Friss telektulajdonosként szeretnék aprószemű édes direkttermőbe csemegéket oltani, ehhez nagyon sok jó információt szereztem végigolvasva a topikot. Nagyjából 6-8 használható tőkém van, ebbe szeretnék beoltani fás oltással legalább 20-25 csemegét vegyesen.
Ehhez keresnék oltóvesszőket, természetesen nem ingyen. Kelet-Magyarországon érte is tudok menni a munkámból eredően.
Nagyon köszönöm, ha valaki tud segíteni, akár néhány felesleges vesszővel is.
Köszönöm, de most el vagyok látva, egy oltványtelepről szedtem össze meg nem forradtakat. Remélem, lesz, ami kihajt majd. Valószínűleg kivágták a szemeket, mert még nem láttam olyan oltványt, amin vad lett volna, viszont öreg tőkék alól néha kihajt a vad.
"Ha nem nagyba műveljük, szerintem érdemesebb venni vadvesszőt."
Nekem van és nem adnék vadszőlő vesszőjéért pénzt. Aki kicsiben akarja csinálni a szőlőterületek gyepűjében szinte minden szőlőtermő területen szedhet.
Viccet félretéve elég munkaigényes a jó minőségű, hosszúságú és a megfelelő átmérőjű vadvessző előállítása.
Ha nem nagyba műveljük, szerintem érdemesebb venni vadvesszőt.
Én tavaly 500 darab vadvesszőt vettem helyi termelőtől ( ha jól emlékszem 15 ezer Ft-ért). 50cm hosszúságban, 50 darabonként kötegelve. Majd egy oltványos ismerőssel ráoltatam a saját csemege "veszzőrészt". Ők melegítették ki, én már kihajtva kaptam meg május körül. kb darabonként 80 Ft-ért.
Igaz, idén gyakrabban kellett öntözni az iskolázzott oltványt, de elég szépen megmaradtak.
Közel 30 csemege és borszöllő fajta vessző áll rendelkezésre.=)
Van egy pár olyan oltás is amely már meg is gyökeresedett. Az előző évi hajtást lehúztam a földre és mikor az oltás sikeresen kezdett fejlődni elkötöttem a hajtást alumínium dróttal, ejtettem rajta néhány bevágást és betakartam földel. Az volt a gond, hogy elfeledtem néha öntözni (szárazság volt) így nem fejlődött minden bognál gyökérzet.
Tapasztalatszerzés céljából olvasom a topikot és így találtam rá a hozzászólásodra. Mélyen egyetértek veled.
Amit a "régi időkről" írtál meg tudom erősíteni. A mai napig szívesen emlékszem vissza azokra az időkre amikor nagyapám, apám dolgoztak a szőlővel, télen pedig időnként rokonok barátok gyűltek össze borozgatás melletti beszélgetésre vagy épp disznótorkor, én pedig nagy áhitattal hallgattam őket.
Természetesen ők sem főállásban foglalkoztak szőlővel, disznóval. Sajnos ezek az idők már rég elmúltak velük együtt.
Szerintem, ha tavasszal oltványokat akarsz ültetni, tekintettel, hogy kötött, agyagos talajod van jó volna összel a fagyok előtt a gödröket kiásni, hogy a téli fagyok a gödör alját lazítsák fel így könnyebben tud majd a gyökérzet tavasszal fejlödni.
“Esetleg oltsak saját magam, gondolom nem egyszerű dolog. De 300 ft-os oltványárak mellett eléggé húzós szőlőt telepíteni egyszerű embernek, nem beszélve arról, hogy egy szárazság tönkre is teheti már az első évben."
Valóban nem olcsó az oltványok ára. Szerintem előbb el kell döntsd, hogy van hajlamod és kedved kísérletezni oltogatni vagy választod az oltvány vásárlást. Ha megvetted az oltványt és elültetted még nem biztos, hogy az a tő a jövő szőlője és lehet, hogy nem is olyan fajta lesz amilyent akartál. Ha te oltod be olyan tőről amelyiknek láttad a termését az biztos, de még ez is elpusztulhat persze.
Én már több éve oltogatok. Van egy 6 m. x 60 m. területű szőlősöm sok hiánnyal, azokat szeretném lassan bepótolni olyan tövekkel amilyeneket ismerek. Tehát én fogom oltani. Nem nehéz oltani csak egy kis türelem és kitartás kell és szerintem olvasd át ezt a topikot nem nagy terjedelmű.
Például kézben fás oltás esetén a gyökereztetés és a forradás nagyjából egyszerre történik meleg párás környezetben.
Nem azért küldtelek ide, hogy itt kérdezd meg, hanem ,hogy olvasgass egy kicsit utána. Ezeken a helyeken már le van írva a technika az előző hozzászólások között. Amennyiben végigolvastad őket és még mindig nem érted szívesen válaszolunk a konkrét kérdésekre, de ne kelljen már minden második hozzászólásban leírni mindent újra!
