Gondolod, hogy hektáronként 70-80 deka nitrogén lombtrágyának lenne bármilyen hatása a rothadásra? A többi tartalomnak inkább lesz kedvező hatása a borra, vesszőbeérésre mint annak a csöppnyi nitrogénnek.
Sokáig bírkóztam egy , a leírtak szerinti hasonló teruletten. Mindent elkövettem. Fűrész, csákány, kapa, fűnyíró, gyomirtó stb. Kb 10- 15éves játék volt. Volt hogy 1évig nem nyúltam hozzá, azután újra felmérgeltem magam. Brutális dózisban gyomirtó. A természet mindig visszavette tölem. A szőlő újra előtőrt, a fák gyökerei újra kihajtottak. Végül tarra kivágtam mindent, majd egy kis gumi lánctalpassal egy havarom 4napig kapirgálta a gyökereket.
A kabuki hatása kis túlzással szinte azonnal látható. A perzselés szépen működik a szőlő tekintetében, emiatt én törzstisztításkor nem is szedetem le a legalsó zöld hajtásokat, mert gyorsabb a vegyszeres módszer. De az erősebb, nagyobb gyomok nem mindegyike adja meg magát a perzselő hatásnak. Azokon szépen látható a fozát lassú sárgító, blokkoló, döglesztő hatása.
Persze ha az iskola példa, az ideális körülmények között történne minden beavatkozás, akkor lehet hogy levinne mindent a kabuki.
Szerintem vegyszerrel környezet barátan nem tudod kiírtani. Nem tudom, géppel miért nem járható a terület, és mit akarsz vele kezdeni. Nem marad más akkor, mint a tövek kiásása.
Nem tudom mi ez, de az idei évre jellemző, az biztos.
Én is kérdeztem ehhez hasonló tünetekkel kapcsolatban, de addig jutottam, hogy nem lisztharmat, és azt kell mondjam, a jeget sem valószínűsítem, mert nekem lomb alatt is jelentkezett. Olyan, mintha a sok csapadék okozná, de mindig a napos oldalon jelentkezik.
Mást nem tudok, leszedem a "sérves" bogyókat és várok.
Utólag egyértelműsítve a kérdésem, csak azt akartam tudakolni, hogy -mivel jégeső általában nem néhány négyzetméteren szokott esni- más tőkén vagy növényen van-e esetleg nyoma.
A jégeső azért tűnik első számú gyanúsítottnak, mert egyik napról a másikra, más károsító, nem tud ilyet produkálni és ha sikerülne megoldani a talányt, abból többen is profitálhatnánk. ( pl. a lisztharmatfertőzés után még napok telnek el a repedésig)
Én csak annyit tudok, hogy fürtzáródás után se talajlazítás, se +N nem javasolt, mert mindkettö elösegíti a rothadást (szürkerothadás of korsz), elöbbi azzal, hogy segíti a N-feltáródást.
Hogy a Ca-lombtrágya mit csinál, ill. miböl áll, pláne nem tudom, se vegyész nem vagyok, se növényorvos.
Kalcium nitrát is kerülendő? Mert hogy kisebb legyen a rothadás valószínűsége szerettem volna Ca lombtrágyát használni még.
Lisztharmat ellen kb 2hete kapott folicurt, akkor se, meg most se láttam tünetet (meg tavaly se) úgyhogy bátorkodtam kihagyni lisztharmat elleni szert.
van_Persil által leírtakhoz nincs mit hozzátenni, de meg kell kérdeznem, hogy csak a Palatinán látszik a baj? Egyedül álló tőkéről van szó?
Nekem, a repedésektől eltekintve, a Jupiter néz ki hasonlóan, de az fürtperonoszpóra.
Egyszer valaki felvetette, hogy a fajtajellegeket az általunk tapasztaltak alapján is össze kellene gyűjteni.
Kulicz írja valahol, hogy a Jupiter fogékony a lisztharmatra, hát a peronoszpórára is. Az idén terem(ne) másodszor, de két fürttől eltekintve az összes többi tönkre fog menni szinte teljesen.
Ha fakó lenne, mi okozta a repedéseket? A fakó ott tud fellépni, ahol valamilyen mecsanikai sérülés volt, majd a kifolyt leve fertőzheti a többi bogyót.
Itt is az van, ami egy másik fórumozónál is volt: olyan, mintha jégverés érte volna. Ha csak a bogyókat nézem, simán rámondanám a jégverést, mert ahol a bogyót éri, ott vagy bebarnul idővel, vagy pedig fel is reped.
A peronoszpóra is fonnyasztja a bogyókat, de ott nem szokott repedés lenni. A lisztharmatnál szokott repedés lenni, de akkor lennie kellene látható lisztharmatnak a bogyókon, itt viszont semmi ilyesmi nincs.
