Egy másik topic-ban valaki úgy fogalmazott, hogy akik Jézus zsidóságát kétségbe vonják azok mind antiszemiták. Mondtam magamnak, akinek nem inge ne vegye magára. Ugyanakkor bele olvastam egy zsidó srác topic-jába a Politikában, azt hiszem az a címe, hogy Zsidó vagyok, és elgondolkoztam ezen a kérdésen, miben másak a zsidók és a keresztények. Vettem magamnak a bátorságot, hogy le is írjam, amire jutottam.
Gyakorlatilag az Ószövetségből nyert tapasztalataimat írom ide. Ez alapján szocializálódtak a zsidó nemzedékek, ez a kultúrájuk alapja. Válaszokat kaphatunk olyan kérdésekre, amelyeket esetleg rosszízű előítéletként ismételgetünk, pedig csak az Ószövetségből fakadó életszemlélet köszön vissza. Mintha egy buddhistát akarnánk a karma elméletének használata miatt megróni.
A teljesség igénye nélkül ide írok néhány jellegzetességet, amire lő a Könyv, amelyek voltak olyan szemet szúróak, hogy még én is észrevettem azokat:
- Egyes erkölcsi kérdésekben, szokásokban komoly, mondhatni véresen komoly elkötelezettség. Gondolok itt a tízparancsolat törvényeinek tiszteletére, a szombat, ünnepek megülésére, szokások betartására.
- A zsidók összetartásának fontossága, egymás segítésének kihangsúlyozása.
- Saját zsidó kultúra, vallás megőrzése, semmiféle keveredés más népekkel, mert ez az Úrtól való elforduláshoz vezethet.
- Igazából nem hirdet idegengyűlöletet az Ószövetség, bár én utaltam valami hasonlóra korábban. Egymással ellentétes gondolatokkal lehet találkozni. Találtam például egy sort, ahol kifejezetten idegen iránti szeretetre bátorítja a zsidókat Mózes. Sok helyen hangsúlyozza, ők is idegenek voltak Egyiptom földjén, bánjanak jól az idegenekkel. Ugyanakkor máshol az idegenek nem saját kutyájuk kölykeként kezeli, hanem "idegenként". Tehát tőlük lehet pl. kamatot kérni, adott esetben eltulajdonítani is lehet az idegen dolgait és úgy látom, hogy az idegenekkel való viszony lehetőleg főnök - beosztott viszony kell, hogy legyen. Az átok egyik fajtája az, hogy az idegen nőjön a fejedre.
- Az ellenséggel szemben viszont egyértelmű a könyörtelenség, a legvéresebb leszámolás.
- Gyakorlati érzék a keresztény "szépelgéssel" szemben. Törekvés a pénzre, hatalomra, erkölcsi, anyagi dicsőségre. Az Ószövetség számtalan példázata kimondottan azt mutatja be, hogy egy adott szituációban az éppen adott történet főhőse milyen ügyes, ravasz finesszel oldja meg a helyzetet a maga javára. Ennek hozadékaként lesz nagyfőnök az illető, anyagi haszonra tesz szert, feleséget kaparint meg, lesz hős a bibliabeli szereplő. Számtalan ilyen jellegű példázat van.
- Utolsónak hagytam, pedig az első helyre kellene tenni, az Úrnak az imádását. Kiderül a zsidók folyton otthagyták Istenüket, állandó gondja ez az Ószövetségnek.
A fentiekkel szemben áll a keresztények Újszövetségre alapuló szocializációja, amely számos pontban más, mint a zsidóké. Mi a különbség a fentiekhez képest?
- A keresztény internacionalizmus, a minden emberre kiterjedő egyforma mérce,
- még az ellenségeink szeretete is.
- Pont Jézus mutatta meg, hogy az erkölcsi törvényeket, a hagyományokat és a szokásokat is értékükön kell kezelni.
