E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
Az Országos Lelkipásztori és Teológiai Napok egyik előadóját, Nagy József erdélyi plébánost, teológiai tanárt, a Katolikus Magyar Bibliatársulat vezetőjét a Szatmári Egyházmegyében korábban megrendezett biblikus év programszervezési, módszertani tapasztalatairól és a Bibliához fűződő személyes kapcsolatáról kérdeztük.
Nagy Józsefet a Szatmári Egyházmegyében megtartott biblikus év tapasztalatairól február 2. 10:56
Nagy József erdélyi plébánost, teológiai tanárt, a Katolikus Magyar Bibliatársulat vezetőjét a Szatmári Egyházmegyében korábban megrendezett biblikus év programszervezési és módszertani tapasztalatairól kérdeztük.
Hogyan kezdődött a Bibliával való intenzívebb kapcsolata, a biblikus lelkipásztorkodás kidolgozása az életében? 1991-ben Jakubinyi György, akkor segédpüspök, kért fel annak megszervezésére, hogy Erdélyben a hívek hozzájussanak a Szentíráshoz, felfedezzék azt és kezdjék gyümölcsöző módon használni. Ennek a vállalkozásnak lassan-lassan intézményes kerete is lett: 1994-ben megalakult a Katolikus Magyar Bibliatársulat, amely a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat erdélyi leányvállalata. Profilunk sokkal szűkebb, nem foglalkozunk kiadványokkal, hanem főleg lelkipásztori jellegű programokat, óravázlatokat, egyszerű szakanyagokat dolgozunk ki és juttatunk el azok számára, akik ezt kérik.
A Szatmári Egyházmegyében a Bibliának szánt két esztendő mekkora lendületet adott a biblikus lelkipásztorkodásnak? Gyulafehérvári egyházmegyésként mi volt az Ön feladata ebben? Ez már egy konkrét valóság, amely hála Istennek belendült a Szatmári Egyházmegyében, ahol a lelkipásztori munkatársakból egy nagyon jó csapat állt össze. Megvolt tehát az infrastruktúra, amely továbbvitte ezt a kezdeményezést, a mi feladatunk a szakmai segítség felkínálása volt, és örvendetes módon sikerrel járt ez a bábáskodás. Az előre kitűzött cél az volt, hogy minden plébánián alakuljon egy bibliakör, ami a 80-ból mintegy 5060 plébánián megvalósult. Örvendetes volt látni, hogy a püspök végig ott állt mellettük: amikor körbejártam az egyházmegyét, hogy előadást tartsak a papok körében, az egyik helyen éppen ott volt, és minden paptól megkérdezte, hogy mit tett már ez ügyben. Lehetett érezni, hogy a pásztor akarja, és a bojtárok mennek vele egy irányba. Az akkor elindult kezdeményezések azóta is folytatódnak, a koordinátorokkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Idén imaévet tartanak az egyházmegyében, de most is számítanak a segítségünkre, mert a Szentírás ezúttal is komoly hangsúlyt kap az esztendő során.
A bibliakörön kívül milyen más eszközöket említene a plébániai szintű biblikus lelkipásztorkodásban? Rengeteg lehetősége van a lelkipásztorkodásnak, ahol a Szentírást fel lehet használni. Amikor például a liturgiában használjuk, arra lehet törekedni, hogy a felolvasást, a homíliákat kicsit élővé tegyük, ugyanígy a zsolozsmázás megszervezésénél is, hiszen az egyház hivatalos imádsága is úgymond színtiszta szentírási imádság. Aztán nézzünk egy érdekes párhuzamot: ahogy a szentségimádást értelmezhetjük az eucharisztikus liturgia folytatásaként, ugyanígy szervezhetünk közös szentírásolvasást az igeliturgia folytatásaként. Emellett sok más különféle kezdeményezést láttunk, mint például a nyári bibliás táborok, hétvégék, alapkurzusok. Rengeteg találkozási lehetőség van, ahol Isten igéjének fényében vagyunk együtt, arra figyelünk, hogy mit akar az Úr, befogadjuk az Ő akaratát és próbáljuk utána megélni. Ezt az életet a közösbe téve alakulhat krisztusibbá a közösség.
