Neked nem a topic, hanem egy jó nagy fasz hiányzik, kishugom...
Egyáltalán milyen alapon mered felvetni egy ellenzéki politikus, és egy társadalmi szervezet felelősségét? Nna, erre válaszójj bazmeg... apéniás hülye picsa!
Szerencsére nekem csak "lightos" képeim vannak: (álmos volt a kicsi, otthon maradtam vele, ezek a képek a szemközti! házról lehulló cserepek következményei).
Hasonlóan megnőtt irántuk az államhatalom érdeklődése is. Ezt jelzi például az 1981. márciusában megtartott tatai rock-tanácskozás, amelyen a könnyűzene teljes élcsapata mellett megjelentek a műfajban döntéssel bíró vezetők is. Ott voltak Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes, Barabás János, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára, Lendvai Ildikó, a KISZ KB Kulturális osztályának vezetője, az Országos Rendezőiroda (ORI), a Zeneműkiadó, az Interkoncert képviselője, Bors Jenő, az MHV igazgatója, s nem utolsósorban dr. Erdős Péter, az MHV márkamenedzsere.(49) A tanácskozáson sok zenészeket, szerzői jogokat, lemezkiadást érintő kérdést megtárgyaltak, a legkeményebb összecsapások a vitákban azonban természetesen azoknak az együtteseknek a működését érintették, amelyek az előző időszakban botrányokat kavartak: Bors Jenő és Erdős Péter is – az alaphangot megadva – élesen kikelt a Beatrice ellen.(50)
Az MSZMP Politikai Bizottsága 1986. július elsején — a titkárság javaslatát akceptálva — olyan döntést hozott, hogy mivel az az évi 6. számú Tiszatáj Nagy Gáspár ellenséges tartalmú versét közölte, a lap szerkesztőbizottságának kommunista tagjait felelősségre kell vonni, illetve a folyóirat megjelentetését az új szerkesztőbizottság felállásáig szüneteltetni kell.
....
Szeptember 8-ára összehívták az írószövetség rendkívüli választmányi ülését. A 62 tagból negyvenen jelentek meg. Valamennyien kiálltak a Tiszatáj mellett. Levelet küldtek az MSZMP Politikai Bizottságának, ebben tiltakoztak a megyei párt vb döntése ellen, elítélték a lap megjelenésének fölfüggesztését, a szerkesztők kilátásba helyezett fölmentését, és kérték a PB intézkedését. A párt- és állami szervekkel való párbeszéd fölvételére, a legjobb megoldás megtalálására tanácskozó bizottságot választottak Boldizsár Iván, Csoóri Sándor, Király István, Mezei András és Szederkényi Ervin részvételével. A bizottság tagjai — bár Boldizsár Iván Kádár János sakkpartnere volt — egyértelműen a Tiszatáj mellett álltak ki, és tárgyalásaik során azt képviselték, hogy a politika vonuljon vissza az irodalmi küzdőtérről — a lehető legkisebb presztízsveszteséggel. Érveik azonban süket fülekre találtak. Szeptember 12-én ülést tartott az írószövetség pártaktívája. Radics Katalin, az MSZMP KB osztályvezetője ismertette a Csongrád megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának határozatát. Lendvai Ildikó osztályvezető-helyettes az állította, hogy a Tiszatáj szerkesztőségének tagjai sem tartották helyesnek Nagy Gáspár versének közlését. Ez nem volt igaz, hiszen a szerkesztőség tagjai minden fórumon egyöntetűen kiálltak a történtek mellett.
http://index.hu/politika/belfold/tarki0719k/ Vörös idegengyűlölet Lapszemle * Index 2006. július 19., szerda 7:35 ... Még a kutatót is meglepte, hogy milyen erős a magyar baloldal köreiben az idegenfóbia. A Népszabadságban ismertetett Tárki elemzés szerint jóval többen tekinthetők szélsőbaloldalinak, mint szélsőjobboldalinak. Az adatok szerint a kisvárosi idős nők tudják a legkevésbé tolerálni más országok állampolgárait. ... Az idegenellenesek aránya jelenleg 27 százalék. E tekintetben nincs komoly változás az előző évekhez képest, az viszont meghökkentő adat, hogy a szélsőbaloldaliak között feltűnően nagy, 42 százalékos az idegenellenesek aránya.
Miközben a szélsőjobbosok aránya az átlagos öt százalék körül maradt, a korábbinál jóval többen sorolták magukat a szélsőbaloldalinak számító csoportba: a válaszolók csaknem tizede tartozik ide.