- Az Újszövetség viszont a fineszről semmit sem mond. Elmondja, milyen is legyen a szeretet, a felebaráti, szülői, stb szeretet, milyen is legyen a helyes erkölcs, a hit, a gondolkozás, hogyan bocsássunk meg embertársainknak, stb., de egy példa se nagyon jut az eszembe (nyilván lenni kell pedig) a csavaros észjárású, másikat átverő helyzetmegoldásra. Lehet, hogy a keresztény típusú, a mások helyébe magát beleérző, empátiával viseltető gondolkozás, a másokat kijátszó felállást nem is teszi lehetővé. Sőt úgy látom mi bizonyos ellenszenvvel viseltetünk a nem hősies, erkölcsileg bizonytalan alapokon nyugvó hozzáállásért. Szeretjük azt a megoldást, amikor Isten segítségére várva megoldhatatlan feladatok elé állítjuk hősünket és így győzünk.
- Az Úr, nálunk Jézus tisztelete. Itt közösek vagyunk.
Mi keresztények teljesen más szemüveggel olvassuk az Ószövetséget, mint zsidó kortársaink. Mi az Újszövetség alapján szeretjük értelmezni, ők pedig saját maga jelentése szerint. Persze elég nagy a Könyv, hogy teljesen más következtetéseket is vonjunk le belőle. Én a fentieket főleg Mózes könyvei, és a történelmi könyvek alapján tapasztaltam. Nem tartoznak ide a bölcsesség könyvek, a próféta könyvek csak részben.
Összegezve:
Mindezek alapján egy mondatban azt mondhatom, hogy nekem úgy tűnik, az Ószövetség az érvényesülésért, a maga hasznáért küzdő ember könyve, aki ragaszkodik testvéreihez, hagyományaihoz, erkölcseihez, Istenéhez. Emellett opcióként mindenkivel lehet irgalmas.
Az Újszövetség elméletben a virtuális, idealizált lelki világért élő ember könyve, akinek fő célja az emberek iránti irgalmasság, aki ragaszkodik elveihez, hagyományaihoz, erkölcseihez, Istenéhez. Emellett lehet opcióként az élet bármely területén sikeres ember.
Így utólag átolvasva úgy tűnik nekem, mintha feltaláltam volna a spanyolviaszt.
A testamentum, vagy szövetség elnevezés Tertulliánus egyházfira vezethető vissza kb a II. század vége felé írt kommentárjában való Ó és Új megjelőléseként alkalmazva....
Később a latin fordításnál, a Vulgata-nál már eleve így maradt fent..., mint Ószövetség és Újszövetség......azután minden fordításnál már e formula sterint hagyományozták....., ez ma ia igy van....
Hódolatom a szellemi nagyságnak, amely még az Ószövetségből is csak a jót olvassa ki...
Végül is ez a lényeg: mindegy, mi avan a könyvekben, az ember úgyis saját intenciói szerint értelmezi.
Egy buta kérdés: akkor miért hívják Újszövetségnek (tudom nem csak így hívják, de így is. Vagy ez is felekezetfüggő??)
Jézus nem hozott új szövetséget...., hanem örömhírt hirdetett!
Jézus Jeremiás próféta jövendőléseinek tett eleget, hogy tudniillik: A Törvényt az emberek szívébe írja..........és ezzel nem lesz aki egymást tanitsa az ismeretre!....
Hello Paleo,
A zsidóknak az ószövetségen kívül más törvénykönyveik is voltak (vannak), és azokat is tiszteletben tartották. De ha minden az ószövetség szerint volt, és Jézus mindent úgy csinált, ahoyg azt kell, akkor miért volt szükség új szövetségre (kicsit más téma, de némi különbséget feltételez Jézus és a zsidó hagyomány között).
Kérlek azért , hogy olvasd el az Ószövetséget...
és nézd meg Isten mit kiván....és, hogy milyen is Ő.....
