Szóval én nem javítom ki Nilant, nincs miért. Csak szeretném felhívni a figyelmet, hogy van amikor az összes választási lehetőség rossz. Van amikor a nem döntés szolgálja az érdeket, például ilyen helyzet lenne, ha Valaki kivégzéséről csak abban lehetne dönteni, hogy kötél, vagy golyó általi halállal végezzék ki. Valaki érdekének a legjobban az fele meg, ha nem döntenek, mert csak akkor maradhat életben... :)))
Hasonló helyzetbe kerülhet az ember, ha menyasszonynézőbe megy és a szőke, szép 20 éves tetszik neki, de mindenáron a két idősebb nővérét kínálgatják neki, akik közül az egyik csúnya 40-es , a másik meg bányarém. Abból nem lesz kompromisszum, nyilván jó barátságban akarnál lenni a jövendő apóssal, de nem fog menni, ilyenkor jobb, hogy ha az apóssal ellenkezve mégis csak a szép szőkét választod...
Annyiban félreérted a helyzetet - de Er-dei majd biztosan kijavít, ha tévedek -, hogy a koalíciós szerződés a kormányzásra vonatkozik, a köztársasági elnökválasztásra nem!
Szerintem is alkalmasabb Sólyom, tegnap megnéztem a Mindentudás Egyetemében. De amit az Szdsz művelt... Akinek ilyen barátai vannak, annak nincs szüksége ellenségre.
Én szívesen válaszolok Neked a mi részünkről és most nem jövök a feltételekkel (pedig nyílván azok is fontosak), azokat ismered. Azonban az SZDSZ tagjai között a Solyom magasan vezet Szili előtt. És azért az látható volt, hogy jelölni fogják, különösen, hogy sok ballib értelmiségi is támogatja,kár, de végül is politikailag érthető volt jelölésének hosszú lebegtetése. Ugyanakkor egy koalíciós párttól talán elvárható lenne, hogy együttműködjön partnerével. Számunkra itt nincs jó megoldás, de van az így az életben. Az SZDSZ szavazói között Sólyomról nincs felmérés, de Sziliről van és az nem túl kedvező a számára.
Nem vesz részt az államfőválasztásban az SZDSZ
http://index.hu/politika/belfold/szdnem0530/
Nyilvános titkos szavazáson gondolkodik az ellenzék
http://index.hu/politika/belfold/sziliszav053/
Csak azt tudnám, hogy egy "gyenge" köztársasági elnöki funkció (hogy azt ne írjam: kesztyűbáb) elnyerése miatt miért kell vásári komédiává zülleszteni az elnöki posztra történő jelölést?Vagy itt valami másról, politikai zsákmányszerzésről van szó?
Tamás Bencének írt levelem másolata: Kedves Bence! Ez egyszerűen hazugság! Most nem beszélnék arról, hogy a programokat, kivéve a Turbo Pascalt, az iskolák maguk feltelepíthették, a hónapokkal ezelőtt kiadott szoftverslista alapján (sőt ha jobban meggondolom, a pascalt is, ) a minisztériumtól kapott programok csont nélkül működtek. Vagyis egy - két iskola semmittevő és felkészületlen rendszergazgazdájára nem célszerű hagyatkozni. Az érettségi szerintem is ad - hoc alapon folyik (mivel a szervezést átvette a minisztérium, a felelős szervek helyett,) de célszerűnek tartatnám, ha bizonyos (ál)híreknek pontosabbanm utána járnátok. Az az igazság, hogy a szoftverlista már hónapok óta ismert, tehát egyáltalán nem is lett volna szükség a minisztérium programjaira. Mivel nem hiszem, hogy levelem megjenne ezért minden egyes a témával foglalkozó, általam ismert fórumon közzéteszem ezt a levelet. Üdvözlettel: Erdei Péter Szolnok
tibra válasz | megnéz | könyvjelző 2005.05.13 09:53:05 (15348)
,,megbüntetik a belvárosban kerekezöket?"
Ügyes. Úgy látszik az autóparkolás nem hozza az elvárt bevételt! Ha ez sem válik be a gyalogosok kerülnek sorra?
