Érdekes, mennyire egyre jár az agyatok. :))) Az összes jobbos ezzel jön a rajzra.... de ez vagy szándéktalan, vagy szándékos tévedés. * Nem, ez nem az átlagember, mert az átlagember ennél sokkal külömb dolgokat hord. Az átlagember ugyanis mostmár 2001 óta folyamatosan, évről évre többet költ tartós fogyasztási cikkekre mint a megelőző évben, és ezt a növekedési ütemet égy - két év csúszással követi a GDP növekedése is. Ez hogy lehet kérdezné az egyszerű ember? Na, melyik gazdaságban termelődik meg az a jövedelem, ami nem jelentkezik a hivatalos gdp -ben ?
Ha kell, nézzétek meg, hogy az átlagember mire menyit költ. Statisztikailag. *
Ez a rajz bizony maga Pokorny az ő lelki valóságában, amikor a decens gazdag pesti urigyerek álruhát levéve, találkozóra siet a pórázra kötött magyar vizslához...
Ez a rajz, silány utánzata az eredetinek, mert eR-dei a magyar átlagembert szimbolizálja, akik az MSZP-SZDSZ kormányzás alatt odáig jutottak a gyarapodásban, hogy már csak kínai piacon tudnak maguknak vásárolni.
Ezen aztán lehet nevetgélni,pedig sírni kellene.
Különben dübörgünk és száguldunk!
Ma olvastam egy cikket arról, hogy névtelen feljelentés alapján ügyészségi vizsgálat indult a jégcsarnok ügyében. Sajnos az ÚN Onlinera még nem került fel (ha egyáltalán felteszik).
Szolnok el van átkozva a fejlesztéseivel!
Kezdődött 1996-ban a városközponti rekonstrukcióval. Várhegyit azóta már jogerősen elítélték, de a rekonstrukcióból azóta sem valósult meg semmi. Vizsgálódik az ügyészség a kétpói lerakó ügyében, és most itt van ez a jégcsarnok ügy is.
Ez utóbbi erősen szaglott már a fejlesztés lekommunikálásának idején is. Az akkor még gonosznak tűnő civil sejtések beigazolódni látszanak...
Vajon kijelenthető-e, hogy Szolnok fejlődésének legnagyobb gátja a korrupció?
Voltaképpen elég szomorú, hogy az emberek a nagyvárosokban is csak a pártokta látják...
Annyira átpolitizált az életünk, a környezetünk, az ország, a város, a falu, az egyház, a sajtó, az összes média, egyebet se látni, hallani... Az lenne a csoda, ha nem így lenne.
Nem az emberek tehetnek erről. Ebbe az állapotba taszította bele őket a szabadonválasztott hatalom és annak ellenzéke. :((
"Egy ilyen törvénymódosítást a ciklus elején kell a parlamentnek összekínlódni (2/3-os törvényről van szó!), nem a választások előtt kilenc hónappal... "
A többivel részben. Voltaképpen elég szomorú, hogy az emberek a nagyvárosokban is csak a pártokta látják...
1990 -et nem érdemes belehozni, az azért más idő volt, tudjuk mindnyájan.
Ezt a megállapításodat vitatom.
1990 őszén, az Antall által kért 100 nap türelmi idő letelte után, a társadalom kénytelen volt ráébredni a valóságra. Nevezetesen arra, hogy az első szabadonválasztott kormány még olyan szinten sem képes kezelni a felhalmozódott gondokat és feszültségeket, mint korábban, a nem szabadonválasztott kommunista kormányok.
Ez ismétlődött meg azóta minden választási év őszén, amikor a társadalom úgy érezte, hogy a tavaszi választási ígéretek betartása és az ettől remélt jólét a hatalomba segített pártoktól nem remélhető.
Nem véletlen, hogy a 2002-es MSZP győzelem után Medgyessyék olyan nagy hangsúlyt fektettek az igéretek betartásának látszatára. Ez a kormányzati magatartás oka lehetett annak, hogy szolnoki viszonylatban sikerült leváltani az addig 11 éven keresztül regnáló Fideszes városvezetést.
A választók tekintélyes hányada nem képes és/vagy nem akar különbséget tenni a parlamenti és az önkormányzati munka és feladatok között. Csak a pártokat látja, valamint azt, hogy a közgyűlésben is ugyanaz történik, mint a parlamentben.
A magát becsapottnak érző, kiábrándult választó az őszi választásokon mintegy bosszút áll és revansot vesz azon a regnáló hatalmon, melyet tavasszal még lehet, hogy támogatott. Ez a választói magatartás azokra a választókra vonatkozik, akiknek nincs határozott pártpreferenciájuk, akik az ígéretek bűvöletében csapódnak ide vagy oda, viszont az ő voksaik döntik el a választások kimenetelét. Ez a tömeg a választásra jogosultak több mint 40 %-kát teszi ki.
Tény, hogy Botkánénak és csapatának sikerült minden választói várakozást alulmúlni és emiatt nagyon jól jönne nekik egy ölükbe pottyant, meg nem harcolt hosszabbítás.
A választási törvény módosításával mintegy jutalomjátékot kapnának a törvényhozástól az eltelt négy év teljesítményének javítására, de a legitimitásuk a választó szemszögéből erősen megkérdőjelezhető lenne.
Egy ilyen törvénymódosítást a ciklus elején kell a parlamentnek összekínlódni (2/3-os törvényről van szó!), nem a választások előtt kilenc hónappal...