Milyen koncepciója, módszertana lehet egy bibliakörnek? Mi úgy kezdtük el a bibliakört Vásárhelyen, hogy először mindig meghallgattuk, átbeszélgettük az Igével kapcsolatos tapasztalatokat, és utána maguk a hívek kívánták a folytatást. Akkor elkezdtük azt, hogy közösen végigvettük a következő vasárnapi szentírási részeket, átbeszélgettük, elmondtuk, mi érthető, mi nem érthető, mi ragadott meg bennünket, milyen Istentől jövő személyes üzenetet érzek a szövegen keresztül, és hogyan kellene az ő akaratát megvalósítani. Ezzel indulunk neki a hétnek, majd egy hét múlva elmondjuk, mit hogyan sikerült megvalósítani. Az egyik kulcsfogalom tehát a személyesség. A fiataloknál tipikusan ott vált valóságossá a dolog, akkor kezdték magukénak érezni, amikor felfedezték, hogy ez tulajdonképpen róluk szól: Valójában én vagyok az az Ábrahám, akinek ki kell vonulnia régi földjéről, én vagyok az, akinek szeretnie kell az ellenségeit. Lehet, hogy már sokat beszélt róla a pap a prédikációban, de igazán ez a személyesség érinti meg őket.
A Fokoláre Mozgalomhoz kötődik, előadásában az Életigét is említette példaként. A mozgalom tapasztalatát hogyan tudja beépíteni a biblikus lelkipásztorkodásba? Már az elején tisztáztuk a papokkal, hogy itt most nem egy másik fokolár közösség lesz, amikor a püspök megbízásából elvállaltam ezt a megbízatást. Amit a fokolár lelkiségen keresztül megtapasztaltam, természetesen óriási segítséget jelent számomra, de nem azt jelenti, hogy mindenkit a mozgalom tagjává akarok tenni, sőt, vigyázok is erre. Az Életigéről: ez úgymond sine qua non feltétel, tehát ha nem váltjuk életre az igét, nem tapasztaljuk meg az ige hatását. Mert az ige nemcsak arra való, hogy elmélkedjük és megértsük az üzenetét, hanem arra is, hogy megéljük és megvalósítsuk. Ahogy az orvos hiába ír elő nekem egy diétát, hiába értem meg az gyógyszerre vonatkozó utasításait: ha nem tartom be a diétát, ha nem veszem be a gyógyszert, nem fogok meggyógyulni. Ezzel a tapasztalatommal azt hiszem, sokat tudtam és tudok segíteni bárhol, ahol a szolgálatunkat kérik, hiszen az ige arra való, hogy éljük. Ahol erre sikerül rávilágítani, ott valóban megnyílnak az emberek.
Melyik a legkedvesebb szentírási része? Nem akarok másról tudni köztetek, mint Jézus Krisztusról, a megfeszítettről. (1Kor 2,2) Értelmezhetjük ennek magyarázataként a filippiekhez írt levél 2. fejezetében olvasható Krisztus-himnuszt, ahol Szent Pál Krisztus példázatával magyarázza a filippieknek, hogyan kell szeretniük egymást, hogyan kell építeniük a közösséget Filippiben. Engem is arra ösztönöz ez az üzenet, hogy a közösség iránti szeretetből vállaljam az áldozatot, és tegyem bele a magam részét, hogy épüljön a közösség, épüljön az egység a közösségben.
Lelkipásztorkodás a Biblia évében Öt püspök is ellátogatott az egri Lelkipásztori Napokra
Az Országos Lelkipásztori és Teológiai Napok témaválasztása minden évben a világegyház vagy a magyar egyház aktuálisan középpontba állított értékeit, szentjeit, szándékait helyezi lelkipásztori megvilágításba. Idén, a történelmi egyházak által közösen meghirdetett Biblia évében a Szentírás és a lelkipásztorkodás kapcsolatát járta körül a négynapos egri rendezvény, amelyen mintegy 250 ember, köztük öt püspök is részt vett.
A hétfő délutántól csütörtök délig (január 2831.) tartó konferenciának ezúttal is az egri szeminárium, illetve a vele szomszédos Szent János Továbbképző Központ adott otthont. A rendezvényt szervező Országos Lelkipásztori Intézettől megtudtuk: a határon túli magyar lelkipásztorok és munkatársaik idén a résztvevők körülbelül egyharmadát tették ki, s közel 50% volt azok aránya, akik először jöttek el arra a rendezvényre, amelyről Bíró László családreferens püspök úgy fogalmazott: a magyar egyház lelkipásztori életének évről évre visszatérő legjelentősebb eseménye.
