Szóval, ahogy mondtam, ha 1 Ft-al kevesebbet kapnak hirig lesz:
Schmidt a kormány lépéseire vár
NSZ 2003. január 14. Szerz?: Nyusztay Máté
Megdöbbenéssel értesült a kormány pénteki döntésér?l a Terror Házát m?ködtet? közalapítvány kuratóriuma. A testület tegnapi ülésén vitatta meg a kabinet határozatát, amellyel a költségvetési törvényben korábban elvont 150 millió forintra való tekintettel 100 millió forinttal egészítette ki a múzeum idei költségvetését. A kuratórium els?sorban az ellen tiltakozott, hogy a kabinet, amint a kormányülés után bejelentették, a közalapítvány alapító okiratának módosítását, a kuratórium kiegészítését is tervezi. A kormány szándékai szerint új épületet is bérelne vagy vásárolna a múzeum számára, hogy az a XX. századi terror valamennyi vonatkozását hitelesen mutassa be. Az erre vonatkozó konkrét javaslatot a kulturális örökség miniszterének kell a kormány elé terjesztenie.
Terror Házát m?ködtet? kuratórium elnöke, Balás-Piri László aggasztónak tartja, hogy a múzeum falai közé zárt szellem most újra kiszabadulni látszik, s régi szerepl?k kezdenek régóta ismert színjátékot játszani. A kormányhatározatot a diktatúrák id?szakához hasonlította Balás-Piri, aki szerint a kormány szeretné meghatározni, ki a jó történész, melyik a jó múzeum, és miként kell értelmezni a múltat. A kuratórium elnöke felszólította a kormányt a demokratikus és európai alkotmányos normák betartására. Schmidt Mária, a múzeum igazgatója az állásfoglalást annyival egészítette ki: várják a kormány konkrét lépéseit. Arra nem adott egyértelm? választ, hogy milyen konkrét programok hiúsulhatnak meg amiatt, hogy a kértnél kevesebb pénzt kapnak. Az azonban szerinte bizonyos, hogy nem tudják a tervezett mértékben b?víteni a múzeum gy?jteményét.
A Terror Háza vezetése nem állt el attól a szándékától, hogy bezárja a múzeumot. Ezt attól teszi függ?vé, hogy a megítélt 100 milliót a múzeum m?ködtetésére vagy egy új kiállítás berendezésére kell-e majd elköltenie. Mindenesetre a múzeum január 2027. között zárva tart a korábbra tervezett karbantartási munkák miatt.
Naszóval, nézzük, nem jártam mostanság erre, köszönet annak, aki az ÉS választ berakta, én csak most tudtam volna.
A Medián a Terror Házáról
NSZ 2003. január 14.
A feln?tt népesség elsöpr? többsége, 86 százaléka hallott már a Terror Házáról, és a Medián felmérése szerint közülük mintegy 600000 ember járt is az alig egy éve megnyílt múzeumban. Legalábbis a kérdez?biztosoknak a mintába került állampolgárok 7,6 százaléka állította, hogy járt már a Terror Házában.
A Népszabadság megbízásából január 8-án és 9-én, az ország lakosságát reprezentáló 600 f? telefonos megkérdezésével készült közvélemény-kutatás szerint az intézmény és nyilván a körülötte dúló politikai hullámverés eléggé megosztja a közvéleményt. Az emberek pontosan egyharmada szerint azzal, hogy emléket állít a borzalmaknak, a Terror Háza segít lezárni a múltat, ám valamivel többen (42 százalék) azzal a véleménnyel értenek egyet, hogy a Terror Háza a múltra hivatkozva csak újabb feszültségeket gerjeszt.
A Terror Házával szemben felhozott leggyakoribb kritika a kommunista és a fasiszta terror aránytalan kezelését teszi szóvá. A megkérdezetteknek csak sz?k egynegyede véli úgy, hogy a Terror Háza kiegyensúlyozottan mutatja be a kétféle diktatúra rémtetteit, míg jó egyharmaduk ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók nagy része (az összes megkérdezett 72 százaléka) hallott a Terror Háza költségvetésével összefügg? vitáról. Mintegy kétharmados többséget élvez az a nézet, hogy az intézményt a többi múzeumhoz hasonló mértékben kell támogatni, és ennél jóval kisebb, nagyjából azonos arányban vannak a két radikálisabb álláspont (egyfel?l a kiemelt támogatás, másfel?l a nulla támogatás) hívei.
