"Amúgy az feltűnt, hogy a magyar nyelvben a magyar eredetű szavak száma nulla? :D"
Ezért hülyeség az egész fennugrászság. Nyilvánvalóan kitaláció, humbug. Csupa feltételezés.
A magyar nyelv kőkeményen gyökökre épül, ezért nagyon nehezen kikezdhető és rendkívüli módon ellenáll a változásnak.
Ha nem így lenne, réges-régen megszűnt volna létezni, mert ahogy a gyökök megszűnnek értelmesnek lenni, onnantól kezdve összeomlik a váz ami mentén a szavak felépülnek.
Puszta szótári alakok katyvasza lenne minden belső logika nélkül.
ezek mind számok, méghozzá egy szám. az egy. minden említett nyelven. ne képzelődj, ne azt képzeld, h azt írtam, ami te hiszel. én azt írtam, amit írtam.
"(Egyébként meg a magyar nyelv összes szótövéhez ( 10.000 ) mértem az 500- uráli örökségből fennmaradt szótövek számát és erre mondtam hogy "kevesebb mint 10%"... és nem pedig a legtöbbet használlt szavakban lévők arányát. )"
Vajon miért használsz főleg finnugor eredetű szavakat?
"Igen, vannak kérdőjelesek. De ha lefelezzük a finnugor eredetű szavak számát, még úgyis meggyőző marad."
Ha lefelezzük... azért az mégis csak fura, hogy lehet "felezni"... az állítólag egzakt tudományos módszerekkel igazolt etimológiákat.
(Ezzel lassan el is jutsz a Fejes féle "a számok nemszámítanak" - féle állításig, ami meg ugye a "homeopátiás hígításhoz" vezet - mint GéKI - óta ezt már tudjuk. )
De ha lefelezzük,akkor már egyálltalán nem lesz meggyőző a "innugorság" mert akkor ezek a számok állanak elő:
finnugor: 13
szláv: 1
német: 1
ótörök: 3
iráni: 2
bizonytalan: 22
És akkor már bizony az van amit én llítottam, hogy töbségben vannak a bizonytalan etimológiák, amiket akár magyarnak is nevezhetünk...és akkor meg a magyar egy rokontalan nyelv.
(Egyébként meg a magyar nyelv összes szótövéhez ( 10.000 ) mértem az 500- uráli örökségből fennmaradt szótövek számát és erre mondtam hogy "kevesebb mint 10%"... és nem pedig a legtöbbet használlt szavakban lévők arányát. )
Almát az almával ..., tartja a mondás. Akkor javaslom, hogy számsort a számsorral. Kósza példáid lehetnek véletlen hasonlóság, de elképzelhető persze az is hogy valós a kapcsolat. Amennyiben igen, úgy még mindig kérdéses a hatás iránya. Példáid az általad vélt összefüggésekre egyediek és kaotikusan szerteágazó irányba visznek. A tudományos álláspont hitelét rendszerszintű összefüggések felmutatása adja.
Sőt ez a "latin" IDENTITÁS szónál is működni látszik, meg a görög "ENDO" előtagnál is. Ha az ENTITÁS visszakapja a szókezdő "B" hangját, akkor már értelme lesz a dolognak, és az identitás szó, amelyet "önazonosság/öntudat" szavakkal fordítanak le akkor így ID(E)BENT-es formában már meg is értjük könnyen.
A görög ENDO is BENDO lehetett BENT jelentéssel, egy ENDOSZKÓP szónál máris kiolvashatjuk így a dolog lényegét, a BENTES KÉP jelentést. Sőt az ENDO--BENDŐ is összetartozhat, ha tudjuk hogy mire is jó ez a műszer...
Ez stimmel szerintem is. Az angolban is rengeteg magyar van elrejtve. Például itt van ez az ENTER dolog, ami azt jelenti feléjük hogy BELÉP. Felületesebb ránézésre nem tűnik fel talán hogy bármi köze volna két szónak egymáshoz.
De ha visszatesszük a szerintem kezdetben ott lévő B hangot az ENTER elé, egyből lőn világosság, mert akkor már BENTER a dolog. Az angol szó trükkje hogy lehagyott az elejéről egy B hangot. Ha ott van, egyből láthatjuk hogy a BELÉPÉS dolog a BENT TÉR lesz, hát ha bárhová belépünk akkor egy benti térbe kerülünk be. És ha ez igaz,(több mint gyanús hogy az) akkor ez sem angol szó, hanem egy magyar szó megmásítása mindössze...
Talán feltűnt, hogy a 7 és a 100 jelölésére ugyanazt a szót használják. Ezért a 100 használatakor kitehetjük a sāt elé, hogy jani̬ɣ (nagyobb), így egyértelművé válik, melyik számról van szó. A nem kerek számokat 20 fölött az északi dialektus szerint úgy képezzük, hogy a tízesek kerülnek előre, az egyesek hátra, közöttük pedig a nūpəl (jelentése: felé) névutó van. Amire ügyelni kell, az az, hogy a tízesek a következő tízesre utalnak. Úgy is ki lehet fejezni Riese nyelvtana (2001) szerint, hogy a tízes -n ragot kap. Dialektusokban más (számunkra logikusabb) kifejezési mód is létezik, amit itt nem tárgyalunk (például 21: χus jä akwä – „húsz és egy”).
