A polgári körök találkozójára hivatalos volt a térség országgyűlési képviselője, Boros Imre, de ő nem jelent meg az eseményen. Ezt a személyét ért támadásokkal indokolta, és szolidaritást kért a választóitól. A Blikk értesülése szerint az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős minisztere, akiről olyan dokumentumok láttak napvilágot, melyek szerint D-8-as kódnévvel szt tisztként segítette a Kádár-korszak titkosszolgálatát, azt kérte az egybegyűltektől, hogy imádkozzanak érte.
na mi van Boros Imre? Már csak az ima segíthet?:-)
No es azt a tobzodast se felejtsuk el neki, amit a Medgyessy ugy kapcsan mutatott be, akkor meg persze tiszteletre melto, magas erkolcsi szinten allo polgarkent.
Hitelesek lehetnek Boros titkosszolgálati múltjának dokumentumai
Index
2002. augusztus 21., szerda 8:43
Hitelesnek találták a Boros Imre egykori tárca nélküli miniszter szt tiszti múltjáról szóló iratokat a III. főcsoportfőnökség egykori tisztjei. A Népszabadságnak és a Magyar Hírlapnak nyilatkozó titkosszolgálati vezetők egyértelműen hitelesnek találták a dokumentumokon található aláírásokat, és magyarázatokat adtak Boros kifogásaira is.
Nem tartalmaz ellentmondást az, hogy Boros csak 1970-ben kezdett dolgozni, míg a kinevezési okmányon 1965. január 1-i dátum szerepel, mivel a vonatkozó utasítások alapján az egyetemi éveket, illetve az esetleges korábbi munkaviszonyt és a katonai szolgálatot beszámítva állapították meg a munkaviszony kezdetét az szt tiszteknél - nyilatkozta egy a korábbi minisztériumi ügykezelést felügyelő, már nyugdíjas BM-tisztviselő a Népszabadságnak.
Munkaköri szám
Boros másik kifogása szerint még munkakönyvének száma sincs "helyesen meghamisítva". "Az Mksz megjelölés nem a munkakönyv, hanem a munkaköri szám rövidítése" - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak egy volt titkosszolgálati tiszt. Mint mondta, a dokumentumon látható "Mksz: MA-12" jelentése szerint Boros az ennek megfelelő főoperatív tiszti besorolásba tartozott.
Ugyanez megfigyelhető Medgyessy Péter szt tiszti kinevezési okmányán is, a miniszterelnök a K-13 besorolást kapta. Minél alacsonyabb értékű a munkaköri szám, annál magasabb beosztást jelent, tette hozzá a volt titkosszolgálati vezető. A nyugdíjba vonulással kapcsolatban a lapoknak nyilatkozó szakértők elmondták, a március 31-i dátum nem a parancs keltét, hanem a hatálybalépésének időpontját jelöli.
Maga kérte nyugdíjazását
Boros egy év utáni nyugdíjazására két okból is sor kerülhetett: egyrészt a volt miniszternek 1990-ben éppen megvolt a 25 éves munkaviszonya, a belügyminisztériumnál ekkor már nyugdíjazhatják a munkatársakat. Másrészt 1990 januárjában felszámolták a III/III-as csoportfőnökséget és a III/II-es csoportfőnökségen is állomány-felülvizsgálatot tartottak. Amennyiben valaki kérte, távozhatott a titkosszolgálatoktól. Boros nyugdíjazási parancsa szerint a döntést Boros "kérelmére" hozták meg.
Hiteles aláírások
A dokumentumokon látható aláírásokat - Földesi Jenő államtitkárét, valamint az állambiztonsági főcsoportot irányító Harangozó Szilveszter aláírását - is hitelesnek találták a Népszabadságnak és a Magyar Hírlapnak nyilatkozó egykori belügyi tisztek. Tóth András, a titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkár a konkrét ügyről nem kívánt nyilatkozni, azonban a Népszabadságnak elmondta: a rendelkezésre álló titkos adatok nyilvánosságra hozatalával a közeljövőben egyértelműen kiderülhet, mi az igazság.
Boros Imre volt PHARE-miniszter hamisnak tartja az szt-tiszti múltjáról a Népszabadság múlt szombati számában napvilágot látott papírokat, de nem tesz feljelentést. A hétfői Magyar Nemzetnek nyilatkozva áldokumentumoknak nevezi azokat az iratokat, amelyek szerint D-8 számon, századosi rangban szigorúan titkos állományú főoperatív tisztnek nevezték ki 1989-ben, majd 1990-ben leszerelték. A polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár szerint az ügyben hamarosan kiderülhet az igazság.
Három napig hiába kereste Boros Imre volt PHARE-minisztert a Népszabadság, valamint az RTL Klub, a TV 2, a Magyar Távirati Iroda és több más hírközlő szerv munkatársa. A miniszter a Magyar Nemzet augusztus 19-i számának adott interjúban vitatta a dokumentumok valódiságát. Ezzel kapcsolatban egyébként több állítást hozott fel. Az egyik az, hogy a kinevezési okmány szerint 1965. január 1-je munkaviszonyának kezdete, holott csak öt évvel később kezdett dolgozni. Egy másik állítása szerint a munkakönyvének száma sincs „helyesen meghamisítva”, hiszen annak nem MA-12 a száma, hanem W 725757. Egy további állítása a Magyar Nemzet újságírójának ama kérdésére adott válaszában található, amely szerint a volt miniszter vitatja azt, hogy „beállt volna a sorba”. Erre ezt nyilatkozza: „Ha ez igaz lenne, akkor egy év után miért szereltek volna le? Felettébb érdekes, hogy a Népszabadság 7. oldalán található irat fejlécét és felső részét nem másolták be az újságba. Talán azért, mert a hamisító korábban hibákat követett el: a parancs kiállítási napja ugyanis 1990. március 31.” Boros kifejti, ez szombati nap volt, ami a hamisítást bizonyítja.