De jogod van mást is istennek látni....ott ahol úgy érzed veled az többet törödik, mint a Mindenható egy Isten..., a mi Atyánk akiről Jézus tett tanúbizonyságot...
Kedves Paleokrites,
Én úgy látom, hogy a zsidó törvényekben nem teng túl a felebaráti szeretet és keresztényi megbocsátás igénye (és ez azóta sem változott...)
Vagy szerinted decibel idevágó példái nem helytállóak?
Ezek alapján bátorkodtam, hogy nem e törvényeknek megfelelően viselkedett.
Üdv
Az Evangéliumokból egyértelműen kimutatható Jézus zsidó származása.....
Jézus a zsidó törvényeknek megfelelően viselkedet és élt......
Jézus nem új szövetséget hirdetett hanem örömhirt, vagyis a már az Ószövetségben leírt próféciák értelmezését elevenítette fel és "írta" bele a szívekbe....
Jézust a Rómaiak feszítették keresztre és nem a zsídók!
A keresztények amikor hatalomra jutottak..., akkor már nyíltan is szembefordúltak a zsidósággal! A kánonig úgy kozmetikázták az irataikat, hogy az a látszatja legyen , mintha mindenről a zsidók tehetnének....! és hogy ők az igaz szellemi Izrael, nekik adatott minden jog..., hát tévednek!....
A zsidóknak joguk volt halálrakövezni bárkit vallási ügyekben...., ha azt arra méltónak találták....., tehát Jézust is megkövezhették volna minden helytartói engedély nélkül! De nem tették! Igy egy kicsit másképp fest a dolog....
Istvánt úgye minden teketória nélkül kevesebbért is halálra köveztek!.....és érdekes engedéyt se kértek a Római helytartótól!
Ma mi van???? Ha egy Kálvini-Lutheri alapokra
rakott egyház tanításait birálja valaki, az már eretneknek számít....nem beszélve a Római katolikusokról és valamikor mágilyára is küldték őket..., nem hangsúlyozva az olyan magamutogató újhullámos gyüliket ahol mindenkit
kirekesztenének az Isten országából akik nem az ő emberi elképzeléseik kritériuma szerint térnek meg..., persze hozzájuk, az Isten nevében és nem Istenhez....személyesen...., úgy a la nature.....
Keresztény törvényeskedés világát éljük ma is.....
Még az Unitárius egyház a legtoleránsabb keresztény felekezet!
Na mostanra végigolvastam az egész topicot, csak egy kérdésem van: Írja-e valahol a Biblia, hogy az igazi hívő tévedhetetlenné válik? Mert ha nem, akkor lehet, hogy a különböző véleményűek mind "igazhitűek". Ha azt állítom, hogy valaki hitetlen, mert más a véleménye, mint az enyém, akkor akár máglyákat is gyújthatnék... Erről ennyit.
Szerintem is az a valószínűbb, hogy Jézus nem volt zsidó, de egyértelmű bizonyítékom nincs. Attól, hogy egy képviselő nem szavazta meg a Korona-törvényt még magyar marad (sajnos, vannak ilyen magyarok is.) Azért mert Jézus nem a zsidó törvények szerint viselkedett, még lehetett zsidó. Mint új igehirdető ("reformer"), mindenképpen valamilyen mértékben el kellett térnie a hagyománytól. Ha pedig valaki másként viselkedik, az nem is igazi magyar, zsidó, stb. a kirekesztő magatartást gyakran tapasztalhattuk már. Mássága miatt akkor is letagadhatták a zsidók, ha az volt (egy zsidó így nem viselkedik, következésképpen nem lehet zsidó...)
Az Orwell-i látomás (a múlt átírása) nem is látomás, hanem valóság, már több, mint kétezer éve. Ha valaki ezt nem látja, arra is van szó: vakhit.
