Sajnos saját gyerekem (még?) nincs, de amit az unokahugomnál tapasztalok, az rettenet. Azt tanulják 0 10-ben fizikából (termodinamika pl.), amit mi a Műszaki Vegyészkaron. Mi a fenének? Semmit se jegyeznek meg belőle szegény gyerekek, legfeljebb meutálja (a nagy részük) a természettudományokat.
Régen volt nemzeti tanterv, 8 éves álltalános iskola, 3 éves szakmunkás iskolák /tanműhelyekkel és szakemberek jöttek ki szakmunkás sulikból/, 4 éves szakközépiskolák és 4 éves gimik. Most 5 évesek a szakmunkás sulik és a végén nem tudják a szakmájukat a fiatalok. Egy gazdaság ezt megengedheti magának? Itt nem fog előbb utóbb visszanyalni a fagyi? Amit 3 év alatt meg lehet tanítani, azt 5 évig tanítják és a végén még annyit sem tudnak a fiatalok mint régen a 3-ik év végén. Egy gazdaság nem attól jobb, ha minnél egyszerűbb, átláthatóbb, hatékonyabb? Ha a "katonákat, a harcosokat" a munka világába úgy képzik ki, hogy nincs biztos, eladható, tudásuk, ami tartást, önbizalmat, határozottságot ad nekik, akkor haogyan fognak "harcolni" dolgozni, termelni, adózni, családot alapítani, mi lesz az ilyen gazdasággal, országgal?
A filozófusokkal az a "baj" hogy halandó embernek legalább 2-3* kell elolvasnia a műveiket, hogy fogalma legyen arról, mit miért írt le, miből következtet az általa megfogalmazott dolgokra.
Látod, hogy mennyire nem egyszerű a történet. felelős, politika, pénz. ;-)
A HM és BM vitába nem szállnék be, de azért nézz utána melyik mennyit kap, és mire alkalmas, mire használható, és mekkora az állománya. (ne felejtsd ki az árvizeket, Kolontárt, stb)
Orvos képzés pont teljesen jól számítható, hiszen látszik, hogy hány darab orvos van, mennyi megy nyugdíjba, mennyi a hiány. Katona képzése nem 5 év, hanem 1-2. A tanárképzéshez szükséges emberek számát simán le lehet vezetni a szülésszámból, hasonlóan az óvónő képzést. Ez 5 évente drasztikusan nem fog változni, a trendeket lehet követni. Ezek mind-mind állami vagy félig állami foglalkozások, tehát itt simán tudna egy keretszámot adni az állam.
Az informatikus képzés például sokkal nehezebb, viszont ők/mi általában találnak állást. 3 év alatt egyébként simán meg lehetne tanítani mindent, ami egy kezdő informatikusnak kell, utána pedig van szaktanfolyamokon, vagy egyénileg tovább tudja magát képezni.
A kommunikációs szakember/marketinges nem gondolnám hogy MSc-s szakma kell, hogy legyen, 2-3 év alatt minden fontosat meg lehetne tanítani. A jogász szakma telített, többet kellene reklámozni a McDonalds-ban dolgozó ügyvédeket.
Van elvileg valami utánkövetés, ha ennek az adati normálisan elérhetőek lennének, és a diákok először ezt néznék meg, akkor talán kevesebb magát félrepozicionáló ember lenne.
"Tehát majd a piac dönti el, hogy mennyi szakmát, hivatást kell képezni, de ez csak lemaradva fog menni." végső soron ez igaz, viszont a lemaradás mértékét ésszerűbb oktatással lehetne szabályozni, a minőséget ugyanúgy.
A mobiltelefon azért az simán sejthető volt, 2000-ben a fele évfolyamomnak már volt mobiltelefonja, talán én voltam az utolsó, akinek lett. És ez 10 év, nem pedig 5, vagy 3.5 a mostani BSc, MSc rendszerben, ráadásul akkor már az egyetemen ha jól tudom, simán volt mobil labor.
Azzal teljesen egyetértek, hogy a tanárok nem tudják, mit is kellene tanítani, mondjuk egy informatikusnak. De szerintem az a gond, hogy nagyon a specializáció irányába próbálnak menni, ami viszont totális baklövés.
