Keresés

 Én azért nem látom olyan egyértelműen bizonyítottnak, illetve eldöntöttnek e kérdést, egyrészt az azonos jelentésalakok hiánya, másrészt a szóbokrok egyezetlensége okán.

 

 egyrészt - ugye - hivatkoznak a latin (római) phalanx-ra , másrészt az olaszban a palank(c) a hajóhíd egyedül, emellett a Magyar Értelmező görög indítást ír, ez viszont - szótáralakilag nem követhető vissza. Bár, ha visszakövethető lenne (lesz), akkor meg kell vizsgálni a csángó párhuzamot. Emellett a német beiktatódás - amit szintén hoz: legfeljebb a  e/Wand, ami nem meggyőző.

 

 kisharsány

... értem a célzást, vettem, persze, toponima.

Miért kinézel az ablakon oda van írva ?

Az én problémám - de ez más téma - az abban áll, hogy nem lehet a szavakat tetszőlegesen 'rágcsálni', hogy der+es, vagy de+res, mert a szavak felépítésének, szerkezetének van 'némi' szabálya, az adott nyelvre jellemző sajátossága - lásd a prepozíciót a szo+vjet (ha még emlékszel) esetében, ahol a tő nem a szó elején van.

Most a dér szóra gondolsz?. passz... :) (van elég dolgom ezzel a tamanával - ha már a 'bocsoknak megígértem':)

Úgy néz ki a palánk nem olasz, hanem marad a latin-német-(magyar)-török vonal.(részletek a VÁRAK - VÁRROMOK és a Honnan ered? (etimológia) topikokban - ezidőtájti hozzászólások)

 

marad a hondurasi el palenque toponímia eredetének, a latin eredetű spanyol szó etimológiájának viszgálata, miként lett (lehetett) ott toponímia.

Sziasztok!

 

Érdekes ez a palánk szó, ill. eredete, kisharsány fel is vetette a Honnan ered? (etimológia) topikban (1194 hsz), s folyt némi polémia (1194-1199,1205-1206 hsz-ek), még a TESz is szóba került, bár nem biztos, hogy hive onann idézett (1198-1199 hsz), mely latin eredetű német közvetítéssel a magyarba került szóként jelzi.

 

Ugyanakkor a palánkvárak építése, és megjelenése Mo-on török hatású, ők építettek a Duna menti hódoltatott területeik védelmére egész rendszert belőle  és hívják szerbül is palankanak, s a mezővárosi (kerítéssel védett település) értelmű társjelentése is erre a városfejlődésre, települészerkezetre jellemző, semmit akár olasz, akár német városfejlődésre. (ez utóbbi itt off, de majd más topikokban érdemes lenne ezt 'megfejteni') a közvetlen olasz megdőlni látszik, vagy ha már a törökben is az volt, akkor pedig (közvetettsége) megerősödni ;-)

 

Mindenesetre akárhonann is származik, közvetlen olasz, vagy bármely odaát szóba jött közvetítő nyelven keresztül (akár még a törököt is ideértve) közvetett latin, az belátható, hogy van (új)latin így a hondurasi minden bizonnyal spanyol. Ráadásul úgy, hogy olyan jelentéssel bír, mely helynévadás szempontjából is szóba jöhet.

OFF  Az a szerencséd, hogy nem én vagyok a macskusz. :))  ON

A főfájdító hülyeségek helyett a tengerben való lubickolás mindenképp haszonnal kecsegtetőbb tevékenység... :))

Mint mi? :)

Hasznosabb...

Jólesett, hogy írtál. :) Képzelj oda engem a habokba. :) Én is oda képzelem magam. :) Ott jobb. :)

Szia! Hogy érzed magad? Jó pihenést. :) 

Élvezd inkább a habokat, mintsem hogy ilyen gyagyás dolgokon töröd már megint a fejedet...

"Azt nem tudtam, hogy mi az olaszból vettük át. De akkor a dolog egyértelmű, mert a spanyol szerint a katalán palenc szóból ered. Onnan nem nehéz eljutni Aragóniai Királyság középkori és koraújkori nápolyi és sziciliai hatalmához."