Azoknak, akik kizárólag az evangéliumok alapján következtetnek,
van egy rossz hírem: ha egy egyházi zsinat eretnek tannak nyilvánította pl. a reinkarnáció gondolatát, akkor biztosak lehetünk benne, hogy minden erre utaló nyomot el is próbáltak tüntetni a szentírásból (már ha szerepelt). Mindenesetre az, hogy most nem szerepel, sajnos nem bizonyít semmit. Az evangéliumok mostani szövege nem azonos az eredetivel.
A felvetett kérdés csupán egy évszázadokig cenzúrázott írás alapján biztosan nem eldönthető...
Mózes törvénye a következőt mondja a szombat ellen vétkezőről:
"Amikor a pusztában voltak Izrael fiai, rajtakaptak egy embert, aki fát szedegetett a nyugalom napján. Akik rajtakapták, amint fát szedegetett, odavitték Mózes, Áron és az egész közösség elé. Őrizetbe vették, amíg nem kaptak útmutatást, hogy mit kell tenniük. Az Úr ezt mondta Mózesnak: Halállal kell lakolnia annak az embernek! Kövezze meg őt az egész közösség a táboron kívül. Kivitte azért őt az egész közösség a táboron kívülre, ott agyon kövezték, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek."
Nem kell bemutatni Jézus véleményét a szombat betartásának büntetéséről. A Mózesi törvény és a Jézusi történet közötti ellentét magáért beszél.
Már mondtam, hogy engem nem túlzottan érdekel, hogy Jézusnak mi a státusza. Istennek van-e kikiáltva, vagy "csak" ember volt. Így igazából esetleges indulatain sem tudok megbotránkozni. Az általad felhozott példákat már én is idéztem máshol egy vitában, ahol azt próbáltam bizonygatni, hogy mi keresztények nem tehetjük meg a végtelenségig arcunk odakínálását a pofonnak, van egy határ, amikor lépnünk kell. Amikor jogosan lehetünk indulatosak.
Jézus valóban kimondja, hogy az Isten, mint igazságos Bíró majd ítélkezni fog felettünk. Aki irgalmas volt, az a mennybe, aki nem az a pokolba kerül. Ezzel kész. Nem fenyegetőzik egyfolytában a 4 evangéliumon keresztül, mint azt az ószövetségi Isten teszi a Tórában, ahol a fő bűn nem az emberekhez való irgalmatlanság, hanem az ószövetségi Úr iránti tiszteletlenség, hitetlenség. Gyakorlatilag az Ószövetség 50%-át ez a gondolat teszi ki.
Szerintem a Korán az Ószövetségből vette a példát, ahhoz a nagy adhéziós erőhöz, amely nála is az Allahhoz való hűség fontosságának hangsúlyozásának következménye.
Visszatérve az eredeti problémára, az ószövetségi Isten képére és a Jézusi kép ellentétére. Mit mond a Mózes4 15.32-35?
"Amikor a pusztában voltak Izrael fiai, rajtakaptak egy embert, aki fát szedegetett a nyugalom napján. Akik rajtakapták, amint fát szedegetett, odavitték Mózes, Áron és az egész közösség elé. Őrizetbe vették, amíg nem kaptak útmutatást, hogy mit kell tenniük. Az Úr ezt mondta Mózesnak: Halállal kell lakolnia annak az embernek! Kövezze meg őt az egész közösség a táboron kívül. Kivitte azért őt az egész közösség a táboron kívülre, ott agyon kövezték, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek."
Nyilvánvaló az ellentét az Úr szava és Jézus hozzáállása között, aki az ilyen vétségekért semmiképpen nem akar halál büntetést. Hasonló vétség miatt Őt magát is halálra keresik a zsidók, meg szeretnék kövezni. Én itt határozott ellentmondást látok az ószövetségi Isten szava között és Jézus szavai között. Két Istent látok itt is, akik mást mondanak. Gondolom, hogy Jézus saját Atyjának nem keresztezheti az útját, tehát az ószövetségi Isten nem Atyja Jézusnak.