Nos, néhány ötlet:
alapvető matematikai ismeretei legyenek, amit nem tud, azt viszont tudja, hogy hol lehet felszedni
programozási gyakorlata legyen legalább 1 magasszintű nyelven (java, c#, etc.), értse és használja a programozási mintákat, stb.
tudja,mi a tesztelés, hogyan néz ki, hogyan kell egy tesztesetet megírni, végrehajtani, stb.
tudjon csapatban dolgozni, oldjanak meg együtt feladatokat, lássák, ha valamit nem jól csináltak, és ki tudják javítani
ismerje a projekt menedzsment módszereket, SCRUM és társai
tudja hogy egy hálózat hogy épül fel, esetleg tudjon összerakni egyet (TCP/IP vagy 30 éves)
alapvetően ismerjen egy unixos rendszert, el tudjon benne igazodni, mit hol talál, hogyan kell konfigurálni, vagy hol kell keresni
tanuljon konfliktuskezelést (ez választható tárgy volt, és iszonyatosan hasznos), beszédtechnikát, kommunikációs gyakorlati ismereteket, és angolul tudjon olvasni és beszélni
végig abban a szemléletben tanítsák, hogy mivel mindent nem lehet tudni (sőt), ezért menet közben kell majd felszedni a tudást. Erre megint nagyon jó gyakorlatokat lehet felépíteni
de ebből következik, hogy GPS programozást nem kell tanítani. Azt 10 perc googlezés után el tudja kezdeni, erre felesleges időt szánni. De azt, hogy ettől ne ijedjen meg, merjen önálló lenni, cselekedni, tanulni, segíteni másokat, azt igen.
"Nem kell mindenkinek PhD fokozat, nem kell mindenkinek BSc és nem kell mindenkinek MSc. Valakinek dolgoznia is kéne. Csak a munkahelyek száma véges, mivel a munkanélkülieke olyan rosszul festenek a statisztikában ézért megnyitottuk az egyetemeket a nem oda valók előtt is. 3-4 évig nem munkanélküli, hanem tanuló, aki még fizet is."
Ezzel viszont egyetértek. Viszont, a másik oldalról. Amikor egyetemre jártam, nagyon ritkán kérdeztem. Amikor a sportoktatóimat csináltam, akkor viszont annyi kérdéssel bombáztam az oktatókat, hogy alig bírták megválaszolni. Nem csak én, mindenki, aki a saját pénzét tolta bele a képzésbe (akit az egyesülete fizetett be, az persze rinyált, hogy de miért, miért...). Esetleg ez is egy érdekes téma lehet.
Mire megalkotjuk, már elavult. Igaz ez a társadalmi folyamatokra is némileg.
Hány embert vegyek fel ma tanárnak? Mennyi orvost képezzek? Mennyi katonát? Hány informatikus fog állást kapni 5 év múlva?
Ma annyi jogász, pszichológus, kommunikációs szakember és marketinges van, hogy nem kapnak állást. És még mindig sikerszakok, tele vannak a kurzusok.
Valamikor a tanárszakok voltak így, most lepkehálóval fogdossák a tanárnak valót.
Én olyan szakmát tanultam, ahova annak idején egyedüli jelentkező voltam. Úgy néztek rám mint ha a holdról jöttem volna. A többieket átrakták oda, működöt a "pártirányítás", tudták mennyit akarnak képezni, és mennyi ember kell (akkor még ők sem tudták, hogy ma már ilyen szakember nem kell).
Tehát majd a piac dönti el, hogy mennyi szakmát, hivatást kell képezni, de ez csak lemaradva fog menni.
Ha valaki nekem 10 évvel ez előtt azt mondja, hogy az asztalomon lévő számítógép a zsebemben el fog férni, és még nagyobb lesz a kapacitása, akkor hülyén néztem volna rá, ma ez a kütyü ha elmegyek valahol ahol wifi van, leszedi a leveleimet, frissíti az időjárásjelntés, és bemondja, hogy mikor forduljak be. Már nem kell térkép, nem kell tájoló (mehet a kukába - biztos?).
Mit tanítsak ma? a tájolót, cérna és mágnesezett gombostű, vagy a GPS programozását?
Legyen képes eladni magát a piacon a végzett diák. Pontosan mit is kell leadnia? A tudását? Magát a személyiségét?
Legyen képes kommunikálni. Miről? Az emberi történelem eddigi évezredes alkotásairól, vagy csak arról, hogyan kell a gugliba berni, hogy ohm törvény?
Igazat adok neked, hogy meg kell tanítani a gyerekeket tanulni, rendszerezni a megszerzett tudást, megkeresni a fontos tudást, a releváns tudást, és képesnek kell lennie magát "csúnya szóval" önmenedzselni.
