Ja, el is felejtettem reagálni a Harakirire. Katschberg-Aineck-en van egy Direttissima nevű 100%-os (45fokos) pálya. Amikor először rámentem leültem a tetején és körbenéztem, hogy ki lát ha visszagyaloglok :-) Azért ennyire nem vagyok papír, úgyhogy vettem egy nagy levegőt és elindultam. Amikor az ember már rajta van, akkor nem olyan gáz, csak figyelni kell nehogy megcsússzon az ember. Az ilyen meredek pályákon aztán tényleg lehet gyakorolni a pályára fekvést, mert máshogy nem is igen érzi magát biztonságban az ember. Az a pálya mondjuk nem csak 2 kanyarig 45 fokos, hanem egész sokáig, utána kis szünet és újra. Amikor ott voltam egy-egy hetet mindig felmentem rá párszor. Nem mondom, hogy állandóan azon mennék, de jó érzés, hogy az ember olyan pályán élen jön le, amin mások lejönni sem mernek. Ezután a másik oldali "sima fekete" már gyerekjáték volt. Amúgy ez a másik fekete (Tschanek) az egyik kedvenc pályám, pont olyan a meredeksége hogy jól lehet rajta kanyarogni. Anno még Pallus ott távoktatott engem walky-talky-n. A régi szép idők ...
Elkészült a nadrágom és a kabátomon a cipzár csere. Szépen dolgoznak. A nadrágom hátsó részénél valami annyira elkoptatta az anyagot, hogy gyakorlatilag elfogyott az így már csak a rugalmas membrán látszott ki. Erre varrattam egy erősebb anyagot, hogy jobban bírja a kopást.
Tegnap egész estig esett az eső, amit csak tetézett, hogy közben melegfront is van. Így aztán a szombat éjjel leesett friss hó szinte eltűnt, ma reggelre a tegnapi esőtől elázott és jegesre fagyott hó várt ránk, súlyosbítva a helyzetet a Nightrace, ami miatt a fél város le volt zárva.
Már reggel fél10 körül is +7 fok volt a GoldenJet-nél, ez napközben felment 10-12-re fent a parkban is, az éppen aktuális felhőviszonyok függvényében.
Napközben a pályák megolvadtak, kissé kásás, latyakos állapotba mentek át délután 3ra.
Egész a naplementéig meleg volt, bőven +5fok felett. És szerdára, csütörtökre sem mondanak lényeges javulást, majd talán pénteken lesz valami, de kérdés, hogy megjön-e és ha igen, akkor eső, vagy hó?
Végülis a freestylecamp-hez ez is jó, pályán szinte nem is csúszunk, csak a parkban, ott azért nem olyan vészes a helyzet.
Megjöttünk Les 2 Alpes-ról. Az odaút kissé kalandosra sikerült, az egyik autó Verona előtt megadta magát. Én átültem ötödiknek a másik kocsiba a cuccaim egy részével, (az alpin boardot felkötöztem a síbox mellé egy gurtnival amit egy lengyel kamionostól kaptam) a többiek egy assistance csereautóval éjfélre eljutottak Torinoig, onnan hozta el másnap reggel a sógorom őket a hegyről visszagurulva.
Az első napot bukták... :(
A szállás a szokásos volt, viszont a felvonó a bejárattól kb. 50 méterre volt. Általában ott is voltunk nyitáskor. (9:00)
Nem panaszkodhatunk az időjárásra, a 6 napból egy kivételével sütött a nap. Mondjuk az egyik napon csak 2500 m felett, de ezen a pályarendszeren ez nem gond.
A hó sem volt rossz, 2000 m felett végig fagyott így nem volt jegesedés csak a faluba vezető utolsó szakaszon (1800 m) de ezt egy "levonózással" el lehetett kerülni.
A freeride boardot végül nem is csomagoltam ki, végig az alpint használtam. Vannak megfelelően széles és néptelen pályák ahol jókat lehetett csúszni. Sajnos az éjszakai ratrakolásból váltogatva kihagytak egy-két pályát, de ez az összes negatívum.
Ez volt az egyik legjobb franciaországi csúszásunk az utóbbi években. Kivéve az utazást... Végül a magyar csoporttal buszoztunk haza, szerencsére volt 4 hely.
Az utolsó előtti este találtam egy elfeledett "Tripmeter" nevű programot a telefonomon, azzal rögzítettem a zárónapot:
A léceknek nem tudom mennyi éle maradhatott a nap végére :-) Egyébként tényleg nagyon jó jég volt szombaton.
