ezért vannak vetőmagtermelő cégek, akik meg garantálják.
egy-egy fajta vetőmagként való magfogásának meg vannak a méterben (több száz akár) megadott védőtávolságai, amin belül nem lehet rokon másik növény egy darab sem.
Először én is teljesen reálisnak tartottam, hogy a megporzás után a termés a két egyed keveréke lesz.
Aztán utánaolvasva tudtam meg, hogy ez csak a fogott magra igaz.
De miért nem igaz ez az állat és ember esetén is? Hiszen ott a születő utód a két egyed keveréke lesz.
Ezt próbáltam feloldani, és a következőre jutottam:
Az állatvilágban a termés megfelelője az anyaméh, amely kineveli az utódot, ez még az anyaszervezet sajátja teljesen.
Ez a termés hordozza ki a két ivarsejt egyesüléséből keletkező magot, ami tulajdonképpen már az új egyed embrionális formában.
Ezért a termés még teljesen az anyaszervezet szerves része, ahogy az anyaméh az állaté, és a születő új egyed a növényeknél a termésből fejlődő mag, az állatoknál az anyaméhben kifejlődő újszülött...
A pollen nem befolyásolja a termést. Ha egy sor hegyes paprikát é egy sor almapaprikát ültetek, a hegyesen csak hegyes, az almán meg csak alma fog teremni.. A pollen a következő generációban fejti ki hatását.
Sötétben tapogatózunk, mert pl. fogalmam sincs, milyen mechanizmuson át alakul ki a paprika termése valamilyen alakúra. De nagyon úgy néz ki, hogy itt a pollenben levő fejlődési program is működött. Az én értelmezésem szerint a mutáció ennek szükséges feltétele volt, a többi - nem mutálódott termés is kaphatott pollent, de rajtuk nem látszik.
Mindenképpen vesd el a magját! Lehet meglepetés lesz az utódoknál is. Én gyümölcsfámnál találtam rügymutációt egy hajtásnál. Tovább oltottam, de nem sikerült. Itt nagy az esély az öröklődésre.
Én inkább úgy közelíteném, hogy ha egy tövön egy termés különbözik a többitől, akkor ott rügymutációról lehet szó.
Ebbe elvileg a pollennek nincs beleszólása, a mutáció révén jön létre egy eltérő tulajdonság.
Az viszont igaz, hogy annak igen kicsi a valószínűsége, hogy egy ilyen rügymutáció éppen véletlenül egy olyan alakot hoz létre, ami hasonlít a szomszédos növényéhez...
Hogy rügy- vagy egyéb mutáció, azt nem tudom, de mással nemigen magyarázható, ha egy tövön csak egyetlen termés tér el. A fejlődési rendellenesség inkább eltorzulást szokott okozni. A mutáció + az, hogy oda éppen harangpaprika-pollen került, elég kis esélyű egybeesés, de lám, megtörtént.
Pedig szakembertől olvastam erről, igaz ott a tökfélék elfajzása volt a téma.
Egyesek állítják, hogy a tökjük, cukkinijük, stb. azért lett deformált, vagy túl kemény, mert más tökféle volt a közelében.
A szakértő mondta, hogy az csak a következő generációnál jelentkezik, akármi poroz be, a termés még az anyanövény tulajdonságaival bír, csak magot ne fogjunk belőle.
Ezt igazolják a gyümölcsfák is, ahol sokszor kifejezetten beporzó fajokat tesznek a nemes gyümölcsfák közé, és ez nem befolyásolja a nemes gyümölcsöket.
Pl. nemes meggyfák közé igénytelen cigánymeggyet tesznek porzónak, mégis nemes gyümölcsöket hoz.
De ennek magjából már valamilyen keverék lesz, ha elveted.
A gyümölcsfák nagy része idegen beporzású, nem is termékenyül a saját porától, tehát eleve nem is lehetne megfelelő termése, csak keverékek, attól függően mit hozott a szél vagy a méhike.
És még akár nem is lennének egyformák a fán a gyümölcsök... :-)
Még az összes cserepes virágom kinnt van a kertben, illetve néhány cserepes/balkonos zöldségem is. Nem tudom meddig maradhatnak kinnt, mert olyan erős a párásodás éjszaka, hogy reggelre csurom vizes lesz minden növény. Félek, hogy a rá hajlamosak legombásodhatnak. Pár nap múlva pedig már fagy is lehet éjszaka, habár itt délen nem biztos.
Igen, ebből a szempontból is furcsa az a paprika. Mintha már a fehérözön magját megtermelő helyen is harangpaprika lett volna a közelében. Pedig ilyen helyeken elvileg védőtávolság van.
A növényeknél nem olyan szokatlan a fajok közötti kereszteződés. Van, amikor szándékos, pl. Johannisbeere (fekete ribizli) + Stachelbeere (köszméte) -> Josta. De az ilyesmin dolgozni szoktak az elkövetők. Itt pedig spontán jelentkezett.
