A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Pont ezért nem tudtál te még semmit se alkotni, mert még az "alkotás" fogalmával se vagy tisztában. Azt hiszed, hogy ez valami jövendölést, ígérgetést jelent. Vagy azt, hogy elég sokszor ismételgetsz valami hülyeséget, miközben dühösen rombolsz. Aztán kijelented, hogy te most éppen alkottál valamit.
"Akik nem alkottak egész életükben semmi maradandót, és féltékenyek azokra, akik legalább megpróbálkoznak vele"
Magadról beszélsz szuperfizikus. A saját képtelenségedről és beteges irigykedésedről azok irányt, akik bármi hasznosat alkottak. Miközben te semmit se tudtál létrehozni, csak ígérgetni, és gyalázkodni.
Mielőtt Einstein a színre lépett, akkor is tudtak tájékozódni az univerzumban, pedig akkor a tér és az idő még különálló fogalmak voltak. Azóta van ez a zavaros káosz, amióta Einstein összevonta a őket.
A téridőnek nincs energiatartalma, mert ilyen állat fizikailag nem létezik. Csak egy hibás fogalomként, létezik a fejedben. Olyan nehéz ezt felfogni?
"Az éter, fényközeg, megnevezések is a téridőt jelölik..."
Csak számodra.
De aki tiszta fejjel gondolkodik, annak nem azt jelöli.
"A Hubble űrteleszkóp is egy időgép, mivel minél messzebbre lát, annál inkább a múltat látja. ;-)"
Ilyen alapon te is egy időgép vagy, mert minél messzebbre látsz, annál inkább a múltat látod.
Az idő és a tér fogalmát nem szabad összekeverni, sem összevonni,
Pedig a nélkül, nem lehetne tájékozódni az univerzumban. A téridő energiatartalmáról már nem is beszélve. Az éter, fényközeg, megnevezések is a téridőt jelölik, a fizikai tulajdonsága miatt.
A Hubble űrteleszkóp is egy időgép, mivel minél messzebbre lát, annál inkább a múltat látja. ;-)
Az új fizikából azt is megtudhatjuk, hogy értelmetlen a 4 dimenziós téridő fogalma, mert a 4 dimenziós indefinit ívelemnek semmiféle fizikai tartalma nincs. Erre Lánczos Kornél felhívta Einstein a figyelmét, de Einstein nem tudott rá válaszolni.
Az idő és a tér fogalmát nem szabad összekeverni, sem összevonni, mert a két fogalomnak teljesen más a tartalma. Példának okáért, a térben minden irányban lehet szabadon mozogni, de időben visszafelé nem lehetséges mozogni.
Hiába erőltetik az időutazást, hiába dolgozik nagy erővel Kaku mester az időgépen, ilyen nem lesz soha, mert a múltba lehetetlen visszamenni. Egyszerűen azért nem, mert a múlt eseményei már megtörténtek, így a múlt már nem létezik (csak az emlékeinkben) tehát nincs hová visszamenni.
Aki hisz a múltba röpítő időgépekben, annak semmi köze a valósághoz és a tudományhoz.
Persze a sci-fi világában is lehet fantáziálni, de ez nem tudomány.
A jövő fizikájából megtudhatjuk, hogy a gravitáció valóságosan létezik, nem helyettesíthető holmi görbe téridővel. A testek között valóságos vonzóerő hat. Ez a vonzó tulajdonság elválaszthatatlan az anyagtól, minden anyagi test rendelkezik a vonzó képességgel. A vonzóerőt a gravitációs mező közvetíti az egyik testtől a másikhoz.
Mivel az erő pontról-pontra adódik át a mezőben (közelhatás), ezért van az, hogy a gravitációs hatás nem végtelen nagy sebességgel terjed, hanem valamekkora véges (de jelenleg még nem ismert) sebességgel.
Így megismerhetjük a gravitáció mező alapú működését, és a gravitációs mező több funkcióját. Magyarázatot kapunk több olyan jelenségre, amelyben a gravitációs mező játssza a főszerepet.
A jövő fizikája hozza el azt a gravitáció elméletet, amely kijavítja a newtoni és az einsteini hibákat.
