A helyedben mindenképp fellebbeznék. Az ablakcsere során ugyanolyan méretűre cserélted az ablakokat a szomszéd felé eső falon? Milyen helyiségeken vannak?
Üdvözlet a fórumozóknak! A következő ügyben szeretnék segítséget kérni: Pár évvel ezelőtt tulajdonomba juttot egy lakóház, amelyet tavaly nyáron teljesen felújítattam. Ezen belül nyílászáró csere is történt. A háznak van két olyan ablaka is, amely a tűzfalra épült, és a szomszéd telekre néz. Ezeket is kicseréltettem, mire a szomszédom besétált az építési osztályra, és feljelentett hogy ablakot nyitottam a telkére. Kiszállt az építési osztály egyik munkatársa, akinek elmondtam, hogy az ablakok nagyon régen, még az előző tulajdonosok idejében lettek nyitva, én csupán kicseréltettem a szerkezetüket. A csere előtt lefotóztam a régi állapotokat, így képekkel is bizonyítani tudtam az állításomat. A hölgy azt mondta, érdeklődjek a többi szomszédnál, hogy mikor lettek azok az ablakok beépítve, és a fotókkal együtt csatoljam a szomszédok nyilatkozatait is. A szemben lakó két szomszédom cirka ötven éve lakik itt, és elmesélték hogy az ablakokat az 1970-es években, az aktuális tulajdonosok építették be, a szomszédok beleegyezésével. Erről nyilatkozatot is aláírtak, amit a fotókkal együtt benyújtottam az építési osztálynak. 2 nyílászáróról van szó, mindkettő a terepcsatlakozás felett 2,5 méterrel helyezkedik el, belülről pedig 1,8 méterrel a padlószint felett kezdődnek. Mindezek ellenére olyan határozat született, amely az ablakok megszüntetését írja elő! Egy ismerősöm azt mondja, hogy az építési szabálytalanságok 10 alatt elévülnek, így nem rendelhető el az ablakok megszüntetése. Mi az igazság? Segítségeteket köszönöm!
Épülő lakásunkban az eredtei tervhez képest megváltoztattuk a konyha és a fürdőszoba helyét, azaz megcseréltük. Így a konyha helyére kerül a fürdőszoba. Ha minden igaz, nem szükséges külön új terv és építési engedély. mivel a szennyvízelvezetés nem a födémben megy, hanem a másik oldali vezetékre csatlkaozik rá és üzemi víz elleni védelem is készül. Csak a használatbavételkor kell ezek szerint megvalósuláis terv?
Kérdéssel fordulok hozzátok. Egy társasház tetőterét fogom beépíteni, a meglévő kéményeket magasítnai kell, de bele nem csatlakozom. Egyik meglévő kémény sincs bélelve, és nekem nincs is pénzem megcsináltatni. Kéményekkel foglalkozó vállalkozó szerint (nem tudom mennyire bízhatok benne) a kéményseprők előírják majd a szekvéleményükben a bélelést, de ettől függetlenül én megkapom a használatbavételi engedélyt, az a szakvélemény a társasháznak szól, de őket sem kötelezi semmire. Igaz ez? Tényleg megúszhatom bélelés nélkül? (a magasítás 2m alatti, és téglából, azonos anyagminőséggel, úgy tudom ez számít)
>Építési ügyekben nem riad vissza a büntetéstől, sajnos önmaga "ügyeiben" annál elnézőbb. Ezzel súlyosan lejáratja az építési hatóságok tekintélyét, morálisan pedig a nullával egyenlő.
Ehhez, nincs is mit hozzáfűzni.... Szomorú, hogy a szakma/szakmám idáig süllyedt.....
Köszönöm a választ. Én is így gondoltam, már ami a használatbavételi engedély szükségességét illeti. A város neve egyébként Kisbér, az építési engedélyt a művelődési házra és a kórházra pedig Tata önkormányzata adta ki. Sajnálatos, hogy ilyen eset megtörténhet, a megyei közigazgatási kirendeltség e héten már megtette a szükséges, a törvényesség helyreállítására vonatkozó lépéseket. Ami még szörnyűbb, Kisbér, mint kistérségi székhely 17 település építési hatósági feladatait látja el. Építési ügyekben nem riad vissza a büntetéstől, sajnos önmaga "ügyeiben" annál elnézőbb. Ezzel súlyosan lejáratja az építési hatóságok tekintélyét, morálisan pedig a nullával egyenlő.
A használatbavételi engedély nem csak a magánépíttetőtől követelhető/követelendő meg, hanem minden építtetőtől! Amíg egy épületnek nincs használatbavételi engedélye, addig azt tilos! használni. Főleg ekkora volumenű épületeknél, mint amiket említ. Az engedély nélküli használatnak szabálysértési vonzata is van. Amennyiben a polgármesternél és jegyzőnél már próbálkozott, akkor első körben az engedélyező hatóság felé kellene jelezni a szabálytalanságot. Amennyiben ő sem reagál, akkor az illetékes közigazgatási hivatal felé fordulhat panaszával.