***

Vagy a magyarországi végvári rendszerben a 16. században tizezerszámra szolgáló spanyol zsoldosoktól....

"Zambita = lásd a Zambo kifjezést. Azonos alapú névadás. (akár Rudabánya és Rudabányácska esete hazánkban)."

***

a Zambita becéző, nőnemű alak.

lásd Pl. Cubanita: fiatal kubai lány

A Zambo ezenkívül egy majom fajta is Latin-Amerikában.

 

Palenque:  Valla de madera o estacada que se hace para la defensa de un puesto, para cerrar el terreno en que se ha de hacer una fiesta pública o para otros fines.

 

Azt nem tudtam, hogy mi az olaszból vettük át. De akkor a dolog egyértelmű, mert a spanyol szerint a katalán palenc szóból ered. Onnan nem nehéz eljutni Aragóniai Királyság középkori és koraújkori nápolyi és sziciliai hatalmához.

körbekerített, így védett település (mezőváros?), mint nálunk ? (palánkvár, mert az ebből származik, azaz az olaszból - palanca 'cölöp, vastag palló; cölöpsor, palánk)

 

továbbá

Copán = Copán írásmóddal ősi maya város (világörökség része, meg amúgy is)

Zambo = 1. spanyol eredetű kifejezés az őslakos indiánok és afrikaiak közös leszármazottait hívják így http://en.wikipedia.org/wiki/Zambo

2. így hívják – ha jól olvasom – a bokasüllyedéses embert „Zambo es la persona que tiene arqueadas las piernas hacia afuera, con las rodillas más separadas que los pies.”  itt

Zambita = lásd a Zambo kifjezést. Azonos alapú névadás. (akár Rudabánya és Rudabányácska esete hazánkban).

Calama = nem kizárt, hogy indián elnevezés, Chilében az ottani Calama város elnevezését a Ckara-ama, valamint a Ckolama szavakból próbálják levezetni. http://es.wikipedia.org/wiki/Calama

Akkor már nem zárom ki a spanyol calma ejtéskönnyítő a beépülésével, bár aki a Ckara-amát és a Ckolamat kiejti, annak ilyen nem kell :) (Ez csak felvetés meg kell keresni, írnak-e valamit a helyről, de annyi minden van (bolíviai kávémárkától kezdve…) Innentől időigényesebb, de érdekesebb :)

Valóban, de ugye azt írtam, hogy főnevekre jellemző.

 

Pontosítsunk:

 

Ahogy a latin us végződés is, a görög os főnevekben, helynevekben, tulajdonnevekben és melléknevekben is megtalálható. Tudtommal a helynevek, tulajdonnevek azok nem melléknevek.

 

Kisharsány, téged csak ez zavar, hogy én mit válaszoltam Pergyntnek? Pergynt Elos - Élős ötlete nem?

 

 

 

Pergynt,

 

Az már eszedbe jutott, amikor ilyen és hasonló magvas példákat hozol, hogy a görögben az OS végződés a főnevekre jellemző, miközben a magyarban az OS és társai pedig melléknevekre... Bár ilyen "apróság" lehet, hogy téged nem zavar. oPPP

 

(idézni csak szó szerint)

 

 Kedves Carolus58 !

 

  A fenti úgy általában igaz(?) kivéve pld.:

    becsületes-timjosz,

    bátor-jenéosz, édes-glikosz, fekete-mávrosz,

    biztos(valóban)-szighurosz, drága-akrivosz,

    sőt: fél-miszosz, elegendő-arketosz,

    viszont: lángoló-phlegraiosz, valamint kb 34.000 hasonló. Főnevek?

 

 üdv.: kisharsány

Csak egy megjegyzés:

 

Palenque 

 

Két verziót tudok elképzelni: Vagy a spanyolok adták neki ezt a nevet, vagy egy hasonlóan hangzó autochton helynevet spanyolosra írtak át, mert Palenquenek spanyolul van jelentése és palánkot jelent, illetve Costa Ricaban bizonyos háztípust, Argentinában az állatok kikötésére használt rudat, Kubában a fekete rabszolgák rejtett menhelyét stb. Innen kezdve az lenne izgalmas, hogy megfejteni a palánk szó etimológiáját Európában.

