A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Az elmélet szerint tömegvonzási erő nem létezik, így az azt közvetítő részecskét sem kell keresnünk. Ehelyett azt kell elképzelnünk, hogy egy test a tömegétől függő mértékben meghajlítja, elgörbíti maga körül a téridőt.
Nocsak, nocsak!
És a görbületet mi közvetíti?
Valamiféle távolhatás?
Uri Geller kanalakat körbít, a tömeg pedig téridőt?
A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza. A gravitációs erő a klasszikus fizikában az az erő, amelyet az egyik test a másikra a gravitáció jelenségének megfelelően kifejt. Ez már hibás és hibás a tömeg itt megadott szerepe a gravitációban.
Az általános relativitáselméletekvivalenciaelve szerint lokálisan megkülönböztethetetlen egymástól, hogy egy testre ható erő gravitáció vagy a koordináta-rendszer gyorsulása miatt lép-e fel. Ez az einsteini megállapítás meg egyszerüen tarthatatlan, mert bizony meg lehet különböztetni az egy testre ható erő gravitációt a gyorsulástól. Ekvivalenciaelvröl szó sincs.
Ez Albert Einstein az 1916-ban megjelentetett második, általános relativitáselméletében a tömegvonzás jelenségére más elméleti leírást adott. Az elmélet szerint tömegvonzási erő nem létezik, így az azt közvetítő részecskét sem kell keresnünk. Ehelyett azt kell elképzelnünk, hogy egy test a tömegétől függő mértékben meghajlítja, elgörbíti maga körül a téridőt. teljesen ostobaság. www.atomsz.com
Einstein nem különbözteti meg a súlyos tömeget (ami csak a gravitációban lép fel) a tehetetlen tömegtöl (ami minden test ellenállását mutatja külsö eröhatása alatt). E.-nek fogalma sem volt, hogyan kell kiszámítani egy test különözö súlyos és tehetetlen tömegét. A specrelben (kölcsönhatásmentes rendszerek) meg nem is lehet semmi a tömegröl megállapítani.
Hogy, hogy Einstein át tudta verni a fizikus communityt? Nem értett senkisem a fizikához?
Az egész nagy bumm elmélet horibilis ostobaság. Épp olyan ostobaság, mint a tér-idö meggörbülése a tömegek körül a gravitáció magyarázatára. Einstein nem ismerte fel a tömeg szerepét a fizikában és nem is tudta kibogozni a tömeg szerepét a gravitációban sem.
A világmindenségünket négyféle megmaradó elemi részecske építi fel, amik között csak az elektromágnesesség és a gravitáció uralkodik, mint kölcsönhatás. www.atomsz.com Igenis, a gravitáció is kölcsönhatás és nem az E. által deklarált téridö meggörbülése. E. nem tudta egyesíteni az eektromágnesességet a gravitációval egy elméletben. Már ez is mutatja, hogy E. tévútra vezette a fizikát.
A "0,2-0,3 fényévnyire" vonatkozott a kérdés. Az én saccom 10 - 20 millió fényév (mert kb. ezerszeres lett a skálafaktor az univerzum átlátszóvá válása óta).
Az egész eléggé ingatag és néhány kitalálásra épül. Ha 13 800 millió éve indult útjára a fény akkor 13.8 Géves. De főlfúvódás nem volt az biztos, mert nincs ami fölfúvódjon. Amikor olyan mértékű butaságok tartják magukat, hogy robbanással keletkezett a tér, egyetlen pontszerű semmiből keletkezett az Univerzum anyaga, mert előtte nem volt semmi, akkor azért nagy baj van kozmológiával.
Ha feltesszük, hogy nem fárad a fény, akkor legalább a sebességeket nem kellene letagadni, mert a távoli galaxisok úgy tűnik sokkal gyorsabbak mint a fény.
A kozmológia erősen terhelt egy Einsteinnel, egy fénysebesség állandósággal, egy fénysebesség maximummal amit a távoli "szélső" galaxisoknál letagadnak de a kezdeti robbanásnál pont nem, mert ott meg azt hazudják, hogy a nemlétező semmi, az éppen keletkező téridő pukkant fel és lőn világosság. De azt hiszem inkább sötétség.
Te tudtál már házat építeni téridőből? Mondjuk a Kossuth téren?
