Ha meszes a talajod, akkor semmiképp ne rakd vissza a gödörbe. Keress erdei talajt tölteléknek. Öntözővíz nem lehet klóros. Esővízzel öntözd. Néha mehet 10 liter vízhez egy csapott kanál vasgálic.
Oázisban van 20 literes savanyú tőzeg. Ahhoz 1/3 homok, és 1-2-3 lapát érett marhatrágya. 2 lapát a gödör aljába, pár centi sima földdel betakarva, megtaposva. 1 lapát trágyát keverd össze a savanyú tőzeggel, és homokkal. Ezt rakd bele a gödörbe. Ha konténeres a fa, akkor ez legyen a konténer körül. Ha szabad gyökeres, akkor keverd az eredeti földdel annyira, hogy alaposan, levegő mentesen körbe tudja venni a gyökereket. Fontos, hogy nem bírja a pangó vizet. Porózus, vizet átengedő talajt szereti, ugyanakkor igényli a gyakori, rendszeres öntözést. Nem sok, de gyakori vizet kér. Tányérazd ki a körületét, és takard valami mi mulccsal, vagy fenyő gyalosziárccsal.
Az x csak azt jelenti, hogy az esetleg utána írt fajtával hibrid.
Sajnos többször is találkoztam olyan kertészettel, ahol az eladóknak fogalmuk sem volt róla, hogy azon kívül, hogy szelídgesztenye, meg esetleg szativa mást nem tudtak róla.
Lassan itt az érés ideje, ez jó lenne találkozóra. Nálam sajnos még nincs mit megnézni, max az öntözőrendszert.:)
Nem tudom milyen mércét szeretnél, de az biztos, hogy idehaza kevesen foglalkoznak behatóbban gesztenyével. Magam sem tartozom a tudományos szinthez.:) Esetleg beszervezhetnénk pár lelkes hozzáértőt, bár nem tudom mivel lehetne őket rávenni, hogy ránk szánják az idejüket.
Akit én ismerek az Láng Attila lenne Érsekvadkertről akiről tudom, hogy ért is hozzá, meg a neten van pár lelkes gesztenyés. (völgyerdő.hu Nagybakónakon, Sarkpont zrt Egyed Károly Kaposvár, stb) Ha velük össze lehetne hozni egy szakmai találkozót, akkor az nagy dolog lenne.
Mikorhiza gomba is tud segíteni a tápanyagfelvételben. Bár azt nem tudom, milyen elemeket tud átadni a gyökérzetnek, meg hogy a mikorhiza gomba milyen közegben marad meg. Elvileg szereti a kristájcukrot, vagy legalábbis jót tesz a talaj szerkezetének.
Jó kérdés Geszti. Table nálad jelentkeztek hiánytünetek már a talajkezelésed előtt is? Lehet egy idő után, mikor már elég erős a fák gyökere, kisebb koronával önállóan is elbírnak majd. Esetleg beáldozhatnál 1 fát ezt kipróbálni. Elég macerás lesz a nagy fákat mesterségesen fenntartani.
Nálam lenne egy beoltandó fa. Múlt nyáron porzóként adták, az őzek elbántak vele. Tavasszal kb 5 cm-re visszavágtam, most magára talált. A középső "törzse" kb. kisújnyi vastag. Ugye ez van visszavágva. Akkor az már nem jó átoltáshoz? Az oldal hajtások vékonykák.
Aggódom is a késleltetett oltási problémától. Érsekvadkerti Attila is oltott BdB fákat, de ha jól tudom leállt velük, mert több helyről is jelezték, hogy minden átmenet nélkül az oltványok elhalnak. Nekem az oltványaim két helyről származtak. Oázis kertészetből, meg a Borostyán faiskolából. A Borostyános mind kipusztult, az Oázisos 7 darabból még 2 él. Persze lehet a talajnak tudható be ez a rossz arány.
A nógrádi telkemen már épül az öntözőrendszer. Sajnos egyedül építem, így lassan halad...
Ha valamikor itt Zala környékén oltatok gesztenyét, azt szívesen megnézném. Jelen pillanatban 4 magoncom van, amit majd egyszer lehet, hogy oltani kell. A 4 db oltott dbd szép sorban mind kiszáradt.
A nálunk beszerezhető fajták vagy Castanea Satíva ,vagy Castanea Satíva x Castanea Crenata hibrid fajták úgy mint BdeB vagy Marigoule stb. Van valakinek Castanea Satíva x Castanea Mollisima hibrid fajtája ? Vagy Castanea Sativa x Castanea Dentata fajtája vagy magonca ? Nagyon sivár itthon a fajtaválaszték !
Akkor jo helyen laksz Zalában már semleges vagy savanyúak a talajok semmi vagy kevés mésszel. Minél nyugatabbra mégy annál savanyúbb. Pár hete innét az alföldről Zalában ,mentünk Nova környékére Vargányát gyűjteni ami i sikerült is . A lényeg,hogy micsoda kontrasztot tapasztaltam az ország középső és nyugati része között ! Az alföldről indulva kb. közép Somogyig rengeteg klorozisos sárgulo akác és más fafajokat láttam az út mellet ami egyértelműen vashiányra utal a magas mésztartalom miatt , de Zalában egyetlen egy sárgulo fát nem láttam ! Nem véletlenül alakult ki a szelídgesztenye természetes élőhelye az ország nyugati részein.
