A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
A durva becsmérlések abbahagyását kérem, ez nem migráns gyülekezet és nem is egy kocsma.
Na, akkor azon töprengjetek, ha 13,8 milliárd éve indultak útnak a bummunk?, bummotok! első fotonocskái, akkor a mi akkori tartózkodási helyünktől piciny távolságra, (0,2-0,3 fényévnyire) lévő kibocsájtóktól miért 13,8 milliárd fényévnyi távgyaloglás után érkeztek csak meg kifáradva, legatyásodva tündikéink?
Én az ejtökísérletemben 7 eltérö anyagot használtam fel. Az eredmény: A nehézségi gyorsulás nem egyetemes. A magyarázatot az anyag atomisztikus elmélete adja meg. www.atomsz.com
Így tehát a fizika egyik alappillére hibás! És ezt én már 10-5-ös pontosságú méréssel ki tudtam mutatni, ami egy csattanó pofon a 400 éve gyakorolt elfogadott energétikus fizikának. Ennyi!
Amikor repülőgépről bombákat dobálnak le a mezőre, mi keletkezik? Bombatölcsér.
Önmagában a szántóföld nem képez bombatölcséreket, csak ha bombákat szórnak rá.
Talán a kvarkok esetén is ez a helyzet. Önmagában a proton hullámfüggvénye nem csomósodik. Bezzeg ha nagy energiájú részecskékkel bombázzák, akkor abban is bombatölcsérek keletkeznek. Na persze ennek a bizonyítása csak tautológiával lehetséges.
Ja és a Nagy Bumm neve legyen ezentúl Nagy Fröccs.:Đ
Hogy nem vagy képes egy vita hozzászólást értelmezni, az a te problémád, nem az enyém.
A hozzászólásom lezárásaként szummáztam a lényeget, hogy egyáltalán miért is írtam, amit írtam:
"Valószínűleg az a különbség a két hatvanas évekbeli tanulmány között, hogy Higgs-é helyes volt, a tied pedig hibás hulladék."
Tehát a szellemileg kihívásokkal küzdők kedvéért más szavakkal: ahogy a példa is mutatja, az egyik hatvanas években írt tanulmány helyesnek bizonyult, és Nobel-díjat adtak rá, a másik tanulmány - a tied az állítólagos kvarkmodell hibákról - pedig hibásnak bizonyult: senki sem ismeri, senki sem idézi, te magad pedig egy szánalmas fórumbohóccá süllyedtél le. Következtetés: már a hatvanas években sem voltál képes szakmailag helyes munkát kiadni a kezedből, és ez azóta csak romlott.
"Das Higgs-Teilchen gehört zum Higgs-Mechanismus, einer schon in den 1960er Jahren vorgeschlagenen Theorie, nach der alle Elementarteilchen (beispielsweise das Elektron) außer dem Higgs-Boson selbst ihre Masse erst durch die Wechselwirkung mit dem allgegenwärtigen Higgs-Feld erhalten."
És mi köze van Higgsnek a kvarkmodellhez, te bunkó?
"Már 1967-ben, amikor te pólyában sem voltál, egy összefogaló tudományos munkában leszögeztem az eredményt: se a részecskék tömegei, se a felezési idök, se a hatáskeresztmetszetek nem felelnek meg a kvarkmodell prognózisainak."
Peter Higgs pedig 1960-ban megjelentetett cikkben adott magyarázatot az elektrogyenge kölcsönhatás szimmetriasértésére, ami hatására a W és Z bozonok tömegre tesznek szert a Higgs-machanizmusban. Higgs 2013-ban megkapta a Nobel-díjat miután sikerrel kimutatták a Higgs-mechanizmusban szerepet játszó skalármező kvantumát. Te ezalatt pedig leküzdötted magad egy laikus vitafórum bohócává. Valószínűleg az a különbség a két hatvanas évekbeli tanulmány között, hogy Higgs-é helyes volt, a tied pedig hibás hulladék.
"A kvarkmodell precíz számszerű pontossággal leírja az összes részecskefizikai tapasztalatot. Amelyekről vagy nem tudsz, ..."
Már 1967-ben, amikor te pólyában sem voltál, egy összefogaló tudományos munkában leszögeztem az eredményt: se a részecskék tömegei, se a felezési idök, se a hatáskeresztmetszetek nem felelnek meg a kvarkmodell prognózisainak.
A kvarkmodell precíz számszerű pontossággal teljesen mellé sikeredett, te barom.
"Hát hogyne, a kvarkmodell prognózisai messze elkerülik a megfigyelt eredményeket!"
Na, ebből meg egy büdös szó nem igaz. A kvarkmodell precíz számszerű pontossággal leírja az összes részecskefizikai tapasztalatot. Amelyekről vagy nem tudsz, mert mióta elhatalmasodott a megőrülés rajtad nem követed a tudományos cikkeket, vagy a tévképzeted miatt direkt tagadod a tudományos eredményeket. De ez nem is számít, a lényeg az, hogy egy bolond crackpot vagy, aki idős korára világraszóló bohócot csinál magából.
"Te analfabéta, 1/3 elektromos töltést nem látott a természetben még senki,"
Szerencsétlen bolond! A "stabil neutron" kitalációdat se látta senki, és ezt még te magad ismered el! Azért nem látta senki, mert ilyen részecske tényleg nem létezik. Szemben a kvarkokkal, amelyek számszerűen helyesen magyarázzák a hadronokban kimutatott mély rugalmatlan szóródás tapasztalatait, a különféle mezonok egész állatkertjét, és a nagyenergiás ütközések során tapasztalt szuperfolyékony állapotát az anyagnak az ún. kvark-gluon plazmát.
