Keresés

Részletes keresés

merigazoi Creative Commons License 2021.07.09 0 0 1191

repent

Vulgar Latin *penitire "to regret," from Latin poenitire "make sorry," from poena (see penal).

Előzmény: Carnuntum (1187)
merigazoi Creative Commons License 2021.07.09 0 0 1190

az -ejt ben

 

a j betű a felszólitó mód jele

a t hang a ható jele, az -at it et ből, a tettet t-je a múltjelző -át (-ált) -ott t-je más időben (jelen és jövő)

Előzmény: Carnuntum (1189)
Carnuntum Creative Commons License 2021.07.09 0 0 1189

JÓ - ÜGY - IGAZ   -etimológiai kapcsolatai érdekesek számomra, főleg a régi folyó/vízneveink miatt: ÜGY, ÖT, JÓ

 

JÓ - ÜGY - IT/AL - ÜDÍT

 

JÓ - JOBB / JOBBUL - GYÓGYUL

 

JÓ - JÓG - GYÓGY - GYÓN

 

IGE - IGÉZ - IDÉZ - ÜGY - ÜGYES - ÜGET - ŰZ - IGYEKVŐ - ÜDVÖS - ÜDE

 

IGEN - IGHÖN - UGYAN - ÚGY

 

ILLET - JELENT

 

JER - GYERE

 

JÁR - IRAMLIK - ERŐ (ÁR/ÁRAMLIK) ... ÍR ezek szerint folyamatos erővel haladót jelent (megfordítva RÓ) ...

 

ERŐ - IRT   pusztító ŐRÜLT, ŐRLŐ erővel megy valaminek - ARAT mély hangrendű változat -  ERŐD - ŐR - ÖRÖK erővel fenntartott hely/idő

 

ARAT - TAROL - TARLÓ - SARLÓ

 

JÁR - GYÁR /GYÚR - DÚR(ál) - TÚR  erővel mozgatott, haladó

 

ÉR - ERŐ - ERDŐ - ERED - TERJED - TÉR    (ERJED/GERJED)

 

 

J - I - GY - E   kezdőhangok hangok váltakozhatnak rokon fogalomkörökben.

 

Növésre, származásra vonatkozó ER gyökünk ELÉ gyakran kerülnek más hangzók is, melyek árnyalják a gyök jelentését pl.: T, G, D

Az a meglátásom hogy a gyökök kialakulása előtt, már az egyedül álló beszédhangok is rendelkeztek jelentéssel. Pl. az ar/er képzőnk szintén a szóalapból való növekedésre származásra utal, képzése során... határ, magyar, vezér, tündér stb.

 

-----

 

EJT - EÍT - ÍT

 

VATA - VAITA - VAJTA - VAJDA

 

Vajúda, lerövidülve Vajda, szlávosan kiejtve pontosan Vojvoda. Vajódó / baj(l)ódó / vívó

 

Ugyanaz a gyöke a vezérnek, mint a vezetnek, visznek, vagy éppen a víznek. Vétel-Vitel képzési formája ennek a gyöknek pedig rávilágíthat pl. a Vata név jelentésére is szerintem, hiszem az üt-vet etimológiai kapcsolat egyértelmű. A vajúdik bajudik ... vajda szavunkban a "j" segédhangzója a jobb kiejthetőség miatt keletkezett a gyök képzése során, hiszen maga az "EJT, igeképző éles ë-vel, mely a régieknél mind magas, mind mély szókban igen gyakran eléfordúl a mai ít helyett (Cz.F.).

 

 

~EJT, igeképző éles ë-vel, mely a régieknél mind magas, mind mély szókban igen gyakran eléfordúl a mai ít helyett, pl. a Tatrosi codexben: tanejt (tanít), hábor-ejt (háborít), hagy-ejt (hagyít, hajít), szabad-ejt (szabadít), szor-ejt (szorít), tiszt-ejt (tisztít), fényes-ejt (fényesít), üdvöz-ejt (üdvözít); ma is fennáll fel-ejt szóban (nyilt e-vel). l. ~IT képző.

 

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/e-5B627/ejt-5B981/

Carnuntum Creative Commons License 2021.07.08 0 0 1188

Aki bűnt követ el, vezekel, aki bűnre csábít, bujtogat.

Előzmény: Carnuntum (1187)
Carnuntum Creative Commons License 2021.07.08 0 0 1187

A bánt bán meg a bűn büntet fogalomsornak van köze szerintem a bajhoz (vajúdáshoz-viaskodáshoz).