Ha valaki a diagrammokat is be tudná tenni, azt megköszönném, elég beszédesek, ahogyan az is, hogy 600.000-en állítják, hogy látták:))
Tetszett, ahogyan a HIRTV-n valaki arról bezsélt, hogy micsoda rettenetes terror, hogy 100 milláról még számlát is kell bemutatniuk... nahát...
Mondjuk a kultusztárcának 800 millás tartaléka van erre az évre és 40 intézménye, ebböl 100-at megkap a TH...
szinten szolva nem tudom hogy pontosan hogyan szabalyoztak a volt PRO/AVO/AVH tagok adatainak nyilvanossagat, de alapesetben az en fotomat csak az en hozzajarulasommal tehetik kozszemlere. ez a szemelyisegi jogok vedelme.
tudjuk, hogy azok akik ezen szervezetek tagjai voltak (nem a sorallomanyuak, bar esetenkent azok is, pixy, hanem fokent a hivatasosok mint Peto apuka) azok rem gonosz dolgokat csinaltak. de nincs olyan paragrafus amely alapjan ma elitelhetjuk oket.
Semmiféle alapjog nincs korlátozva, egyszerűen csak kint van a képe az "osztálytablón", mint az ÁVH munkatársa. Számodra van ebben bármifajta hazugság?
Ha Te ezt negatív dolognak fogod fel (márpedig annak fogod fel, hiszen akkor nem írtad volna ezt) akkor viszont máris velem értesz egyet, vagyis egy, az általad is negatívan megítélt szervezet kötelékébe tartozó embert veszel a védelmedbe, akiről feltételezed hogy bűnöző, hiszen a szervezetet negatívan azonosítottad.
Ezek szerint akkor te védelmedbe veszel egy általad is bűnözőként azonosított embert és azt állítod hogy senki sem bizonyította hogy bűnöző, holott Te is úgy kezeld mint aki az? Te ömagadnak mondasz ellent!
Inkább kezdj el komolyabban foglalkozni a II. Világháború utáni Magyarország történelmével mielőtt hozzászólsz valamihez, mindenféle jogokról papolva. Vannak olyanok pl. hogy emberiség ellen elkövetett bűncselekmények. Jó lenne már úgy kezelni a kommunista rezsim szereplőit ahogy megérdemlik!
Egyébként tipikusan ballib reakció nem azt firtatni hogy bűnös volt e vagy nem, hanem azon lovagolni hogy jogszerűen szereztek-e az emberek tudomást arról hogy ő a bűnösök listáján van...
A demokracia az alkotmanyban lefektetett alapjogokra tamaszkodik. Ha egyszer Peto Laszlot nem lehet buncselekmenyert elmarasztalni, akkor nem bunozo.
Ahogy Loppert Danielt a bekiabalasaert nem lenne szabad buntetni (sot: hamis vad miatt ellenkeresettel kell elni a feljelentovel szemben), ugyanugy nem lehet jogeros itelet nelkul a Peto Laszlot (es mindenkit) megilleto alkotmanyos alapjogokat korlatozni. Pont.
Nincs kivetel.
ezt mondd meg annak az anyának is akinek agyonrugdosták a gyerekét
ha egy bűnöst egy bíróság nem ítél el akkor a népnek jogában áll megbélyegeznie, legalábbis morálisan ez a minimum
Ha egy magát írónak nevező genny a mai Magyarországon kiadhat egy, az akkori törvényesen választott miniszterelnököt sértegető könyvet akkor nem tudom miért vagy felháborodva azon hogy a történelem legvéresebb diktatúrájának kiszolgáló bandájába tartozó ember fényképe az utókor számára mementoként ott van ahová való.
(sorry ez egy kicsit offtopic volt, csak nagyon bosszant ez az egész téma)
Ne haragudj, de a Horthy-rendszer egy másik témakör... Valószínűleg arról Te még egészen mást tanultál az iskolában, mint én, mint ahogy arról is, hogy mennyire tartották be ők azokat a zsidótörvényeket, miért kellett meghozni, és mennyire kifelé szóltak; az ő bűnösségük mértékének eldöntése már komolyabb feladat, mint a nyilasoké, akikkel valamirevaló horthysta nem is állt szóba. Nem emlegeti a múzeum a Tanácsköztársaságot sem, pedig a rendszerek sorában ők voltak az elsők. De ne aggódj, a MAZSIHISZ már egy darabja állítólag megkapta a pénzt a holocaustmúzeumra (foum-info, de alá volt támasztva), szóval lassan megépül talán az is.
