Outgroup f3-statistics revealed that Conq_Asia_Core1 shared highest drift with modern Siberian populations speaking Uralic languages, Nganasan (Samoyedic), Mansi (Ugric), Selkup (Samoyedic), and Enets (Samoyedic) (Data S6E), implicating that Conq_Asia_Core shared evolutionary past with language relatives of modern Hungarians.
The traditional religion of the Mansi is based on the triple division of the world: the upper (the sky), the middle (the earth), and the lower (subterranean). According to the Mansi beliefs, all the worlds are populated by spirits, each of whom has a special function to fulfill. The equilibrium between the human world and the world of gods has been maintained by means of sacrifices. Their purpose is to ensure success and to protect oneself from the malign forces.The traditional Mansi religion is also characterized by shamanism, and a set of totemic concepts. The bear was the most deeply respected. In honor of this animal, bear festivals were conducted regularly: a complicated set of rites associated with bear hunt and consumption of the bear meat. The Mansi folklore is characterized by myths, folk tales, and legends.
Szkíták finnugor nyelvet beszéltek??? Mi ez a baromság már megint? Nincs semmiféle finnguor nyelv, felejtsük már el ezt a hülyeséget. Hogy rekonstruálsz egy ős finnugor nyelvet, egy olyan terülten, ahol 100km-en két szúnyog él meg, egy olyan mai ugor nyelvekből, amiknek már az 50 évvel ezelőtti változatát se érti, egyetlen ugor se?
Ne szórakozzunk már!
Valaki egyszer már mutasson ki valami szkíta kultúrális elemet a manysiknál mondjuk. Akármit. Vagy genetikai elemet. Vagy régészeti bizonyítékot, hogy íme itt a szkíta szarvas a sírban, közben meg manysi a génje....
1-et.
NINCS. SEMMI SE.
Úgyhogy ez a finnugor nyelv ökörség témája részemről lezárva.
ugyanazt minek mondod el, ha nem vagy képes felfogni amit mondtam. trallalláztál egyet befogott fülekkel?
ha egyszer nem igazolt, akkor minek habosítod
nem igazolt a nemléte se, ugyanis a majom aki utánanézett nem volt képes beazonosítani a konferenciát, amit keresnie kellett volna (milyen mta az, ahol nem tudják h volt e az a (konkrétan megnevezett) konferencia vagy kamu)
és nem volt képes rájönni, h ez a lényeg (a konferencia), a perdöntő tény, ahogy te se, meg a többi majom aki vitázott ezen a nyesten
mármint ha jóhiszemű vagyok, akkor csak hülyének tartom, egyébként meg hazug csalónak
Valami kapcsolat van, de az elmélet megállapítása téves.
Nem éltünk együtt a régmúltban, nem igazolható.
Sinor halála idejében írta Róna-Tas Róna T.,Berta Á, West Old Turkic I, I- t
|
2011-ben jelent meg a wiesbadeni Harrassowitz kiadónál Róna-Tas András és Berta Árpád: West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian című kétkötetes műve (Berta Árpád sajnos még a könyv megjelenése előtt elhunyt).
A szerzők tudományuk alapművét alkották meg. A két kötet jó vastag, jó nehéz, úgyhogy lehet rá elméleteket építeni.
2012- ben megvettem.
Csak később tudatosult bennem az egész tulajdonképp' Sinor írása alapján.
Nem véletlen tartják nyelvünket többen 'karavánnyelvnek'!
Sinor Dénes eszmefuttatása ezt tartalmazza: „Ideiglenesen tegyük fel, hogy volt egyszer egy finnugor, vagy éppenséggel uráli ősnyelv (Ursprache). Mármost ki beszélte a finnugor, avagy uráli ősnyelvet?
A válasz egyszerű, ismeretes és számos műben olvasható: a finnugor ősnép (Urvolk) bezélte az egyiket, az uráli ősnép a másikat. De ez az Urvolk honnan származott? De facto azért találtuk ki ezeket a nem létező népeket, hogy legyen kivel beszéltetni a nem létező ősnyelveket… A nyelvészet fontos az írásos emlékek egy részének megfejtésében, és összehasonlító válfajában különböző népek kapcsolatát, vagy akár rokonságát is ki tudja mutatni.
Gyenge oldala, hogy – írásos emlékek nélkül – nem képes egy nyelvet egy néppel, egy archeológiai lelettel vagy egy kultúrával egyeztetni. Az időmeghatározás a történelem egyik döntően fontos feladata és erre – az írásos emlékek előtti időkre vonatkozóan – az összehasonlító nyelvészet képtelen.
A nyelvi változások gyorsasága kiszámíthatatlan: néha lassan, folyamatosan, néha ugrásszerűen történnek. Például a normann hódítás nyomán az angol nyelv hatalmas átalakuláson ment keresztül. Az ősnyelv egy elmeszülemény, amelyben már egyre kevesebben hisznek. Nemsokára a diákkoromban divatos életföldrajz sorsára fog jutni, de addig is bízvást állíthatjuk, hogy az őstörténetkutatásban nem játszik többé szerepet.”
Ezt keressétek: AZ ŐSTÖRTÉNET ÉS ETNOGENEZIS PROBLÉMÁIRÓL
"A Batthyány-kormányban 1848. április 27. és szeptember 28. között Klauzál Gábor mellett a földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztérium államtitkári tisztségét vállalta el, egyidejűleg a minisztérium ügykezelését is vezette (1848. szeptember 12. – 1848. szeptember 28.)."
Ezt a szövegrészt idézted és erre hívtam fel figyelmed: a saját idézeted szerint csak államtitkár volt.
