Amerikai kutatóknak sikerült egy élő szervezet, a Mycoplasma genitalium nevű baktérium teljes
örökítőanyagát (genomját) mesterségesen megalkotni. A kutatás eredményei a Science című
tudományos folyóiratban láttak napvilágot.
Elesett az utólsó védőbástya is!
"Már nagyon sok hasonló próbálkozás volt. Ez egy jelentős új technológiát jelent, ezek szerint meg lehet
valósítani, hogy nem élő anyagból, hanem szerveskémiai eljárásokkal lehessen működő örökítőanyagot
gyártani" - emelte ki Falus András.
Aki mellesleg tüntetően hívő !
Álommókus: a te reakciód egyike a tipikus reagálásnak a vallásoak részéről. Már többször elemezve lett.
A teremtés mellett semmi nem szól. Ha igazis lenne amit írsz, ez akkor sem érv a mellett, hogy a teremtés igaz.
AMit nem tudunk megmagyarázni most, az nem jelent semmit isten létének igazságtartalmára vonatkozólag.
A 19. század elejéig azt hitték szerves anyagot csak isten tud előállítani, aztán jött Wöhler és előállította a karbamidot.
--- Jó tudni azonban, hogy szó sincs mesterséges élőlényről, egy hihetetlenül egyszerű - genetikai értelemben - élőlény másolgatásáról van szó. Nagy eredmény, de végül is ezt a sejtben lévő rendszerek milliószor hatékonyabban és jobban csinálják immár sokszáz millió éve. ---
mert a teremtésben NEM-hívők is ugyanolyan hívők, csak ellenkező előjellel.
Akkor olvass:
"OK, maybe it's not a religion in the strict sense of the word. But surely belief in atheism (or science) is still just an act of faith, like religion is?"
Firstly, it's not entirely clear that skeptical atheism is something one actually believes in.
Secondly, it is necessary to adopt a number of core beliefs or assumptions to make some sort of sense out of the sensory data we experience. Most atheists try to adopt as few core beliefs as possible; and even those are subject to questioning if experience throws them into doubt.
Science has a number of core assumptions. For example, it is generally assumed that the laws of physics are the same for all observers (or at least, all observers in inertial frames). These are the sort of core assumptions atheists make. If such basic ideas are called "acts of faith," then almost everything we know must be said to be based on acts of faith, and the term loses its meaning.
Faith is more often used to refer to complete, certain belief in something. According to such a definition, atheism and science are certainly not acts of faith. Of course, individual atheists or scientists can be as dogmatic as religious followers when claiming that something is "certain." This is not a general tendency, however; there are many atheists who would be reluctant to state with certainty that the universe exists.
Faith is also used to refer to belief without supporting evidence or proof. Skeptical atheism certainly doesn't fit that definition, as skeptical atheism has no beliefs. Strong atheism is closer, but still doesn't really match, as even the most dogmatic atheist will tend to refer to experimental data (or the lack of it) when asserting that God does not exist.
Nekem is, de sajnos az újságíróknak sokszor ugrik be a "hollywood-reflex"...
Azokat a sekélyes és félrevezető sztereotípiákat hívom így, amiket a silány scifi meg gonosztudósos filmek látványos, de semmitmondó szakmai baklövései alakítanak ki.
Hányszor láttunk már olyat, hogy az alien azon bukik le, hogy három szálú DNS-e van, vagy a mutánsnak lila bázis is van a génszekvenciájában, nem csak piros-zöld-kék-sárga??? :-(((
"Az új anyagoknak még nincs jól csengő nevük. A kutatók azt mondják, hogy a mesterséges bázisokat akár élőlények génjébe is be tudják majd ültetni, ami elég durván hangzik. Főleg, ha a módszer rossz kezekbe kerül."
Tele van a hocipom a tudomanyos ujsagirassal, miert kell valami uj felfedezessel egybol remiszgetni. A szerencsetlen halandoban csak az marad meg hogy majd gyartjuk a modositott nukleinsavu mutansokat. Aztan majd gyozkodhetjuk oket, hogy mennyire irrealis a felelmuk...
Örökítőanyagunk jelenleg csak négyféle bázispárból épül fel, de egy amerikai kutatócsoportnak sikerült mesterséges építőelemeket kreálnia, amelyek természetes módon is reprodukálhatók.