Ehhez járulna az hogy akit érdekel, az a kreditrendszerben erre lehetőséget kapott. De sajnos mindenki megkapta ezt a lehetőséget, az is aki nem oda való. Nem kell mindenkinek PhD fokozat, nem kell mindenkinek BSc és nem kell mindenkinek MSc. Valakinek dolgoznia is kéne. Csak a munkahelyek száma véges, mivel a munkanélkülieke olyan rosszul festenek a statisztikában ézért megnyitottuk az egyetemeket a nem oda valók előtt is. 3-4 évig nem munkanélküli, hanem tanuló, aki még fizet is.
Akkor félreértettél. Szükség van az alapvető tudásra, ami a szakmához kell, és ezt meg kell tanulni. De, arról bőven lehet vitatkozni, hogy mi az, amire tényleg szükség van, és mi az, amit azért oktatunk, mert éppen olyan tanárunk van (lásd még orosz tanárok esete, mi gimiben azért tanultunk 1 hónapig oroszt, mert nem volt angoltanár, de épp volt kéznél egy orosz... a szülők nem kis felháborodására aztán azért sikerült megoldani...)
És nyilvánvalóan teljesen más az általános, a középiskola, és az egyetem feladata. Én a magam részéről egyébként azt mondanám, hogy a gyerek tanuljon meg írni, számolni, szeressen olvasni, használja az infokommunikációs eszközöket, ismerje meg a természetet (de nem úgy, hogy elolvassuk a könyvből, ez mekkora egy ökörség már!), sportoljon, stb.
és utána olyan tárgyakat vehessen fel, ami érdekli, amiben úgy érzi, hogy tehetsége van. Esetleg próbáljon ki sok mindent, és majd rájön arra, hogy neki mi fekszik.
Persze tudom, hogy ez túl idealista rendszer, de szerintem ez megteremtené azt a belső motivációt, ami a jelen oktatási rendszerből teljes mértékben hiányzik. Ezzel együtt el tudná fogadni azt, hogy az élet folyamatos tanulásból áll, és sokkal-sokkal több sikerélmény érné.
1, a trendeket senki nem tudja, a világ olyan gyorsan változik, hogy nem lehet előre tudni semmit. Jelezni talán
Ezt nagyon kényelmesnek érzem :)
2, kiegészítem azzal, hogy nekünk Infó-n pl. volt 1 félév elektronika, az előzetes ismereteket nem tanították meg, utána nem használtuk semmire, na, ez pl. simán mehet a darálóba. Közgáz 1-2 ahogy tanították, dettó. Fizika C1-C2, hasonlóan. Digitális technika outdated volt nem kicsit, nagy része megint repülhetett volna, akit érdekel, menjen villamosmérnökire. Tudnám a sort folytatni, hogy hány olyan tanárunk volt, aki a saját, általa 20-25 éve összerakott anyagot adta le, amit persze azóta fejlesztgetett, csak a világ már régen túlhaladta. Vagy amikor a saját, kisérleti hülyeségeiket oktatták, vagy amikor 2 leckével voltak a diákok előtt. Na, ezen azért szerintem bőven lehetne változtatni...
3, nem speckó, hanem általános képességekkel rendelkező ügyes emberek kellenek, akik gyorsan tudnak tanulni, tudnak csapatban dolgozni, stb. bár gondolom ez minden szakmánál más és más, de azért ebben lehetne még mit alkotni..
4, A prof akkor meg ne tanítson, hanem igazgassa a tanszékét, szvsz. Azok a tanárok, akik nem alkalmasak oktatónak, azok ne oktassanak. Nem nagy kérés...
5, és azóta mi változott? Ahogy nézem az egykori tantervünket, annyira sok minden nem... tudom persze nagy lehet a tanszéki lobby, meg minden, ki-kit ismer, de azért lássuk be, itt bizony kőkeményen szolgáltatni is kellene, nem csak tartani a markunkat...
Abban a beírásomban "cinikusan" arra akartam utalni, hogy másra nincs is szükség. Minek környezetismeret, majd megnézi a neten, ami érdekli, minek kémia, rá van írva a vegyszeres flakonra, hogy a sósavat ne keverd hipóval, stb.....
Tanuljon meg írni, olvasni, számolni és "netezni", ezt vettem ki abból a beírásodból, és erre válaszoltam.