További kérdések:
Aki a belvárosban lakik, hogy juthat ki onnan kerékpárral büntetés nélkül?
Hogyan juthat el valaki a Széchenyiről Szandára szabályosan kerékpárral a belváros érintése nélkül?
Tudnék még sorolni néhány útvonal konfigurációt, amikor a büntetés réme fenyeget...
„Orbán Viktor villamossal, majd HÉV-vel utazott Soroksárra.” – írja az Index.
„A százmilliós nagyságrendet is elérhetik az Orbán Viktor által két hónapja elindított nemzeti konzultáció költségei. A faluparlamentekből, Budapest fórumokból, kérdőívkampányból álló akciósorozat kiadásainak nagyobb részét felajánlásokból fedezik, de a Fidesz állami támogatásból működő alapítványa is hozzájárul a költségekhez.”- írja a Magyar Hírlap.
Ilyen sokba kerül Budapesten a villamos és a HÉV közlekedés? A sok panelbunkó és lumpenproli bizonyára személygépkocsival közlekedik...
"A belső használatú hivatali anyagok automatikus, húsz évre való titkosítását teszi lehetővé mai adatvédelmi törvény. Van rá esély, hogy ez rövidesen csak tíz év lesz, de az információs szabadságjogok védelmezői szerint ez kevés.. "
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pénteken egy soroksári fórumon. "Nem az a fontos, hogy a Fidesz nyerjen, az a fontos, hogy közös célok érdekében össze tudjunk hozni egy nagy összefogást, ami valószínűleg a Fidesz nélkül most éppen nem fog menni" - mondta a pártelnök
"Nem állíthatjuk tehát, hogy sehol senki. Azt viszont igen, hogy a többség - itt is, ott is - reménytelen, leharcolt és nehezen megváltoztatható nyersanyagnak látszik. Eredetileg más jellegű feladatuk volt, azt teljesítették, s ott maradtak pártjaik - meg az egész magyar közélet - nyakán. Egy év múlva a választások lehetőséget adnak a komolyabb, mélyebb elitcserére is. Kivételes alkalom lesz, ritka teszt: meg lehet majd ítélni mindegyik politikai tábor hosszabb távú versenyképességét. Meg a magunk esélyeit is - állampolgárként, ittragadottként."
"Száz lépés programjának" első elemeit ismertette Gyurcsány Ferenc hétfőn a parlamentben. Korábban a kormányfő úgy fogalmazott, "a legtöbb a hazugság a foglalkoztatás, a jövedelmek és azok elköltése körül van".
Nagy kár, hogy a hazugokat nem nevezte meg, pedig akkor tisztábban látnánk! Ő is, mi is...
"Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor a zárt tárgyalás elrendelésének két feltétele van: – a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene, – a képviselő-testület minősített többséggel dönt a zárt tárgyalásról.
A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jogot sérti, ha a képviselő-testület az említett feltételek bármelyikének hiányában zárt ülést rendel el. Másik oldalról, ha a képviselő-testület a zárt ülés kérdésében a szavazást elmulasztja, az ülés adott része nem tekinthető zárt ülésnek, és azt utólag sem lehet annak minősíteni."
Nos, élek a gyanuperrel, hogy ezt a minősített szavazást elmulasztották lejátszani, akkor pedig a zárt tárgyalás jegyzőkönyve nyilvános. Nem érdekel esetleg valakit? Nagyon érdekes dolgok derülnének ki belőle.
Képzeljétek el, honyatyáink-anyáink, annak tudatában, hogy a dolog titokban marad, hogy odamondogathattak egymásnak.... :)
"Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.”
Vagyis hogy az üzleti titok csak a technológiai-know-how részekre értendő, de nem magára az egész témara an'blok.
SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS
POLGÁRMESTERE
MEGHÍVÓ
A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 12. § (2) bekezdésében biztosított jogkörömben Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének munkaterv szerinti ülését
2005. április 28-án (csütörtökön) 9 órára
összehívom a Városháza Dísztermébe, melyre tisztelettel meghívom.
Javasolt napirend: ……
Zárt ülés keretében:
….
