Az első világháború, majd a kommunisták után a Horthy időszakben egyéertelműen sokat (és jó irányba) fejlődött az ország. Nem kellene összehasonlítani a Rákosi diktatúrával (nehézipar erőltetése, parasztság tönkretétele...).
Természetesen - közel száz éve - alacsonyabb volt az életszínvonal, de ez nem az azóta hatalmon lévők érdeme.
Lehet szidni a csendőröket, de rendet tartottak a területükön, nem volt "megélhetési bűnözés", és a néhai Szegi Lajost sem azért nem verték agyon, mert akkor még nem élt.
Kádár elvtár egész életében 56-tól rettegett. Ezért volt nagy a jólét. És azért lehetett, mert ugyanettől tartottak Moszkvában is. És míg a 70-es években lehetett erővel rendet csinálni, a 80-as években ezt már aligha kockáztatták volna meg az elvtársak - addigra pont úgy függtek a nyugati hitelektől mint mi, ha nem jobban.
Jobb volt vagy boldagabb? Anyagilag, életminőségben egyértelműen a mára szavaz. Beszélgettünk erről néhányszor. Nyilván más-más a véleménye az adott korszakról a napszámosnak, szegényparasztnak, nagygazdának, tisztviselőnek stb. A Nicstelenek, szegények arányát kéne összvetni majd korrigálni az általános technikai szint emelkedésével. Akkor kaphatnánk valamivel pontosabb képet.
Annak azért örülök, hogy Dédi úgy érzi neki az idő múltával egyre jobb és jobb lett.
Az én nagyszüleim felmenői pedig annyira nem voltak jómódúak, és mégsem panaszkodtak (sőt). Apai nagypapám apja kiskereskedő volt, anyai nagypapám apja pedig falusi tanító egy Szamos melletti faluban, nagymamáim határon túli származásúak (apai: Délvidék, anyai: Kárpátalja).
A Rákosi-korszak persze sötét volt. Az életszínvonal is lényegesen rosszabb volt, hogy az alapjogok érvényesüléséről ne is beszéljünk. Az 1944-es diktatúra szerves folytatása volt a Rákosi-rendszer ("átöltözési" projekt) némi átmeneti időszak után (amiről egyébként érdekes módon keveset tudni, pedig kultúrában, művészetben sok nívós dolog született 1945-49. között - ld. a magyar bebop). Persze rendszeresen jön az intelem innen-onnan, hogy a nyilas és a szovjet típusú diktatúrát tilos összemosni, mert utóbbi egy "nemes" cél mentén működött. Undorító...
izléses és színvonalas tendencia volt még a XX. század elején, színvonalas, villajellegű polgári családi házakkal (Borsodnádasd, Szúcs stb.), míg a bolsevizmus teleszórta csúnya kockaházakkal az országot.
Szülővárosom mellett volt egy (bárói) nagybirtok. A cselédlakások 2 szobából és egy konyhából álltak, ezekben 4 család lakott, azaz 2 család/szoba. De legalább megoldódott a szexuális felvilágosítás. Az is valami.
az uram-bátyám rendszeröl nincs tapasztalatom, de feltételezm, hogy sokkal jobb volt a Rákosi rendszernél. annál ugyais minden jobb volt ami nem szovjet minta szerint müködött. a Rákosi rendszert a nép egyöntetüen utálta és végül 56-ot eredményezte. érdekes módón a kopasz ámokfutását a szovjet is rossz szemmel nézte( már mint, Sztálin halála után), és félre is állitották elöször 53-ban, másodszor pedig 56 nyarán, mikor kirendelték a Szu.-ba. 56 leverését követö megtorlások után fokozatosan fellazult a politikai nyomás és az ország fellélegzett. Kádár, akármilyen árulónak is tartják, nem engedte a Rákosi vissztérését, és pragmatikus módón balanszirozva a politikában egy viszonylagos jó létet teremtett a táboron belül. a társadalom hallgatólagosan kiegyezett a rendszerrel. azt ugyanis mindenki tudta, hogy az adott politikai körülmények között nem volt más választás, és nem csak a szovjet miatt hanem a nyugati hatalmak sem akartak változtatni a kialakult status quon. a nosztalgia elsösorban, szerintem, a változást követö létbizonytalanság és a politikai széthúzás miatt van. a fiatalok meg tanuljanak történelmet inkább.
Nem kenyerem a Jobbikot védeni, de ha a mai fiatalság azt hiszi, hogy jobb volt, akkor nagyon nagy gáz van, viszont az kizárt, hogy a Jobbik tette őket ilyenné.
Apai nagyszüleim tanítók voltak egy kis Pest megyei faluban.
Mesélték, hogy télen kevés gyerek járt iskolába, mert a többségüknek nem telt cipőre, s mezítláb kissé hideg lett volna. Egyébként két fős tantestület és két tanterem volt ott, ahol Rákosi alatt 8 osztályos iskola épült. Egyéb példákat is tudnák mondani a nagy jólétre.
Nem a szegénység létezését tagadtam (az a mai jóléti nyugati államokban is van). Csak azt állítottam - abban a korban élt emberektől elsőkézből kapott információk és eredeti kordokumentumok alapján - hogy nem az a valós kép a két háború közötti korszakról, amit a futtatott történészek lefestenek.
Biztos destruktív vagyok, de számomra hitelesebb a nagyszüleimtől és másoktól származó autentikus információ, mint mostani harmincas történészek, meg '80-as évekbeli bolsevik tan'tónénik csúsztató okoskodása csalárd adatok alapján.
"Egészségtelen félfeudális rendszer aránytalanul sok nagybirtokkal"
Ezt nem a jelenlegi állapotokra kéne mondani? Volt valaha ilyen birtokkoncentráció, mint most?