A négy nap során előadást tartott Thorday Attila teológiai professzor Szent Pál tevékenységéről, az egyháztörténelem legnagyobb missszionáriusának az akkori pogány világgal kapcsolatos küzdelmeiről. Forrai Tamás jezsuita a globalizáció világában aktuálissá vált keresztény feladatokról, kihívásokról beszélt. Spányi Antal püspök személyes tapasztalatait mondta el a főpásztornak és papjainak közösségéről, a munkatársi kommunióról és egy egyházmegye lelkipásztori életének megszervezéséről, Jávorka Lajos kecskeméti plébános pedig a Bibliából meríthető reménységről beszélt, többször is idézve Benedek pápa napokban megjelent enciklikáját.
Kedden és szerdán délután Vágvölgyi Éva, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat főtitkára adott bevezetőt a kiscsoportos munkához, megismertetve a résztvevőket a biblikus csoportmunka néhány módszerével is, amelyet a kiscsoportok rögtön ki is próbálhattak. Érdekes volt hallani Nagy József erdélyi plébánosnak és teológiai tanárnak, az erdélyi magyar Bibliatársulat vezetőjének előadását a Szatmári Egyházmegyében korábban megrendezett biblikus év programszervezési és módszertani tapasztalatairól. (A vele készült interjú Megkérdeztük rovatunkban olvasható.)
A Lelkipásztori Napok munkamódszerének lényeges része az előadás utáni csoportbeszélgetés, amelynek során a résztvevők elmélyítik a hallottakat, és megosztják egymással tapasztalataikat, amelyek igen változatosak, már csak azért is, mert általában mindegyik csoportba vegyesen jutnak férfiak és nők, papok, szerzetesek és világiak, valamint anyaországi és határon túli magyarok.
Ternyák Csaba egri érsek nemcsak a nyitó szentmisét mutatta be, hanem a négy nap során többször is megtisztelte jelenlétével a konferenciát. Szintén többször megjelent Katona István egri segédpüspök, Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspök és Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök, a harmadik napon pedig Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök tartott előadást. Az utóbbi három püspök szerdán közös fórum keretében válaszolt a lelkipásztorok kérdéseire, amely több résztvevő beszámolója szerint mély benyomást keltő egyházélmény volt számukra.
A szűk négynapos együttlét csütörtökön délben hálaadó liturgiával fejeződött be, amelynek keretében Katona István egri segédpüspök megáldotta a résztvevők bibliáit.
A Lelkipásztori Napok kapcsán több résztvevővel is készítettünk beszélgetést is, ezeket hamarosan olvashatják Megkérdeztük rovatunkban. A rendezvényről készült képriportunk a Galériában megtekinthető.
A 2008-as évet együtt a történelmi egyházak a Biblia évének nyilvánította. Sokféle módon mutatjuk majd fel a Bibliát, igyekszünk sokakkal megismertetni, megszerettetni e fontos könyvet.
Szeptember 30-a, szent Jeromos ünnepe a Biblia vasárnapja a Katolikus Egyházban. Alkalom ez a vasárnap arra, hogy beszéljünk a Bibliáról.
"22. És monda az Úr Isten: Ímé az ember olyanná lett, mint mi közűlünk egy, jót és gonoszt tudván. Most tehát, hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakaszszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen: "
Ezt meg hogyan kell értelmezni? "mint mi közűlünk egy"? Több Isten van?
Most jutott eszembe: egy bibliai hermeneutikával foglalkozó derék könyvben a szerző bemutatott öt értelmezést (kb. olyenokat, mint ezek: fundamentalista, evangéliumi, liberális, feminista, felszabadításos). Némelyik "értelmezés" rettenetes volt: az illető álláspont képviselője önmaga paródiáját nyújtotta az "elemzett" evangéliumi szakasz ürügyén. Ha megtalálom a könyvet, összefoglalom ezt a fejezetet.
Mivel felreerteertheto voltam, le kell szogeznem, nem az eredeti hsz irojat akartam tamadni, csak osszehasonlitasnak, vagy eppen az asszociaciok termeszetrajzara szerettem volna ramutatni.
