Ezt a fajtát időtlen idők óta gyökérsarjakkal szaporítják, adja egyik szomszéd a másiknak. Én egy tőlem távol lakó, de errefelé dolgozó buszsofőrtől kapom, cserenövényként.
Én is kérdezhetném az egyik finom almánkról, hogy milyen fajta, ha nem tudnám, hogy magról kelt. Majd aki egyszer utánunk költözik a házunkba, törheti a fejét.
Mindig azt figyelem, mikor írja be valaki milyen fajta lehet az a meggy, amiről írtam. De úgy tűnik, nem ismeritek. Úgy sajnálom! :) De végül is az a legfontosabb, hogy az igényeknek megfelelő legyen. Nem igaz?
SándorTiszteletes szépen összefoglalta a lényeget. Ha neki már 8 éve van ilyen fajtája, vélhetően nagyobb a tapasztalata ebben. Az ismerősömnek 1 fája van, nekem 4 növendékem. Ő az övét hagyta úgy növekedni, ahogy a fa akarta. Szépen meg is növekedett. Én az enyémeket igyekszem adott térállásban tartani. Ali bá tanácsai alapján próbálom orsóra alakítani. Szóval a metszőolló csodákra képes az alakítás során. :-) Ha jó a tápanyag ellátottsága brutálisan képes fejlődni, hatalmas levelekkel. Nálam agyagos, lúgos talaj van, így igényli a vaskelátozást.
Rovar kártevők megtalálják. Ha az áttelelő cseresznyelégy állomány felszaporodik a fa alatt, kárt is tesz. Miután rendszeresen lepermeteztem a fát, a légy állomány is csökkent jelentősen, meg ha ugye le van szedve a termés.
A termés kötéssel kapcsolatban én azt láttam azon az egy fán, hogy biztosan köt. Információm nincs a környékbeli esetleges más porzó fákról. Illetve a szomszédban van ott egy cseresznye fa. Tapasztalatom szerint ez a fa moníliára nem érzékeny. A gazdája sosem permetezte és mindig volt termése, moníliás elhalás nyomait nem találtam a fán. Régen láttam azt az egy fát, de a gazdája azt mondta, hogy a levelek fent vannak a fán. Ez érdekes abból a szempontból, hogy amerre megyek a meggyfákon sehol nincs gyakorlatilag levél a Blumeriella miatt. Mondjuk nálam is a levelek fenn vannak még a fákon, de én permetezek is.
A gyümölcse közepesen nagy. Magja illeszkedik a gyümölcs méretéhez. Ha aszályos az idő, az rányomja a bélyegét a gyümölcs nagyságra. Érettnek én akkor mondanám a gyümölcsét, ha felveszi a sötétbordó színezetét. Az íze aromadús, édeskés, kicsit cseresznyébe hajló, nem savanyú. Túléretten hullafoltok jelennek meg rajta, és szinte a fán elkezd erjedni a gyümölcs, és 'illatos' lesz.
Időjárástól függően június elejétől érik. Mint a meggyek általában elég sok gyökérsarjat hoz. Én abból szaporítottam az enyémeket.
A feketics magasságigényét a metsuőolló állitja be, a területigényét meg a gazda.
Fája merev, meredeken felfelé törő. Sok év alatt, szektoriáális metszéssel ki lehet teriteni a koronáját, 4x4-be akkor is befér.
Virágzása korai, középkorai - termőkorú fa, fagyérzékenysége mint az É.b.nek.
Tévhit, hogy permetezés nélkül terem.
Habár a vesszőre nem terjed a monilia, de védekezés nélkül, a virágokból nem lesz termés.
Ha terméssel be van rakódva rendesen, akkor Júni 8-10 az érésének a kezdeti. Kezdetben fényes sötétpiros, később már sötétbordó,feketébe hajló. Ekkor, habár lédús, gyümölcse nagyon puha, másnapra hullafoltos lesz,ls léveszteség nélkül nem lehet a ládából kiszedni.
Virága egyes években részben öntermékeny, máskor szarul köt. Porzója a középkorai cseresznyék közül kerül ki.
Nyári metszéssel, a gyümölcsmérete legfeljebb É.B. méretű.
Ize erősen édes - savas,erős meggyaromával, sok szinanyaggal.
Súlyos tévhit, hogy a levéltetű, vvagy a cseresznyelégy nem támadja.
Mindezek alapján,ez nem üzemi fajta.
Házikertekbe való,vagy speciális léigényt kielégitő üzemnek, abban meg hazánk nem jeleskedik.
Feketics meggy hely- és magasságigénye mennyi lehet?
Sehol erre vonatkozó adatot nem találtam. Sejtem, hogy ez a fajta most jön csak divatba, ezért még kevesen láttak több éves termő fát, ezért érdekelne a Te véleményed.
Valamiért mindig csak nagyranövó fajtákat választottam (Pándi, Jubileumi, Csengődi). Az egyetlen kivétel a Kántorjánosi, ami létra nélkűl is ápolható.