 

Szerintem a bánt - közelebbről a von, vonakodikkal van kapcsolatban - huzakodik-vonakodik, tehát viaskodik, vetekedik, veszekedik, vetődik - de még a feszül - feszekedik, fonódik, fogózik is bekapcsolódik kissé távolabbról (fáj) a fogalomkörbe, a kezdőhangok apróbb distingciói mellett, hasonlóan a szúr, fúr, túr, tűr, gyúr, gúr, kúr, csűr stb. nyomulást kifejező ámde különböző tulajdonságú gyökeinkhez. A képzők meg persze változékonyak.

 

 

 

A bajnak meg a páholhoz így a fáj-hoz is lehet köze, valamint a bal-hoz.

 

 

"paio(l) [παιω] = mai kiejtéssel 1) bajol („ellátja a baját”), azaz üt, megüt, csapkod, 2) ugyanez a fennmaradt régi kiejtéssel: páhol. A BAJ gyök származékai: bajlódik, bajos, bajvívó, ellátja a baját stb. Lásd VAJUDIK, BAJÁN. Magyarból származik a szláv boj, voj (= baj) szó." Varga Csaba

 

 

Baj - Bajoló (bajvívó) - Bajnok / Baján / Vajda

 

várandósságra vonatkozóan: vajúdik (bajlódik), vetél (veszít), viselős (viszi a magzatot), bajba esik a vajúdás vetekedés, elvetélés pedig fáj...

Bajba jut v. bajba esik: <leány> állapotos lesz, megesik

 

 

 

 

Előzmény: merigazoi (1186)
merigazoi Creative Commons License 2021.07.08 0 0 1186

egy sor hamis török etimológia

https://core.ac.uk/download/pdf/229451488.pdf

 

 

bán mint a török bag (megalázkodik, meghajol) a bókol "másod-értelme"

 

a török ige a bókol bukkan fogalomsorhoz áll közel

a bánt bán meg a bűn büntet fogalomsorhoz

 

ezt Vámbéry is benézte, ő a török vaj- igéhez kötötte, aminek jelentése fáj

merigazoi Creative Commons License 2021.07.08 0 0 1185

KHONSA – a thief. A word explained as being a Bulgar one in codex ‘Suidas’ (X c. AD), when speaking about the laws introduced by Krum.

Khonsa – a vicious person (Persian) 

Khonc – a plunder (Eastern Caucasian)

 

hasonlóan martalóc martalék

 

és lehet összefüggnek

valaminek a vége

 

konc kanóc kantár kolonc

Előzmény: Carnuntum (1184)
Carnuntum Creative Commons License 2021.07.07 -1 0 1184

 

KONCZ

 

Gyöke kon v. kom rokon a gömbölyüt jelentő gon, gom gyökökkel. Konczról konczra vagdalni valamit.

 

köb - göb, konc - gönc, gömb

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/k-624AA/koncz-6453C/

Előzmény: merigazoi (1183)
merigazoi Creative Commons License 2021.07.07 -1 0 1183

konc [1181 tn. (?), 1519] Szláv jövevényszó, vö. horvát-szerb kus ’íz(érzet); darab, falat’, szlovák kus ’darab, rész’, orosz régi nyelvi, nyelvjárási [kusz] ’(nagy) darab; falat’. A szláv szavak valószínűleg indoeurópai eredetűek, vö. görög knószón ’a vadászlándzsa hegye’. A magyar szó belseji n arra utal, hogy a kölcsönzés már a 10. század előtt végbement, vö. abroncs. (etimologiai szótár, Zaicz)

 

 

amikor ilyen okosságokat olvasok, eltűnődök, vajon ezt a szlávok is tudják? ezt nekik is elmondták?

 

a szláv kus (darab) szerintem a harapás* szavukból jön.

(még a falat is ott szerepel kétszer... ennélfogva a görögnek nincs köze hozzá)

 

nincs sehol N hang, és nem hiszem h tudnák, h egykor volt...

 

 

*pont ahogy az angoloknál: bite - bit

https://www.etymonline.com/search?q=bit

Carnuntum Creative Commons License 2021.07.07 0 0 1182

A múltkor még a gmb gyökből képezted a gömybölyű dolgokat (gomba görbe, gömbölyű)

 

--

 

Egyszer már elmagyaráztam , ha tényleg érdekel a válasz, kikereshetem neked. Sőt, el is magyarázom, de te csak provokálni akarsz, nem vagy kíváncsi valójában.

Előzmény: savaz (1181)
savaz Creative Commons License 2021.07.07 -1 0 1181

"Mi e szó eredetét illeti, gyöke kol legközelebb rokon a kal gyökkel, mely számos szavainkban kerekdedet, gömbölyűt vagy görbedőt jelent; a kolbász is Dunán túl több vidéken: kalbász (= kal-ab-ász?)"