No, most a végére ideírom a kulcsszót: szerintem, mielőtt még valaki rámkérdez, hogy milyen közvéleménykutatási adatokra alapozom a fent leírtakat! :))
1990 -et nem érdemes belehozni, az azért más idő volt, tudjuk mindnyájan.
Vagyis érdemes megnézni 1994, 1998 és 2002 -őt.
Habár mindíg jelentős baloldali fölény van (illetve méginkább persze függetlenek fölénye ) , azért én úgy emlékszem, hogy 1998-ban a jobboldal sokkal jobb eredméynt ért el az önkorm választásokon, mint előtte.
Egyébként Enzo érvelése sokkal jobb mint az enyém, mindössze talán arra kellen utalni, hogy ilyenkor már nem nagyon illik hozzányúlni a választási törvényhez, zehát szerintem erre a következő ciklusban kellene visszatérni, egyébiránt nem összekötve a közig reformmal, ami meg állandóan elbukik :(((
Hát én pont az ellenkezőjére emlékszem, 98-ban jelentős baloldali győzelem született az önk. választásokon, 2002-ben ebből az előnyből faragott a jobboldal rendesen. Persze Szolnokon ez fordítva történt.
Ezt valahogy hasonlóan gondolom. Ha egy kormányzó párt mondjuk a parlamenti választáshoz képest két évvel eltolt helyhatósági választásokon eredményt szeretne elérni, akkor kénytelen volna folyamatos teljesítményt felmutatni. Permanens kampány csak szavakban lehetséges. Az meg nem olyan hatékony egy idő után.
Ami gond lehet(ne), hogy a komoly, és "véráldozatot" is igénylő, érdeksérelmeket kiváltó struktúrális reformok eredményének nem volna ideje beérni a következő megmértettetésig.
Bár, ha jobban belegondolok ilyesmire utoljára 1995. márciusában volt példa. Még azt is elbukták '98-ban.
Ami igaz az igaz, eddig bizonyos mértékig megtörtént az, hogy aki nyeri atavaszi választásokat az "viszi" az őszit. És hogy ez megtörténjen, ahhoz a tavaszi győztesek mindent meg is tesznek. Mondom ezt kicsit szomorúan. Ezért ha eltolnák az önkormányzati választásokat, ez valószínűleg nem történne meg. Persze az is lehet, hogy a "permanens" kampány akkor nem félévig, hanem két évig tartana.
Van azonban még egy demokratikus érdekesség is, ez pedig a ciklikusság. Ahol a helyi választások el vannak tolva a parlamentitől, ott kevésbé befolyásolja az országos politika a helyi választásokat , ezért a helyi választások sokkal inkább szólnak a helyi emberekről.
És ez lehet, hogy jó.
A legroszabb dolog az, hogy politikai zsákmánynak tekintik az önkormányzatokat (Franciaország)
Ahogy a jelenlegi ellenzék és a kormányzópártok viszonyát elnézem, ha ötven év telne el két választás között, akkor sem biztos, hogy kialakulna az általad említett "együttműködési kényszer".
Ha még ehhez hozzáveszed az olyan attitűdöket, melyek a közélet és a demokratikus intézményrendszer folyamatos és tervszerű aláásásával foglalkoznak, hááát...
Csupán néhányat említenék ezek közül:
- a megfigyelési ügy,
- a lényegtelen mellékkörülményekbe csimpaszkodó és így a joggal való visszaéléssel megnyert sajtóperek,
- a legfőbb ügyész munkája,
- az ellenzék nélkül is működő parlament (amire a Fidesz elnöke szerint amúgy sincs szükség, mert az „emberekkel” kell foglalkozni),
- az Orbán vagyongyarapodását vizsgáló bizottság, amiből a vizsgált személy levelére való hivatkozással kivonult a Fidesz,
- a parlamenti vizsgálóbizottságok munkája és tevékenységük eredményessége általában, és így tovább...
Szerintem, ez a bizonyos "együttműködési kényszer" semmi egyéb, mint illúzió!
Magyaroszágon nem alakult ki (pedig tulajdonképpen egy politikai elit van szerintem:) az együttműködés kényszere. Ez egy tanulási folyamat lenne a politikában.
Úgy tűnik eddig, hogy magától ez nem megy, ezért legalább 2 (minimális programként 1) év különbség kell a 2 választás között.
Szerintem a legfontosabb az, hogy az önkormányzati választások arról szólnának, amiról kellenének (a hely szelleméről:), s egy parlamenti nyertes sem esne kisértésbe, hogy igérgetéseivel, osztogatásaival valós (társított) előnyökhöz jutassa pártját.
A másik:
megtanulna a választott politikai csapat egymással együttműködni, közösen célokért harcolni, lobbizni. (Pl. nem kellene az alább közölt hirdetésekre pénzt pocsékolni)
Ha a TÖOSZ-nak sikerülne az álláspontját érvényesítenie, akkor nem egy évig, hanem két évig terhelnék a választások a közéletet.
Szerintem tudjuk le ezt a politikai ámokfutást az idén és négy évre felejtsük el. Őszre egyébként is úgy belefásul már a közélet és a közbeszéd ebbe az őrületbe, hogy mindenki azt mondhat, amit akar...
,,Hasonlóan Sólyom László köztársasági elnökhöz, a Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége is úgy látja: az egy éven belüli "kettős választás" tovább terheli a politikai közéletet. Ám amíg az államfő úgy véli, hogy előrébb kellene hozni a hjelyhatósági választások idópontját, addig a TÖOSZ amellett érvel, hogy inkább egy évvel halasszák el azt - írja a Népszabadság."