Most ott vagyok, hogy a Pándi kinőtt a létra alol is, megérett a teljes ifjításra,. Néhány éven belül a Csengődi is errre a sorsra jut. Viszonylag kis mérete ellenére a Kántorjánosit is ifjítani kell (Egy kicsit elhanyagoltam és túlságosan besűrűsödött).
Valami könnyebben kezelhető fajta felé tájékozódom, ami az előrelátható ifjítások (és terméskiesés) idejére már legelhető mennyiséget adhat. Igénytelensége és koraisága okán a Feketicsi lenne a választás (ha elfér és nem szakítja le növekedés közben a villanyvezetéket).
De elfér-e?
Nagyon megköszönném ha megosztanád a méretre vonatkozó tapasztalatot is.
Az sem baj ha nem tudom meg a nevét. Állítólag július közepétől érik, egy szem kukac sincs benne sose. Nagy örömömre kapok 2 gyökérsarjat, 2 év múlva megmutatja milyet terem. :)
Köszönöm. Néztem a leírását. Annyiban biztosan külömbözik, hogy amit kapok nem júniusban, hanem július végén érik. talán a legkésőbbi meggy. Így mégsem Bosnyák.
Korán termőre fordul, kései érésű, nagyobb szemű, festő levű, nagyon jó ízű, sokat terem, betegségeknek ellenáll, lehet sarjról szaporítani, olyan lesz mint az anyanövény.
Itt Budapesten pl. lehetett kapni, ősszel ültettem. Én csillaghegyinél vettem, de utána láttam máshol olcsóbban. Meg a kiskert.com is szokta árulni. Szép egészséges faként nő, termését még nem ismerem. Tavasszal metszeni fogom :)
Egy barátom fájáról tudok nyilatkozni csak, aki a Vajdaságból hozatta és rendszeresen szüreteltem róla.
A monília rezisztens. Blumerielláról nem tudok nyilatkozni, mert olyankor már nem szoktam látni a fát. Ami nekem van ( azok még növendékek ) azt meg permetezem. Nem vennék rá mérget, hogy a blumeriella nem támadja meg. A cseresznyelégy pedig sajnos belemegy. Amikor először mentem hozzájuk szedni, akkor amikor főztük a lekvárt ki belőle, egy kukacréteg úszott a tetején. Onnantól kezdtem el foglalkozni a növényvédelemmel :-)
Június elején érik. Kb. a hónap közepéig leérik. Amikor bordóvá válik, akkor nagyon zamatos, picit már cseresznyés ízű a termés.
Annyiban tudok segíteni, ha valakinek kell, akkor ősszel elmegyek és szedek fel gyökérsarjat, ha le nem nyírják :-)
Akinek már van tapasztalata a Feketicsi meggyel, az esetleg meg tudná osztani? A való életben, és nem az eredeti termesztőtájon, hozza a fajtaleírásban foglaltakat? Pl.: monília, blumeriella rezisztencia. A cseresznyelégy "rezisztencia" gondolom a koraiságából fakad, de a levéltetű rezisztenciáról még nem igazán hallottam. Érésidőről, éretten fán tarthatóságról stb. van bárkinek saját tapasztalata?
Van egy 5-6 éves Piramis meggyem. Termés eddig nem nagyon volt rajt. Tavaly egy egész szem, idén 15-20 szem. Eddig ráfogtam, hogy nincs rendes porzója, meg a fagy. Most azt vettem észre, hogy a tövénél ömlik belőle a mézga, körben 4-5 helyen, egy magasságban, közvetlen a talaj felett. Egyébként egy jó kondícióban lévő fa. A kérdésem az lenne, hogy mi okozhatja a mézgásodást, van-e értelme tovább küszködni vele, vagy fejsze?
Köszönöm. Igen, lekezeltem a sebeket, csak lehet, hogy már meg kéne újítani a sebkezelést, mert lekopott róla az anyag. 1-2 termőrész biztosan moníliás volt, de nem tűnt vészesnek korábban. Most tűnt fel nekem is, hogy nem állnak szépen a levelek és nincs igazából hajtásnövekedés, meg az a sárgulás.
Szüret után fújd le Folicur soloval és mospilannal. Első ránézésre monilia, de az már ilyenkor nem szokott tünetet mutatni. És az az ág hegyen kezd el fonnyadni. Ilyenkor már inkább a gyümölcsöt támadja. Viszont amikor két éve visszavágtad az ágat, lekezelted a sebet fagéllel? Mert a képen nem látszik a nyoma, és lehet hogy azon keresztül kapott valami fertőzést. A lombozat sargulása pedig a Brumelias levelfoltossag lehet, a lehullott leveleket össze kell gyujteni és ősszel mindenképpen rezes lemosóval kezelni. De más lehet hogy mást mond persze.
Mi lehet ezzel az Érdi bőtermő 2 évvel ezelőtt megifjított/visszacsonkolt meggyfával?
Sajnos későn reagáltam rá, már hetek óta ilyen lankadtak a levelei, hajtásnövekedése 5-10cm, szinte semmi, levélsárgulás is van, és a termések kissé fonnyadtak és fura színűek.
Én moníliára gyanakszom. Mit lehet vele kezdeni most?