A THM célja nyilvánvalóan nem ez volt, hanem annak bemutatása, amire az emberek - mint te mondod - "nem emlékeztek": a komcsi terroré. Nyilas múlttal ma már nagyságrendileg kevesebb embernek kell leszámolni, a "mértékadó" sajtó viszont mégis jóval többet beszél róla. Ajánlom figyelmedbe az ÉS vezércikkét, hogy elküldi az MN-t, amikor ideológiailag támadja Megyó kubai nyaralását. Ráadásul csúsztat is, komolyan egy senki nem állította, hogy Megyó Castroval beszélt volna, csak hogy ízléstelen a helyszín. De amikor OVékat fasisztázták, senki nem röhögött, pedig volt ekkora baromság, ezt mindenkinek be kell látnia. OViék erőszakosak voltak, de a zsidókérdést egyszerűen nagyívben lesz*rták.
Azért közben állítólag feltárás alatt áll a köszegi Szálasi-bunker is, kíváncsi vagyok, abból mit csinálnak...
És basszus, ha megmondod, mit csinálhattak volna OV-ék, hogy úgy ne járjanak, mint az MDF 94-ben, vagy hogyha így nem tetszik, hogy darabokra ne szedje őket a baloldali hátország, szó nélkül megválasztalak miniszerelnöknek.
U.i.: Olvastam régi újságokat, hogy micsoda harcok voltak az ötvenes-hatvanas években a náci bűnök megítéléséről nemzetközileg és az NDKban. MN, NSZ. Talán még majd idézek belőlük párhuzamokat, ha lesz egy kis időm...
a szovjet megszallas alatti tobbparti demokracia sajnalatos modon csak egy rovid atmeneti idoszak volt.
esmivelhogy szo nincs arrol, hogy barkit BUNOSNEK neveznenek, merthogy arra csak birosag jogosult, Peto Laszlonak kb annyit tehet, hogy szemelyisegi jogaira hivatkozva keri fenykepe, sot: neve eltavolitasat. Ebben egyebkent melysegesen egyetertenek vele, merthogy jogallamban elunk, ahol meg volt avosokat is megilletik az alkotmanyos alapjogok.
Pető Iván édesapja azért szerepel a "Tettesek" falán, mert 1945-től 1951-ig a Politikai Rendészeti Osztály, majd az ÁVÓ és ÁVH egyre magasabb fokozatú tisztjeként állt szolgálatban. Ezt követően a párt más munkaterületre helyezte.
igaz, erre bizonyitekul mindossze az emlitett szervezetek irattara szolgal.
Igen, ez nekem is feltűnt... Viszont akkor ez a mondat:
A képviselő - és nyomán Vásárhelyi Mária - által idézett számok az alig egy hónapos intézmény első, 2002 márciusi költségvetés-tervezetéből származtak, ami sosem vált ténynyé. Azóta egyikük sem érdeklődött a múzeum valós költségvetési számai iránt. Mi most bemutatjuk ezeket.
csak ködösítés? Melyik évre vonatkozott akkor az a költségvetés? Vagy évente? Valami valahol elég zűrös, de nem tudom, ki kavar...
Hát ha nem igaz, akkor talán be lehetne ide kopizni a szolgálati lapját -fényképpel és a beosztásaival együtt.
Már az maga nevetséges, hogy a V.M. cikkel vitázó közleményben az áll, hogy 1945-1951 között milyen beosztásokat (tényleg, - milyeneket?) töltött be a terror szolgálatában, - egy a korral foglalkozó, magát múzeumnak aposztrofáló műintézmény talán azért lehetne kényesebb is a korszakolásra, - ha jól emléxem, 45 után még darab ideig koaliciós idők jártak, többpárti parlamentáris demokráciáva keretei között...
Az a közelítésed pedig, hogy akit kipellengéreztek, az nem véletlenül került oda, hiszen a képe ottan lóg... - már megbocsáss, de egy irgalmatlan nagy tévedésed a bizonyítási eljárás mibenlétét illetőleg...