Természetesen Jézus az akit választok.
Ha arra akartál volna utalni válaszodban, hogy az Evangéliumok, Jézus szavai milyen kis terjedelműek az Ószövetséghez képest, sőt a világtörténelemhez képest, szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy az Upanisadok, vagy a Tao te King sem valami hatalmas 1000 oldalas könyvek, mégis vallásukban azok a mérvadók.
Tudom (gondolom te is), és ezért írtam, nagy különbség van köztünk.
Hiszen én már a bemutatkozásban (adatok) azt írom magamról: "... szerintem a Biblia minden szava igaz, legfeljebb nem értjük."
Mindenestre én is békejobbot nyújtok neked, keressük azt, mi a jó, ne a vitát!
Lám kötekszel.....
Én nem vádoltalak meg semmivel...és Jób barátjának se mondtalak...., csak azt mondtam, hogy emlékeztetsz rá......
Istent te nem is tudod védeni,... se én!
Te hitelveket védesz...., én pedig a Bibliai elvekből merítek az Isten jobb megértéséhez...
A Biblia nem szószerinti Isten beszéde, hanem akik írták voltak Istentől ihletettek...., vagy tájékozottak voltak Istenről....
Lám, nem értünk egyet.
De túl erős engem Jób barátaihoz hasonlítani, hiszen azok az igaz Jóbot vádolták, halálos veszedelembe is kerültek emiatt, a beteg Jóbnak kellett életükért, gyógyulásukért imádkozni.
Én tán csak nem ...???
Egyébként én még életemben nem védtem Istent, nem kozmetikáztam a Bibliát, alighanem összekeversz valakivel.
Heródes Temploma majdnem kétszer nagyobb volt a Salamoninál!...., de ez nem lényeg...., lényeg viszont a tömeg itt....
Embert bántani úgy is lehet, hogy munkájában akdájozzuk.....és még sorolhatnám.....
Bárhogy is nézzük a dolgot..., Jézusban voltak
indulatok........a Templom megtisztitásánál!
Legyen a te hited szerint.. és..., hogy kinél van
téves következtetés....., azt dönse el az Igazságos Isten!........
A hamis ábrázolás inkább jellemzőbb azokra akik szépitik és kozmetikázzák a Bibliát és nem restek átértelmezni és átütemezni mindent, ami az ő /hagyományaikat / igazságaikat alátámassza!
Úgy gondolom, hogy inkább a józan , valós kritika
szóljon...., mint az igazságot hamisító védőbeszéd!
Jób barátaira emlékeztetsz......, mint itt sokan...
Mondom, embereket nem bántott! Nem is űzte őket!
Az ostor az állatnak kellett. Nem szabadjára engedte őket, hanem kihajtotta, rendben. Ha csak szabadjára engedte volna őket, akkor nem kellett volna ostor.
Lám, mennyire erős nálad a (szerintem) hamis ábrázolásból származó téves következtetés!
Egyébként a templom nem volt olyan nagy, mint gondolod.
Én megértem érverésed......
Vitázni nem akarok.........
Azt gondolom, hogy érzelmek és indulatok nélkül
nem lehet egy Templomot megtisztitani úgy hogy
felforgatom az árúsok és a pénzváltók asztalait és székeit, meg kiüzöm az embereket és szabadjára engedem az állatokat.......és jó nagy kavart csinálok a zarándok zsidók között...
Ilyenkor Jeruzsálem Templomában akár egy milióan is megfordulhattak..., de legyen csak százezer
látogató...., akiknek áldozati állat kellett...., nem egy kis piac lehetett ott!
Akár milyen szépen is van megírva ez a történet..., én nem rossz szándékkal emlitettem, hanem rávilágítva arra, hogy nem minden olyan, amilyennek kozmetikázzák, vagy vélni akarjuk!
