A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Higgs 1960-ban írta le azt a matematikai elméletet, hogy kell lennie egy bozonnak, ami tömeget ad az összes részecskéknek. Az LHC csak 2012-ben találta meg a Higgs bozonját, amit ezért jól megjutalmaztak. Akkor most, hogy is van ez? :-)
Mi van akkor, ha az eleminek tűnő részecskék, olyan még elemibb részekből állnak, amiket nem lehet kísérletileg kimutatni, mivel nem lehet detektort rendelni hozzájuk? Elméletileg azonban ki lehet őket „mutatni” a matematika révén. :)
Mivel a proton és az antiproton összetett részecske, ezért csak akkor tud teljesen energiává válni, ha az összes felépítő részecske egyesével annihilálódni tud. És mivel a kvarkok színtöltése nincsen korrelációban az elektromos töltésükkel, ezért protonból és antiprotonból háromféle variáció van. A három variáció egymással kilencféle módon találkozhat és a kilenc esetből csupán három az, amikor a kvarkok és antikvarkok minden töltése ellentétes, így mind a három annihilálódhat a párjával (ha úgy adódik, és nem repül szét az egész miskulancia azelőtt, hogy találkoznának a párok!) A maradék hat esetben csak egyetlen kvark pontos antipárja van meg a másik részecskében, így a maradék kettő-kettő kvark és antikvark simán nem tud annihilálódni, és mondjuk mezonokat alkotva szétrepülnek.
Hmmm.
Tulajdonképpen Lie-algebrával azt is le lehetne írni, hogy a kutya meg a macska nem párosodik.
Csak hát ámbár az utóbbi esetben sejtjük, hogy ennél sokkal bonyolultabb a dolog.
De mi a fészkes turbófeltöltős hógolyólökhárító az a színtöltés?
Már azon kívül, hogy egy szimmetriajelenségnek valami nevet adtak.
Azért az elektron töltését NEVEZTÉK KI "egységnyinek", mert ez volt az első töltött részecske, amit kimutattak. De ha az elektron töltése valójában HÁROMEGYSÉGNYI, na akkor volt-nincs "töredék töltés".
Elminster Aumar:""Továbbra is az a véleményem, hogy középről kiindulva az eseményhorizont elkezd növekedni, ahogy egyre nagyobb tömeg préselődik be egyre kisebb helyre."
Tudod, az a probléma, hogy a fekete lyuk kialakulása egy általános relativitáselméleti folyamat. Amit ezidáig senkinek sem sikerült még kiszámolnia!
Azaz, hogy neked ösztönösen mi a "véleményed" a folyamatról, az egy lófütyit sem számít, mivel biztosak lehetünk benne, hogy emberi józan észre alapuló képzetekkel nem modellezhető a dolog. Erről tesz maga az általános relativitás, amit csak nagyon kevesen képesek fejben helyesen kezelni."
Tudományos ostobaságot se fejben, se sehogyan, nem lehet helyesen követni.
Az elmélet szerint tömegvonzási erő nem létezik, így az azt közvetítő részecskét sem kell keresnünk. Ehelyett azt kell elképzelnünk, hogy egy test a tömegétől függő mértékben meghajlítja, elgörbíti maga körül a téridőt.
Nocsak, nocsak!
És a görbületet mi közvetíti?
Valamiféle távolhatás?
Uri Geller kanalakat körbít, a tömeg pedig téridőt?
„A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza. A gravitációs erő a klasszikus fizikában az az erő, amelyet az egyik test a másikra a gravitáció jelenségének megfelelően kifejt.“ Ez már hibás és hibás a tömeg itt megadott szerepe a gravitációban.
„Az általános relativitáselméletekvivalenciaelve szerint lokálisan megkülönböztethetetlen egymástól, hogy egy testre ható erő gravitáció vagy a koordináta-rendszer gyorsulása miatt lép-e fel.“ Ez az einsteini megállapítás meg egyszerüen tarthatatlan, mert bizony meg lehet különböztetni az egy testre ható erő gravitációt a gyorsulástól. Ekvivalenciaelvröl szó sincs.