:O)))
Én tudom, hogy egy menedzserigazgatónak nem kötelessége tudni, mi a bánat az a forráskritika, de Sch. M. történészként végzett. Szóval én továbbra is VM-nek hiszek inkább.
ha az egesz BM siszakosztaly ott logna a tettesek falan, hajlanek arra, hogy ez tulzas. de valami oka csak van, hogy a BM sportoloi kozul ezt az egyet akasztottak oda.
egyebkent pedig a tettesek falan eleg sok foto van, orulok, hogy VM alapos utanjarassal is csak ketto kapcsan fogalmazott meg kritikat. raadasul nem igaz, hogy Peto Laszlo (ahogy fia allitja) "csupan hatarortiszt" volt. a fiuk nem felelnek az apak vetkeiert, de ha nem tagadjak meg azokat, sajnalatos modon egyutt kell elniuk ezzel a folttal. sokan vannak ilyenek, de kevesen alltak ezzel a reflektorfenybe.
Az intézmény működésére 2002-ben központi költségvetési támogatást nem kapott; a múzeum működését saját bevételeiből (130 millió forint), diszkont kincstárjegyeinek kamataiból (20 millió forint), valamint az őt működtető Közalapítványnak juttatott támogatásból való átcsoportosítással (150 millió forint) biztosította.
ez persze pár kérdést fölvet:
- a közalapítvány meg a kincstárjegy nem-e véletlenül-e mégiscsak állami pénz?
- ha 2002-re elég volt 300 milka, akkor idén miért is nem elég az a 180 (költségvetés) + 130 (jegybevétel) milka? pláne egy lebegtetett plusz százzal?
ja, és mégegy: a szövegben bevallottan ott áll, hogy gyűjtőkör 1944-1960. NA EZ AZ, AMI KIBASZOTT TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS!!!! 1920-ban orgovány, somogyi béla? 1932-es statárium? 1941-től a munkaszolgálatra kényszerítés, a faji alapú harmadik zsidótörvény alapján, az 1942-es újvidéki gaztettek azok mi a szent szar voltak?? nem terror???????
és akkor még nem szóltunk arról, hogy a kiállítás nem a hatvanas évekkel fejeződik be...
a csendőrség meg a leventemozgalom meg a ti terrorotok része, mégsincs kiállítva, csak '44 után
kettős mérce, mint az egész múzeum
nem kellett volna konszenzus nélkül létrehozni, nem kellett volna történelemhamisításba (na jó, 'történelemértelmezésbe') belefogni, az egészet csak konszenzusosan lehetett volna megcsinálni
így még az igazi értéke, ti. a terror áldozatainak emlékállítás, a terror bemutatása a későbbi korosztályoknak sem valósulhat meg.
az egyik legnagyobb szemétsége a jobboldalnak, hogy a bénázásai miatt a rohadt komcsik bűneit most fél ország elnézi, mert az ávóra már nem emléxik, OV-re meg az elmúlt négy évre igen. a jobboldal népszerűbbé tette medgyessyt meg az mszp 2002-es kormányzati és ellenzéki ámokfutásával, mint amilyen valaha is lett volna magától akár megyó, akár az mszp...
Mondja má meg valaki miért is geci a megyó, hogy csak 100 millát ad ennek a túlfizetett vásári politikai hecc-cirkusznak a saját pártja elleni propagandára , és azt is a geci csak számla ellenében ? Hát hol itt pógári erkölcs -a hozom ?
Toronyóra lánccal és közben korbáccsal vert hát nem kéne ? Kedves nem személyeskedő Schmitt Mária dr ?
Annyira izgatott ez a kérdés, hogy nem tudtam megállni, hogy ne járjak utána a dolognak.
Szóval a TV-ben a 606 millió úgy hangzott el, hogy az idióta riporter a kérdésében ezt mondta.
Erre szerencsétlen Kiszely Gábor azt válaszolta, hogy fogalma sincs, Ő ilyenekbe nem folyik bele, szakmai munkát végez.
Most akkor ki is beszélt 606-ról? Kiszely vagy a riporter?
Ugye Te láttad a műsort?
Akkor miért nem azt írod le, amit ott láttál???