Átadás éve Autópálya neve Szakasz Hossz Építési költség Egy kilométerre jutó építési költség 1994 M0 M1-M5 29 km 15 milliárd 0,52 milliárd 1996 M1 Győr-Hegyeshalom 50 km 42 milliárd 0,84 milliárd M5 Újhartyán-Kecskemét 24 km n. a. n. a. 1998 M15 Levél-Rajka 13 km 7,8 milliárd 0,6 milliárd M3 Gyöngyös-Füzesabony 44 km 43 milliárd 0,98 milliárd M5 Kecskemét-Kiskunfélegyháza 39 km 41,5 milliárd 1,06 milliárd 2002 M3 Füzesabony-Polgár 62 km 68 milliárd 1,1 milliárd 2003 M30 Emőd-Nyékládháza 9 km 20 milliárd 2,22 milliárd M9 Szekszárdi Duna-híd 20 km 23 milliárd 1,15 milliárd 2004 M3 Polgár-Görbeháza 12 km 21 milliárd 1,78 milliárd M30 Nyékládháza-Miskolc 16 km 52 milliárd 3,25 milliárd M7 Becsehely-Letenye 9 km 44 milliárd 1,57 milliárd M70 Letenye-Tornyiszentmiklós 19 km 2005 M0 M5-4-es főút* 13 km** 34,5 milliárd 2,66 milliárd M5 Kiskunfélegyháza-Szeged* 49 km 88 milliárd 1,8 milliárd M7 Balatonszárszó-Ordacsehi 20 km 65 milliárd 3,25 milliárd M70 Tornyiszentmiklós-országhatár 1 km n. a. n. a. 2006 M3 Görbeháza-Nyíregyháza 39 km 80 milliárd 2,05 milliárd M3 Nyíregyháza elkerülő 24 km 33 milliárd 1,38 milliárd M35 Görbeháza-Debrecen 35 km 69 milliárd 1,97 milliárd M35 Debrecen elkerülő 13 km 27 milliárd 2,11 milliárd M5 Szeged-országhatár 14 km n. a. n. a. M6 M0-Érdi tető 9 km 37 milliárd 4,11 milliárd M6 Érdi tető-Dunaújváros 52 km 125 milliárd 2,4 milliárd M6 Dunaújvárosi Duna-híd 14 km 54 milliárd 3,8 milliárd M7 Zamárdi-Balatonszárszó 14 km 74 milliárd 5,3 milliárd*** M7 Ordacsehi-Balatonkeresztúr 26 km 62 milliárd 2,4 milliárd M7 Nagykanizsa-Becsehely 17 km 36 milliárd 2,12 milliárd
* * Az év hátralévő részében adják át * ** A vecsési és üllői elkerülőutak nélkül
1. Az Északi összekötő vasúti híd felújítása Nem kezdődött meg.
2. A budai alsó rakpart 2x2 sávosra bővítése. Ez sem. 3. Új Duna-híd Aquincumnál. 2005-ben kivették az EU pályázati projectek közül 4. Új Duna-híd Csepelen. Nincs. 5. A Moszkva tér rehabilitációja Még a 2-es metró 2004-es rehabilitációja sem adott alkalmat arra, hogy belefogjanak. 6. 4-es metró a Kelenföldi pályaudvar és a Bosnyák tér között. Eddig egy lyukat sikerült fúrni a Baross tér közepére. 7. Az 5-ös metró előkészítése. ??? 8. A 3-as metró meghosszabbítása Káposztásmegyerig. Ma már 2015 utánra ígérik. (www.metros.hu) 9. Az 1-es villamost átvezetik Budára. Lágymányosi hídon ott a villamosvágány helye, de semmiféle tervezés vagy építés nem kezdődött meg. 10. 3-as villamos gyűrű továbbépítése.
Nem történt semmi az ügyben. 11. 56-os villamost gyorsvillamossá fejlesztik. Ebben az ügyben sem történt semmi. 12. Szilárd burkolatot kapnak a földutak. Közel 1000 km földút van ma Budapesten. 13. Zajvédő falak kerülnek az M3-as autópálya bevezető szakaszára. A bevezető szakasz még nem jött össze, bár van olyan szakasza a bevezető szakasznak, ahol van. 14. Évente 140 új busz, alacsony padlós villamosok, összes troli cseréje. A BKV járműparkja katasztrofális állapotban van. (www.veke.hu) 15. Új híd az M0 körgyűrű északi részén.