Munkatársunk megkérdezett egy korábbi minisztériumi ügykezelést felügyelő, ma már nyugdíjas BM-tisztviselőt, akinek szolgálatait iratazonosítási ügyekben az elmúlt években többször igénybe vették. Az illető a következőket mondotta: – Nem az én feladatom a másolatok alapján a valódiság kérdésében állást foglalni. Megjegyzéseim: az, hogy 1970-ben kezdett dolgozni, és munkaviszonyának kezdeteként 1965 van feltüntetve, nem tartalmaz ellentmondást. A vonatkozó utasítások alapján az egyetemi éveket, illetve az esetleges korábbi munkaviszonyt, katonai szolgálatot beleszámítva határozták meg e kategória esetében a munkaviszony kezdetét.
A munkakönyv hamisításának vádjával kapcsolatban a szakértő azt mondta: Boros úr téved, amikor a kinevezési okmány „Mksz: MA–12” jelölését munkakönyvi számként magyarázza, holott ez munkaköri számra vonatkozó kódmeghatározás.
– Ami a március 31-i leszerelést illeti, az erről szóló parancsokat, ha az időpont a naptári hónap végéhez volt közelebb, a hónap utolsó napjára datálták, és nem volt ritka az sem, hogy ugyanazon a napon léptették aláírással hatályba, tekintet nélkül arra, hogy ez szombat volt-e vagy sem. A kérdésre, amit Boros úr feltett, hogy miért szerelték le, a leszerelési parancs válaszol: saját kérelmére. Az idő tájt érezhető volt a rendszerváltozás előszele, és rajta kívül sokan kérték ezt – mondotta.
A Magyar Nemzetben megjelent interjúban ilyen kérdés-felelet is szerepel: – Kérdés: mivel tudja még alátámasztani, hogy az iratok nem valódiak? Válasz: például azzal, hogy a jóakaróm által nekem átadott iraton, ami az újságban csak részben látszik, a D–8 jelölés mellett a nevem is szerepel. Ez pedig elképzelhetetlen, hiszen akkor minek a titkos kód.
Lapunk nem közölt olyan iratot, amelyen Boros Imre neve és a D–8 jelölés együtt szerepel. Erről a szakértő egyébként ezt mondotta: – Boros úrnak ebben igaza van, megengedhetetlen dekonspiráció lett volna együtt emlegetni a fedőnevet és a valódi nevet. Nem ismerhetem az iratot, amelyet jóakarójától kapott. De a Népszabadságban csak részleteiben közölt leszerelési parancs, amelynek nyugdíjvonzata is lehet, a kialakult gyakorlatnak megfelelően csak a teljes nevet tünteti fel. Meg kívánom jegyezni, látva a lapban közölt fénymásolatokat: a kinevezési parancson gépelve Horváth István belügyminiszter neve szerepel, teljesen jogszerűen, ám az aláíró az erre feljogosított miniszterhelyettes. Szerepel láttamozóként csak vezetéknévvel HarangozóSzilveszter tábornok, az állambiztonsági főcsoport akkori irányítója: ez megfelelt az akkori gyakorlatnak. A kinevezési és leszerelési iraton a lapban közölt fénymásolatrészről lemaradt az ott feltüntetett ügyelőadó és gépíró, akik akkor tevékenykedő valós személyek voltak. A Mécs-bizottságnak egyébként feltételezésem szerint rendelkezésre áll a tisztázásra az úgynevezett parancskönyv.
Tóth András politikai államtitkár, a polgári titkosszolgálatok irányítója kérdésünkre ezt mondta: – A konkrét vita ügyében nem tudok állást foglalni. A Mécs-bizottság elnöke javaslatot tett arra, hogy a rendelkezésre álló adatokat titkosságuk feloldása után az érintettek vonatkozásában hozzák nyilvánosságra. Ebben az esetben titokgazdaként azt mondhatom, hogy ennek megfelelően a közeljövőben egyértelműen kiderülhet, mi az igazság a szóban forgó iratok ügyében.
ez, marmint az MN szerkesztogardajanak minosege, ha nem is ilyen eles megfogalmazasban, nem volt igazan titok. az MN-nek fiatal es lelkes ujsagirogardaja van. -- es jok? -- azt nem mondtam, csak azt, hogy fiatalok es lelkesek... ez van. majd belejonnek. talan.
"Ezzel szemben a parlamentben az érintett az ország színe előtt bevallotta, hogy 1978-tól 1982-ig szt-tiszt volt, ami azt jelenti, hogy neki egy egész hálózat jelentett - mutatott rá Boros Imre."
Boros Imre Medgyessyről a Magyar Nemzetben.Ha ez igaz, és Medgyessy szt-főhadnagy volt, akkor a r.százados Borosnak mekkora hálózat jelentett?
Senki sem vitatkozott.
Saját körben is ritka az őszinteség.
Ilyen fokú őszinteség viszont úgy megdöbbentette a jelenlévőket, hogy a következő - két hét múlva esedékes - reggelin is ez volt a téma.