Vásárhelyi Mária sokakra haragszik. Haragszik mindenekelőtt a "Fidesz körüli jobboldalra", aztán a Terror Háza Múzeumot "fontos és támogatásra érdemes" intézménynek minősítő Medgyessy Péter miniszterelnökre; a Magyar Szocialista Pártra, amely elszalasztja az alkalmat annak megakadályozására, hogy "alkalomadtán ismét több tízezer agymosott fiatalember álljon csillogó szemmel a Kossuth téren, és hallgassa szent áhítattal az éppen aktuális Nagy Vezér szavait". Aztán haragszik a Terror Háza Múzeumra, mindenre, ami ott található, mindenkire, aki valamiféle kapcsolatba került vele. A digitális be- és kiléptetésre, a "szigorú tekintetű cerberusokra" - értsd: a teremőrökre -, a "dilettáns, szakmailag felelőtlen" munkatársakra, a kiállításra, magára a koncepcióra, és persze, a főigazgató asszonyra (Vásárhelyi Mária: Az igazgató asszony hazudik, ÉS, jan. 3.).
Vásárhelyi Mária nagyon haragszik. Az okot ne firtassuk; mi, sajnos, nem vagyunk képesek belelátni mások veséjébe. A következményeket azonban a cikkben láthatjuk. Az igazolását annak, hogy a harag tényleg rossz tanácsadó. Elvakít, torzít, másnak mutatja a jelenséget, mint ami. S ez bizony egy tényfeltáró újságíró esetében szakmai hibákhoz, egy publicista esetében hamis állításokhoz, az emberi méltóságot sértő rágalmak, gyanúsítások megfogalmazásához, indulatok gerjesztéséhez, az értelmes párbeszéd lehetetlenné tételéhez vezet.
Vásárhelyi Mária sokakra és nagyon haragszik. Gondoljuk, ezért van, hogy olyan sokat és oly nagyokat téved. És mert oly sokakra és mert oly nagyon haragszik, a korrekciók nem is neki szólnak. Amíg ennyire haragszik, a valós tények neki semmit nem mondhatnak, véleménye aligha változtatható meg. Az olvasóknak azonban joguk van a hiteles tájékoztatáshoz, joguk van tudni, hogy a közpénzeket milyen célokra és hogyan használja fel az intézmény.
Vásárhelyi Mária írása hamis, így megtévesztő állításokon alapul. Rágalmait és rosszindulatú megjegyzéseit mély indulatok vezérelik, ezt értjük. Az elénk dobott kesztyűt nem vesszük fel, de a tényállításnak tűnő megjegyzésekre reagálunk: egyenként mutatunk rá, a szerző hol tévedett, nagyot.
1. Vásárhelyi Mária szerint "a Terror Háza nem tekinthető hagyományos múzeumnak, mivel nincs saját gyűjteménye", ezért túlzó - először is - a neki szánt költségvetési támogatás. E felfogás szerint a múzeum egyenlő a falakon lógó festményekkel, a vitrinek mögé zárt műtárgyakkal, a kordonnal körbekerített tárgyi emlékekkel. Kíváncsiak volnánk, a szerző vajon - ebben az értelemben - "hagyományosnak" véli-e például a hasonlóan interaktív, multimédiás bonni "Haus der Geschichte", a lipcsei "Zeitgeschichtliches Forum" múzeumokat, vagy a washingtoni "Holocaust Memorial Museum"-ot. De beszéljenek a számok. A Terror Háza Múzeum gyűjtőkörét az 1944-től az 1960-as évekig tartó időszak diktatórikus rendszerének emlékanyaga teszi ki. A múzeum gyűjteménye állandóan bővül, lévén az intézmény célja a korszak mind részletesebb feltárása, újabb dokumentumok gyűjtése, nem beszélve arról, hogy folyamatosan érkeznek újabb tárgyi adományok, egyéb felajánlások szervezetektől és magánszemélyektől. A Terror Háza Múzeum gyűjteménye jelenleg az alábbiakat tartalmazza: 1136 gyűjtött, illetve vásárolt tárgyi emlék, 3560 gyűjtött és vásárolt fotó, 420 kölcsönzött tárgy, 577 filmanyag, valamint 30 CD-nyi hanganyag.
2. Az SZDSZ-es Pető Iván által benyújtott, s a parlament által 2002. december 20-án megszavazott módosító indítvány a múzeum költségvetését 150 millió forinttal kurtította meg. Ez a csökkentés ellehetetlenítené az intézmény működését. Vásárhelyi Mária azonban egyetért a döntéssel, s egyetértését a múzeum eltúlzott, "nagyvonalú" költségvetési elképzeléseinek listázásával indokolja. A szerző az intézmény pazarló gazdálkodására a szocialista kulturális bizottsági tag Szabó Zoltán 2002. december 23-án kiadott sajtóközleményében találta meg leleplező bizonyítékait.
