most te megint két különböző dologról beszélsz. Kyotó a Co2 kibocsátás visszafogásáról szól. az üvegházhatásnak nyilvánvalóan van köze a felmelegedésnek, de az üvegházhatás mértéke nem CSAK az antropogén kibocsátás miatt nőhet. hogy az emberi szennyezés mennyire növeli, erre nem létezik tudtommal pontos adat. ettől függetlenül az egyezmény leginkább azt deklarálja, hogy ha lehet, akkor az emberiség próbálja minnél kevésbé szennyezni a környezetét, azaz a fenntartható fejlődést preferálná a gazdasági növekedés elsőbbségével szemben.
"Mellesleg Mo-n is készült klímamodell, ami au IPCC-vel egyetemben alátámasztja Zágoni kijelentéseit."
konkrétan milyen klímamodell? mit tartalmaz? Zágoniról én csak annyit jegyeztem meg, hogy fizikusként végzett tudományfilozófus, azaz rá hivatkozni szakkérdésben nem igazán autentikus. láttam, olvastam cikkeit pl. a népszabadságban, de ha komoly, tudományos publikációkat keresnék, nem az ő cikkeit olvasnám el.
"Bár valami más okozná a fleelegedést pl: a naptevékenység időszakos felerősödése."
pontosan. NAGYON SOK tényező van, amely ezt befolyásolhatja, a teljesség igénye nélkül ami már elhangzott: - naptevékenység - a föld tengelyferdeségének a változásai (kis mértékben de ez is változik) - a Föld pályájának változásai - A Nap galaxis középpontja körüli keringése - egyéb csillagászati okok - kontinensek elhelyezkedése - vulkanikus aktivitás - hegységképződés - pólusvándorlás (? nemtom mennyire számít, asszem picit igen) - emberi tevékenység
"Amiket én láttam grafikonokat aszerint Mo-n olyan idő lesz mint ma Tunéziában úgy 70-100 év múlva."
jó én is láttam sokmindent :) ez egy előrejelzés. mivel ELŐREJELZÉS, bizonytalan! más meg mást mond. már egyszer leírtam. az a baj az előrejelzésekkel, hogy csak az elmúlt száz év adataira lehet hagyatkozni, mert azelőttről nem maradtak fenn konkrét adatsorok az időjárásról. 100 év meg nem idő! bármilyen erre alapozott előrejelzés ezért elég bizonytalan. lehet persze másból is kiindulni, de az méginkább elméleti megközelítés.
nem egészen. a tudományos közvélemény azt mondja pont, hogy nem csak az emberi kibocsátás miatt nő az átlaghőmérséklet. Zágonit meg nem akarom bántani, de ő tudományfilozófus, nem meteorológus.
ÚGy látom a tudományos közvélemény egyre inkább elfogadja a co2 ,metán egyéb gázok kibocsátása szoros összefüggésben van a felmelegedéssel.
Kiotóban nem jókedvükben egyezett meg több jelentős állam a széndioxid kibocsátás csökkentésének szükségességéről. Az Ipcc se azért írja a jelentéseit mert nincs jobb dolga. A felmelegedést a Nasa mérésekkel igazolta.
A globális felmelegedést csak az nem látja aki nem akarja.
Nem kell messzire menni csak Kiskunhalas környékére, amit a ENsz már a félsivatagos vidékek közt tart számon, több száz tó kiszáradt a talajvízszint több méterrel csökkent.
Felteszem a hozzzászólók többsége olvasott a felmelegedés egyéb következményeiről, az északi sarkon igen látványos. De elég megnézni a 90-es évektől a magyar hőrekordokat.
