Én nem jártam a foximaxira, de te gyanúsan sokat emlegeted. Nosztalgia?
Egyébként, ha ismernéd Jánossy életét és munkásságát (nem csak a felszínt), akkor tudnád, hogy Jánossy nem volt marxista-leninista, mert élete korai szakaszát nyugaton töltötte. Viszont az igaz, hogy materialista volt, de a kettő nagyon nem ugyanaz.
Mikor 1950-ben hazatért, itt éppen a Rákosi rendszer dühöngött. Egy kommunista főideológus nevelőapával, elég korlátozottak voltak a lehetőségei. Egész életében küzdött benne egyrészről a racionális tudós, aki tudta, hogy a relativitáselmélet baromság, másrészről a kommunista rendszerhez fűződő kötelező lojalitás, amely szerint Einsteint szent és sérthetetlen.
Jánossynak voltak nagy tévedései, de voltak olyan új felismerései is, amelyet a mai "modern" fizikusok még messziről sem ugatnak. Jánossyt ugyanolyan kevesek értették csak meg, mint Einsteint.
"a tér görbítgetése valóban nem egyeztethető össze a materializmussal. Ezt a kérdést Jánossy Lajos tette rendbe, aki kimutatta, hogy a relativitáselmélet tényleg idealista elképzelés, mégpedig objektív idealista."
Rajtad meglátszik, hogy valami foximaxi esti egyetemen művelődtél.
No csak, kibújt a szög a zsákból. Te a neked jól bevált marxista-leninista tudományhoz akarsz visszatérni.
Nekem ez nem "jól bevált", mint ahogyan a relativitáselmélet sem.
Az 1930-as években éppen a Szovjetunió marxista-leninista ideológusai nyilvánították kóser elméletté a relativitáselméletet. Jánossy ez ellen harcolt. Mivel azonban a Rákosi rendszerben még kötelező volt a szovjet tudósokhoz igazodni, ezért Jánossy nyíltan nem írhatta le, hogy az egész relativitáselmélet úgy sz@r, ahogy van.
Jánossy Lajos tette rendbe, aki kimutatta, hogy a relativitáselmélet tényleg idealista elképzelés,
Na csak kibújik azért a lényeg. Tehát a te "új fizikádban" vissza kell térni a jól bevált marxista-leninista tudományhoz, melynek Jánossy barátod volt a hazai prófétája.
Ugyan semmire nem ment vele, kesergett is miatta éppen eleget, értelmesebb helyeken szánakozva mosolyogtak rajta, de legalább őszintén hitt az eszmében.
Szerintem az FBI tévedett. Nehezen lehetne kommunista összeesküvés részének tekinteni. Ugyanis a Szovjetúnió vezetői először keményen elutasították a relativitáselméletet, mert burzsoá idealista elméletnek nyilvánították.
Ebben volt is valami, mert a tér görbítgetése valóban nem egyeztethető össze a materializmussal.
Ezt a kérdést Jánossy Lajos tette rendbe, aki kimutatta, hogy a relativitáselmélet tényleg idealista elképzelés, mégpedig objektív idealista.
Egyébként Einsteint valóban megfigyelte az FBI, de nem a relativitáselmélet miatt, hanem mert nem szerették volna, ha az atombomba titka a szovjetekhez kerül.
A relativitáselmélet "szépsége" éppen abban rejlik, hogy ha valaki megpróbálja érthetően logikusan elmagyarázni, akkor hamar rájön, hogy ez teljesen lehetetlen, mert maga az elmélet érthetetlen.
Érdemes Jánossyt idézni:
"A harmincas évek vége felé a manchesteri egyetemen, éveken keresztül adtam elő többek között a relativitáselméletet is. Nagyon igyekeztem úgy előadni, hogy az valóban érthető legyen. Sikerült is évről évre jobban meggyőzni hallgatóimat a relativitáselmélet fogalmi meghatározásainak helyességéről. Eközben azonban önnönmagamban kételyek támadtak, és éppen ama törekvésem nyomán, hogy a dolgokat egyszerűen és érthetően fejezzem ki ezek a kételyek megerősödtek. Így történt, hogy mire végül tökéletesen meggyőzően tudtam a hivatalos elméletet előadni, addigra számomra világossá vált, hogy a dolgok még sincsenek rendben.
Az itteni relativisták sem értik, csak megpróbálják a lehetetlen; meggyőzni minket annak az elméletnek a helyességéről, amelyet ők maguk sem értenek.
Ez nem "a magyarázat szerint" van így, hanem a te zagyva elképzelésed szerint.