Párhuzamként rúd, cövek, pálca - palo

 

http://buscon.rae.es/draeI/SrvltConsulta?TIPO_BUS=3&LEMA=palenque

 

Így is leírom (hogy könnyebb legyen a beazonosítás):

H1 tiszamarte, H2 copan, H5 contamal, H7 camacal, H14 zacatal, H16 sasalapa, H21 zaran, H22 rima, H24 tizatal, H26 calama, H27 el palenque, H30 el manacal, H34 zambo, H36 chacalapa, H40 tayaco, H44 zambita, H47 turawas, H53 patuca, H55 uswala, H56 dakuratara, H51 sirsirtara.

 

Fletételezésem, hogy a zambo és  zambita azonos tartalmú (értelmű), mivel utóbbi spanyol kicsinyítő képzős szerkezet (függyetlenül attól, hogy az eredetileg indián eredetű-e)

- folyt -

Következő lépcső annak kiderítése, mit jelentenek az alábbi szavak a Hondurasban beszélt nyelveken (spanyol+ különböző indián nyelvek), adnak-e földrajzi névadáshoz értelmezhető kifejezést. Ha igen, akkor ez az értelmezés ’szerkezetében’ megegyezik-e egy K-M-i lehetséges földrajzi névadással, annak szerkezetével?

 

tiszamarte, copan, contamal, camacal, zacatal, sasalapa, zaran, rima, tizatal, calama, el palenque, el manacal, zambo, chacalapa, tayaco, zambita, turawas, patuca, uswala, dakuratara, sirsirtara.

Kedves Qedrák!

 

Nem gondolom, hogy nekem kéne megkeresni, vagy kitalálni, hogy mi lehet. Azt vizsgálom, ami a térképen van, mert ez az állítás. Van egy térkép, amelyen jócskán arrébb van néhány megjelölés, ott ilyen nincs, az, hogy azonos akar-e az lenni egy másikkal, mely úgy-e jócskán arrébb van és nem pont úgy hívják (nos itt 2 feltételezést kellene egyszerre alkalmaznom, mely egymásra épül), nos szintúgy nem nekem kell magyaráznom, hogy miért került akkor fel a  térképre. (ezért hiányoltam a lektort, hogy miért lett ilyen pontatlan a térkép) 

Az pedig, hogy vannak, léteznek szavak melyek 'ismerősek'. s netán nem lehet, hogy ez volt a szándéka az 'alkotónak', szintúgy nem feladatom bevonni. Ahogy azt sem, hogy milyen köztes nyelveken való olvasással lehetne mégis értelmezni. Az angol itt torzít, nem letisztít.

 

A venezuelai Caracas példálul vszeg a disznóparéjról kapta a nevét (Amaranthus) "Los conquistadores llamaron “caracas” a todos los indios que poblaban los valles centrales porque les escucharon decir de sus bocas esta palabra con la cual designaban a una planta herbácea de largas hojas parecida al bledo. Caracas entonces es una planta comestible que integraba la dieta de los indígenas antes del exterminio por parte de los españoles. Su nombre científico es Amaranthus, conocida popularmente como pira o bledo, en varios sectores de esta zona" Forrás

 

Az ottani (a központi völgyekben lakó) indiánok hívták így, akiknek az étrendjében is szerepelt.

- folyt -

 

A követező lépés a törzsnévnek jelölt nevek beazonosítása, és besorolása. Vagy az 1. (nem talált, tehát igazolni kért) csoportba, vagy a 3. további vizsgálat tárgyává lett elnevezések csoportjába.