Rossz helyen, rosszakat. Ha egy politikus követ el ilyen hibát, tán megbocsátható, hisz ő szükségképpen pártosan gondolkodik. Ha viszont egy tudós-újságíró, az nehezen. A tudóst ugyebár nem a harag és az elfogultság vezérli, hanem a kíváncsiság. Az újságírónak pedig - írástudói felelősségérzete tudatában - szakmája etikai kódexe szerint minden kapott információt nem egy, hanem több forrásból kell ellenőriznie. A képviselő - és nyomán Vásárhelyi Mária - által idézett számok az alig egy hónapos intézmény első, 2002 márciusi költségvetés-tervezetéből származtak, ami sosem vált ténynyé. Azóta egyikük sem érdeklődött a múzeum valós költségvetési számai iránt. Mi most bemutatjuk ezeket.
A Terror Háza Múzeum 2002. február 24-én nyitotta meg kapuit. Az intézmény működésére 2002-ben központi költségvetési támogatást nem kapott; a múzeum működését saját bevételeiből (130 millió forint), diszkont kincstárjegyeinek kamataiból (20 millió forint), valamint az őt működtető Közalapítványnak juttatott támogatásból való átcsoportosítással (150 millió forint) biztosította. Az intézmény 2002-ben 300 millió forintból gazdálkodott. 2003 az első év, amikor - a kulturális tárcával kötött érvényben lévő szerződés értelmében - a központi költségvetés 330 millió forinttal támogatná működését.
Vásárhelyi Mária felháborodottan írja, hogy a Terror Háza Múzeum alkalmazottainak bére csaknem kétszerese az ország többi múzeumában dolgozók bérének, "a teremőrök és a jegyeladók magasabb havi javadalmazásban részesülnek, mint egy középkorú tanár". Vásárhelyi Mária megint téves adatokból vonta le következtetését. A Terror Háza Múzeum 2002-ben ugyanis nem 42, hanem 35 alkalmazottat foglalkoztatott. A 35 alkalmazott bérköltsége nem bruttó 109, hanem bruttó 75 millió Ft (bruttó 2,14 millió forint/fő/év, azaz bruttó 178 571 forint/fő/hó, jutalommal és célprémiummal együtt). A Terror Háza Múzeum alkalmazottai valóban kevesen vannak - az idei költségvetés lehetőséget nyújthat új munkatársak felvételére is -, ám a minimális létszám maximális munkával jár együtt: itt senki nem csupán napi 8 órát dolgozik. A magas színvonalú szakmai munkát - az alkalmazottak több mint 70 százaléka felsőfokú végzettséggel és idegennyelv-tudással rendelkezik - pedig díjazzuk. A főigazgató ez idáig egy forintnyi fizetést nem vett fel a múzeum vezetéséért, saját autójával jár.
Vásárhelyi Mária továbbá sokall különböző költségvetési tételeket is. A tudós-újságírót, lám, megint nem érdekelték a pontos adatok. A múzeum - általa hivatkozott - tízmilliós kiküldetési költségei valójában egymillió forintra rúgtak; a reprezentációs költségek 17 millió helyett 5,5 millió forintot tettek ki (ebből közel kétmillióba került a munkatársaknak juttatott BKV-bérlet, valamint helyközibérlet-térítés). Reklámra és propagandára sem 38 milliót költött a múzeum, hanem 26 milliót - ennyibe kerültek ugyanis a nyomdai munkák, plakátok, valamint az elvihető teremszövegek és a minden jegy mellé járó színes prospektusok. Vásárhelyi Mária szerint továbbá a múzeum 38 millió forintért olyan rendezvényeket, konferenciákat kívánt rendezni, "amelyek egyetlen "tudományos hozadéka" a liberálbolsevik baloldali hatalom diktatúrákra emlékeztető működésének bizonygatása szokott lenni". Nos, a Terror Háza Múzeum 2002-ben nem szervezett egyetlen rendezvényt sem - a XX. és XXI. Század Intézet tartott eseményeket a helyszínen -, így erre egy fillért sem költött. Továbbá, a múzeumban dolgozóknak nincsenek formaruhái, így azok nem kerülhettek tízmillióba.