A helyes értelmezés ott kezdődne, hogy megértsed az idő és a sajátidő közti különbséget. Amíg eddig nem jutsz el, addig csak továbbra is hülyeségeket fogsz beszélni.
Elmondanád kedves Construkt (egyszerű, 'konyhanyelven'), hogy
miért nem "merhetjuk az allocsilkagokhoz ket objektum mozgasat" ?
Miért nem lehetne eldönteni itt a Földön, hogy a "fénysebességre gyorsult űűrhajó" órája, tényleg lassabban jár-e, az 'állócsillag-óra' 'standardjához' képest ? ;-/
megint mellebeszelsz. latom korrekt valaszt nem lehet varni toled, gyakorlatilag egyetlen kerdesemre sem adtal valaszt.
akkor most idezem:
' "az egymashoz kepest mozgo objektumokban maskepp tellik e az ido"
Másképp telik.
...
Ez egy másik jelenségnek, az idődilatációnak az oka.
De ez az ikerparadoxonnal ellentétben szimmetrikus. A megfigyelő hosszabbnak méri a hozzá képest egyenletesen mozgó B megfigyelő óráján eltelt másodperceket, mint a saját óráján eltelt másodperceket.
És víca versa, B megfigyelő ugyanabban a szituációban hosszabbnak méri az A óráján eltelt másodperceket, mint a saját óráján eltelt másodperceket.'
szoval akar A-bol merjuk a B-t, akar forditva, mindket esetben azt merjuk, h a masik rendszer oraja lassabban jar.
vagyis tA<tB es tB<tA
es ez nem latszolagos elteres? hogy lehet az valosagos, hogy pisti maganal kisebbnek latja palit es pali maganal kisebbnek latja pistit? ki a kisebb valojaban?
ezt magad sem gondolod komolyan!
a specrel meghatarozza a mozgo rendszerek kozotti idodilataciot, legyen ez x.
a magyarazatod szerint tA*x=tB es tB*x=tA.
tA-ra rendezve es azzal egyenlosegbe teve
tB/x = tB*x
akkor tisztelettel megkernelek, h valaszolja, csak arra, hogy mennyi az x?
Megint hazudsz. Mert így akarsz megszabadulni fizikai érveléstől. Jó pár inerciarendszert mondtam már. A laborban használható pontosságútól kezdve a csillagászati pontosságúig, amelyek évmilliókon keresztül gyorsulás nélkül mozognak.
Te ezeket a hazugságaidat képzeled az "alkotásaidnak"?
Nem csodálom, hogy mindeddig nem merted őket kinyomtatni.
"ha barmelyik lehet, akkor nem csak az allocsilkagokhoz merhetjuk ket objektum mozgasat, hanem barmelyik objektumhoz ha az nem gyorsul, igy nincs a termeszet altal ituntetett referencia rendszer."
Dehogy nincs kitüntetett rendszer!
Ám azok kitüntetettsége egyáltalán nem a sebességükben áll, hanem a gyorsulásmentességükben. Ezeket nevezik inerciarendszernek.
Tényleg alig találok szavakat arra, hogy te mennyire alapvető ismerethiányban szenvedsz.
Ehhez képest nagyképűen a feltételezed:
"vagyis ez nem tenyleges fizikai valtozas, hanem csak latszat?"
Már hogy lenne látszat az, amit mérünk? A mérés a fizika legbiztosabb alapja.
És a dilatációt rengeteg fizikai jelenség közvetlenül is igazolja. Nem sorolom őket újra, mert mindet letagadtad már párszol.
Máskor meg éppen a nem mérhető dolgok valóságosságát akarod bizonygatni:
"es megismetlem, attol, h valamit nem tudunk egzaktul megmerni, attol az meg letezik."
Az ikrek sajátidejeit másként nem lehet összehasonlítani, csak ha újra találkoznak. Se egzaktul, se pontatlanul, sehogy se. Akárhányszor is ismételgeted.
Végül csak azt nem értem, mi táplálja ezt a nevetséges felfuvalkodottságodat? Hogy te mondod meg a világnak, mi létezik és mi nem.
szoval a ket rendszerben, a rendszeren beluli idohoz kepest masnak merheto a masikban tello ido. vagyis mindkettobol azonos modon latszik az idodilatacio, mivel azt csak a relativ sebesseg hatarozza meg, ill irtad is, h szimmetrikus a jelenseg.
vagyis ez nem tenyleges fizikai valtozas, hanem csak latszat?
vagyis a szimmetria miatt tenylegesen nem telik maskent, ellentetben azzal ahogy irtad?