Tisztelt fórumozók! Újonnan regisztrált hozzászólóként olvasom, hogy ezen a topicon főleg magán építési ügyekről esik szó. Én azonban közügyben kérem a véleményüket. Egy dunántúli kisvárosról – nevezzük K-nak - van szó. Az önkormányzat nagyrészt állami pénzből, un. címzett támogatásból (250 millió, vállalt önrész 160 millió) építetett egy művelődési házat, 2005. nyara óta működik. Teljes egészében állami forrásból (2,2 milliárd) építetett egy kórházat és egy rendelőintézetet, előbbit zöldmezős, utóbbit egy meglévő épület alapos átalakításával, mindkettő tavaly november óta fogad betegeket. Az építési engedélyeket a megye egy másik városának, T önkormányzatának építési hatósága adta meg. Máig egyik intézménynek sincs használatbavételi engedélye. Ezek szerint ez az engedély csak a magánépíttetőktől követelhető meg? Ha nem, mi a véleményük, mit lehet tenni a megítélésem szerint súlyos törvénytelenség helyreállítására? Azt ne tanácsolják, hogy figyelmeztetni kell a polgármester asszonyt, önkormányzatot, stb., mert ezekre nem reagálnak. Egyáltalán lehet valamilyen következménye egy ilyen tudatos törvénysértésnek?
Nem, asszem, hogy mi mégsicsak osztatlan közös tulajdont veszünk...esetleg át tudom neked küldeni vagy valakinek a szerződést, lehet, hogy egyszerűbb lenne.
Amíg nincs használatbavételi engedély, addig nincsenek lakások, csak egy bazi nagy, osztatlan közös tulajdonban levő ház.
Ha Ti lakást vesztek, akkor a tulajdonjogotokat csak akkor jegyzik majd be, ha már van lakás. Addig nem vagytok tulajdonosok, a szerződésetek ott áll széljegyen, és várja, hogy az aktuális tulajdonos (az építtető) megkapja a használatbavételi engedélyt, mert ez alapján lehet a társasházat megalapítani és bejegyeztetni, és csak ekkor lehettek tulajdonosok. A társasház Alapító Okiratát ebben az esetben a tulajdonos írja alá, ő lesz az első tulajdonosa a lakásnak, és mint tulajdonostól, szerzitek meg a lakás tulajdonjogát.
Olyan is van, hogy nem lakást vesztek, hanem a bazi nagy osztatlan közös tulajdon x/y-od részét, erre a tulajdonjogotokat be is jegyzik, beléptek az építőközösségbe, és ekkor Nektek kell kérni majd a használatbavételi engedélyt, társasházi Alapító Okiratot aláírni, és a keletkező lakás első tulajdonosai is Ti lesztek.
Szerintem a lenti szerződésrészlet az első verzióra utal.
A szerződés ezen pontja nem az építési vagy használatbavételi engedélyről szól. Az építtető valószínűleg egyenlő a beruházóval, úgyhogy majd neki kell intéznie a használatbavételt is. Nektek pedig csak annyit javaslok: relax. :-)
ill: ezt ti hogy értelmezitek: Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a fenti 2. pontban meghatározott lakásingatlan ingatlan-nyilvántartásba történő ilyenkénti (’lakás’) bejegyzése az ingatlanra vonatkozó jogerős használatbavételi engedéllyel egyidejűleg történik. A tulajdonjog-átszállás az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetéssel hatályosul. Vevők az ingatlan használatába és birtokába az ingatlan elkészültével legkésőbb 2007. április 15. napjáig jutnak.
A kivitelezőt kellene megkérdezni, hogy ki az építtető, mert nem feltétlenül ti vagytok azok. Lala jól írja: mivel a használatbavételi engedélyt minden esetben az építtetőnek kell kérnie, ezért az állapotterv elkészíttetése is az ő feladata. Emiatt jó lenne tudni, hogy ki is az építtető.
Ha jól gondolom, most már mi vagyunk az építtetők, olyan készültségi fokban van a lakás, mi szerkezetkészen vásároljuk, így nekünk kell kérni. Apropó! Ha nem vállakozóval fejeztetem be a lakást, hanem saját, megbízható mesterekkel, nagyjából mekkora költségekre lehet szeritetek számolni?
Ez most nagy örömöt jelent nekünk, de azért leismétlem, amit értelmeztem: nincs szükségünk új építése engedélyre, mehetnek fel a falak? Ez a bizonyos állapotterv gyakorlatilag a megvalósulási terv lesz, mert valami ilyensmiről beszéltek. Tehát készíttetünk a használatbavételi előtt egy új alaprajzot a műszaki vezetővel vagy tervezővel, ezt leadjuk és ennyi? Nagyon köszönöm!