 

A múltkor még a gmb gyökből képezted a gömybölyű dolgokat (gomba görbe, gömbölyű)

 

Azelőtt meg a kp-ból (koponya, koppány kupa kupola kapitány)

 

Mi a különbség ezen gyökök között, honnan tudták mikor melyikből kell képezni olyan összetett szavakat mint a krampampuli?

Előzmény: Carnuntum (1180)
Carnuntum Creative Commons License 2021.07.07 0 0 1180

Mi e szó eredetét illeti, gyöke kol legközelebb rokon a kal gyökkel, mely számos szavainkban kerekdedet, gömbölyűt vagy görbedőt jelent; a kolbász is Dunán túl több vidéken: kalbász (= kal-ab-ász?)

 

Cz.F. 

Carnuntum Creative Commons License 2021.07.07 0 0 1179

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=158779412&t=9111571

(be)kebelez. Ismeretlen eredetű szó.:)))))

 

Kabala - kebeles/kebelez. Kancára mint kebeles. Nagyon jó! Így tovább! Abból lesz a jó kalamajka, galiba...

 

---

 

kebel – ‘mell’; ‘női mell’: dúskeblű; ‘‹régebben› a ruha mellrésze’:…van szagos gyümölcse, / Mellyel a sétáló kebelét megtőltse (Csokonai); ‘szív, lélek, érzelem’: dagad a keble az örömtől; ‘csoport, szervezet, intézmény köteléke’: kivált az intézet kebeléből, kebelbeli. Származéka: (be)kebelez. Ismeretlen eredetű szó.

 

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/k-F287B/kebel-F2A13/

merigazoi Creative Commons License 2021.07.07 0 0 1178

Az ugyanilyen értelmű perzsa szó nem jöhetett a magyarból. De a szkítából sem, mert azt meg nem ismerjük.

 

:))) na ja. ez aztán a kifinomult logika...

 

 

a vezér wazir dologhoz:

 

azt már tudjuk, h a perzsa bazár eredetileg vásár. (a közép-perzsában még, aztán lett csak bazár)

 

 

a vezet alapszóhoz:

 

a szlávon és a finnugoron kivül (vajon honnan kerülhetett ebbe a két nyelvcsaládba, h ugyanaz?)

finnugor: vid- vet- vuj-

szláv: vod- vijesz-

 

megtalálható a kazahban és az üzbégben(!)

Kazakh басқару bɑsqɑɾu, бастау bastaw

Southern Uzbek boshqarmoq bɒʃqarmɒq

 

a vesz alapszóhoz:

 

a szlávon és a finnugoron kivül:

a kaukázusban

Avar босизе bosizje

Tsez биса bisa

+

Nivkh эвд ɤvd

Mongolian авах aw̜ăx

 

az arabban Standard Arabic أخذ axaða

 

sőt, a kazahban

басыпалу basıpalw

 

 

a visz alapszóhoz:

 

Avar баччизе bat͡ʃːizje

Tsez бижа biʒa

 

Mongolian авчрах aw̜t͡ʃʰrăx

merigazoi Creative Commons License 2021.07.05 0 0 1177

széna [1055] Szláv jövevényszó, feltehetőleg szlovák eredetű, vö. szlovák seno, óegyházi szláv sěno, horvát-szerb sijeno, orosz [szeno]: ’széna’. A szó indoeurópai eredetű, s a balti nyelvekből a finnbe is átkerült, vö. finn heinä ’ugyanaz’.

 

 

ugy-e?

 

Kalmyk өвсн œwsɛn

Khalkha Mongolian өвс ɵw̜s

Buriat сено sʲɛnɔ

Itelmen сэна’ senaʔ

 

én nem láttok a lapp nyelvekben semmilyen jelentősebb szláv hatást, mégis

Kildin Saami сӯййн suːjːn

Southern Saami suejnieh sʉɛjniɛh

 

 

miközben az ősz széna (száraz)

 

ősz [1211 tn. (?), 1416 u.] <évszak> Ősi, finnugor kori szó, vö. vogul tüks, votják siź l, mordvin soks, finn syksy, syys: ’ősz’. Ezek előzménye az azonos jelentésű finnugor *sikse vagy *sükse lehetett.