De hova gondolok, hogy próbálok egy megzakkant bolondot a tényekkel szembesíteni...
Ha az elektron töltése valójában HÁROMEGYSÉGNYI, akkor az 3 azaz három egységből áll. Mert a számtanon nevelkedett fizikológusok (szerintük) találtak egy kisebb, elemi egységet a lekvarkban.
Következésképpen az elektron a kvarkosok szerint nem lehet elemi részecske hanem minimum 3 alrészecskéből áll.
De persze nem áll 3 részből az elektron, hanem csak kettőből. De lekvár nincs nenne.
"A kvarkok alkotta proton nem állja a szarat, mert töredék töltések nincsenek a természetben. Ha elemi töltés akkor az csak egy egész, csakis egy egész egység lehet. Még a gondolata is óriási hülyeség az 1/3 töltésnek."
Próbáld meg fordítva nézni a dolgot, szerencsétlen crackpot barátom!
Azért az elektron töltését NEVEZTÉK KI "egységnyinek", mert ez volt az első töltött részecske, amit kimutattak. De ha az elektron töltése valójában HÁROMEGYSÉGNYI, na akkor volt-nincs "töredék töltés".
A kvarkok alkotta proton nem állja a szarat, mert töredék töltések nincsenek a természetben. Ha elemi töltés akkor az csak egy egész, csakis egy egész egység lehet. Még a gondolata is óriási hülyeség az 1/3 töltésnek. Egy darab elemi töltés az egység és punkt. A fizikusok folyton a matematika csapdájába esnek.
A természetben nincs matematika, ott nincs olyan, hogy gyök alatt 19 valamilyen elemi egység, mert akkor az = 1. Azért elemi.
Csak hoppá, az elektron akkor ebből legalább 3 -at tartalmaz. Hogy is van ez, hogyan lesz mégis az elektron elemi részecske?
Ja, persze a wikipédia. A wikipédiatudósoknak van a legnagyobb szája.
Minden logikusnak tűnő elméletet kész vagyok elhinni addig, amíg mások kísérletileg meg nem cáfolják. A kvarkok alkotta proton még állja a sarat, a tóruszokkal és gravitációs töltésekkel szemben. De kész vagyok minden új befogadására, már a koromból kifolyólag is. :)
A neutron semmiféle protonból meg elektronból nem áll.
A neutron két down kvarkból és egy up kvarkból áll (meg egy halom gluonból és virtuális kvarkból), és amikor az egyik down kvark a gyenge kölcsönhatásban up kvarkká változtatja az "ízét" (flavour), az akkor kilépő W- bozon bomlik el egy elektronra és egy elektron-antineutrínóra. És mivel a proton két up és egy down kvarkból áll, az előbb említett gyenge kölcsönhatás szerinti flavour-változás a neutront protonná alakítja.
Ja, és nincsenek semmiféle képzeletbeli tóruszok sem.
"Nincsenek benne kvarkok."
Vannak benne, ahogyan azt a mély rugalmatlan szóródás KÍSÉRLETI eredményei mutatták. És a kísérleti eredményekkel csak a bolondok állnak le vitatkozni.
"Nem sok energia kell az elbontáshoz, mert magától szétesik, természetesen protonra és elektronra."
Meg egy elektron-antineutrínóra, ahogy azt a béta-bomlás energiamérlegéből hiányzó mennyiség szépen mutatta Wolfgang Paulinak. És a kísérleti-megfigyelési tényekkel csak a bolondok állnak le vitatkozni.
A neutron egy protonból és egy elektronból áll, proton tórusz az elektron tórusz belsejében, elektron tórusz rákattintva a proton tóruszra. A felezési ideje kb 10 perc, nem stabil képződmény, mert a protonról leeshet az elektron. Nincsenek benne kvarkok.
Nem sok energia kell az elbontáshoz, mert magától szétesik, természetesen protonra és elektronra.
Ha egy újabb proton tórusz társul hozzá, akkor stabilizálódik, mert a két protontórusz megvezeti a magelektron tóruszt és az így nem tud leesni a deutérium magról.
Nekem ebben a mezőnyben nem tűnsz laikusnak. Ami a wikit illeti, a válaszaim előtt átnézem a témát. Az angolt meg fordítanom kell, mert nem bírom az englist, és ez sok időmet elvesz. Ráadásul befőzési szezon van és a főnököm nem tűri a mulasztást.;-)
Elminster A., nagyalogasd csak meg erösen az újadat, amig rátalálsz a vikibe a neutronok igazi leirására. Még az sem számít a magfizikosoknál hogy a neutron így bomlik szét
N = (P,e,p,e) -> P + e + (e,p), és az (e,p) meg egy elektron-neutrínó.
Az eltont a fizika "antiprotonnak" becézi, mert nem tudja, hogy ennek az elemi gravitációs töltése ellenkezö elüjelü, mint a protoné. Persze az elton és a proton nem is semlegesíti meg egymást, ezért én nem használom az "antiproton" elnevezést.
"A stabil neutron, ha szétbontható, már nem is stabil." De igen, mert csak 2.04 MeV energia felhasználással bontható szét a proton és az elektron alkotórészeire.
Van egy instabil neutron is, N = (P,e,p,e), ami négy elemi részecskéböl áll és saját magától szétbomlik, tehát nem stabil.
A neutron, a magfizika véleményével ellentétesen, nem egy elemi részecske.
Aki a wikiböl szerzi a magfizikai ismereteit, az meg van löve: nem tudja mi is a neutron!
A stabil neutron, ha szétbontható, már nem is stabil. Ha több energia kell a szétbontásához, mint amit nyerni lehet belőle, akkor már nem is kíméljük a környezetet. :(