 

H35 – Salakó = Salaco - Létezik egy Río Salaco, tamanának jelölt név tehát lehetne, de jóval messzebb a jelöltnél DK-re az ország belsejében

H37 – Báránkó = (vszeg) Baranco

H38 – Kalántúra = Calantura

H42 – Perlasz = (vszeg) Perlas

H45 – Márapán = (vszeg) Marapan

H46 – Sisitára = (vszeg) Sisitara,  

H48 – Oskó = ez érdekes, mert

H49 – Arana = Arana

H50 – Ura = Ura (bármi lehet) Ura baszk nyelven értelmes, névadásra is alkalmas szó. „Ur significa agua [víz], ura significa corriente fluvial, arroyo [légáramlat, szellő]" Forrás

H51 – Sirsirtára = Sirsirtara, 920 lakosú falu (miskita nyelven) Forrás (mégis település)

H52 – Kakota = kakota?, Cacota?

H54 – Mátra = Matra ?

H57 – Szováta = Sovata ?

H58 – Bajkám = Baycam? Baykam ?

 

1. A nem talált helyek: H35, H37, H38, H42, H45, H46, H48, H49, H50, H52, H54, H57, H58

3. További vizsgálat tárgya: H51

 

A tribú spanyolul, akár a tribe angolul nem csak törzset jelent, hanem azt a területet, amit ők megülnek, belaknak, azaz szálláshelyt, települést. Így ahogy a Sirsirtara esetében előjön, vszeg mégis településnevekről, ill. őslakosok által lakott lehet szó, lehet ezért vannak törzsnévként említve.

 

Mindenesetre ma Hondurasban ulua, chontal, és pipil nyelveken beszélnek, persze az egyes törzsek nem országhatáron belül élnek, így szomszéd országokkal közös területen is élnek, hogy melyek innen kiböngészhető (megjegyzem azonban, hogy e törzsnevek többsége a keleti (északi) partvidékhez közel és Nicaraguával szomszédos területeken jelzettek. Mindkét országban beszélt nyelvként a pipil említtetik, ez arra mutat, hogy a többi, Nicaraguában beszélt nyelv vszeg nem beszélt Hondurasban, mert feltüntetnék) innen

 

„La Relacion de los franciscanos enumera grupos y lenguas de la zona central y costera del Atlántico de Honduras, Nicaragua y Costa Rica entre 1603 y 1748. Textualmente dice:

"Las reducciones de el Cargo de esta Provincia son de la Talagalpa, y Taguzgalpa, en los Distritos de Honduras y Nicaragua, cuyo gentilismo que se compone de las Naciones Lencas, Tahúas, Alhatuynas, Xicaquez, Mexicanos, Payas, Jaras, Taupanes, Taos, Fantasmas, Gualas, Alaucas, Guanaes, Gaulaes, Limucas, Aguagualcas, Yguyales, Cuges, Bocayes, Tomayes, Bucataguacas, Quicamas, Panamacas, Yxziles, Guayaes, Motucas, Barucas, Apazinas, Nanaycas, y de otras muchas segun noticias Historiales".

Vagyis a ferences szerzetesek 1603-1748 között megszámolták a Hondurasban, Nicaraguában és Costa Ricában élő élő népeket és beszélt nyelveket. Ezek között nincs egyik fent nevezett sem.

 

A szöveg utolsó része, az „y de otras muchas segun noticias Historiales" megfogalmazás megemlíti, hogy „és sok más (nyelv) ahogy a múltból tudjuk" Ugyanakkor azzal folytatja, hogy az elmúlt 500 év alatt sok nép/nyelv kihalt (vagy erősen asszimilálódott), biztos, hogy vannak még az amerikai kontinensen ősi népek és nyelvek, hiszen a Földön 1996-ban 6703 élő nyelvet beszéltek.

„Si bien es cierto que en el proceso histórico de cinco siglos de América se ha perdido un gran numero de grupos étnicos, al igual que algunas lenguas, aunque a veces subsista el grupo étnico muy ladinizado; también es cierto que todavía en el continente americano se conservan buen número de ellas. El Instituto Lingüístico de Verano calcula en 1996 que el número de lenguas vivas en todo el mundo era de 6,703.”