A hírek ugyan nem szóltak róla de szombaton pont ott a nádas környékén szakadt be az ismerősöm nyakig. A fia kivételével a kb a kutya sem ment oda, hogy segítsen.
Mi 2 hét múlva utazunk arra a síterületre. Ramsau-ban leszünk, ahol a ház mellett van egy kisebb piros/fekete pálya (Rittisberg) viszont félóránként jár síbusz a nagyobb sípályák (Reiteralm, Planai) felé.
Ott voltunk péntektől vasárnapig. Hát, egy álom! (meglepődtem a szakadó eső híren, csak felhőt igértek mára).
A szállásról is ejtenék egy pár szót, Gröbming, Pinta Combilo, nagyon kedves háziak, finom kaják, és ami nekem még egy plusz volt, egy barátságos kutya :)
Péntek ragyogó napsütés, a cél Planai volt. Ha már ilyen idő, az óriás deszkával mentem. Parkolás parkolóházban, az elején teljesen mű érzésem volt, mintha plázában lennénk. A felvonó aljában elég nagy sor, majd feljutva a tetején is tömeg. Majdnem elsírtam magam, hogy fennt vagyok egy gyönyörű helyen, és nem lehet majd értelmesen csúszni.
Aztán néhány kanyar után eloszlott a tömeg, és hirtelen egy brutál széles, ideális lejtésű, asztallap sima pályán találtam magam. A síráshatárról hirtelen nyílt a mosoly, és az elő csúszás után csak áradoztam. Ez fantasztikus, senki nem esik a nyakamba, van hely carve-olni, sőt, a pályának jó ha egy ötödét foglalom el. Lehet figyelni technikára, élvezkedni, juhéé.
Kb. a többi pályával is hasonló élményeim voltak itt, egyszerűen nem tudtam betelni az élménnyel. Délután csak azért mentem le síért, mert már éreztem, hogy lankad a figyelmem, Már nem tudntam a frontos kanyarokat mindig korrektül behajlítani. Érdekes módon a sí nem ment olyan jól.
Szombat, felhős, ködös, havazás. Mondjuk az ilyen köd nem vészes, elég messze el lehetett látni. Reiteralm volt a menü. Kezdtem free-vel, merthogy köd. Na egyből rohantam le a szlalomért. Szlalommal megintcsak álom! Kicsit puhább volt a hó, de nagyon jókat lehetett menni. Van itt egy Black Rose nevű pálya is, rátévedtem szlalom deszkával. Akkor még nem láttam az adatokat, csak beraktam egy back-es ívet. Kis sodródás után sikerült megállni a pálya szélén, kicsit üldögéltem, gondolkodtam, hogy hol is rontottam el. Később felmentem sível is, azzal már jobban ment, de az első kanyar szabadesés érzés volt. Ekkor már megnéztem az adatokat is. 80%, azaz 41 fok! (összehasonlításként a hírhedt Harakiri pálya 78%). Az is igaz, hogy ennek csak 2 szűk kanyarig tart a meredeksége, utána már csak kb. 30 fokos lehet. Mentem még ingyenes (óriásra) tűzött pályán szlalommal, de inkább kerültem a kádakat, ill. fáradtan kifejezetten erőltetni kellett a meredekebb pályákon a jó technikát, hogy ne gyorsuljak túl. Késő délutánra csökkent a havazás, de bejött az erős szél.
Vasárnap, újra Planai, ragyogó napsütéssel. Óriással akartam felmenni, de megláttam a tömeget... A parkolóban alig volt hely. Szlalommal mentem föl szerencsére. Az előző napi havazás miatt buckásak voltak a pályák, nagy tömeggel vegyítve, de ez még mindig használható volt, bár főleg síre. Gondoltam is, hogy lemegyek a síért, de még lefelé iskolázgattam pár egyszerűbb pályán. Aztán az öcsém hívott, hogy az egyik srác megtekerte a térdét. Afene... Mire odaértem hozzájuk, a srác már skidoo-n ült, vitték le, mire leértünk, vitték kórházba (1,4 km-re a pályától van a kórház), aztán kicsit várakoztunk, papírok intézése biztosítóval, aztán vége is lett a napnak, indultunk haza. A lemenetelnél nagyon jó érzés volt szlalommal jeges meredek pályán full kontrollban carve-olni, ha odafigyelek, letudok annyira lassítani, hogy mindig élen halad a deszka, mindenféle sodródás nélkül, és a kéztámaszom is csak érintésszerű.
Nagyon jól működik a frontos kanyarnál az első kéz első bakancshoz az élhez nyúl technika, brutálisan stabilizál!