Nem kell azt szépiteni még jobban aki éppen azért az emberi megnyílvánulásáért is tökéletes ahogy van......
Én általában kerülöm a veled való vitát, mert egészen másképp látunk sokmindent.
De most kikívánkozik belőlem:
Honnan a csudából veszed, hogy Jézus fel tudott dühödni?
Hiszen példád, a templom megtisztítása Jézus gondosságát mutatja, nem volt ott semmi düh:
Ján. 2.15 "És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté; És a galambárúsoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává."
Figyeld meg, kérlek, látta, mi van. Majd ostort készített. Majd kihajtotta az állatokat. A galambokat nem bántotta, hanem felszólította árusaikat, hordjál el ezeket. Az embereket sem bántotta, hanem a pénzt öntötte ki (nem akármilyen erő kell hozzá, mert ugye, a pénzesek tudtak vigyázni, nem is akárhogyan a pénzükre).
Te honnan szeded, hogy nagy dühében ostort készít, és ilyen gondosan dühöng?
Alighanem felültél Zefirellinek, meg stb., de figyeld meg, féltő szeretet hajtotta, nem düh.
Ján. 2.17 "Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem."
Hasonlóképpen semmit nem dühöngött a fügefán, nem is lehetett dühös, hiszen nem volt akkor fügeérés ideje, így eleve nem számíthatott a fa gyümölcsére: Márk. 11.13 "És meglátván messziről egy fügefát, a mely leveles vala, odaméne, ha talán találna valamit rajta: de odaérvén ahhoz, levélnél egyebet semmit sem talála; mert nem vala fügeérésnek ideje. Akkor felelvén Jézus, monda a fügefának: Soha örökké ne egyék rólad gyümölcsöt senki. És hallák az ő tanítványai."
Ám a fügefáról, annak gyümölcstelensége esetén már előbb példálózott: Luk. 13.7-9 És monda a vinczellérnek: Ímé három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok: vágd ki azt; miért foglalja a földet is hiába? Az pedig felelvén, monda néki: Uram, hagyj békét néki még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom: És ha gyümölcsöt terem, jó; ha pedig nem, azután vágd ki azt."
Ami nagyszerű példa arra, hogy három, vagy legfeljebb négy év alatt gyümölcsöt kell hoznunk, (erre teremtett mindent Isten.) És négy év múlva már a közbenjárás sem segít.
Kadves Paleo, kérlek, ne kötözködésnek vedd, de annyira mást szólt nekem példáidról a Biblia, hogy kellett írnom.
Én humanista felfogású ember vagyok aki Istenbe hisz a maga módján!
Én szeretem az igazságot és keresem is!
Én szeretem az embereket és nállam a egy barátság szent dolog...., ha nyílt és öszinte tud lenni!
Nem akarok akadékoskodni se a Bibliával kapcsolatban,,,, Próbálok tárgyilagos lenni, de nem vagyok mentes az emberi érzésektől se.....
Nem akarok senkit se megbántani.....és az öszinte gondolatokat mondom el ezeken a fórumokon is...., ami éppen foglalkoztat!
Lehet, hogy csak az eszem, a logika, a következtetés ami kijön belőlem és ez sokakban ellenállást, botránkozást vált ki..., de nem biztos, hogy mindent úgy is érzek...., de kimondom azt amit mások, ha felmerűl bennük ilyen gondolat, ki se merik mondani....., nehogy valaki kicikizze....
Ilyen vagyok......
Az Öszövetség az emberiség kialakulásának egy piciny részével foglalkozik és Izrael történelmével..., szokásaival, törvényeivel...sok sok fejezeten át......
Az Evangéliumok pedig Jézus életének egy egy kis szakaszát öleli át....., tanításainak főbb tételeivel...., amit az Öszövetség is hangsúlyozott már régtől fogva!
Az apostolok levelei pedig egy egy személynek, gyülekezetnek íródtak tanítű jelleggel!