NIncs híd. 16. Az egész főváros területére érvényes parkolókártya. Nincs fővárosi parkolókártya. 17. Sport és szabadidőközpont a Margitszigeten. Egy lestrapált futópálya valósult meg belőle. 18. Budapest Európa egyik kulturális fővárosa lesz. Pécs. 19. Rendet tesznek az aluljárókban. Rend van? (Index) 20. 100000 forintos Budapest Bébikötvény. Most, a kampány előtt megint előkerült az ötlet. De most már csak 20000 forintról van szó és csak a "rászorultaknak". (Index)
Az állam (a honvédség) tulajdonában van 1913 óta. Most is az államé.
Korábban városparancsnokság, majd tüzérmúzeum volt benne, de aztán a katonák kiürítették a leromlott állapotú, tetőcserére és fűtéskorszerűsítésre szoruló épületet.
A kastély 1993 óta üresen állt.
Az épület bérleti jogát - figyelem, nem az épületet! - a Trianon Múzeum Alapítvány szerezte meg 10 évre, 1 forintért.
Ennek az alapítványnak a kuratóriumi elnöke volt akkor (ma már nem) Bayer.
"...az alapítvány tanácsadó testületének tagjai között olyan elismert szakemberek vannak, mint Ormos Mária akadémikus, a korszak vezető kutatója."
"Az alapítvány amellett, hogy tíz évre egy forintért kapta meg a műemlék épület bérleti jogát, a szerződésben azt is vállalta, hogy három éven belül 214 millió forintért felújítja a kastélyt, és megvalósítja az épületben a tervezett kiállítást a Kárpát-medencéről és Trianonról."
A kastélyt felújították és 2004. június 26-án megnyílt a Trianon Múzeum.
” Ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, akkor szállj le róla!”
A menedzserek azonban gyakran kigondolnak más stratégiákat is:
1. beszerez egy erosebb ostort. 2. Lecseréli a lovast. 3. Azt mondja: “mindig is így lovagoltunk.” 4. Felkeres helyeket, hogy lássa, hogy lovagolnak máshol döglött lovakon. 5. Kitágítja a minoségi standardokat a döglött lovak meglovagolására. 6. Létrehoz egy task force-ot a ló újraélesztésére. 7. Szervez egy tréninget, hogy jobban tudjanak lovagolni. 8. Összehasonlítja a különbözo módon meghalt lovakat. 9. Megváltoztatja a kritériumokat, amely szerint a ló halott. 10. Külso embereket vesz fel, hogy ok lovagoljanak a döglött lovon. 11. Megállapítja, hogy “nem lehet egy ló annyira döglött, hogy ne lehetne azt megülni”. 12. Pótlólagos eszközöket szabadít fel, hogy a ló teljesítményét növelje. 13. Készít egy tanulmányt arról, hogy léteznek-e olcsóbb tanácsadók, akik megállapítják, hogy a ló tényleg döglött-e. 14. Megállapítja, hogy az o lova “jobban, olcsóbban és gyorsabban” döglött. 15. Átdolgozza a teljesítményszempontokat a döglött lovak számára.
Kamuti Jenő, a MOB főtitkára a következő helyreigazítási kérelmet küldte el Vince Mátyásnak, az MTI vezérigazgatójának:
"Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének augusztus 7-én tartott rendkívüli üléséről a Magyar Távirati Iroda valótlan megállapításokat tartalmazó hírt tett közzé és ezzel a közvéleményt félrevezette. Különös, hogy a közszolgálati hírügynökség általános gyakorlatával ellentétben magát megnevezni nem kívánó személy nyilatkozatára hivatkozzon. A nekem tulajdonított kijelentést: „az elnök szavát adta, hogy legkésőbb december 9-ig lemond tisztségről”, sehol sem tettem, így ennek megfelelő helyreigazítást követelek. A Magyar Olimpiai Bizottság, mint kiemelt közhasznú civil testület, joggal várja el a hiteles, a közszolgálati hírügynökség feladatának megfelelő tájékoztatást a Magyar Távirati Irodától. Amennyiben helyreigazítási követelésemnek nem tesznek eleget, megfelelő helyen jogorvoslatot kérek. "
Unoweb – On-line
2002. 01. 28.