"A baj ennél is sokkal nagyobb". Vásárhelyi Mária észrevette azt is, hogy a költségvetés - kérdés, most melyik: a 2002-es vagy 2003-as - összeállításakor és ismertetésekor a főigazgató asszony elhallgatta a múzeum saját bevételi forrásainak nagyságrendjét, s "ez pedig nyilvánvalóan és egyértelműen a közvélemény és a döntéshozók tudatos félrevezetése". Nem a főigazgató asszony vezeti a közvéleményt tudatosan félre. Mint fentebb leírtuk, a múzeum tavalyi 300 milliós gazdálkodásában jelentős tételként szerepeltek a múzeum saját bevételei is. Vásárhelyi Mária nem vette a fáradtságot arra sem, hogy megnézze 2003-as költségvetés-tervezetünket, amelyet december 28-án a honlapunkon mindenki számára hozzáférhetővé tettünk. Abból ugyanis kiderült volna számára, hogy az ígért - ám most 150 millióval jelentősen lefaragott - 330 millió forintos központi költségvetési támogatás milyen módon fedezné a múzeum 2003-as évi működését. Az intézmény tervezett bevételeivel együtt.
3. Vásárhelyi Mária kemény kritikával illette a Terror Háza Múzeumban lévő technikai felszereltséget, azt a "számítógépes rendszer[t, amely] egyetlen olyan funkciót sem képes ellátni, amely értelmet adna a beruházásnak". Sajnálatos módon a szerző mondataiból inkább az tűnik ki, hogy vagy összekever, vagy összemos két egészen különböző dolgot, a múzeum internetes oldalát, valamint a kiállítótérben alkalmazott számítógépes technikát. Akkor mi most segítünk. Ez utóbbit, a kiállítás termeiben elhelyezett - általunk termináloknak nevezett - eszközöket Vásárhelyi Mária, úgy tűnik, nem tudta rendeltetésüknek megfelelően használni. Ezek a terminálok ugyanis nem csak azt jelzik, merre haladhat tovább a látogató; a térképek részletesen bemutatják a múzeum épületét, az adott helyiséget és az ahhoz kapcsolódó olyan további információkat és dokumentumokat, amelyek az adott kiállítási teremben már nem fértek el (2140 fotó, 191 szöveges dokumentum, 32 filmanyag).
Vásárhelyi Mária a www.terrorhaza.hu honlapot érintő kritikáinak, elismerjük, van alapja. Az általunk is érzékelt hiányosságok kiküszöbölése végett 2003-ban meg is újul, korszerűbbé válik oldalunk. A "Könyvesbolt" menüpont decemberben egy hónapig átalakítás alatt állt, valóban, ám január elejétől már működik. A "Pályázatok" menüpont alatt akkor lehet pályázati felhívást elhelyezni, ha ehhez a szükséges pénzügyi keretek is biztosítottak. A "Mi történeteink" és az áldozatok és tettesek adatbázisa valóban feltöltetlen, a jövőben ez a helyzet is megváltozik. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy interaktivitásra kényszeríteni nem lehet egy honlap látogatóit, csak a lehetőségeket felajánlani nekik.
Vásárhelyi Mária a múzeum biztonságtechnikájára és őreire is haragszik, miért is ne. A "szigorú tekintetű cerberusok" vigyáznak és figyelnek - valóban -, nehogy a látogatók hazavigyenek valami kis mementót, egy-két kiállítási tárgyat. A "lenyűgözően jól működő" digitális ki-beléptető rendszert nem áruházi tolvajok fogására találták ki: a mágneses belépőkártyákkal ingyen bérelhető, többnyelvű audio-guide eszközeinket védjük. De értjük, a gyűjtemény, a berendezések védelme is tehát a bűnlajstrom része.
4. Vásárhelyi Mária megkérdőjelezi a múzeum technikai berendezései garanciális ellenőrzésének szükségességét és időtartamát, magát ugyan laikusnak nevezve. Tényleg az. A múzeumban - mint ahogy a szerző szavaiból is kiderül - rengeteg műszaki, multimédiás berendezés üzemel. Ahhoz, hogy ezek az eszközök - kalkulálva a napi átlagos 1000 látogató okozta amortizációval - továbbra is rendeltetésüknek megfelelően működni tudjanak, mint minden komolyabb műszaki berendezésnél (például a gépkocsiknál), itt is szükségszerű bizonyos időszakonként - jelen esetben évenként - karbantartási munkálatok végrehajtása. És ez a "szervizelés" bizony időt vesz igénybe, napokat, akár heteket is.
