A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
"Im späten 19. Jahrhundert gab es im deutschsprachigen Raum grundsätzliche Kritik am Atomkonzept durch den EnergetikerWilhelm Ostwald und seine Schüler, und den Physiker und positivistischen Philosophen Ernst Mach, was zu einer heftigen Kontroverse mit Boltzmann führte. Erst Anfang des 20. Jahrhunderts erbrachten Albert Einstein und Jean Perrin durch ihre Arbeiten über statistische Schwankungserscheinungen (wie Diffusion und Brownsche Bewegung) den physikalischen Nachweis des Atomkonzepts."
Boltzmannról "Als ein glühender Verfechter derAtomistik verteidigte er die reale, objektive Existenz von Atomen gegen die Angriffe von Ernst Mach und Wilhelm Ostwald."
Boltzmannról ez áll a Wikiben az atomisztikus és energétikus fizika összecsapásáról Ostwalddal, te hülye: "1890-ben a Lajos–Miksa Egyetemen az elméleti fizika professzora lett, de 1893-ban visszatért Bécsbe, hogy egykori tanára, Josef Stefan utódjaként az egyetem Elméleti Fizikai Intézetének vezetője legyen. Itt az atomok létével kapcsolatosan éles vitákba keveredett Ernst Machhal, ezért 1900-ban Wilhelm Ostwald hívására a lipcsei egyetemre ment tanítani."
"Bizonyos szimmetriacsoportokra alapuló megfontolások szerint végül sikerült ezt a hármas belső szerkezetet a kvarkokkal magyarázni, grátisz még a rengeteg (és egyre szaporodó) mezon és barion állatkertjében is rendet vágott a hipotézis: szépen felépíthetőek lettek az addig különbözőnek tűnő részecskék kettő avagy három kvarkból. Sőt azóta kimutatták az elméletből matematikailag előrejelzett ötkvarkos részecskéket is."
"A kvarkhipotézist azért találták ki, mert a protonon végzet mély rugalmatlan szórási kísérletek olyan eloszlást mutattak, ami szerint HÁROM pontszerű alkotórész található a protonban, különleges viselkedésmóddal. Például, hogy nem hajlandóak kilökődni, akármekkora energiájú részecskével bombázzák, nagyon nagy energia esetén is csak annyi történik, hogy különféle "mezonoknak" nevezett részecskék egész garmadája jön létre és szóródik szét."
Nem, a kvarkokat azért találták ki, mert a kb. 200 ismert részecskét le akarták egyszerüsíteni egy pár alapvetö elemire, a kvarkokra, amikböl a többi össze van téve, ami aztán nem sikerült.
"Az elméleti fizikusok a múlt század hatvanas évek elején találták ki a kvarkokat is pl. a részecskék különbözö tömege magyarázatára."
Nem.
Nem azért találták ki.
A kvarkhipotézist azért találták ki, mert a protonon végzet mély rugalmatlan szórási kísérletek olyan eloszlást mutattak, ami szerint HÁROM pontszerű alkotórész található a protonban, különleges viselkedésmóddal. Például, hogy nem hajlandóak kilökődni, akármekkora energiájú részecskével bombázzák, nagyon nagy energia esetén is csak annyi történik, hogy különféle "mezonoknak" nevezett részecskék egész garmadája jön létre és szóródik szét.
Bizonyos szimmetriacsoportokra alapuló megfontolások szerint végül sikerült ezt a hármas belső szerkezetet a kvarkokkal magyarázni, grátisz még a rengeteg (és egyre szaporodó) mezon és barion állatkertjében is rendet vágott a hipotézis: szépen felépíthetőek lettek az addig különbözőnek tűnő részecskék kettő avagy három kvarkból. Sőt azóta kimutatták az elméletből matematikailag előrejelzett ötkvarkos részecskéket is.
Hát ez sehogyan sincs így! Az elméleti fizikusok a múlt század hatvanas évek elején találták ki a kvarkokat is pl. a részecskék különbözö tömege magyarázatára. A kezdetben még Nobel-díjakkal is dicsérték az ötletet, de aztán kisült, a kvark elmélet prognózisa messze nem felel meg a kísérleti megfigyeléseknek. Aztán elö vették megint a Higgs-részecskét a részecskék tömege magyarázatára. Így nem lehet a részecskék tömegét megmagyarázni.
Az atomisztikus fizika szerint minden testnek, minden részecskéknek kétféle tömeg van, a súlyos tömege és a tehetelen tömege. Mivel minden anyagi objektum a négy stabil elemi részecskéböl, az elektronból (e), a pozitronból (p), a protonból (P) és az eltonból (E) van felépítve (a kvarkok helyett) az objektum súlyos tömege
Higgs ezt azért tehette meg, mert a fizikusok megfigyelték, hogy a dolgok egy része tömeggel rendelkezik. Azonban matematikailag semmi nem kényszeríti a világot arra, hogy legyen benne tömeg. Sejtésem szerint a multiverzumban (ha létezik), tömegtelen univerzumok is vannak - sőt a mienk is az volt lánykorában.
Higgs 1960-ban írta le azt a matematikai elméletet, hogy kell lennie egy bozonnak, ami tömeget ad az összes részecskéknek. Az LHC csak 2012-ben találta meg a Higgs bozonját, amit ezért jól megjutalmaztak. Akkor most, hogy is van ez? :-)
Mi van akkor, ha az eleminek tűnő részecskék, olyan még elemibb részekből állnak, amiket nem lehet kísérletileg kimutatni, mivel nem lehet detektort rendelni hozzájuk? Elméletileg azonban ki lehet őket „mutatni” a matematika révén. :)
Mivel a proton és az antiproton összetett részecske, ezért csak akkor tud teljesen energiává válni, ha az összes felépítő részecske egyesével annihilálódni tud. És mivel a kvarkok színtöltése nincsen korrelációban az elektromos töltésükkel, ezért protonból és antiprotonból háromféle variáció van. A három variáció egymással kilencféle módon találkozhat és a kilenc esetből csupán három az, amikor a kvarkok és antikvarkok minden töltése ellentétes, így mind a három annihilálódhat a párjával (ha úgy adódik, és nem repül szét az egész miskulancia azelőtt, hogy találkoznának a párok!) A maradék hat esetben csak egyetlen kvark pontos antipárja van meg a másik részecskében, így a maradék kettő-kettő kvark és antikvark simán nem tud annihilálódni, és mondjuk mezonokat alkotva szétrepülnek.
Hmmm.
Tulajdonképpen Lie-algebrával azt is le lehetne írni, hogy a kutya meg a macska nem párosodik.
Csak hát ámbár az utóbbi esetben sejtjük, hogy ennél sokkal bonyolultabb a dolog.
De mi a fészkes turbófeltöltős hógolyólökhárító az a színtöltés?
Már azon kívül, hogy egy szimmetriajelenségnek valami nevet adtak.
Azért az elektron töltését NEVEZTÉK KI "egységnyinek", mert ez volt az első töltött részecske, amit kimutattak. De ha az elektron töltése valójában HÁROMEGYSÉGNYI, na akkor volt-nincs "töredék töltés".