Az 1, 9, 10 neve nem rokon a magyar számnév nevével. A számok 11-től 19-ig úgy képződnek, hogy az egyeseket a χujp-low szó követi, ami olyasmi, mint a magyar tizen-. Vigyázzunk, a manysiban a sorrend fordítva van:
nem : finnugor?? amikor van angol, szláv meg tadzsik ne
a több biztos finnugor? a finnben nem létezik, az etimológiai szótár magyarázat nem túl meggyőző
több [1372 u.] Megszilárdult középfokjeles alakulat, melynek alapszava ősi, uráli kori szó. Az alapszóra vö. zürjén top ’szorosan, szilárdan, szűken’, topÏd ’szűk, sűrű, szilárd; erős ’, votják tupÏt ’illő, megfelelő, kellő’. A finnugor alapalak *tepp ’sűrű’ lehetett.
Te jól vagy? Mondjuk nem rakem az új-ónemmagyarodat, de hol van itt fingár? Sehol. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a hangkicnsje 99 százalékosan, az új-ónemmagyarnak indogermán, ettől a magyar 70 százalék, a germán.
Ezek hol élnek, ezek a debilek? Neked nehéz a magyar nyelv!
"Ismerema Fejes László cikkeit - éppen eleget vitáztam vele - ő 500 - körüliben jelölte meg a "örökségi"- szavakat. De ez nem számháború, akár 500- akár 700, az akkor sem több mit 10% - inkább kevesebb... a magyar nyelv szótövei biztos megvannak vagy 10.000 - en."
Lehet, hogy a 80% kissé túlzó, de a te 10%-s becslésed nagyon nem reális. Lássuk, hogy áll a fenti két mondatod!
Ismerema Fejes László cikkeit - éppen eleget vitáztam vele - ő 500 - körüliben jelölte meg a "örökségi"- szavakat. De ez nem számháború, akár 500- akár 700, az akkor sem több mit 10% - inkább kevesebb... a magyar nyelv szótövei biztos megvannak vagy 10.000 - en.
80%
Azt szokás mondani, hogy a közbeszédben, és írott szövegekben 80% az "örökölt" - szókincs használata... erre azonban igazán nincs komoly tanulmány - és nem a magyar nyelv tőszavai - ez tehát csusszantásocska.
Mint ahogyan a "nyelvrokonság" megállapításához elengedhetetlenül szükséges "alapszókincs" - összeállításához, sem mert még a Honti sem nekiveselkedni... vaj miért nem, ha az ennyire hangsúlyos hivatkozás???... bezzeg a laiksok szidalmazására mindíg kiszorít egy pár percet, ( mondatot ) szinte minden egyes megnyilatkozásakor.
"A magyar nyelv szókincsének túlnyomó többsége "ismeretken eredettű" - ként van megjelölve a TESZ - ben. Az uráli - finnugor - ugor - eredető szavaink száma kb 500 - ami "biztos etimológiával rendelkezik - ami nem igen haladja meg a 10% - ot"
"Sokan keveslik azokat a magyar szótöveket, amelyek az uráli örökséghez tartoznak, mondván hogy például az angolban sokkal nagyobb a germán eredetű szavak aránya. Tény, hogy az alig kétszáz (Honti László szerint 181) uráli eredetű magyar szótőnek körülbelül két-háromszorosa az angol nyelv germán eredetű szótöveinek száma. Csakhogy figyelembe kell venni, hogy a germán nyelvek igen későn, az első évezred közepe felé kezdtek egymástól elkülönülni, addig nagyjából egységes tömböt alkottak, míg az uráli nyelvek közös ősének életének végét, bár nagyon keveset tudunk róla, legalább kétezer évvel korábbra teszik. Valamivel jobb az eredmény, ha a közelebbi rokon obi-ugor nyelvek (a korábban osztyáknak nevezett hanti és a korábban vogulnak nevezett manysi) szókincsét hasonlítjuk a magyaréhoz. (Honti László szerint a nem uráli, csak finnugor eredetű magyar szótövek száma 357, a csak ugor eredetűek száma pedig 162. Az uráli, a csak finnugor és a csak ugor eredetű tövek száma tehát összesen 700, ez már elég jelentős.)
Tegyük hozzá, hogy ugyanúgy, ahogy az angolban a germán eredetű tövek a leggyakoribbak (még ha kevesebben vannak is, mint a francia eredetű tövek), a magyarban is az ugor, a finnugor és az uráli korból öröklött tövek a leggyakoribbak: kb. 80 százalékát teszik ki az előforduló töveknek."