Mivel az alaprajz a válaszfalak áthelyezése miatt módosul, ezért nincs szükség az engedély módosítására. Viszont a használatbavételi engedély kérelem mellékleteként be kell majd nyújtani a felelős műszaki vezető nyilatkozatát 1 példányban, melyben ismertetni kell az eltéréseket, valamint ha szükséges - a ti esetetekben szükséges lesz! - a változtatásokat ábrázoló állapottervet (a ti esetetekben az alaprajzot) 4 példányban. Az állapotterven a változtatás utáni állapotot kell rögzíteni.
Most épül a társasházi lakásunk alaprajzán változtatunk, egyrészt kiveszünk egy válaszfalat, illetve picit tolunk rajta. Erre nem kaptunk egyértelmű választ, hogy kell-e engedély, az egyik ember ezt mondja, a másik azt. De úgy néz ki, és ha én is jól értem, hogy a válaszfalakra nem kell engedél, amennyiben a lakás legalább egy helysége legalább 17 nm. De a fő gond nem is ezzel van. Funkciócsere fog történni. a konyha megcserélődik a fürdőszobával, valmaint a WC-t is leválasztjuk a fürdőtől. A szomszéd lakás úgy néz ki, hogy a változtaások után egy falra fog kerülni az ő és mi fürdőszobánk, a másik szomszédnál pedig ugyanez a helyzet a konyhával. Gyakorlatilag így nem lesz szükség csatorna-lefolyó vezetésére, csupán rá kell állni. Szóval. Engedélyköteles-e ez, mert az építtetőnk szerint nem az és valóban megbízhatók, nem kamuból mondják. Nem kaptunk az építési osztályon sem egyértelmű választ, csupán az volt a lényeg, hogy huzamos tartózkodású hely fölő a plafonban nem lehet szennyvízelvezetőt rakni. mit gondoltok? Rajzoltassuk meg újra, ami kapcsiból idővesztés és rengeteg plusz pénz?
Az elvégzett építési munka szerintem építési engedély köteles lett volna. És , mint ilyen a társasházi tulajdonostársaknak szerintem értesítést kellet volna kapni róla. Nem tudom mi van az alapító okiratotokban erről. Talán kérdezd meg a közös képviselőtöket. Egyébként pedig kétségek esetén nem honlapot kell nézni, hanem bemenni a kerületi építési hatósághoz. Ott lehet panaszt tenni. Szerintem okkal tennéd.
Egy elég kellemetlen dologban szeretném a segítségeteket kérni, persze építési engedéllyel kapcsolatban: a problémán a nem olyan rég a szomszédba költözött lakókkal van (bp-en, VI.-kerben belvárosban 2 szobás lakásban lakom), akik elég drasztikus felújításba kezdtek, és sajnos a közös válaszfalhoz az ő oldalukon konyhát, és galériát építettek (ahol eddig semmi ilyesmi nem volt), amivel nem is lenne semmi bajom, ha a fal nem 10 cm-es papírvékony válaszfal lenne, és az új vízvezetékek + a galériájának szerkezeti elemeinek ropogása borzasztó hangosak, plussz zörögnek egész nap (halkan megjegyzem, hogy kisebbségiek az új szomszédok)... Recseg-ropog az egész + a vízfolyás egész nap állandóan, és minden nagyon hangosan hallattszik..
Kérdésem az lenne, hogy kapott erre építési engedélyt? Milyen hatósághoz lehet ezügyben fordulni? Oleh.hu-t nagyon sokáig vizsgáltam, plussz a terézvárosi építési jogszabályokat is, de semmit sem találtam.. Remélem van rá valami megoldás..
A segítségeteket előre is köszönöm, ha tud valaki.
Kosz az infot, telepulest elarulsz hozza? Szomszed nem hiszem hogy olyan tajekozott lenne barmelyik is, hogy eszebe jusson olyasmi hogy ehhez eng. kell. Az egyik pl. most epitett bontott teglabol, hohidasan stb. egy viskot pluszban a telkere, szerintem onkori fele se jart (bar lehet, hogy csak en latom ugy, hogy ezt normalis epitesz tuti nem latta).
Nálam tetőn van, síkkollektorok és kellett rá ép. engedély. Más megközelítésből ha nincsenek rosszindulatú szomszédok, akkor nincs miért engedélyeztetni. Utólag nem engedélyeztettem volna a kétszeri 10.000.-es illetékbélyeg miatt...
Ja azon az utcafrontin akkor atfutottam, akkor mindenkepp engedelyeztetni kell valamit. De a "vitatott" persze nem utcafront, bar a patak miatt kozterulettel hataros. Kuldok emailt, de csak akkor foglalkozz vele ha nem tul sok idodbe telik, mert annyit nem er meg.
Sajnos nem tudom, hogy mikor fog hatályba lépni a rendelettervezet. Az tuti, hogy nem 2007. január 1-én! :-))) A tervezet szerint az utcafronti kerítés továbbra is engedélyköteles marad! Konkrétan ismerni kellene a helyszínt, akkor tudnék javaslatot adni a problémádra.