 

csak a rend kedvéért:

a szlávban is oszeny, jeszeny

+

Armenian աշուն ɑʃun

Icelandic haust hœystʰ

Lak ссут sːut

 

Southern Uzbek xazon χazɒn

és a törökös kuz күһүн

 

 

hasonlóan a szűnik szendereg szunnyad (slumber sleep spánek сон

merigazoi Creative Commons License 2021.07.05 0 0 1176

az azért már nem véletlen, h

Central Siberian Yupik

 

tenyér PALM OF HAND тунаӄ tunaq

hát BACK хата xata

 

további eltérőbb egyezések

ELBOW икуйык ikujɨk

TENDON ивалю ivalju (velő?)

NECK уяӄуӄu jaquq (nyak gjak)

merigazoi Creative Commons License 2021.07.03 0 0 1172

az idő

 

ez se igaz már

 

a dél csak a mongolban üd,

a törökben öğle, a többi törökös nyelvben nincs

 

 

_____

innen:

merigazoi Creative Commons License 2021.07.03 0 0 1171

tárgyas ragozás az altai-ban

 

szabályos magyar : -t

"nem-szabályos" altai : -di

 

sereget : cserüdi

merigazoi Creative Commons License 2021.07.03 0 0 1170

az ész, a haszon és az izzó az ó-török nyelvben

 

https://www.sav.sk/journals/uploads/11261254Asian%20and%20African%20Studies_2_2019_09_Bacanli.E_DEVIATIONS%20FROM%20THE%20GENERALIZED%20PHONOLOGICAL%20RULES%20IN%20TURKIC%20LANGUAGES.pdf

 

ma már egyik sincs, ill. rohamosan kiveszőben

 

az ész az zeka, ill. csak a csuvasban ӑс-хакӑл . ill. törökben jelentést váltott us = ok + usta usul

Vámbéry még sorolta, h eszle-(megért), uszlan-(megértet) uszlu (okos), isz esz usz (ész)

 

a haszon a mongolban még ашиг, törökben nincs

 

az izzó meg csak az üzbég kirgiz issiq ысык forró , a kazahban már ыстық ill. a törökben fénylik, sugároz: ışık ışımak

merigazoi Creative Commons License 2021.07.03 0 0 1169

honnan került az aszfal (alsó) szóalak az arabba?

 

egyértelműen az al-, alsó szóalak az eredeti, és az aszfal a torzult változata.

 

ahogy annak torzult változata szintúgy a

Chuvash аялта ajalˈt̬a

Avar ахакь aχat͡ɬʼ

Dargwa гьала hala

Lak лув luw

Sakha аллара alːaɾa

Latvian lejā lɛjɑː

 

Turkish aşağıda aʃaːɯda

 

a válasz kworezm (ikworeszum)

 

 

 

a 8. században, amikor a türkök és az arabok keveredtek

és utána nagyra nőtt a 11.-13.században

 

In 712, Khwarezm was conquered by the Arab Caliphate (Umayyads and Abbasids). It thus came vaguely under Muslim control

merigazoi Creative Commons License 2021.07.03 0 0 1168

A sár az egyik törökben sárgát a másikban fehéret jelent ( z vagy r török).

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=158740373

 

ez csak félig igaz és félrevezető, ugyanis

 

1. törökül a sárgára nincs más szó, csak a sárga. (zar-)

 

2. az eredeti szóalakok a phejir és sarag (a fehérre és a sárgára)

ezek kimutathatóak a kaukázustól skandináviáig, és kelet felé a tungúzokig, koreaiakig.

 

a törökben a fehérre két szóalak van: a beyaz és az ak.

a beyaz az, ami a phejir szóalakból származik.

 

a "törökös" nyelvekben ezt a hasadást a nyugati-türk birodalom térhóditására tehetjük, ami a 6.század második fele-vége.

akkor jöhettek végre olyan torzulások, mint a mongolban, h

a sárga шара

a fehér сагаан

 

ilyen figyelhető meg a szelkupban, mandzsuban stb

Carnuntum Creative Commons License 2021.07.02 0 0 1167

hely: hajlék, héj... akinek ezek után még ismeretlen lenne:

 

"akii - kal 'ház, város, falu" -Benkő L.

"A szócsalád haj- alapszava ugor örökség: vogul khojt" -MESZ

 

 

merigazoi Creative Commons License 2021.06.28 0 0 1166

a szkitahun patin (tetszeni) bizonyitéka

 

Finnish pitää pitæː

Lithuanian patikti pɐtʲɪ̂ktʲɪ

 

Tsez бета beta

 

és csak a szlovákban van páčiť sa (?)