A jövő fizikája új utakat nyit a fénytermészetének tisztázásával.
A fény természetének tisztázása után megismerhetünk olyan meglepő égi jelenségeket, amelyek a gravitációs fényelhajlás (gravitációs lencsehatás) következtében jönnek létre az égbolton.
Kiderül például a planetáris ködök nem valóságos égitestek, hanem gravitációs lencsehatással létrejövő égi látványosságok. Hasonlóképpen alakulnak ki, mint a szivárvány.
Tisztázódhat a kvazárok eredete is, amelyek kicsi méretük ellenére látszólag iszonyú nagy energiával sugároznak. Ezzel együtt az is kiderül, hogy, hogy mi az a titokzatos valami, ami a galaxisok közepében található.
Akik nem alkottak egész életükben semmi maradandót, és féltékenyek azokra, akik legalább megpróbálkoznak vele, azok szeretnék azt a látszatot kelteni, hogy más sem lehet képes újat alkotni.
Hiszen ha nekik, a nagyon okosaknak ez nem sikerült, akkor másnak sem sikerülhet.
Ezért pocskondiázzák és köpködik azokat, akik egy új fizikáról beszélnek.
"Azokra irigyek reménytelenül, akik képesek újat alkotni."
Te mit alkottál?
Mondj csak egyetlen egyet!
Félreértés ne essen, az nem alkotás, hogy elméletek neveit, elképzelt könyvek címeit, meg fejezetcímeit sorolgatod itt évek óta ismételgetve. Az se alkotás, hogy tartalomjegyzékeket, állításokat, óhajokat szajkózol, átkokat meg hazugságokat szórsz a fizika egész világára.
Kiderül, hogy a fénysebesség átléphető. Lehetővé válik a fénysebesség feletti utazás, elutazhatunk az Univerzum távoli tájaira.
A jelenlegi téves felfogás szerint a fénysebességnél nem létezik nagyobb sebesség, ezért fénysebességnél gyorsabb űrhajót soha nem lehet készíteni. Ez óriási tévedés.
1. Senki sem tudja értelmesen megfogalmazni, hogy mi az a fizikai ok, amiért lehetetlen lenne a fénysebesség átlépése.
2. A mai űrhajók hasonlók, mint a lóvasút volt a maga idejében. A vasutat már feltalálták, de a vagonokat még ló húzta. A mai űrhajók is hagyományos hajtóművel, kémiai hajtóanyaggal működnek. Nyilván a fejlődés során lesznek sokkal hatékonyabb hajtóművek is.
3. Az az elmélet, amely megtiltja a fénysebesség elérését, már elavult.
A nagy sebességű utazásnak nincs sebességkorlátja. A probléma inkább a gyorsulás. De majd erre is megoldást találnak a jövő tudósai. Az emberiség egész biztosan meg fogja ismerni a fénysebesség feletti csodálatos világot.
A jövő fizikája lerántja a leplet a fényközegről. Kiderül végre, hogy miben terjed a fény, mi is valójában az a közeg, amelynek rezgése a fény és a többi elektromágneses sugárzás.
Nem kell többé arról vitázni, hogy micsoda a vákuum, sem arról, hogy a fizikai vákuum mit jelent. Fény derül arra is, hogy miért nem találták meg elődeink a fényközeget, bár mindig tudták, hogy ilyennek léteznie kell, hiszen a semmiben nem terjednek a rezgéshullámok.
Újabb és újabb ismeretek tárulnak fel a fény természetével kapcsolatban, amely nagy lökést adhat a tudomány további fejlődésének.
Planck 1900-ban felfedezte, hogy a fény adagokban szállítja az energiát.
Bohr 1913-ban rájött, hogy az atom szakaszosan kelti a fényt.
Vagyis a fény véges hosszúságú hullámvonulatokban keletkezik, amelyek adagokban szállítják az energiát. 1 hullámvonulat 1 energiaadag.
Vagyis a fény szakaszos hullámtermészetével a kvantumos tulajdonsága könnyedén megmagyarázható, ezért semmi szükség sincs a fotonokra.