Ez „Albert Einstein az 1916-ban megjelentetett második, általános relativitáselméletében a tömegvonzás jelenségére más elméleti leírást adott. Az elmélet szerint tömegvonzási erő nem létezik, így az azt közvetítő részecskét sem kell keresnünk. Ehelyett azt kell elképzelnünk, hogy egy test a tömegétől függő mértékben meghajlítja, elgörbíti maga körül a téridőt.“ teljesen ostobaság. www.atomsz.com
Einstein nem különbözteti meg a súlyos tömeget (ami csak a gravitációban lép fel) a tehetetlen tömegtöl (ami minden test ellenállását mutatja külsö eröhatása alatt). E.-nek fogalma sem volt, hogyan kell kiszámítani egy test különözö súlyos és tehetetlen tömegét. A specrelben (kölcsönhatásmentes rendszerek) meg nem is lehet semmi a tömegröl megállapítani.
Hogy, hogy Einstein át tudta verni a fizikus communityt? Nem értett senkisem a fizikához?
Az egész nagy bumm elmélet horibilis ostobaság. Épp olyan ostobaság, mint a tér-idö meggörbülése a tömegek körül a gravitáció magyarázatára. Einstein nem ismerte fel a tömeg szerepét a fizikában és nem is tudta kibogozni a tömeg szerepét a gravitációban sem.
A világmindenségünket négyféle megmaradó elemi részecske építi fel, amik között csak az elektromágnesesség és a gravitáció uralkodik, mint kölcsönhatás. www.atomsz.com Igenis, a gravitáció is kölcsönhatás és nem az E. által deklarált téridö meggörbülése. E. nem tudta egyesíteni az eektromágnesességet a gravitációval egy elméletben. Már ez is mutatja, hogy E. tévútra vezette a fizikát.
A "0,2-0,3 fényévnyire" vonatkozott a kérdés. Az én saccom 10 - 20 millió fényév (mert kb. ezerszeres lett a skálafaktor az univerzum átlátszóvá válása óta).
Az egész eléggé ingatag és néhány kitalálásra épül. Ha 13 800 millió éve indult útjára a fény akkor 13.8 Géves. De főlfúvódás nem volt az biztos, mert nincs ami fölfúvódjon. Amikor olyan mértékű butaságok tartják magukat, hogy robbanással keletkezett a tér, egyetlen pontszerű semmiből keletkezett az Univerzum anyaga, mert előtte nem volt semmi, akkor azért nagy baj van kozmológiával.
Ha feltesszük, hogy nem fárad a fény, akkor legalább a sebességeket nem kellene letagadni, mert a távoli galaxisok úgy tűnik sokkal gyorsabbak mint a fény.
A kozmológia erősen terhelt egy Einsteinnel, egy fénysebesség állandósággal, egy fénysebesség maximummal amit a távoli "szélső" galaxisoknál letagadnak de a kezdeti robbanásnál pont nem, mert ott meg azt hazudják, hogy a nemlétező semmi, az éppen keletkező téridő pukkant fel és lőn világosság. De azt hiszem inkább sötétség.
Te tudtál már házat építeni téridőből? Mondjuk a Kossuth téren?
Részemről ez csak egy sacc. A bumm pontos kezdetéről már néhány dátumot találtam, az életem során, (kb. 60 éve érdekel a téma), de nem lettem sem csillagász sem fizikus, csak sima építészmérnök.
"akkori tartózkodási helyünktől piciny távolságra, (0,2-0,3 fényévnyire) lévő kibocsájtóktól miért 13,8 milliárd fényévnyi távgyaloglás után érkeztek csak meg kifáradva, legatyásodva tündikéink?"