Előterjesztés a Szolnok 19605/16 hrsz-ú 21311 m2 nagyságú ingatlan elidegenítésére Jégcsarnok céljából beérkezett pályázatok elbírálásáról (pótlólagos) Előadó: Botka Lajosné polgármester
_____________________________________________________________________________________________
Az adatvédelmi biztos állásfoglalása az önkormányzatok zárt testületi ülései dokumentumainak kezeléséről
I.
Az adatvédelmi biztos gyakorlatának tapasztalatai, valamint a jogalkalmazóktól származó jelzések szerint a helyi önkormányzat képviselő-testületének zárt ülésén szereplő ügyek előterjesztéseinek kezelése több esetben aggályokat vet fel. Ennek egyik oka, hogy az önkormányzat szervei egyes esetekben helytelenül értelmezik, illetve alkalmazzák a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), illetve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) szabályait, másrészt nem alakították ki azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek az említett törvények betartását biztosíthatják.
Az adatvédelmi biztos gyakorlatában felmerült ügyekben kifejtett álláspontomat – az Avtv. 24. § d) pontjában foglalt jogkörömben eljárva – az alábbiakban foglalom össze.
II.
Az Ötv.) 12. §-ának (4)-(5) bekezdése szerint:
„(4) A képviselő-testület
….
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.”
Az Ötv. 17. §-ának (3) bekezdése szerint „a választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.”
III.
Az eddigi gyakorlatomban számos esetben kellett állást foglalnom az említett szabályoknak – Avtv-vel összhangban álló – értelmezéséről. A zárt képviselő-testületi ülés indoka a személyes adatok (önkormányzati hatósági ügyben az ügyfelek adatainak) védelméhez fűződő jog, illetve az üzleti titkok védelmének érvényre juttatása, amelyek azonban különböző megközelítést igényelnek a zárt ülés egyes eseteiben.
Az Ötv. 12. §-ának (4) bekezdése szerint a képviselő-testület háromféleképpen tart zárt ülést:
– választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;
– önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, az érintett esetleges beleegyezésétől függetlenül;
– vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
3. Zárt ülés tartása az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor
Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor a zárt tárgyalás elrendelésének két feltétele van:
– a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene,
– a képviselő-testület minősített többséggel dönt a zárt tárgyalásról.
A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jogot sérti, ha a képviselő-testület az említett feltételek bármelyikének hiányában zárt ülést rendel el. Másik oldalról, ha a képviselő-testület a zárt ülés kérdésében a szavazást elmulasztja, az ülés adott része nem tekinthető zárt ülésnek, és azt utólag sem lehet annak minősíteni.
Különösen erre az esetre, de az 1. pontban tárgyalt esetre is vonatkozik az Ötv. 17. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, miszerint „a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.” Az adatvédelmi biztos töretlen gyakorlata szerint a zárt tárgyalás tartása nem jelenthet hivatkozási alapot arra, hogy a tárgyaláson meghozott döntést is elzárják a nyilvánosság elől. A törvény hivatkozott szabálya ezt teszi egyértelművé.
…
A vagyonnal történő gazdálkodás, a pályázatok elbírálása során az Ötv-n kívül figyelembe kell venni egyéb törvényeket is.
Az Avtv. 19. § (1) bekezdése ezzel kapcsolatban kimondja: „Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.”
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. § (2)-(3) bekezdései szerint:
„(2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
(3) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.”
….
IV.
…
Az Ötv. különböző rendelkezései alapján a képviselő-testületi ülés résztvevői, továbbá a képviselő-testület bizottságainak tagjai, a polgármesteri hivatalnak az előterjesztés és a jegyzőkönyv elkészítésében résztvevő dolgozói, valamint – a képviselő-testület (bizottság) ülését követően – a törvényességi ellenőrzést végző közigazgatási hivatal vezetője jogosult a zárt ülés előterjesztései, illetve a jegyzőkönyvének tartalmát megismerni. E személyek esetén a „szükséges mérték” túllépéséről nem lehet beszélni.
…….
Budapest, 2005. január 17.
Dr. Péterfalvi Attila