Én is elég kezdő vagyok a szőlőoltásban, de amíg a "nagyok" is válaszolnak, leírom én mit gondolok.
Dugványozással is lehet, de nem nehéz oltani és jobb erős gyökérzetű alanyba oltani a kívánt fajtát.
Én hasonló helyzetbe, elgondolkoznék, van-e olyan nem nagyon öreg tőke, amit át lehet oltani. Kora tavasszal föld felett szépen elfűrészelném, majd fagéllel lezárnám a sebet. Az erős gyökérzet miatt, a vágás alatt kihajt majd, meghagynék 2 erős vesszőt, amiket májusban beoltanék zöldbe fás módszerrel. Túl sokat gondozni sem kell, elég hetente kötözni az ágakat nehogy a szél letörje. Valószínűleg már abban az évben teremne is kicsit, és 1-2 éven belül, az erős gyökerek miatt szépen kifejlődik.
A dugványozás (és oltás?) esetén jó pár év kell mire arról szüretelni lehet... Esetleg mind a két módszert ki lehet próbálni. Az átoltást ideiglenesnek, amíg a mellé ültetett kicsik termőre fordulnak. Épp nemrég beszéltem az egyik szomszéddal, nála tavasszal megcsináljuk az átoltást néhány gyenge minőségű borszőlőn a kiskertjében.
Olvasgattam a fórumot visszamenőleg, mert nem vagyok otthon a témában.
Konkrétabb dolgokat is írok, hogy könnyebben tudjatok válaszolni. Úgy szeretném megoldani, hogy otthon dugványozom el az alanyt és oltom is be később, mert ott mindig van időm és vizem öntözni , meg hát jobban tudom figyelni a fejlődését, majd később ültetném ki.
Így gondoltam a dolgot:
- mondjuk tavasszal majd ültetek alanyokat, maiket be tudok oltani. VAn olyan eljárás, amivel télen is tudom gyökereztetni, vagy akár már most, hogy be tudjam tavasszal majd oltani?
- ha kintre dugványozom tavasszal az alanyt, akkor kell várnom 1 évet, hogy beolthassam, akkor alapból két év megy el nem?
- ha van oylan mód, hogy ősszel-télen hajtatom az alanyt, hogy meggyökeresedjen, tavasszal pedig beoltom, akkor azt hogy hívják?
- a másik fontos kérdés: mit érdemes alanynak választnai? Örökölt szőlő, nem vagyok szakértő. Van benne direkttermő piros és fehérszőlő is. Meg van benne fehérszőlő, kb. cserszegi fűszeresre, vagy nektár fajtára hasonlít. Van benne olaszrizling féle is, ahogy láttam. Pirosszőlő is lehet alanya a fehérszőlőnek?
- Elég kötött, agyagos göcseji talajról van szó, direkttermő jó választás lenne alanynak?
A szőlő topciban tettem fel a kérdést, átírányítottak ide.
"Zaláról van szó, Göcsejben, eléggé agyagos talaj.
Fehérbor szőlőfajta lenne jó, olyan, ami ropogós, nem akarok csemegeszőlőt is ültetni csak azért, hogy lehessen szőlőt is enni. Most is van oylan szőlőfajta benne, ami sárgás színű, amikor beérik és ropogós a szőlő, tehét enni is jó.
Fontos lenne az is, hogy ellenálló legyen betegség és szárazság ellen is, nem tudok állandóan ott lenni a hegyen, hanem mondjuk hetente 1-2 alkalommal tudok kimenni.
Nem értek hozzá különösebben, de így kép alapján nektár, cserszegi fűszeres, vagy sárga muskotály is lehet, nehéz eldönteni. De szerintem olaszrizling is van közötte.
Gondolom ha oltványt saját magam akarok csinálni, akkor a telepítendő szőlőből kell lennie és azt hozom össze valami másik vesszővel.
Mit javasolsz?
Esetleg oltsak saját magam, gondolom nem egyszerű dolog. De 300 ft-os oltványárak mellett eléggé húzós szőlőt telepíteni egyszerű embernek, nem beszélve arról, hogy egy szárazság tönkre is teheti már az első évben."
Esetleg tudtok segíteni abban, hogy milyen fajtával érdemes kísérletezni?
Könyvet, vagy netes leírást is tudnátok ajánlani? Úgy összességében nem vagyok annyira képben ezzel az oltásos dologgal.
A hét elején próbáltam, de nem adta a héját, csak az idei vesszők zöld vége. Abba nem tettem be a szemet, ugyis elfagy. Bizonyára előbb kellett volna próbálkoznom.