Az Apcsel pedig egyes apostolok / Péter
apostol szerény történeteit mesélve el... / Főleg
Pál apostól munkáját kiemelve, elhomályosítva a többi tanítvány tetteit..., szólnak....
Ha figyelemmel kisérjük az újszövetségben Jézusról írtakat, akkor kiderül az is, hogy igen csak feltudott dühödni....a Temlom piaca láttán....és elátlozott egy nővényt is.../fügefát / , de ami még érdekesebb az az, hogy kijelenti: nem azért jöttem , hogy békességet tegyek........és ez még mind semmi ahhoz képest ami a megítéltatéskor fog az emberekre várni Jézus itéleének kimondásakkor , ahol lesz sírás és fogcsikorgatás.......és lesznek majd akik a nevére hivatkoznak, hogy URAM, URAM!........., de nem lesz kegyelem!
Ne ringassuk magunkat tévhitben.......
A gyakorlatban a nyilvánvaló ellentétek miatt rengeteg, az idő folyamán hozzáadott magyarázattal finomítjuk az Ószövetséget, mint pl. a Te "kő" példázatod, vagy mások. Ezzel használhatóvá, fogyaszthatóvá tesszük azt. Ilyen pl. a szemet szemért, fogat fogért elv magyarázata, amely szerint ez akkoriban egy előrelépés volt, mivel maximálta a viszont reakció mértékét.
Mint békés templomba járó ember el is tudom fogadni ezt a szokást, hiszen az ószövetségi hibákat, a torz nacionalista légkört lelkészeink számtalan módon tudják átalakítani, számunkra új értelmezéssel fogyaszthatóvá tenni. Hogy mit jelent ez a fogyaszthatóság? Nyílván a Jézusi elveknek megfelelővé kell a lelkészeknek átalakítani a problémás szöveget.
Azt mondjuk mi reformátusok, hogy csak a Bibliát használjuk, de a hagyományok nem esnek annyira komolyan latba a hitünkben. Látszik abból, amit eddig elmondtam, hogy ezt nem így érzem. A Biblia értelmezésében nagyon is sokat jelent a hagyomány.
Akkor, amikor az ember előveszi a Bibliát és lapozgatja mondjuk az Ószövetséget, és azt mondja magában - na ide is van téve egy szépségtapasz, na ezt ezzel tesszük fogyaszthatóvá, na ez a rész ez és emiatt nem nyilvánvaló disznóság, és így tovább - , akkor még csak hümmög magában. De amikor olvasgatja az Újszövetséget és az Evangéliumokban leírtak lerúgják az Ószövetségről azt a sok gipszet, amivel azt megtámogatták, hát bizony kritikus kedve támad az ember gyerekének. Kritizálja a papjait, akik ellent mondanak Jézusnak és az Ószövetség 4000 éves törvényeit zsolozmázzák azután, hogy 2000 éve Jézus már helyére tette azokat.
Egyrészt tehát helyeslem, hogy kozmetikázzuk az Ószövetséget a használhatóság érdekében, másrészt
ki nem állhatom azt a mozgalmat, amikor a Nabukodonozor könyvtárában összeállított Ószövetség mindenhatóságát emlegetik egyesek és kisszerű prédikátorrá próbálják ezen keresztül lefokozni Jézust.
Mondod, hogy van jogom választani. Mivel van jogom választani én Jézust választom és szerintem ezt teszi az itt megforduló emberek 99 %-a akarva akaratlan is. Belénk magyarokba a Jézusi törvények ivódtak be, bárhogy is vitatkozgatunk ilyen - amolyan ügyekről itt a Fórumon. Én itt nagyon kevés kivételtől eltekintve csak jóérzésű, de igen vitás kedvű embereket ismertem meg, Testvéreket a Jézusban. És ez nem vallásfüggő, mert ide sorolom a buddhistákat, mohamedánokat, zsidókat, ateistákat is. A jóérzésű embereket.