Tegnap megjártuk Selmecbányát. Egynapos családi síelést szerettünk volna és a távolságot, költségeket és tömeget is figyelembe véve döntöttünk Selmecbánya mellett.
A pálya nem rossz: Eplénytől jobb viszont meg sem közelíti pl. Stuhleck-et (persze árban sem). A felső részen kicsit meredekebb, alul kicsit lankásabb (talán kicsit túlzottan is), modern buborékos ülős felvonóval. Ha valakinek ez mond valamit kb. Myto-val mérhető össze. Mivel családdal (legalábbis az enyémmel :-) nem lehet korán elindulni és elég hosszú az utazási idő 11 körül értünk oda. Ekkor a pálya tetején már kb. 40cm magasságú buckák voltak, ezt a szakaszt túl kellett élni. Lenn már lehetett "rendesen" síelni/boardozni. Ha a fenti - meredekebb - rész is használható akkor egész korrekt lett volna, így volt egy kis hiányérzetem. A hó minősége az jó volt. Tömeg nem volt sem a pályán sem a felvonónál (annak ellenére, hogy a parkoló tele volt), a leghosszabb várakozás talán ha 5 perc volt, később 1-2 perc. Nagyon jók a jegyárak, családi egésznapos (2felnőtt+2gyerek) 60EUR.
Nagy hőstetteket nem vittünk végbe, kicsit "besíeltük" magunkat és teszteltük az ausztriai hetünk előtt, hogy a felszerelés rendben van-e. Jó volt újra havon lenni. Kicsit nehéz boldogulni, mert a kiírások csak szlovákul vannak és a személyzet nagy része is csak szlovákul beszél, de azért sikerült.
Mindezzel együtt vegyesek a benyomások, elsősorban a hosszú utazási idő miatt. Bár a maps.google 2.5 órás utazási időt mondott, oda és vissza is 3 órát utaztunk Budaörsről, ráadásul olyan kisebb utakon, ami sötétben és hóesésben elég erősen igénybe veszi a sofőrt. Az egész családomnak - velem együtt - az volt a véleménye, hogy az utazási idő (Budaörsről) nem áll arányban az ott töltött síelés idejével / minőségével. Az elsőn nyilván lehetne segíteni egy korai indulással (már ha a család hajlandó rá), de az utóbbin nem. Félreértés ne legyen: nem arról van szó, hogy nem jó a hely egy napra, hanem hogy túl sokat kell utazni. Ennyi utazási idővel az ember már Stuhleck-re is eljut, ráadásul végig autópályán. Persze azért ez sem ilyen egyszerű, mert bár időben nem több Stuhleck-re eljutni, de ott a mi kis síelésünk 2x annyiba került volna, ami nem kis különbség (30e vs. 60e) Persze ha valaki Esztergomban/Vácon lakik, annak nyilván máshogy alakulnak az arányok.
Mert ezen az ezeréves kötésen a sín nem a távolság állításra hívatott hanem a belépés/kilépéshez illetve kioldóerő állításhoz. Kisebb cipő esetén át kell fúrni a kötést. Ezen kötés születésekor a freeflex rendszer megalkotói talán még meg sem születtek :-)
Kérlek segítsetek! Bár nem snowboard, hanem egy régi síléc, de hátha ért valaki a kötéséhez.
Egyszerűen nem tudok rájönni, hogyan lehetne kisebbre venni a kötés távolságát, kisebb bakancshoz. Sin van rajta, de nem mozdul a kötés, nem találok semmi kapcsolót rajta...
"Ehhez kapcsolódik, hogy a nadrágom és a kabátom néhány napja kapott egy kis Sikaflex (pontosabban SikaTack Go4It) tuningot. Újabb pár évre meg van oldva a külső ruházat :)"
Én most vittem a nadrágomat egy varrodába, hogy a kényes részekre varrjanak cordura anyagból erősítést.
Na igen, ügyes, sőt, nagyon de nagyon jók. Ugyanakkor nem értem miért favorizálják ezt a hóbanhúzgálós baromságot. Látszik, hogy ahol lerakja a könyökét, és rányújt testtel, egy bizonyos pont után a csípője távolabb lesz a hótó mint a válla. Ettől a ponttól nem hatékony és ronda. Vicces, hogy amíg nem csinálják a hülyeséget, ott meg kifejezetten szép és stabil.
Félreértés ne essék, szerintem sokkal jobban mennek, mint én valaha is, de pont ezért, ilyen tudással ne a hülyeséget reklámozzák, hanem a helyes technikát. Csípő, térd hóra, felsőtest minél inkább hóTÓL. Így is állandóan túl közel van a hó.