vagyis felirhatjuk a ket idore h tA*x=tB es tB*x=tA es a szimmetria miatt a ket x azonos. ez az egyenletrendszer, barmely matematikai kornyezetben, csak ugy ad helyes egyenloseget, ha x=1. vagyis az idodilatacio erteke egyszeres.
most akkor letezik a termeszet altal kituntetett referencia rendszer vagy sem?
azt irtad letezik, es azt is irtad h barmelyik lehet, ha egyenletes a mozgasa. de a ketto egyutt nem lehetseges.
ha barmelyik lehet, akkor nem csak az allocsilkagokhoz merhetjuk ket objektum mozgasat, hanem barmelyik objektumhoz ha az nem gyorsul, igy nincs a termeszet altal ituntetett referencia rendszer.
es megismetlem, attol, h valamit nem tudunk egzaktul megmerni, attol az meg letezik.
Dehogynem, a sebesség-változás mindig gyorsulással jár.
De ugyanakkora sebesség-változás végtelenül sokféle gyorsulásból is származhat. S az ikrek korkülönbségében csak nagyon kicsit változtat, hogy hosszan tartó csekély gyorsulással fordult vissza, vagy rövid, de nagy gyorsulással.
A képletben pedig azért nem szerepel, mert abban benne van a teljes sebességfüggvény, s éppen ez az, ami meghatározza az ikrek időkülönbségét. Se több, se kevesebb. A tankönyvi alapesetben ez a függvény egy egyszerű lépcsőfüggvény: v1 sebességgel oda, v2 sebességgel vissza. Közte egy pillanatnyi, és végtelen nagy gyorsulással. De ha a gyorsulás véges nagyságú, és véges ideig tart, akkor nyilván egy trapézlépcsőt kell integrálni, ami egy kicsit más értéket ad, mint a négyszöglépcső integrálása. Ha akarod, kiszámolhatod a trapéz meredekségét, vagyis a gyorsulást is, de ez már felesleges, mert nem ettől függ. Ha volna egy kicsi matematikai képességed, akkor akár át is számolhatnád a képletet úgy, hogy közvetlenül az a(t) gyorsulásfüggvény második integráljával fejezd ki az időkülönbséget.
"Ez egy másik jelenségnek, az idődilatációnak az oka. De ez az ikerparadoxonnal ellentétben szimmetrikus. A megfigyelő hosszabbnak méri a hozzá képest egyenletesen mozgó B megfigyelő óráján eltelt másodperceket, mint a saját óráján eltelt másodperceket.
És víca versa, B megfigyelő ugyanabban a szituációban hosszabbnak méri az A óráján eltelt másodperceket, mint a saját óráján eltelt másodperceket."
És ha nem 'küszködünk' "saját órák"-kal, hanem egy külső, mindkét "megfigyelő" számára ugyanolyan sebességgel 'ketyegő' 'órával' mérjük az "A" és "B"-ben eltelt időt, akkor is 'lenne' "idődilatáció" ... ?!
Ilyen külső, mindkét "megfigyelő" számára ugyanolyan sebességgel 'ketyegő' 'óra' lehetne pl. a 'sarkcsillag'-hoz képest elmozduló csillagok mozgási sebessége... ! ;-)
"az egymashoz kepest mozgo objektumokban maskepp tellik e az ido"
Másképp telik.
De sajátidőket összemérni csak akkor lehet, ha a kezdő és a végállapotban egy helyen van mindkettő.
Ez az ikerparadoxon szituációja.
Amikor nem egy helyen hasonlítjuk össze az időket, az egészen más dolog. Mert a távoli események egyidejűsége vagy nem egyidejűsége eldönthetetlen, az függ a megfigyelő hozzájuk képest való sebességétől is.
Ez egy másik jelenségnek, az idődilatációnak az oka.
De ez az ikerparadoxonnal ellentétben szimmetrikus. A megfigyelő hosszabbnak méri a hozzá képest egyenletesen mozgó B megfigyelő óráján eltelt másodperceket, mint a saját óráján eltelt másodperceket.
És víca versa, B megfigyelő ugyanabban a szituációban hosszabbnak méri az A óráján eltelt másodperceket, mint a saját óráján eltelt másodperceket.
"letezik e a termeszet altal kijelolt referencia inercia rendszer?"
Rossz a kérdés, helyesen így hangzik:
"Létezik-e természet által kitüntetett referencia rendszer?"
Igen, létezik, ilyen bármelyik inerciarendszer. De az összes inerciarendszer egyformán kitüntetett. Azok, amelyek egymáshoz képest is gyorsulás mentesen mozognak.
Nem én akarok kibújni, hanem te vagy képtelen értelmesen kérdezni.
Ráadásul rosszhiszemű is vagy, meg felfuvalkodott is.