Alig egy héttel azután, hogy mesterségesen legyártották egy baktérium örökítőanyagát, amerikai kutatók újabb genetikai áttörésről számoltak be: létrehoztak két új genetikai építőkockát. A DNS most csupán négy bázisból építkezik, ezek az adenin, a timin, a guanin és a citozin. Ezek a bázisok két bázispárt alkotnak, amelyek egymással szemben helyezkednek el a DNS csavart spiráljában.
Az új anyagoknak még nincs jól csengő nevük. A kutatók azt mondják, hogy a mesterséges bázisokat akár élőlények génjébe is be tudják majd ültetni, ami elég durván hangzik. Főleg, ha a módszer rossz kezekbe kerül.
Majdnem egy évtizeden át próbálta összerakni a mesterséges bázispárt Floyd Romesberg, a kaliforniai Scripps kutatóintézet dolgozója, írja a New Scientist. Kollégáival nagy nehezen összeírt kétszáz lehetséges új genetikai bázist, amelyek nem sokban különböznek a természetes négyes tagjaitól. Sajnos egyik sem hasonlított eléggé az eredetiekhez, ezért a polimeráz enzimek nem készítettek róluk tökéletes másolatot. A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s
Végül egy gyógyszerkutatásban használt trükkhöz folyamodtak, véletlenszerűen legyártottak rengeteg bázist, majd megnézték, hogy melyikeket kezeli jól az enzim. Aaron Leconte végzős hallgató segítségével 3600 jelöltet vizsgáltak meg, és több különböző vizsgálat is ugyanazt a párt mutatta ideális jelöltnek a párosításra. Nevük dSICS és dMMO2. Néhány apró módosítás után a molekulák az elvárásoknak megfelelően működtek. Pont úgy, mint a valódi bázispárok.
Most a kutatók azt próbálják kideríteni, hogy mégis mitől működnek a mesterséges bázisok. Romesberg szerint a jövőben számos területen használhatják majd a fejlesztésüket, például DNS-alapú nanoanyagokat építhetnek. Már most is engeteg területen hasznosítják a DNS-t és az RNS-t, összetett nanostruktúrákat készítenek, számításokat végeznek el. Az új bázispárokkal még több mindent megtehetnek majd a kutatók.
nem. az anyag RENDKÍVÜL MAGASAN SZERVEZETT állapotának megjelenési formája.
Ma is tudunk olyan robotokaty építeni, amik primitív tudati viselkedést szimulálnak. Pl. fény fele haladnak, mert olyan motor van bennük és irányítás ami annál jobban kormányozza a fény felé őket minél erősebb fény éri őket. Mondhatnánk tudatoasn keresik a fényt.
Persze ez csak egy hipotézis, ám rendkívül valószínű. Egy igazi racionális sohasem mondja, hogy a tudat nem lehet valami anyagtól független entitás, csupán azt mondja, hogy ez csak egy a lehetséges magyarázatok közül és semmi sem bizonyítja, hogy igaz, valamint azt, hogy a valószínűsége a jelenlegi tudásunk alapján rendkívül kicsi.
" de az ateisták is, akik ugy vélik, hogy az Élet, a Tudat a semmiböl, élettelen dologbol keletkezett.de az ateisták is, akik ugy vélik, hogy az Élet, a Tudat a semmiböl, élettelen dologbol keletkezett. "
A semmiből nem keletkezett szerintem. A semmiből a semmi lehet csak.
Az anyag-energia átalakulás oda-vissza abban nincs benne az élet.
Az bizonyos, hogy a semmiböl valamit teremteni elég speciális elképzelés. A vallások egy része is hiszi ezt, de az ateisták is, akik ugy vélik, hogy az Élet, a Tudat a semmiböl, élettelen dologbol keletkezett.
Ám mi van, ha Isten minden atomban benne van- része annak?
A teopantisták szerint az univerzum maga Isten, annak megnyilvánult és meg nem nyilvánult részének összesége. Isten Minden ami valah volt van lesz...és ennek az Istennek vagyunk a részei valamennyien.
Energia nem keletkezik, nem vész el, csak átalakul- az Élet nem keletkezik, nem vész el, csak átalakul...:))
Jézus, és az ókori zsidók nem találtak fel semmi újat, a régebbi mítoszokból táplálkoztak.
A világ és az élet teremtésének a vallásos elképzelése az őskorból származik, ez azt hiszem nyilvánvaló. Csak a nevek mások, és a történetek kapcsolódnak a helyi életkörülményekhez. Egy halászó, a tengerhez kötődő nép nyilván nem olyan történetet talált ki mint a muzulmánok. Az élet " teremtése " mindíg valami misztikus valaki, vagy valami cselekedete ha jól tudom.