Pont a jelenlegi helyzet egy indusztrializált-tercializált feudalizmus kiváltságosokkal és jogfosztottakkal. Hiába van demokratikus közjogi intézményrendszerünk, ha a korrupt, kádárkori eredetű szokásjog ezt felülírja.
"ma elképzelhetetlen nyomorban élő milliókkal"
Persze, nem volt wifijük, mobiljuk, laptopjuk. A korszak elején (vesztes háború, területvesztés után, bolsevik terroristák rombolása alatt és után) ez megállt, később azonban megpróbálták rásütni olyanokra, hogy nyomorban élnek, akik köszönték volna szépen, de nem módosítottak volna az életvezetésükön. A falusi lakosságra gondolok, akiknél nem volt akkora háztartási technikai kiépültség, mint a városokban, meg nem a legújabb urbánus divat szerint öltözködtek, azonban kezd egy olyan kép kirajzolódni bennem, hogy ez nem feltétlenül jelentett nyomort, csak egyszerűen annyit, hogy a falusias életmód más életforma, más életmód volt, mint a városi - vagyis jobban elkülönült a falusi életforma a várositól, míg most csaknem összemosódik. A korszak végén, illetve már a háború után a falvakból nagyvárosi külvárosi fílingű településeket csináltak, városiasodó életmódú emberekkel. Ez az iparosodott vidékéken (Észak-Magyarország) ízléses és színvonalas tendencia volt még a XX. század elején, színvonalas, villajellegű polgári családi házakkal (Borsodnádasd, Szúcs stb.), míg a bolsevizmus teleszórta csúnya kockaházakkal az országot.
Horthy tortenelmi megitelesen sokat valtoztatott az a tortenelemhamisito teny, melyet a kommunista bosszuhadjarat okoztt es melynek nyomai meg mindig tartanak.
"A revíziós törekvések rendben voltak, de ezt a komcsikon kívül a kor minden magyar politikai csoportosulása támogatta."
A komcsik sem voltak ellene , hiszen a legtobb tagjuk a visszacsatolt teruletekrol volt. A komcsik , szocdemek es baloldali liberalisok annak voltak ellene ,.hogy ez nemet segitseggel tortent es tartottak tole,hogy ezert be lesz nyujtva a szamla, es be is lett.
Na, bumm, Róma alatt is jobb volt..., legfeljebb a rabszolgák morogtak egy kicsit..., na de sumérnak lenni volt a legjobb, mer'hogy akkor má' kitanálták a Söröt...
Egészségtelen félfeudális rendszer aránytalanul sok nagybirtokkal, ma elképzelhetetlen nyomorban élő milliókkal, álszent papozással nyakonöntve. Gyakorlatilag egypártrendszer volt, az országot az 1.VH-ba belerángató uralkodói osztály továbbélését elősegítendő.
A revíziós törekvések rendben voltak, de ezt a komcsikon kívül a kor minden magyar politikai csoportosulása támogatta.
"Ja, hárommillió emberünk meg társas útra tántorgott ki ámerikába!"
Azert mert egy koltonek igy jott ki egy verseben a szotagszam attol meg nem igaz. meg amugy sem a Horthy korszakra ertette csak sokan felreertik.
A nagy kivandorlasi hullam a 19. szazad vegen volt amikor befejezodtek a folyoszabalyozasok es a felvideki nagy fakitermelesek es foleg az igy munkajukat veszto foldnelkuliek vandoroltak ki de kozel sem 3 millioan, kb 1 milliora becsulik es ez meg a Trianon elotti MO teruleterol tortent.
Es jelentos reszuk szlovak volt.
Kozben meg volt bevandorlas foleg az iparba es epitoiparba nemet cseh es horvat teruletekrol
A Horthy korszakban volt kivandorlas de foleg politikai okokbol es a zsidotorvenyek NC satobbi miatt.De aranya nem volt nagy.Ha 3 millio lett volna 45-re 5-6 millio lett volna az orszag lakossaga.Raadasul amerika a 20-as evektol megszuntette a szabad bevandorlast es elegge szigoru kvotakat vezetette be.
Az előző társasházban, ahol laktam, egy idős néni azt mondta, hogy nem irígyli a mai fiatalokat (ez a '90-es évek végén volt), mert neki zsidó származással is boldogabb fiatalkora volt a '30-40-es években, mint nekünk (pedig a '90-es évek messze nem volt annyira romlott, mint a mostani időszak). És hogy ezt baloldali beállítottságúként is elismeri, hogy a három általa megélt rendszerből az első volt a legjobb.
Akkora történészi csúsztatások burjánzanak a két háború közötti időszakról, hogy nem igaz. A Trianon utáni időszak és a bolsevik terror volt kemény, de a világválságot túlélve is példátlan fejlődést produkált az ország csonka területtel is. Épült, fejlődött, brutálisan modernizálódott az ország, fejlődött az állami szociális háló (OTI, ONCSA stb.), nemzetközi viszonylatban magas szinten állt a tudomány és a művészet (Bartók, Bauhaus magyarországi folytatása, miután No-ban betiltották, könnyűzene, filmek stb.). Persze most is vannak magas színvonalú művészeink, de egy szűk körön kívül senki nem ismeri őket, illetve nem ismeri el őket - a kommersz popsztárok és az államilag futtatott, szadeszközeli bölcsész avantgardosok a menők.
Ha tekintetbe vesszük a kor technológiai színvonalát akkor ez igaz is. Ha nem jönnek Hitlerék majd Rákosiék akkor mostanra kb. az osztrákok színvonalát hoztuk volna.