 

Majd felsorolja, hogy a jelenleg az egyes országokban beszélt nyelvet hányan beszélik.. Így Hondurasban:

1000 fő alatt: tawahka, tol és maya-chorti

1000-5000 fő között: pech

5000- 1 millió között: miskito, garifuna

kihalóban lévő nyelvek (nem beszéli senki, de egy-két öreg még emlékszik szavakra): lenca, maya-corti, chorotega-manque

 

A következő lépés a 3. csoport elemeinek +a H51-nek aszerinti vizsgálata, hogy a kifejezések (szavak) hangalakja a megtalálási helyük szerint hivatalos nyelven jelent-e valamit, az lehet-e, vagy esetleg átvett, helyi (esetünkben fenti indián/indigena) nevekről van szó.

Karakas az gondolom Caracas helynév akar lenni.
A Szegvára az gyanús, hogy valami Seguara névből lett kiolvasva, (rosszul, mert ugye amint írtad a 'gu' nem úgy 'gu', ahogy azt a spanyolul nem igen értő földi halandó gondolja).
A Magaré az tuti, hogy a Maguarából lett, elképzelhető, hogy az angol nyelvet értő Vámos-Tóth a Maguara helynevet olvasta így ki, az angol adatbázisból.
a Mátrakó az gyanús, hogy valamilyen Madre- kezdettel bír, de ötletem sincs, hogy hogyan lehetne feloldani a -kó szóvégződést.

- folyt -

 

H13.  Karakas = nincs az adatbázisban

H14.  Zákatál = Zacatal =[szakatal] nincs ’z’ hang a spanyolban.

Létezik más tartományban is hasonló nevű földrajzi hely, továbbá Zacatales, Zacatalito, Zacatalitos, Zacate  alakban és Zacate+hátravetett jelző szerkezetben vagy 6 alakban még 10 db hely.

H15.  Kákagál = Cacagual = [kakagual] Az ’u’ nem véletlen van a ’g’ után, mély hangrendűek esetén ejteni kell, önálló hang ( nem olyan, mint a Miguel esetén, ahol azért áll amagas hangrendű ’e’ előtt, hogy a ’g’ ne ’h’-ként ejtődjék.) Azaza a kiejtés nem egyezik a [kákagál[-lal.

H16.  Sásalápa = sasalapa = [szaszalapa] jóval beljebb, nem a partnál létezik egy hely ilyen néven http://www.fallingrain.com/world/HO/13/Sasalapa.html

H17.  Máragár = nincs az adatbázisban (bár a jelölt hely tengerközelsége és a mar=tenger+agua=víz szavak jelentése miatt nem zárható ki, hogy létezik, viszont ez az ’egyezés’, ha fentáll, akkor a névadási azonosságot K-M-i helynevekkel kizárja)

H18.  Szegvára = nincs az adatbázisban

H19.  Magaré = nincs az adatbázisban (van a ’közelben’ Maguara =[maguara], de ez 2 hangban is különbözik, azonosság kizárható)

H20.  Mura = nincs az adatbázisban

H21.  Zarán = Zaran = [Szaran] http://www.fallingrain.com/world/HO/8/Zaran.html

H22.  Rima = Rima =[Rima] http://www.fallingrain.com/world/HO/8/Rima.html

H23.  Tamajó = Tamayo = [tamajo] http://www.fallingrain.com/world/HO/17/Tamayo.html nincs egyezés, mert igaz, hogy a ’j(=hota) ’h’-nak ejtendő, de itt nem ’j’ áll, hanem ’y’(=igriéga), ami ’j’-nek ejtendő.

H24.  Tiszatál = Tizatal = [tiszatal] http://www.fallingrain.com/world/HO/2/El_Tizatal.html El Tizatal alakban áll.

H25.  Tápalóka = Tapatoca = [tapatoka] http://www.fallingrain.com/world/HO/2/Tapatoca.html koordinátái szerint vszeg megegyezik, viszont megint csak betű eltérés van, mint a H4 Otuta =/= Ótura és a H23 Tamayo =/= tamajó esetében.

H26.  Kalama = Calama = [kalama] http://www.fallingrain.com/world/HO/2/Calama.html

H27.  Palánka = Palenque = [palenke] http://www.fallingrain.com/world/HO/2/El_Palenque.html (más tartományokban is létezik)

H28.  Tegucigalpa – gondolom tájolásként van a főváros a térképen.