A szakaszos hullámokkal tökéletesen megmagyarázható a fényelektromos jelenség. Ez azért nagyon lényeges, mert a fényelektromos jelenség magyarázatára vezették ben a fotonhipotézist. Erre valójában nem volt szükség. Egyébként a foton-részecskék létezésében maga Planck sem hitt soha.
Tehát a fény tisztán hullámtermészetű, de nem folytonos hullám, hanem szaggatott. Véges hosszúságú (kb. 3 méter hosszú) hullámvonulatokból áll.
Planck 1911-ban felfedezte, hogy a fény adagokban szállítja az energiát.
Bohr 1913-ban rájött, hogy az atom szakaszosan kelti a fényt.
Vagyis a fény véges hosszúságú hullámvonulatokban keletkezik, amelyek adagokban szállítják az energiát.
Vagyis a fény szakaszos hullámtermészetével a kvantumos tulajdonsága könnyedén megmagyarázható, ezért semmi szükség sincs a fotonokra.
Ezzel tökéletesen megmagyarázható a fényelektromos jelenség. Ez azért nagyon lényeges, mert a fényelektromos jelenség magyarázatára vezették ben a fotonhipotézist. Erre valójában nem volt szükség.
Egyébként a foton-részecskékben maga Planck sem hitt soha.
Tehát a fény tisztán hullámtermészetű, de nem folytonos hullám, hanem szaggatott. Véges hosszúságú (kb. 3 méter hosszú) hullámvonulatokból áll.
1. Tisztázódik a fény valódi természete. A fény ugyanis nem kettős természetű. A fény tiszta hullám, csak nem folytonos hullám. Ezzel minden kísérlet megmagyarázható, fotonokra már nincs szükség.
2. Kiderül, hogy miben terjed a fény és a többi elektromágneses hullám. Vagyis végre lelepleződik a fényközeg.
3. Kiderül, hogy a fénysebesség átléphető. Lehetővé válik a fénysebesség feletti utazás, elutazhatunk az Univerzum távoli tájaira. Az emberiség megismerheti a fénysebesség feletti csodálatos világot.
4. A fény természetének tisztázása után megismerhetünk olyan meglepő égi jelenségeket, amelyek a gravitációs fényelhajlás (gravitációs lencsehatás) következtében jönnek létre az égbolton. Kiderül például a planetáris ködök és a kvazárok eredete, és azt is megtudjuk, hogy mi van a galaxisok közepében.
5. Megismerhetjük a gravitáció mező alapú működését, és a gravitációs mező több funkcióját. Magyarázatot kapunk több olyan jelenségre, amelyben a gravitációs mező játssza a főszerepet.
Mindez azonban csak a kezdet. Az alapok tisztázása újabb és újabb kapukat nyit ki. A fizika és ezzel az egész tudomány újra egy robbanásszerű fejlődés elé néz.
1. Tisztázódik a fény valódi természete. A fény ugyanis nem kettős természetű. A fény tiszta hullám, csak nem folytonos hullám. Ezzel minden kísérlet megmagyarázható, fotonokra már nincs szükség.
2. Kiderül, hogy miben terjed a fény és a többi elektromágneses hullám. Vagyis végre lelepleződik a fényközeg.
3. Kiderül, hogy a fénysebesség átléphető. Lehetővé válik a fénysebesség feletti utazás, elutazhatunk az Univerzum távoli tájaira. Az emberiség megismerheti a fénysebesség feletti csodálatos világot.
4. A fény természetének tisztázása után megismerhetünk olyan meglepő égi jelenségeket, amelyek a gravitációs fényelhajlás (gravitációs lencsehatás) következtében jönnek létre az égbolton. Kiderül például a planetáris ködök és a kvazárok eredete, és azt is megtudjuk, hogy mi van a galaxisok közepében.
5. Megismerhetjük a gravitáció mező alapú működését, és a gravitációs mező több funkcióját. Magyarázatot kapunk több olyan jelenségre, amelyben a gravitációs mező játssza a főszerepet.
Mindez azonban csak a kezdet. Az alapok tisztázása újabb és újabb kapukat nyit ki. A fizika és ezzel az egész tudomány újra egy robbanásszerű fejlődés elé néz.
