"az altalad leirt esetekben igazad van, de ha az entropiat mas tulajdonsaggal azonositjuk, pl rendezettsegi fok, akkor lehetnek olyan esetek, amikor nem igaz amit leirtal."
Ezt a kijelentést megértettem, de sajnos ettől még nem tudom belátni, hogy miért van ez így... !
az altalad leirt esetekben igazad van, de ha az entropiat mas tulajdonsaggal azonositjuk, pl rendezettsegi fok, akkor lehetnek olyan esetek, amikor nem igaz amit leirtal.
az e=mc2 energia ertelmezeset eloszor egy nemtudomanevetvalaki irta le azon logika alapjan, hogy az univerzumot kitolto eter reszecskei fenysebesseggel mozognak, az anyag ezen eterreszecskek csomosodasa igy az anyag osszes belso energiaja ezen impulzusok osszessege.
majd lorentz feltetelezte, h nem csak az ido es tavolsag valtozik a mozgas soran hanem a tomeg is es feltetelezte h mr=ms/gyok(1-v2/c2), vagyis a relativisztikus tomeg egyenlo a statikus tomeg osztva lorentz formula.
einstein - jo szokasa szerint - ezt a kettot hazasitotta. a lorentz feltetelezesbol kifejezte egy mozgo elektron mozgas iranyu es arra meroleges relativisztikus tomegvaltozasat es ebbol kihozta az elektron osszesitett tomegvaltozasat.
majd a lassan gyorsulo elektronra feltetelezett egy mozgasi energiat az e=1/2mv2 szerint illetve feltetelezte h a mozgo elektron altal keltett em mezo is elvisz energiat, vagyis a tenyleges energia valtozas a ketto osszege. a mozgasi energiat relativisztiks formaban irta fel es igy jott ki neki az e=mc2.
tehat, ha a specrel igaz es a mozgo elektron a mozgasi energiajaval megegyezi energiat ad a magneses mezonek, akkor az elektronra igaz.
a levezetes nem alkalmazhato magneses teret nem gerjeszto entitasokra.
mivel szerintem a specrel a latszat fizikaja, igy az energia tomeg ekvivalencia is legfeljebb a latszat energia egyenlosege lehet.
nem igazan, mivel az entropiat megfeleltetted a szabadsagi fokkal. a peldadban ez megallta a helyet, tehat nem az eset amikor butasag jon ki belole, de biztos van olyan eset, amikor nem igaz. igy ha oda is feltetelezzuk a fenti ekvivalenciat, akkor jon ki butasag.
Én megpróbáltam elolvasni amit irtatok. Ez nekem magas. Én úgy gondoltam ez idáig, hogy a ködben benne van az információ. Az információ kapcsolatokat jelent. Mi van ha a köd felveszi a kapcsolatot, valami más jelenséggel, szerintem képes információ továbbításra.
"Azt hallottam, hogy az anyag legkisebb részecskéje magán hordozza a róla szóló információt. Ha az anyag teljesen széthullik egy diffúz köddé, akkor is megmarad az információ a részekről és az egészről. Vagyis az információ nem veszik el, csak átalakul a jelentéstartalma."
(...stb. hülyeségek...)
Ne 'hadoválj' össze mindent az "információ"-ról ! A "információ" 'szimplán', az 'elemi-létező-dolgok' közötti 'kapcsolatokat' jelenti.
Ezért nem igaz az amit írtál, hogy: "Ha az anyag teljesen széthullik egy diffúz köddé, akkor is megmarad az információ a részekről és az egészről." Ha nincs amik között 'ilyen-olyan' kapcsolatok lennének,
akkor hogy lehetne ott "információ" ??! ;-/
(ez pont' olyan 'egyszerű vagy bonyolult', mint az "idő" fogalma, vagy "létezése"...)
„Bele kell törődnünk, hogy a tudomány előrehaladtával sok régi biztosnak és univerzálisnak képzelt fogalomról derül ki, hogy mégse annyira egyetemesek, mégse ragadják meg tökéletesen azt a dolgot, aminek jellemzésére, mérésére használjuk.”
"a thermodinamika ii fotetele . . . arrol szol hogy egy rendszer, ha lehetosege van ra, akkor veszit a homersekletebol."
Rosszul tudod!