H29.  Tálonga = nincs az adatbázisban

H30.  Mánakál = El Manacal =[manakal] http://www.fallingrain.com/world/HO/8/El_Manacal2.html más tartományban is létezik, továbbá Manaca, és Manacalito alakokban.

H31.  Mátrakó = nincs az adatbázisban

H32.  Kajántó = nincs az adatbázisban

H33.  Makara = nincs az adatbázisban  (elnézést, itt az előző jelölésemnél elírtam Majkara alakban)

H34.  Zámbó = Zambo =[szambo] http://www.fallingrain.com/world/HO/1/Sambo_Creek.html ugyanez a hely több írott formában említődik. Létezik még más tartományokban Zambito, Zambita képzett alakokban ez az elnevezés.

H35.  Salakó = törzsnek van jelölve, az adatbázisban ilyen földrajzi nevű nincs

H36.  Csákalápa = Chacalapa = [csakalapa] törzsnek van jelölve, ugyanakkor az adatbázisban van: http://www.fallingrain.com/world/HO/3/Chacalapa.html

H37.  Báránkó = törzsnek van jelölve, az adatbázisban ilyen földrajzi nevű nincs

H38.  Kalántura = nincs az adatbázisban, bár lehet a törzs jel vonatkozik rá (van még ott 2 másik jel is – akkor ’gazdátlanul)

H39.  Tája = nincs az adatbázisban

H40.  Tájakó = Tayaco = [tajako] törzsnek van jelölve, ugyanakkor az adatbázisban van: http://www.fallingrain.com/world/HO/15/Tayaco.html

H41.  Talgó = Talgua = [talgua] http://www.fallingrain.com/world/HO/15/Talgua.html bár helyileg nincs túl messze a bejelöléstől, a szóvégi eltérés miatt nem értékelhető (félig viccsesen jegyzem meg, hogy a diptonguskénti kezelése sem lenne elfogadható, mert az nem ’ua’, hanem ’au’)

H42.  Perlasz = törzsnek van jelölve, az adatbázisban ilyen földrajzi nevű nincs

H43.  Komáron = nincs az adatbázisban ’pontként’ való definiálása nem egyértelmű

H44.  Zámbita = = Zambita =[szambita] http://www.fallingrain.com/world/HO/3/Zambita.html

H45.  Márapán = nincs az adatbázisban, bár lehet a törzs jel vonatkozik rá (van még ott 1 másik jel is – akkor ’gazdátlanul)

H46.  Sisatára = törzsnek van jelölve, az adatbázisban ilyen földrajzi nevű nincs

H47.  Turavas = Turawas = [turavasz??] jóval messzebb ÉK-re létezik egy http://www.fallingrain.com/world/HO/9/Turawas.html a ’w’ érdekessé teszi majd az eredeztetés kutatását.

H48.  Oskó = törzsnek van jelölve, az adatbázisban ilyen földrajzi nevű nincs

H49.  Arapa = törzsnek van jelölve, az adatbázisban ilyen földrajzi nevű nincs

H50.  Ura = törzsnek van jelölve, az adatbázisban ilyen földrajzi nevű nincs

H51.  Sirsirtára = törzsnek van jelölve, az adatbázisban ilyen földrajzi nevű nincs

H52.  Kakota = törzsnek van jelölve, az adatbázisban ilyen földrajzi nevű nincs

H53.  Patuka = Patuca = [patuka] bár törzsnek van jelölve, földrajti helyként http://www.fallingrain.com/world/HO/9/Barra_Patuca.html Barra Patuca néven fut.

