágyban fekhettem és gyógyulhattam.
Szóval nem.. itt az ágy sarkán a precízen becsomagolt foncsorsorozat meg a betétnek való lemezgyűrű. De meglesz. :-)
Ez egy kéregöntésű tömbkerék. A bordák a kerékmembránt erősítik.
Amerikában már korábban alkalmazták ezt a megoldást, mielőtt Ganz Ábrahám idehaza (illetve a kontinentális Európában) tökélyre fejlesztette volna az 1850-es években.