 

 

 

szinte biztos, h a szaka


DEAR тапталлаах taptalːaːx

LOVE таптаа taptaː

 

is ez a szótő

merigazoi Creative Commons License 2021.06.28 0 0 1165

a káb- kóma kóvály sorban van

 

a csáb csíp : csín sorban

Előzmény: Carnuntum (1163)
merigazoi Creative Commons License 2021.06.28 0 0 1164

kaján kujon kéjenc : káin

 

kisértés

Carnuntum Creative Commons License 2021.06.28 0 0 1163

A kanca csábítja, kábítja a kant, amely kábul, csábul és aztán össze gabalyodnak. Magyarul teljesen érthető.

Előzmény: Carnuntum (1162)
Carnuntum Creative Commons License 2021.06.28 0 0 1162

A latin « caballus» szó a görög „καβαλλης” (kaballēs) -ből származik, az meg az eredeti bolgár nyelvből ezt aztán beletettékKobyla” az  óegyházi nyelvbe.

Előzmény: Carnuntum (1161)
Carnuntum Creative Commons License 2021.06.27 0 0 1161

Eke-kabala am. ekeló; Csíkban: kételen (= kénytelen) csuszó.Cz.F.

 

kábolgó = szédülő, szédelgő, Magyar tájszavak és népies lexikai elemek adatbázisa

 

- Tehát önkéntelenül szédelgő, csúszkáló, ugráló, rángatózó viselkedésű állatokra mondták, mint a kabóca, vagy kabala vagy a kanca.

 

Kacagány: kacz (1) gyök után értelmezve jelent szökdécselő, játszadozó anyagot vagyis felső öltönyt; melyet csak nyakba akasztanak, s mely menés, különösen lovaglás közben a léggel és szellővel játszadozva mozog. Gyöngyösi Istvánnál: kecse (=kecze?)Cz. F.

 

kacabajka, kacamajka, kacabajkó, kacamajkó, kacabáj, és rövidítve kaca v. bajka, bajkó, messze elterjedt népies szó, a. m. női kabát, női dolmány

 

XLIII. év. 1914. január 15. 1. füzet. MAGYAR NYELVŐR.

 

Etimológiai összefüggés a kacagány - kanca (kangyal), (kengyel - kantár stb.) között annyi, mint a kacag és kuncog között. Utóbbi esetben a kecsesen "rázkódó" hullámzó hang után való az elnevezés. A női kecsesség is kecsegtető viselkedéssel függ össze a hajladozás révén. Ellenkező értelemben ez kuncsorgót jelent. A könny pl. könnyen önkéntelenül kicsúszik. Könny és a könnyű fogalma így függ össze.

 

merigazoi Creative Commons License 2021.06.26 0 1 1160

a kar kor gör

sorrend az iv hajlása szerint

 

horgad harag : mint a hore (fel) gora-hora

kornyad kókad : kór

görnyed görbe

 

 

ellentét

 

horgad : horpad

árad : apad

 

: torpan

: lappang

Előzmény: Carnuntum (1159)
Carnuntum Creative Commons License 2021.06.26 0 0 1159

Az úr szavunk meg etimológiailag összefügg a horgadással hor/a-gor/a. Bizonyíthatóan élt egy Karha, Horka - karkhasz (καρχας) alakja.

 

A király szavunk a Karha "Kar" magasodást jelentő gyökéből és ál él igék részesülőjéből fejlődött ki sima ály ély gyakorlatos képzővé. Jelentése magyarul tehát: Mindenki fölé emelkedő, hatalmas magasságos - uralkodó

 

---------------

 

Kigyelmes/kegyelmes úr - megszólítás rokonságban kerál/Kiraly szavunkkal. Aki kérlel, alázatosan görnyed, aki Úr, Ural, fölényesen horgad. A király kegyet és kigyelmet is gyakorolhat, ha valaki kegyelemért könyörög.

 

A Karha "Kar" gyökének magas hangrendű párját a magyar KÉR - szavunkban ismerhetjük fel.

 

(ke-ér, a Levelestár II-ik levelében 1510-ik évből kétszer is eléjön: kierlek [kyerlek] noha különben itt a nyelv épen nem palóczos); áth. m. kér-t. Gyöke vagy gyökeleme a kedélyre vonatkozó ke, melyhez ér = érint szó járulván, értelme: kedet érint, vagyis valakinek mintegy kedére, kedélyére hivatkozik. Vagy pedig az egész maga a ker, kör szó, mellyel rokon: görbe; minthogy a kérő ember meggörbűl, meghajol. Hangban s értelemben legközelebbi rokonságban áll a könyör szóval.

 

 

 

Uram, irgalmazz" "Kyrie Eleison"

 

Kyrie, a görög átírása Κύριε, hivatásos esete Κύριος (Kyrios)

 

- https://hu.wikitechpro.com/767136-kyrie-RKTGFS

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!