5. Vásárhelyi Mária végezetül nagyon súlyos és mélyen sértő kijelentést fogalmaz meg: kétségbe vonja a kutatók és persze a főigazgató asszony szakmai hitelességét, személyes tisztességét. Két bizonyítékot mutat fel.
Pető Iván SZDSZ-es képviselő édesapjának neve és képe szerepel az ávós főtisztek tablóján és a "Tettesek" falán. Vásárhelyi Mária, mint mondja, többször járt a múzeumban. Állítása szerint három hónappal ezelőtt "Pető László fényképe már akkor is a Tettesek falán volt, mégpedig - ha jól láttam - nem egy, hanem két példányban"; így "nem igaz tehát [...], hogy a fénykép mostanában pottyant a postaládába. Az bizony - szemtanúk szerint - régóta ott van a falon..."
Vásárhelyi Mária vagy szándékosan nem mond igazat, vagy az indulat tényleg elvakította. Pető László neve, valóban, két helyen is szerepelt a múzeumban, fényképe viszont december vége előtt soha. Ha valóban járt a múzeumban, Vásárhelyi Mária vajon kinek a fényképét ismerte fel?
Pető László - Vásárhelyi Mária állítja - nem ismerte fel saját magát a fényképen. Hogy melyiken, a szerző írásából nem derül ki. Vajon azon, amelyiket Vásárhelyi Mária látni vélt, pedig soha nem volt kint december előtt a múzeum falán? Vagy a két hete a múzeumban valóban látható képen? Pető Iván édesapja azért szerepel a "Tettesek" falán, mert 1945-től 1951-ig a Politikai Rendészeti Osztály, majd az ÁVÓ és ÁVH egyre magasabb fokozatú tisztjeként állt szolgálatban. Ezt követően a párt más munkaterületre helyezte.
Vásárhelyi Mária másik bizonyítéka a múzeum "szakmai felelőtlenség"-ére, a "Fidesz körüli politikai jobboldal történelmi hazugságainak instrumentalizálására, az ezzel kapcsolatos indulatok "karbantartására"" irányuló célokra és az "aktuálpolitikai megfontolások"-ra egy állampolgár esete, aki kint szerepelt a "Tettesek" falán, pedig - országos síbajnokként - behívás során került az államvédelmi szolgálathoz. Most hosszabban idézünk Vásárhelyi Mária írásából, egy-két kiemeléssel: "A kétségbeesett családtagok azóta leveleznek az igazgató asszonnyal, aki azonban mindeddig hajlíthatatlannak mutatkozott. Ám a többség hozzátartozói vagy nem tudnak arról, hogy felmenőjük véres kezű gyilkosok társaságában szerepel a kiállításon, vagy - ismervén az igazgató asszony és környezete stílusát és módszereit - úgy döntöttek, hogy akkor járnak legjobban, ha nem bolygatják a dolgot."
Ennek a történetnek legalább az egyik fele igaz. Az említett családtagok valóban megkeresték 2002-ben a múzeum egyik munkatársát, ezen kívül az adatvédelmi biztost is. A másik fele viszont nem igaz. Ugyanis "az igazgató asszony és környezete" a telefonbeszélgetés után azóta is a kért dokumentumokat várja; ha beérkeznek, azok ellenőrzése után, amennyiben indokolt, a képet eltávolítják a falról.
Folytathatnánk még a sort, de nem tesszük. Az intézményt érintő hamis tényállításokra korrekciót, a számokról tájékoztatást adtunk. Az indulat vezérelte rágalmakra, vélelmekre nem reagálunk, a provokációnak nem ülünk fel. Értelmetlen, sehova nem vezető vitában nem kívánunk partnerek lenni.
Bennünk ragad így a kérdés. Értjük, hogy Vásárhelyi Mária újságíró ki ellen haragszik. Csak egyet nem értünk: kiért? Tán csak nem egy olyan politikai rendszerért, amelyben csak egyetlen igazság, a hatalom éppeni birtokosának igazsága létezhetett? A XX. században megélhettünk ilyen rendszereket. Mi egyiket sem kívánjuk vissza, éppúgy, mint mindazok, akikre Vásárhelyi Mária oly nagyon haragszik.