Mo-n Zágoni Miklós - Pásztorpörec osztálytársa -:) - aki megpróbálta közvéleményben tudatosítani a problémát, azóta kirúgták, honlapja -www.eghajlatváltozas.hu - megszünt.
szvsz ez nem igazan igazolhato tudomanyosan. a jegkorszakok egyaltalan nem jottek olyan szabalyosan, ahogy leirod es a Pangea illetve Gondwana kialakulashoz kothetoek. raadasul a prekambriumban 6-800 millio evvel ezelott volt 4 brutal eljegesedes "snowball earth"
Egy okos könyvben azt találtam olvasni, hogy az észak- és délamerikai kontinens összezáródásáig viszonylag stabil és a mostanihoz képest (területileg) egyenletesebb volt a Föld klímája.
én sem azt mondom, hogy nincs összefüggés, hanem azt, hogy ALAPVETŐEN NEM ERRE vezethető vissza a globális felmelegedés, bár kisebb mértékben közrejátszhat benne.
ez pusztán tapasztalat, de ezelőtt 250 millió évvel a permben, majd 500 millió évvel ezelőtt az ordovíciumban is volt. köztük nem. további jégkorszakok is kimutathatóak a prekambriumban tudtommal. mivel a nap is kb 250 millió évente tesz meg egy teljes fordulatot a galaxis közepe körül, egyesek szerint ezzel lehet összefüggésben.
A szélsőséges helyzetek gyakorisága nem Magyarország átlaghőmérsékletével függ össze, hanem (mondjuk) az észak-atlanti medencéével.
igen7,
Más mértékadók szerint meg lehet összefüggés, ez csak azt mutatja, hogy (még) nincs egyértelmű bizonyíték sem erre sem arra. a pro érvelők egymás mellé teszik a hőmérsékleti diagramokat, az ipari forradalom kronlógiáját és a légköri CO2 koncentrációt. ez persze csak korreláció, és nem bizonyítja ok-okozati összefüggést.
Orosz és amerikai tudósok (Kurotyin a tomszki és L.Smith valamék LA-beli egyetemről) megkongatták a harangot. A szibériai talaj, ami eddig jobbára fagyott formában volt, a melegedés hatására olvadásnak indult, végtelen mocsárrá változtatva a tájat. Namármost a fagyott tőzegmocsarakban mintegy 70 milliárd tonna metán tárolódik. Ez a melegedéssel ki fog szabadulni. Ennyi metán a légkörbe kerülve irtózatos bajokat fog okozni. Közel a vég, véreim. A jelek sokasodnak.
talan akkor nem volt (viszonylag) tele amikor a feltolteserol hataroztunk. globalis felmelegedesre, kornyezeti katasztrofara stb stb hivatkoztunk es DONTOTTUNK.
pedig voltak renitensek es visszahuzodok. mondtak hogy varjunk. mondtak hogy kiegyenlitodesek 'lehetnek'.
de nem es nem! DONTOTTUNK.
inkabb a szemednek hiszel mint a dontesnek?
haat lehet hogy ennyi sok horgo, vinnyogo, ujsagban es radioban szereplo ember mind/mind hazudott es hulyesegeket beszelt? lehet hogy a kishitueknek, feltoltesellenieknek volt igazuk?
es milyen jol jon nep/nemzetgazdasagilag a magyarorszagot atszelo csatornanak a kiaasasi folyamata. felviragzik a munkaeropiac.
toltsuk fel. assunk csatornat. gyuljunk es hatarozzunk.
jégkorszakok ugyanis kb 200-250 millió éves ciklussal jeletkeznek, tartanak néhány millió évet, aztán visszaáll a rend.
ez valami egeszen uj elmelet. szvsz a foldtorteneti jegkorszakokon beluli periodicitas figyelheto meg interstadialis - interglacialis ciklusok eleg szepen 100.000 uill. 20.000 evig tartanak csillagaszati okobol (Milankovich), dehogy maguk a jegkorszakok periodikusan valtoznanak? en ezt nem hiszem.
rosszul latod. igenis fel kellene tolteni a balatont. mar tavalyelott megbeszseltuk es jovahagytuk a zalabol fogunk vizet odavezetni. most mi ez az akadekoskodas. sajnalod a penzt? igenis fel kell tolteni a balatont. aztan majd megint jon a szarazsag es akkor hiaba mondod hogy alfredoo igazad volt...
nem lacafacazni hanem feltolteni!
es ha egy cseppet is barki leenged a vizbol feljelentessel fogok eelni.