Törvények pedig kellettek akkor is és ma is kellenek!
Mi lenne akkor a visszatartó erő?
Néha vagy a gyerek hal meg, vagy a szülő a gonoszságaik miatt, vagy gonoszkodjanak a kedvükre..., hogy ez legyen az igazi szabadság és a szeretet?
A Bibliában kijelentett megkövezés sokszor csak annyi volt, hogy kiközösítették Izrael népei közül! El kellene olvasnod, hogy mi a KŐ szimbolikája és, hogy mikor is köveztek ténylegessen agyon valakit? s ha azt valaki megérdemelte akkor mi a baj? Eljét kellet venni a még nagyobb bajnak! Bárcsak ma is lennének rendes törvények!
A házasság se olyan volt a Bibliai korban mint ahogy ma elképzeli az ember....
Egy jómódú embernek akár tiz felesége is lehetett és ágyasai is......és ez nem volt bűn!
Sok mindent én se értek azért, de ez nem azt jelenti, hogy nem gondolkodok......., de nem is vádolom Istent és törvényeit se......, főleg ha ma mindenki máskép értelmezi és csinálja......
A te hatalmadban van tenni, vagy nem tenni és ez itten a kérdés a számodra is..., nem?
Amikor az Egyiptomi fáraó parancsára lehentelték a zsidó nép újszülött fiait az enyhénszólva se
volt semmi..., igaz? Több mint 400 évig voltak elnyomva a zsidók Egyimtomban...., persze ha a zsidókról van szó akkor az egésszen más nézőpontból lehet látni...., vagy nem?
Jézus istensége ugye az más mint a zord , kegyetlen ÓIsten.......
Pedig a NagyKereszt árnyékában 6 milió zsidót végeztek ki csak azért mert nem keresztények voltak.../hivatkoztak is valami jövendölésekre is.../ .....és még nem beszéltem a több mint 1500
évig tartó zsidóüldözésről.....
Pedig Jézus is zsidó volt!
A Bibliát emberek írták..., hogy melyik gondolat és szó és tett származik Istentől és mellyek az emberektől..., háááát nagy kérdés..., de mindenki a saját hite szerint, majd eldönti!
Az biztos, hogy Isten nevében már rengeteg gyilkosságot és aljasságot követtek el a Keresztények is és más vallásúak is!.....és még dokumentálva is van mint a Bibliai iratok!
A klasszikus példánál maradva, amikor is Isten lehentelte az összes egyiptomi elsőszülöttet, olyan tettet követett el, amely minden, magát valamelyest is etikusnak tartó embert elborzaszt és etikátlannak tart.
Ez a Bibliából mint igazságból kiinduló emberek álláspontja szerint Isten követte el, ő a felelős érte.
És ez az ő törvényei alapján bűn. Én pedig csak a saját törvényei alapján ítélem el.
A kérdés nyitott! Mindenki eldöntheti, hogy számonkéri e Istentől azokat a dolgokat amit Isten vele tett!......
De ki tudja azt, hogy Isten tette e azokat a dolgokat amit számonkér tőle valaki? Mi a bizonyíték erre? és mi a jog alap?
Egymással szemben a tetteinket meg is kell ítélni és ki is kell értékelni! Van rálátásunk a dolgokra, cselekedetekre....
A hívő is megvizsgálhatja az Isten mélységeit a Szentlélek által.......
Teremtőnek szemszögéből viszont /úgy gondolom/ az embernek nincs joga számonkérni tőle olyan dolgot
amiről nincs biztos tudomása....., főleg Istent a vádlottak padjára ültetni azért amiért nem Ő a felelős!.....
Az ember persze azt gondolja, hogy mindenhez joga van a saját törvényei és igazságai alapján....., hááát ezért jó egy Igazságosabb mérce.......
A kérdés mindenki előtt nyitott...., ki hogy érzi.....?
