" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az nem is igazán ennivaló, inkább dísz, és egy-két érdekes falat. Kis falat, sok nem kellene belőle. Sanyarú idők lennének, ha gyümölcs vagy zöldség gyanánt eperparéjt kellene ennünk...
Nekem most 3 tő van, az egyiken már van érett termés, de egy szemet se ettem belőle. Valószínűleg nem is fogok, csak megszedem a magját, ha el nem felejtem. Itt-ott néhány tő jól mutat a kertben, meg magcserére be lehet adni.
Csak egy gondolat. Tavaly rengeteg gyümölcsöd volt, de a tetejéről a csonkításával szüretelted a gyümölcsöt. Vélhetőleg próbálja a fa a hiányt pótolni növekedéssel. Az intenzívebb növekedés gyümölcs hullást okoz. Megértem, hogy nem szeretsz magas fára kapaszkodni, de kérd meg a szomszédot, ismerőst, hogy segtsen a szüretelni. Persze ebben az évben erre nem lesz szükség.
A Rosseyankáról szinte mind lepotyogott már. Tavaly rengeteg volt rajta. Most is 1-2 naponta öntözöm mint tavaly. Nikitán mos lesz először, ő még nem szórja.
A fenyőlevél savanyítja a talajt de csak akkor ha bomlik lefele és annak a zöld levélnek kell akár 2 év is . Ha a trágyát drága pénzen veszed ne pocsékold a föld tetejére .
A keserűsó használatával kapcsolatban írok. Fél literes spriccelőbe szoktam 1 kissé púpos ek-al tenni. 1 literhez ennyi kevés. Én földiepret és málnát szoktam kezelni vele.
Köszönöm szépen, de nem tudom mit kérdezzek. Használtam a keserűsót, literenként egy evőkanálnyit összekeverve a lombtrágyával, pár liternyivel megpermeteztem a kivit. Pár nappal korábban kapta ugye az Almagerolt is. Meglátom.
Közben lett egy porzós kivi felajánlásom nem túl messziről, ha mindkettő nyílik, remélem, kapok ágat.
Sajnos elég csúnya a kivi, ezen a képen jobban látszódik, hogy milyen kevés ága van, a többi mind el volt száradva, így levágtam. A kép baloldalán már az egyik termős levelei látszódnak, kissé össze voltak tekeredve az előző képen. Vannak új hajtások a porzóson, de virág nincs, tehát ha kikupálódna is, az idén semmiképpen nem tud porozni.
Fekete öntéstalaj, Dunától 5-6 km-re. Nem pótoltam a tápanyagot, de nyilván kellett volna. Szereztem fenyőágakat is, majd szórok a savanyú föld tetejére kevés marhatrágyát meg tűlevelet, meg akkor a keserűsót is beszerzem. Az Almagerol nem elég lombtrágyaként? Van valamilyen vaspótló anyagom még bontatlan, majd megnézem azt is pontosan micsoda.
Jó lenne ha tennél hozzá keserűsót (magnézium-szulfát) is , az mehet a levelére. Helyre jön ott a porzós is. Keress még valami lombtrágyát amiben benne van a teljes mikroelem paletta (főleg sok vas) mert a gyökerén keresztül nem tudja felvenni valami okból. Milyen a talajod - mondod hogy jól termett - pótoltál utána tápanyagot ?