Vásároltam egy több mint tíz éve elhanyagolt szőlőt. Kiirtottam a bozótot, (még a fák tetején is szőlő volt). Az avar alol most erőteljes hajtások törnek elő. Véglegesen szeretném kiirtani, de az avar alatt kiterjedt gyökérhállózat van. Géppel nem járható a meredekség miatt. A bajt tetézi a vadrózsa és erdei szeder hajtásai is. Van valakinek tapasztalata, javaslata vegyszeres irtásra?
Mondjuk, egészen pontosan nem értem, hogy milyen okból raksz a kabukihoz glifozátot, amikor aglifozát a zöld levélre hat, amit ugye te a hatás kifejtése előtt leperzselsz a kabukival. Az én meglátásom szerint aglifozát hozzákeverése pénzkidobással egybekötött önmérgezés és környezetszennyezés, mert nem tud hol hatni aglifozát.
A szabadságot arra értettem, hogy nimcs akadálya annak hogy akár ma vagy holnap, vagy 2hét múlva is használjatja. Gondolom shaggy-nek is van zöld könyve, ha csak néhány tőkét kellene simogatnia, arra nagyon jól kitalált eszközök a karaszoló és a kapa.
Tavaly csak azért használtam gyomirtót, hogy időt nyerjek, azután soraljművelőztem. Idén annyi más dolgom is van, hogy az egyszerűség, tartóság, gyors kivitelezés, bekerülési költséget is figyelve szerintem nem fogom a soraljművelőt előszedni.
Kabuki hivatalosan évente 1x használható. Beszéltem egy cimborámmal, aki 2-3alkalommal is használja.
"Mérges embernél" rákérdeztem a boltban, ő azt mondta, hivatalosan nem mondhatja azt hogy többször is használható. Tegnap megvettem az adagot, ha végez a csapat a törzstisztításal, az eső után kisüt a nap, nő a fű, akkor lespriccenjük.
:-)
Messzi még a szüret, de lassan eljön, szépek a szőlők! Nálam a seregély már leltároz, ki végzett zöldszüretet és hol vannak a táblák, ahol majd csemegézhet! Van valakinek valami bevált módszere sörétes puskán kívül? Iszonyatos idegesít hogy még zöld a szölő és százassával üldögél a villanyvezetéken és várja, várja, várja....
A Kabuki teljesen szabadon használható szőlőben, évente 1x. Először csak szőlőben volt engedélyezve+ talán alma sarjazás (de ezzel most lehet hülyeséget írok), majd folyamatosan bővült a kultúrák köre. Árat nem tudok fejből, nagyságrendileg 8ezer ft+afa körül lehet a 0,75literes flakon.
Én kb egy hónapja csináltam, nagyon csokoládé! :-)
2liter glifo+ 2dl kabuki/100 liter. Hektáronként 120 liter anyag megy ki. Egy függesztett 600lieres szántóföldi gépem van erre a célra, amin nincs fenn a keret, helyette 2db egyszerű szórópisztoly. Minden második sorban megyek csak végig. A pisztollyal "átnyúlnak" az emberek a sor másik oldalára is, ha van, pótlás tőkét kikerülik. Kb 4-5ha/ nap teljesítménnyel működünk. Az első gyomirtózáskor az első és a második sor között mentem, a második alkalommal a második és harmadik között kezdtük, az "átnyúlásból" származó esetlegesen néhol kimaradó részekre gondolva. A növénydoki picit csavargatta a szemét, amikor rákérdeztem, lehet e ezt így csinálni, a Kabukihoz fozatot keverni, de nálam bevált.
Kérdezte nem olyan rég itt a fórumon valaki a vaddohány, mivel írtható. Egy hónapja gyomirtás előtt, törzstisztítással, kotozéssel párhuzamosan, kihúzgáltuk kézzel a vaddohányt. Már kezdett virágozni, a méhek rájártak szépen. Kettő sort meghagyattam, ahol kipróbáltam, a fenti kabukis fozátos mixet. (Tavaly sima fozátos próbálkozás felemás sikerrel járt.) Kifejlett, 50-60cm magas, vaddohány erdő volt és csodásan letakarította. Jelen állapot az hogy a kézzel kihúzgált rész szépen virágzás előtt áll, újra :-( a gyomirtózott pedig meg sem mozdul. Eddig én idén 2x gyomirtóztam, van egy darab ahol csak egyszer- ott már jó lenne.
(Annak ellenére hogy hosszú volt, remélem hasznos!)
A disznóperzselő. Hektáros költségét ne kérdezd, de mint technológiát már láttam.
Viszont 5 éves gyomhasznosító tapasztalat után azt mondom, hogy a "tisztán" - azaz feketén - művelt szőlő sokkal többe kerül, mint a gyom irányított meghagyása.
Az itthoni lugasom-Moldova-Pölöskei-Teréz- 3 hét alatt 3 szor permeteztem csak keserűsóval, kb 3-4%-os oldatban+nonit. Korán reggel csináltam, perzselés nyomát nem látok, és talán a levél sárgulásom is megállt.