H54.  Mátra = nincs az adatbázisban, bár lehet a törzs jel vonatkozik rá (van még ott 1 másik jel is – akkor ’gazdátlanul)

H55.  Úzvala = Uswala =[uszvala??] bár törzsnek van jelölve, földrajti helyként messzebb, a part mellett ÉK-re létezik egy http://www.fallingrain.com/world/HO/9/Uswala.html

H56.  Dakuratára = Dakuratara = [dakuratara] törzsnek van jelölve, földrajti helyként http://www.fallingrain.com/world/HO/9/Dakuratara.html Dacurantara néven is ismert (!) ez utóbbi ugyanannak az elnevezésnek a spanyol alakját valószínűsíti, a ’k’ nem jellemző spanyol szavakban, ez akárcsak a w betűt tartalmazó, indián nyelvet valószínűsít (vagy jövevényszótJ)

H57.  Szováta = törzsnek van jelölve, az adatbázisban ilyen földrajzi nevű nincs

H58.  Bajkám = törzsnek van jelölve, az adatbázisban ilyen földrajzi nevű nincs

 

 

Összefoglalva:

1. Nem talált helyek: H3, H6, H8, H9, H10, H13, H17, H18, H19, H20, H29, H31, H32, H33, H39, H43

2.  Betűtévesztés, miatt a tamana térképen téves megnevezés szerepel avagy teljesen eltérő írott alak: H4, H11, H15, H23, H25, H41

3. További vizsgálat tárgya: H1, H2, H5, H7, H14, H16, H21, H22, H24, H26, H27, H30, H34, H36, H40, H44, H47, H53, H55, H56

4. Törzsnek jelölt, adatbázisban nem szereplő (ezeket máshol kell beazonosítani): H35, H37, H38, H42, H45, H46, H48, H49, H50, H51, H52, H54, H57, H58

 

Utóbbi két csoport (3-4) neveinek, jelentésének feltárása következik (a 4. csoport elemeinek előzetes beazonosításával), az első csoport létezésére bizonyságot kérek (ha nem lesz, így maradnak, nem lesznek további vizsgálat tárgyai - csatlakoznak a 2. csoporthoz :)

 

A 2. csoport az amit eddig egyértelműen el lehet vetni.

ad Alamand:

Közben beazonosítottam, Alamand dűlő a neve, Szajol ( és nem Szolnok)közigazgatási része, külterülete, irányítószáma 5081. Kétségtelen közel van Szolnokhoz, de sem a 701. hsz-ben hozott források nem hozták, sem az 'Adatok Adatok Szolnok megye történetéből I. kötet Kiadta: Szolnok megyei Levéltár 1980' e tárgyban egyik legjobb összefoglaló mű nem említi Szolnoknál.

 

 

   ...ha meg felveszik: az rókamál :)))

A -mál végű magyar helynevek általában valamilyen alacsonyabb dombot, Buda környékén pl. szőlősdombot jelölnek, máshol pedig azt hiszem völgy értelemben is használják, úgyhogy ebből a 'kontamál' még nem alternatív módon is magyarázható. A többit meghagyom a tamanásoknak. :)

"te arra álltál be, hogy mit miért nem lehet"

 

Az ha kihull, nem azért lesz, mert kiszórom, hanem mert felemelem (=alánézek/megnézem közelről), és kihullik.

 

Megjegyzem a kontamál, kulakámán, kálamán, meg ilyenek milyen kárpátazonos névszerkezettel egyezik, és hol van az a K-M-ben?, mivel egyeznek meg ezek a 'találatok'?

Én azt foglaltam össze, hogy ki mint nyilatkozott, meg hogy ki hátrált, vagy hátrálna meg, meg ki alkudozna. Már megint a mosdóvízzel foglalkozol, semmint a gyerekkel, a 'Te gyerekeddel.'

 

Én jövök, gyere Te is, akár párhuzamos síkon, a magad magyarázatával. Így legalább a két eltérő módszertan is megmutatkozik.

 

Legalább nem csak maszatolás lesz itt (ott bibis, meg ott bibis, de nem, nem bibis, de igen, de nem, de mégis, de mégse, blablabla)

 

"Akár borzalmas, akár nagyszerű, Nem én kiáltok, a föld dübörög." (J.A) :o)

Arnold Schwarzeneggert a kaliforniai kormányzóságáért folytatott kampányának egyik állomásán- nomen est omen- megdobálták egy tojással. Mire a Terminátor arcán a lecsorgó lével, csupán annyit felelt mosolyogva- " Hát a szalonna hol marad ??"  :))