Plusz az évente ruhacsere sem túl nagy öröm.
Ehhez kapcsolódik, hogy a nadrágom és a kabátom néhány napja kapott egy kis Sikaflex (pontosabban SikaTack Go4It) tuningot. Újabb pár évre meg van oldva a külső ruházat :)
Ma megnéztük kollegákkal Donovaly-t. Összességében nagyon jó volt, bár az egyik kollegám sikeresen eltörte a kulccsontját, neki nem volt olyan jó.
8 főből én képviseltem egyedül a boardos kisebbséget, és azt is csak délelőtt. Korábban többször megfogadtam, hogy Donovalyba alpint nem viszek, így az most otthonmaradt. Na ez volt az a kivételes alkalom, hogy hiányzott a szlalom lap!
Kifejezetten kevesen voltak, a Nova Hola oldalon voltunk, de a lapos oldal is szinte üres volt. Ha jól láttam, itt csak az 1-es pálya ment, de igazából elég is volt. Az időjárás érdekes, kicsit felhős, néha ködszerű, többször kontrasztnélküli a felsőbb részeken, és néha havazás.
A hó kifejezetten jó, kicsit jeges néhol, de talán a hidegnek is köszönhetően (-9, -7 körül) könnyen kezelhető tömörített hó fogadott. A pálya felső része sem volt igazán buckás, de a meredek felvonó alatti rész alja azért jeges, ezért itt mondjuk a szlalom lap nem lett volna ideális. De ezután a rövid szűkületeket kivéve nagyon jó lett volna carvingra. Így a free lappal mentem egy ideig, de nagy meglepetésemre brutál gyorsan fáradtam, így 2 óra csúszás után kénytelen voltam síre váltani.
A délutáni síelés kicsit lécteszbe fulladt :) Igaz itt OFF, de érdekes volt, hogy a már tavaly is próbált Atomic SX9 kemény pályán mennyivel lágyabbnak tűnt, mint az SL9-esem. Jó volt ez is, de az SL9 jelentősen aggresszívabbnak hatott. Aztán kipróbáltam egy K2 Rictor 82 XTI lécet. Ezt a neten az egekbe magasztalják, az SL9-hez képest kicsit szélesebb freeride léc. Igaz az enyémmel nem tudtam direktben összevetni, de ez a léc nagyon bejött. A szélessége miatt picit nehezebb élre dönteni, de egyébként beton módon tart a jégen, és puha annyira, hogy be tudjam hajlítani az orrát. A második csúszásnál már széles vigyorral jöttem le. A harmadik tesztelt léc egy 182-es Fischer Progressor F19. Na ez nyomogatva is keménynek tűnt már az elején, nagyon sokat vártam tőle. Ráállva rá kellett döbbennem, hogy ez nekem bizony sok, valószínűleg túl kemény. Kicsit hasonló volt, mint a Hochkar-i síteszt kemény versenylécei, csak 15 centivel hosszabban. A merev orr hátradobja a súlypontomat, és nem tudom kihasználni a keménységet.
Az a baj, hogy egész családdal egy napra nagyon húzós Stuhleck. Viszont egész jól néz ki ez a Selmecbánya, a távolság is nagyon rendben van. Árban kb. ugyanannyira jönne, mint Eplény, kicsit hosszabb az utazás. Nem tudod hétvégén milyen állapotok szoktak lenni napközben? Nem várom el, hogy kihalt legyen a pálya (hiszen Stuhleck sem az), csak hogy ne legyen az az irdatlan tömeg, mint Eplényben.
Kedden voltunk Eplényben. Sikerült "jó korán" kelve 11 előtt odaérnünk. A pénztárnál kb. 10 percet kellett várakozni, a felvonónál egész nap max. 2-5 percet. A hetes felső részén ágyúztak és némi köd is volt, lejjebb viszont faltól-falig íveket lehetett húzni mert szinte üres volt a pálya. Az itt levő felvonó nem működött, valószínűleg ezért nem csúszkáltak erre a népek. Az egyesen már sokan voltak, ott nem nagyon lehetett "élvezkedni". 5 órát pörögtünk megállás nélkül, szezonnyitásnak kimondottan jó volt.
Mondjuk én azt sem értem, hogy miért kell a Bringarénát bezárni augusztus végén? A legjobb, legszebb őszi idők vesznek el és miután szinte kizárt, hogy Karácsonyig behavazódjon a hegy, volna idő bőséggel felkészülni szeptember végétől is.