Részemről ez csak egy sacc. A bumm pontos kezdetéről már néhány dátumot találtam, az életem során, (kb. 60 éve érdekel a téma), de nem lettem sem csillagász sem fizikus, csak sima építészmérnök.
"akkori tartózkodási helyünktől piciny távolságra, (0,2-0,3 fényévnyire) lévő kibocsájtóktól miért 13,8 milliárd fényévnyi távgyaloglás után érkeztek csak meg kifáradva, legatyásodva tündikéink?"
A durva becsmérlések abbahagyását kérem, ez nem migráns gyülekezet és nem is egy kocsma.
Na, akkor azon töprengjetek, ha 13,8 milliárd éve indultak útnak a bummunk?, bummotok! első fotonocskái, akkor a mi akkori tartózkodási helyünktől piciny távolságra, (0,2-0,3 fényévnyire) lévő kibocsájtóktól miért 13,8 milliárd fényévnyi távgyaloglás után érkeztek csak meg kifáradva, legatyásodva tündikéink?
Én az ejtökísérletemben 7 eltérö anyagot használtam fel. Az eredmény: A nehézségi gyorsulás nem egyetemes. A magyarázatot az anyag atomisztikus elmélete adja meg. www.atomsz.com
Így tehát a fizika egyik alappillére hibás! És ezt én már 10-5-ös pontosságú méréssel ki tudtam mutatni, ami egy csattanó pofon a 400 éve gyakorolt elfogadott energétikus fizikának. Ennyi!
Amikor repülőgépről bombákat dobálnak le a mezőre, mi keletkezik? Bombatölcsér.
Önmagában a szántóföld nem képez bombatölcséreket, csak ha bombákat szórnak rá.
Talán a kvarkok esetén is ez a helyzet. Önmagában a proton hullámfüggvénye nem csomósodik. Bezzeg ha nagy energiájú részecskékkel bombázzák, akkor abban is bombatölcsérek keletkeznek. Na persze ennek a bizonyítása csak tautológiával lehetséges.
Ja és a Nagy Bumm neve legyen ezentúl Nagy Fröccs.:Đ
Hogy nem vagy képes egy vita hozzászólást értelmezni, az a te problémád, nem az enyém.
A hozzászólásom lezárásaként szummáztam a lényeget, hogy egyáltalán miért is írtam, amit írtam:
"Valószínűleg az a különbség a két hatvanas évekbeli tanulmány között, hogy Higgs-é helyes volt, a tied pedig hibás hulladék."
Tehát a szellemileg kihívásokkal küzdők kedvéért más szavakkal: ahogy a példa is mutatja, az egyik hatvanas években írt tanulmány helyesnek bizonyult, és Nobel-díjat adtak rá, a másik tanulmány - a tied az állítólagos kvarkmodell hibákról - pedig hibásnak bizonyult: senki sem ismeri, senki sem idézi, te magad pedig egy szánalmas fórumbohóccá süllyedtél le. Következtetés: már a hatvanas években sem voltál képes szakmailag helyes munkát kiadni a kezedből, és ez azóta csak romlott.
"Das Higgs-Teilchen gehört zum Higgs-Mechanismus, einer schon in den 1960er Jahren vorgeschlagenen Theorie, nach der alle Elementarteilchen (beispielsweise das Elektron) außer dem Higgs-Boson selbst ihre Masse erst durch die Wechselwirkung mit dem allgegenwärtigen Higgs-Feld erhalten."
És mi köze van Higgsnek a kvarkmodellhez, te bunkó?
"Már 1967-ben, amikor te pólyában sem voltál, egy összefogaló tudományos munkában leszögeztem az eredményt: se a részecskék tömegei, se a felezési idök, se a hatáskeresztmetszetek nem felelnek meg a kvarkmodell prognózisainak."
Peter Higgs pedig 1960-ban megjelentetett cikkben adott magyarázatot az elektrogyenge kölcsönhatás szimmetriasértésére, ami hatására a W és Z bozonok tömegre tesznek szert a Higgs-machanizmusban. Higgs 2013-ban megkapta a Nobel-díjat miután sikerrel kimutatták a Higgs-mechanizmusban szerepet játszó skalármező kvantumát. Te ezalatt pedig leküzdötted magad egy laikus vitafórum bohócává. Valószínűleg az a különbség a két hatvanas évekbeli tanulmány között, hogy Higgs-é helyes volt, a tied pedig hibás hulladék.