Aztán, ha nagyon precízkedni akarunk, akkor megtaláljuk, hogy a kormány szeptember 11-én mondott le, aztán "a tizedik, vagy a tizenkettedik kormánynélküli napon", tehát szeptember 21-től, vagy 23-tól volt valami "ügyvezető" Trefort.
Összegezve:
* április 27. és szeptember 11. között -- államtitkár;
* szeptember 21-től szeptember 30-ig -- minisztériumi ügykezelő (saját szavaival "miniszter").
Másképpen 138 napig volt államtitkár és 9 napig miniszter.
93,9%-ban nekem van igazam, 6,1%-ban meg neked. Így megfelel? ;-D
Az önéletrajz németül íródott. Trefort német származású, anyanyelve német, s ezt a nyelvet használta magánjellegű feljegyzéseiben, a családon belül, s jellemző, hogy negyvenedik évében kezdett önéletrajzi feljegyzéseit, amelyet családtagjai számára készített, szintén német nyelven vetette papírra. Az 1860-as évektől vált át a németről egyértelműen magyarra, családtagjaihoz írt levelei is ekkor már magyar nyelvűek.
az európeer 1848-as miniszter, hirtelen rájön, h magyar... és persze újra miniszter lesz
a "magyarosítási" intézkedéseiben semmi meglepő... azt intézi el, h a magyar nyelv oktatása lehetséges legyen a nem-magyar tannyelvű iskolákban...
inkább az a meglepő, h a magyar tannyelvűséggel egyidőben már az 1860-as években legalább 3 szlovák tannyelvű gimnázium létezik
Ez a konferencia egy nem különösebben érdekes tudományos konferencia volt, amin jelen voltak az ugor és a török nyelvrokonság kutatói is.
de a sok majom közül egyik se veszi észre, h az említett konferencia mikor volt pontosan...
egyik azt mondja végignézte a mta könyveket, nem találta az idézetet. de a konferenciát megtaláltad, majom? ha már hazudsz...
a kontextus:
s ezért a jövőben állami ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést, külföldi tanulmányutat csak az kaphat, aki a finn-magyar rokonság igazolására folytat tanulmányokat. Ilyen adminisztratív intézkedések is hozzájárultak a finnugor nyelvi rokonítás megalapozásához, ami azután többek között azt eredményezte, hogy kiváló nyelvészek Vámbéry Ármin, Hevesy Vilmos stb. visszavonultak vagy munkásságukat külföldön folytatták. A hivatalosan elismert nyelvészek közül csak Munkácsi Bernát (1860-1937) mert különvéleményt nyilvánítani Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (1901) című, befejezetlenül maradt munkájában,
és arra jutnak az okos majmok, h Hary Györgyné találta ki 1976-ban.
na és ez?
Forrai Sándor rovásírás-kutató vagy Zsuffa Sándor katonatiszt, aki a hatvanas években elsőként fogalmazta meg a Trefort-féle „finnugor árulás” tézisét),
1877-ben Trefort Ágoston kultuszminiszter értekezletet hívott össze abból a célból, hogy tudományosan dolgozzák ki az egységes magyar származáselméletet. Az értekezleten nem tudtak megegyezni - fele-fele arányban szavaztak a két elméletre -, ezért a miniszter a következő jegyzőkönyvi nyilatkozattal zárta le a kérdést: "... miniszterként az ország érdekeit kell néznem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb, a finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát."
és nézd a nyomi Trefort, a szlovák akart magyarosítani, a szarházi
később vallás- és közoktatási miniszterként magyarosító törekvéseiről volt híres,
1877-ben összehívott magyar származáselméleti értekezleten
a vallon származású szlovák-német kultuszminiszter magyar származáselméleti értekezletet tart
az elemi iskolát otthon, Homonnán végezte 1822 és 1826 között. Gyermekként elsősorban szlovákul és németül beszélt, és egy kissé magyarul is. Hogy a német nyelvtudását tökéletesíthesse, szülei 1826-ban Eperjesre küldték, hogy a 2-4. grammatikai osztályt az ottani evangélikus gimnáziumban végezze, egy német pékmester kosztosaként. Jó tanulónak bizonyult, latinul „meglehetős könnyedséggel” beszélt.
mindaketten Eötvössel szarházik voltak, Bécsbe mentek a legnagyobb bajban
önéletrajzából:
A Bécsből feltüzelt horvátok felkelésben törtek ki, ezért szükségessé vált az országgyűlés egybehívása.
Miután Homonnán nem nyertem meg a választást, a terézvárosi választókerület küldötte lettem. Az országgyűlés még nehezebbé tette a helyzetünket. Batthyány addig ingadozott, amíg a kiegyezés lehetetlenné nem lett. A horvátok a Balaton mellett masíroztak, s Batthyány kormánya feloszlott: zendülés volt kitörőben.
Eötvös elküldte a családját. Én is azt gondoltam, az lesz a legjobb, ha Ilka is elutazik a kicsivel, míg a dolgok döntő fordulatot nem vesznek. Bécsbe küldtem őket. Batthyány a tizedik, vagy a tizenkettedik kormánynélküli napon újra elvállalta a miniszterelnökséget, és megbízást kapott egy új kormány alakítására. Nekem a Kereskedelmi Minisztérium vezetését adták át, de szeptember harmincadikai elutazásomig ténylegesen miniszter voltam.
miért van az, h az ilyenek előítéletes "européerek"
mint Trefort Ágoston
egészen miniszterségig vitték, pont a kiegyezés után, sőt a kiegyezésben is benne volt a keze...
a szabadságharc alatt miniszter volt, de emigrált az osztrákokhoz!!!
A Batthyány-kormányban 1848. április 27. és szeptember 28. között Klauzál Gábor mellett a földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztérium államtitkári tisztségét vállalta el, egyidejűleg a minisztérium ügykezelését is vezette (1848. szeptember 12. – 1848. szeptember 28.).