Nem sokal, de picit igen. Ha kb. 2-3 fokkal emelkedik a globális hőmérséklet, az komoly olvadást eredményez a sarkokon. Ez komoly mennyiségű plusz vizet tesz a tengerekbe, plusz párát a légkörbe. A plusz pára végül is plusz csapadék formájában visszazúdul a szárazfödekre, nem?
"nincs közvetlen ok-okozati összefüggés, csak annyiban, hogy a magasabb középhőmérséklet együtt jár azzal, hogy gyakoribbak a szélsőséges időjárási helyzetek"
A szelsoseges helyzeteket nem az atlaghomerseklet okozza, lehet MO kegyensulyozottan mediterran is mint volt a romai idokben amikor melegebb volt MO eghajlata.esw kegynsulyozottan huvosebb is. Hogy delCaliforniaban 9 honapig nem esik eso az ott nem szelsoseg az a normalis, hogy Seatleban meg mindennap ott meg az a termeszetes. A szelsoseget elsosorban az egyenlitoi videk es a sarki videkek homersekletkulonbsege okoza ,ha ez no akkor a kiegyenlitodes a pufferolodas sokkal radikalisabb pl nagyobb erossegu hurrikanok es gyakoribbak ,mert ezek mind a kiegyenlitodest szolgaljak, csak kicsit radikalis formaban.
DE az a helyzet ,hogy a temeszet hosszu tavon kiegyenliti az atlagtol elterest, az aszalyos eveket iden bepotolta es ez majd az atlagerteket ebbe az iranyba nyomja el. Mindig azt kell figyelni, hogyan all a gem az alfoldon a gemeskutaknal ahogy egy oreg balastyai paraszt mondta h a gem a kut fele hajlik akkor tartosan aszalyos ido van ha felfele akkor tartosan esos. Mert ugye a favodrot azt mindig a vizben kell felig toltve tartani,hogy ne repedezzen ki.
az különben szakmai körökben eléggé vitatott, hogy az ember globálisan befolyásolja e az éghajlatot. mértékadóak szerint alapvetően nem. picit lehet, de az elhanyagolható a természetes változás miatt.
jelen esetben ráadásul ez a helyzet. az erdőírtások, vízelvezető csatornák beszántása, nem karban tartása, az árterek beépülése miatt nagyobb pusztítást tud végezni a lezúduló víz.
igen, csak az a helyzet, hogy jelen esetben nem az időjárási helyzet a szélsőséges, hanem a pusztítás nagyobb, ez viszont nem csak az időjárás miatt lehet, hanem egy rakás más, alapvetően ember által okozott dolog miatt.
hát ezt nem tudom, arra viszont emlékszem, hogy a 90-es évek elején rendre az aszály okozott problémákat nyáron, és akkor is globális felmelegedésről karattyoltak páran. most meg az ellenkezője van.
válasszuk külön a globális felmelegedést a lokális katasztrófáktól, a két dolognak sok esetben nincs közük egymáshoz.
nincs közvetlen ok-okozati összefüggés, csak annyiban, hogy a magasabb középhőmérséklet együtt jár azzal, hogy gyakoribbak a szélsőséges időjárási helyzetek. a klíma az, ami változik (amire hatással vagyunk) és az időjárás az, amin keresztül megisszuk ennek a levét.
Es ez ugy is hogy egyidejuleg ,egesz mas ido van tartosan ugy kb a baja Kecskemet Bekescsaba haromszogben mint az orszag tobbi reszen es stacionariusan,ugy hogy nem mozdul az egesz.