"A kvarkmodell precíz számszerű pontossággal leírja az összes részecskefizikai tapasztalatot. Amelyekről vagy nem tudsz, ..."
Már 1967-ben, amikor te pólyában sem voltál, egy összefogaló tudományos munkában leszögeztem az eredményt: se a részecskék tömegei, se a felezési idök, se a hatáskeresztmetszetek nem felelnek meg a kvarkmodell prognózisainak.
A kvarkmodell precíz számszerű pontossággal teljesen mellé sikeredett, te barom.
"Hát hogyne, a kvarkmodell prognózisai messze elkerülik a megfigyelt eredményeket!"
Na, ebből meg egy büdös szó nem igaz. A kvarkmodell precíz számszerű pontossággal leírja az összes részecskefizikai tapasztalatot. Amelyekről vagy nem tudsz, mert mióta elhatalmasodott a megőrülés rajtad nem követed a tudományos cikkeket, vagy a tévképzeted miatt direkt tagadod a tudományos eredményeket. De ez nem is számít, a lényeg az, hogy egy bolond crackpot vagy, aki idős korára világraszóló bohócot csinál magából.
"Te analfabéta, 1/3 elektromos töltést nem látott a természetben még senki,"
Szerencsétlen bolond! A "stabil neutron" kitalációdat se látta senki, és ezt még te magad ismered el! Azért nem látta senki, mert ilyen részecske tényleg nem létezik. Szemben a kvarkokkal, amelyek számszerűen helyesen magyarázzák a hadronokban kimutatott mély rugalmatlan szóródás tapasztalatait, a különféle mezonok egész állatkertjét, és a nagyenergiás ütközések során tapasztalt szuperfolyékony állapotát az anyagnak az ún. kvark-gluon plazmát.
De hova gondolok, hogy próbálok egy megzakkant bolondot a tényekkel szembesíteni...
Ha az elektron töltése valójában HÁROMEGYSÉGNYI, akkor az 3 azaz három egységből áll. Mert a számtanon nevelkedett fizikológusok (szerintük) találtak egy kisebb, elemi egységet a lekvarkban.
Következésképpen az elektron a kvarkosok szerint nem lehet elemi részecske hanem minimum 3 alrészecskéből áll.
De persze nem áll 3 részből az elektron, hanem csak kettőből. De lekvár nincs nenne.
"A kvarkok alkotta proton nem állja a szarat, mert töredék töltések nincsenek a természetben. Ha elemi töltés akkor az csak egy egész, csakis egy egész egység lehet. Még a gondolata is óriási hülyeség az 1/3 töltésnek."
Próbáld meg fordítva nézni a dolgot, szerencsétlen crackpot barátom!
Azért az elektron töltését NEVEZTÉK KI "egységnyinek", mert ez volt az első töltött részecske, amit kimutattak. De ha az elektron töltése valójában HÁROMEGYSÉGNYI, na akkor volt-nincs "töredék töltés".
A kvarkok alkotta proton nem állja a szarat, mert töredék töltések nincsenek a természetben. Ha elemi töltés akkor az csak egy egész, csakis egy egész egység lehet. Még a gondolata is óriási hülyeség az 1/3 töltésnek. Egy darab elemi töltés az egység és punkt. A fizikusok folyton a matematika csapdájába esnek.
A természetben nincs matematika, ott nincs olyan, hogy gyök alatt 19 valamilyen elemi egység, mert akkor az = 1. Azért elemi.
Csak hoppá, az elektron akkor ebből legalább 3 -at tartalmaz. Hogy is van ez, hogyan lesz mégis az elektron elemi részecske?
Ja, persze a wikipédia. A wikipédiatudósoknak van a legnagyobb szája.
Minden logikusnak tűnő elméletet kész vagyok elhinni addig, amíg mások kísérletileg meg nem cáfolják. A kvarkok alkotta proton még állja a sarat, a tóruszokkal és gravitációs töltésekkel szemben. De kész vagyok minden új befogadására, már a koromból kifolyólag is. :)