Amit leírtál az Áfonyával kapcsolatban az valoban egy előremutato megoldás lehet olyan növények esetében ahol PH 7 alatti tartományban tudják a megfelelő tápanyagokat felvenni . És valoban lehet lúgos kémhatású közegben is termeszteni áfonyát és mondjuk Rododendront ! A kísérleted mindenesetre nagyon ígéretes ! Melyik vidéken tájegységen élsz?
Én, ha sikerülnek a tölgy oltások akkor nem fogom savanyítani a talajt azokon a helyeken,hiszen a tölgy inkább lúgos kémhatású területeken díszlik ahol jelentős a talaj mésztartalma . Pont ez a probléma a szelídgesztenye esetében ahol a gyökérzet nem tudja felvenni a vasat mész jelenlétében.
Amivel én probálkozok ,hogy közömbösítsem a meszet a gyökérzet közelében azért hogy a vas és más tápanyagok a gesztenye számára felvehetők legyenek . Ugyanúgy lehet PH 8 as közegben is gesztenyét nevelni ha nincs a közegben mész !
Látszik a leveleken hiánytünet, hogy savanyítasz, és ennyi féle anyagot juttatsz a fák alá?
Én inkább az önfenntartó folyamatok híve vagyok. A mesterséges savanyítás egyrészt nagyon lassú, másrészt nagyon nehezen ellenőrizhető, és túlzásba vihető.
Áfonyánál végzek most egy kísérletet. Savanyítás helyett inkább a megfelelő segédanyagot juttatom a gyökerekhez, amik segítségével a semleges talajból is fel tudják venni a növények a megfelelő tápanyagot. Ehhez egy másik növényt használok, aminek a gyökerei termelik ezt az anyagot. 1-2 tanulmányban pozitív eredménnyel termeltek áfonyát 8-as pH-jú talajokon is ezzel a megoldással. A kísérlet folyik cserépbe ültetett növényekkel, és szabadföldön is. A szabadföldbe ültetett áfonyák egyenesen agyagba lettek ültetve. Ha ott megélnek a másik növény segítségével, akkor utána mindenhol meg fognak élni.
Mivel felénk több olyan gesztenyefa él és virágzik, ami tuti nem kap semmilyen plusz gondoskodást az őt körülvevő flórán kívül, így nem tartom kizártnak, hogy van erre a természetnek egy "b" verziója.
Benne vagyok majd egy találkozoba , ha valakinek van szabadföldön átoltando gesztenyéje ami nem terem és szeretne porzo fajtát beleoltani akkor szívesen segítek !
Homokon vagyok ,meszes a talajom de eddig az ültetéstől elkezdve a tápanyagutánpotláson át az öntözésig mindig igyekeztem a talajt savanyítani . Eddig még minden szép de majd meglátjuk,hogy az elkövetkező években marad -e ez az állapot ! Mindenesetre folytatom a jövőben is a talaj rendszeres savanyítását , bőséges kálium ,magnézium és mikroelem utánpotlást .A neten találtam hasznos külföldi forrásokat a gesztenye oltásárol .Az biztos ,hogy minden lépés nagyon fontos ,hogy sikeres legyen mondjuk egy szabadföldi átoltás. Fontos az oltovessző szedése annak tárolása ,maga az oltás időzítése annak a gyorsasága ,kezelése stb. Sokkal macerásabb mint mondjuk egy alma átoltása. Tölgyre is lehet oltani mert a tölgy és a gesztenye is ugyanabba a családba a bükkfafélék Fagaceae tartozik , de nem mindegyik tölgyfa fajjal kompatibilis . Ugyan úgy a gesztenyefajtákat se lehet bármelyik gesztenyealanyba oltani. Én egy bevásárlo parkoloba levő dísztölgyről gyűjtöttem a magokat és annak a magoncába oltottam ,amit én se tudok,hogy milyen tölgy de sikerült.
A kompatibilitással kapcsolatban a külföldi irodalomban említik a delayed graft failure problémát amikor a látszolag sikeres és jol fejlődő oltvány a 3 -4 vagy az ötödik évben hal el a kompatibilitás hiánya végett.
Nem tudom mennyire védett. Több helyen néztem telket. Az egyiken a fák törzse zuzmós volt. Gondolom az lehet fagyzugos. Amit választottam, ott a szilvafák szépen néznek ki, bár a szomszéd elmondása szerint a tavaszi fagyok miatt a termése nem megbízható.
Nálad is meszes a talaj, vagy csak kíváncsiságból? Mert a fáid egyébként nagyon szépek.
Az oltáshoz nem tudok hozzászólni, csak most tavasszal próbáltam almafán azt a fúrógépes módszert, de nem vált be. 3 helyen is csak elszáradt. Pedig talán az almafa a legjobb a kezdőknek.:) Neten sokféle meghökkentő módszert lehet találni.
Az oltásforradásról meg az jut eszembe, hogy láttam képeket olyan gesztenyefákról, ahol szemmel láthatóan egy határozott vonal választotta el a teljesen különböző kérgeket. Mindenesetre érdekel mennyire kompatibilis a gesztenye a tölggyel. Több fajta gesztenyével nézed?
Sokáig ült az oltocsap a tölgyön mire megindult , itt az oltásforradás körüli kompatibilitás lesz majd egy kérdés a jövőben! Mindenesetre jövőre is probálkozom tölgyre oltással ,hogy kompenzálja a meszes talajt .