Pályázat a minimálbér-emelés terheinek kompenzálására A magyar gazdaságpolitika egyik legnagyobb vállalkozása ebben a kormányzati ciklusban a minimálbér jelentős emelése, ezért fontos a kabinet és az üzleti szereplők számára, hogy az emelés pozitív hatása is érvényesüljön - mondta Matolcsy György gazdasági miniszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
A miniszter közölte: a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) döntése alapján pályázatot írnak ki a 2002. évi minimálbér-emelés miatti többletköltségek ellentételezésére. A pályázatokat 2002. február 15. és március 18. között lehet beadni. A MAT május 15-ig dönt a rendelkezésre álló 15 milliárd forint felhasználásáról, a rászorultság és a normativitás elve alapján. A miniszter elemezte a minimálébér-emelés gazdasági környezetét. Utalt arra, hogy a vállalkozói szektor egy részénél többletterhet jelent a minimálbér-emelés. Az erősödő forint az exportáló mikró kis- és középvállalatok számára jelentős többlet terhet eredményezett, valamint a 2001 második felétől tapasztalható világgazdasági recesszió érződik az üzleti szektorban is. Matolcsy György szólt arról, hogy a negatív hatásokat a kormány igyekszik ellensúlyozni. A recesszió elleni küzdelemben a fogyasztói keresletet növeli és az állami beruházást dinamizálja. A miniszter szólt arról, hogy 2001-ben a reáljövedelem - a reálkereset és a családi kedvezmények - 8 százalék felett nőtt és ez a tendencia az idén is folytatódik. A miniszter elmondta, hogy 2001-ben a minimálbér 676 ezer főt érintett, ebből 490 ezer a versenyszférában, 186 ezer a közszférában dolgozott. 2002-ben az 50 ezer forint minimálbér-emelés 880 ezer alkalmazottat érint, közülük 660 ezren a versenyszférában, 220 ezren a közszférában dolgoznak. Parragh László,a Magyar kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar gazdaság szereplői üdvözlik a minimálbér-emelés többletterhének ellentételezését. Emlékeztetett arra, hogy a minimálbér-emelés kapcsán nagy viták voltak arról, hogy mekkora terhet jelent ez a vállalkozásoknak. Parragh László, utalt arra, hogy a munkanélküliek aránya 12 százalékkal csökkent és nem nőtt jelentősen a részfoglalkoztatás. A kamara elnöke kiemelte, hogy tavalyi 2 milliárd forinttal szemben az idén 15 milliárd forint áll a minimálbér-emelés többletköltségének kompenzálására, és bővül a támogatásra pályázók köre. A támogatást még az első félévben kifizetik. Parragh László a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány és a kamara között szoros együttműködés van a vállalkozások érdekében. Az 50 ezer önkéntes kamarai tagot tömörítő kereskedelmi és iparkamara fontosnak tartja, hogy a kormány a kereslet növelésére is nagy hangsúlyt helyez
Netlap – Online
2002. 01. 28. 15 milliárd támogatás a minimálbér emelése miatt Február közepétol lehet pályázni
Jövo hónap közepétol lehet beadni a pályázatokat a minimálbér-emelés miatti terhek enyhítésére. Tavaly 1,8 milliárd forintot adott az állam, idén több mint hétszeres összeg áll rendelkezésre. Erre az évre az Országos Munkaügyi Tanácsban született megállapodás szerint összesen 15 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre a munkaeropiaci alapból arra a célra, hogy a vállalkozásoknak a minimálbér emelésébol származó terheit enyhítsék. A vissza nem térítendo pénzre az idén is pályázni kell az illetékes munkaügyi központokon keresztül. Létszámtól függetlenül mindenki pályázhat, beleértve a fo foglalkozású egyéni vállalkozókat is.
Az elbíráláskor a rászorultság és a normativitás elve érvényesül, vagyis, mint ahogy a gazdasági miniszter, Matolcsy György elmondta, az pályázhat, akinek az élomunkateher növekedése meghaladja a tb-járulék csökkenésébol eredo elonyt. Azt, hogy milyen arányban vállalja át az állam a terheket, vagyis hány százalékban, ez május 15-én derül ki és ezt a százalékot fizetik ki mindenkinek. A megítélt támogatásokat az ígéret szerint még az elso félévben utalják. A pályázatokat egyébként február 15. és március 8. között fogadják be, vagyis a vállalkozásoknak elore kell számolniuk, kalkulálniuk. (Krónika
Gyerünk, Magyarország! ... Csináljunk egy olyan országot, ahol... mi is lesz, gyerekek? Na, ezt most vitára bocsájtjuk. Magunk nem dönthetünk, mi a franc legyen azzal a temérdek pénzzel, aminek rövidesen tulajdonosai leszünk... Döntsünk közösen! De gyorsan ám, mert mert nektek hat évvel tuti, hogy kevesebb lesz... Addig viszont, amíg el nem döntjük - közösen, persze -, addig érvényesek az én döntéseim... Tudom, hogy ezeknek nem örültök. Tudom, hogy ezzel sokaknak rossz lesz. De tudom, hogy éppen ez benne a jó. Gyerünk, Magyarország!