Már több mint száz éve nem csak erről szól, hanem az egész fizikáról, s annak legáltalánosabb törvényszerűsége. A speciális kölcsönhatási törvények így pl. a mechanika, az elektrodinamika, az erős és a gyenge kölcsönhatási törvények felett álló fenomenologikus törvény.
Amit sem én se egyetlen szakértő nem kevert össze semmiféle "energiakiegyenlítődési" vagy "energiaminimumra való törekvési" elvvel.
"Bele kell törődnünk, hogy a tudomány előrehaladtával sok régi biztosnak és univerzálisnak képzelt fogalomról derül ki, hogy mégse annyira egyetemesek, mégse ragadják meg tökéletesen azt a dolgot, aminek jellemzésére, mérésére használjuk."
Ebben lehet igazság, még akkor is ha Construct mondja.
Vegyül például a fénysebességet. Ma azt állítják a relativisták, hogy ez egy univerzális állandó.
De bele kell törődnünk, hogy a tudomány előrehaladtával kiderül, hogy nem az.
Mégse annyira egyetemes, mégse ragadja meg tökéletesen azt a dolgot, aminek jellemzésére, mérésére használják.
az energia kiegyenlitodes elve, vagyis h minden rendszer a szamara elerheto legalacsonyabb energia szint eleresere torekszik. pl a gravitacio a fold fele mozgatja a targyakat.
He?
Ahova az energia távozik az általad említett helyről, ott nem a számára legkisebb energiaszintre kellene törekedni?
Extenzív és intenzív osztályokba soroljuk a fizikai mennyiségeket.
Namármost nekem kvantummechanika helyett Fick 1-2 + EbersMoll egyenletek megoldását kellett hallgatnom.
ne bonyolitsd tul. egy entropi feleseg van, a a legnagyobb valoszinusegi allapotra torekves. lehet csurni csavarni, osszekotni rendezetlenseggel, energiaszinttel stb, amik adott helyzetben igazak is lehetnek, de ahogy korabban emlitetten hawking negativenergias, informacio kopkodo es vegul elfogyo feketelyuk elmeletvel peldazva, illetve latszik construkt ii foteteles mellefogasabol, ha a torvenyszerusegeket nem a szigoru jelentesukkel hasznaljuk, akkor irto nagy baromsagokra kovetketethetunk a vegen.
"Ha viszont az energia veszik el, azzal az anyag is elveszik."
Azt már régen tudják sokan, hogy a tömeg nem marad meg minden körülmények között. Ezután azt lehetett hinni, hogy akkor talán az energia van annyira alapvető jellemzője az anyagnak, hogy abban valósul meg az anyagmegmaradás elve. De hát az "agyagmegmaradás" elve se egy egzakt természettudományos törvény, inkább csak valami filozófiai, világnézeti ábránd. Hiszen magának az anyagnak a mibenlétére sincs univerzális tudományos definíció, csak egyes építőköveire, típusaira, így az egyes részecskékre, mezőkre.
Bele kell törődnünk, hogy a tudomány előrehaladtával sok régi biztosnak és univerzálisnak képzelt fogalomról derül ki, hogy mégse annyira egyetemesek, mégse ragadják meg tökéletesen azt a dolgot, aminek jellemzésére, mérésére használjuk.
ma bocsasson meg a vilag! a thermodinamika ii fotetele mi a turorol szolna ha nem a thermodinamikarol. barmely megfogalmazasat nezzuk, arrol szol hogy egy rendszer, ha lehetosege van ra, akkor veszit a homersekletebol.
amivel te helytelenul egyenlove teszed - a hibas asszociaciok karos kovetkezmenyeire korabban mar utaltam -, az az energia kiegyenlitodes elve, vagyis h minden rendszer a szamara elerheto legalacsonyabb energia szint eleresere torekszik. pl a gravitacio a fold fele mozgatja a targyakat. de ez is maximum axiomanak tekintheto, mivel a kvantum mechanikaban pl. ezek is valoszinusegi allapotok, vagyis van amikor 'felfele esik' egy targy, csak qrva ritkan.
most ne menjunk bel a kvantum mechanikai reszbe, annyi a lenyeg, h az energia minimumra torekves axioma, es egyetlen fizikai torveny sem nevesiti ezt.