***
Ami pedig a kerdesedre (lRöviden: lehet-e kiegyensúlyozott az a könyv, amely tiszteletben tartja azt a tényt, hogy a Bibliát hívők írták? ) egyertelemu a valaszom: lehet. csak el kellene szakadni attol, hogy egy felekezet dogmai szerint kell ertelmezni a Bibliat. En meg azt is el tudna kepzelni, hogy egy konyv kereteben parhuzamosan lehetesn olvasni tobb felekezet es netalantan ateista ertelmezet is, hogy azokat ossze lehesen hasonlitani.
***
mivel a felreertheto hsz-em itt jelent meg, ugy ereztem nem maganlevelben kell ezt lerendeznem feled. a masodik fele a hsz-nek meg igazan nem off itt, szerintem :), legalabbis offoltunk mar itt sokkal jobban is. :)
Erre és a többi hangulatkeltésre nem érdemes a szót vesztegetnem. Személyes véleményetek olyan, amilyen - ezt nem akarom megváltoztatni. Bibliai műveltség pedig igenis létezik, legalábbis angol nyelvterületen: ott a kereszténység kultúraformáló erejét nem szokás élből, lekezelően semminek mondani.
Ami meg a lényeget illeti: én azt kifogásoltam, hogy Kosáry Domokos sem... de mit tépem a számat: ezt már kétszer mondtam, s erre senki nem reagált. Valamiképpen ez is eredmény. A topikba talán az első hozzászólásom még úgy-ahogy illett, de az ezutáni válaszaim nemigen fognak, ezért abbahagyom.
Biztos, hogy mindenki elolvasta a topiknyitó topikleírását? Biztos, hogy mindenki megértette a mondanivalóját? Biztos, hogy akik elolvasták régebben, emlékeznek még rá?
A gondolatok, melyeket az utolsó hozzászólások többségében ideírtatok, jó gondolatok, helyénvaló problémákat, különbözőségeket feszegetnek. De nem itt! Minden témának meg van a saját topikja, ahol a felvetett gondolatokra hasonló gondolkodásmódú fórumtársak tudnak felelgetni. Ez a topik nagyon szép "ars poeticát" fogalmaz meg, és egy jó ideig elég jól pörgött a kommunikáció, összhangban vele. Kérlek benneket, ne rontsátok el.
erdekes mod nemreg mastol elhangzo, de kozismerten masra rimelo dologbol lett nagy felzudulas: valami "egy nep.. " akkor sokak miert nem elemeztek, hogy elegge visszaszorult a nemet nyelv ismerete, hogy pontos es velos elelmzeseknek vessek ala a ket mondat kulonbseget?
---
bibliai műveltség is a perifériára került.
az altalad bibliai muveltsegnek nevezett dolog jobban elterjedne, ha el lehetne valasztani a sok kirekeszto egyhaztol. ertem ezalatt, hogy nehez hozzaferni mondjuk olyan bibliamagyarazo, komoly irasmuhoz, ami felekezet/egyhaz semlegesen targyalna a bibliai torteneseket es melyrehatoan, de olvasmanyosan is taglalna azokat. Altalaban egy egy adott vallas bibliai ertelmezese alapjan keszulnek ezek a konyvek es enyhen agitprop izuek.
---
OFF
A PR-telecom kabeltevenel van elofizetesunk, fel lett merve, hogy az 50 csatorna kozul melyik legyen lecserelve. erdekes mod a szlovak? vagy cseh? 24oras parlamenti kozvetites maradt, a TELEPACE olasz csatorna ki lett love.
Számomra ezzel vált tagadhatatlanná, hogy Magyarországon a bibliai hit után a bibliai műveltség is a perifériára került.
Nézd, a bibliaismeret az általános műveltség része. Nincs olyan, hogy bibliai műveltség.De nem kell bebiflázni a bibliát, nem kell heteket szánni rá az irodalomórákon.
A nagyon helyes, hogy a hit a perifériára szorul. Nem lehet örökké egy mesével butítani a népet.
A bibliai műveltség olyasmi, mint a műveltség általában, csak éppenséggel a Bibliában szereplő nevezetesebb eseményekre, mondatokra, esetleg eszmékre vonatkozik. Így például ha azt mondom rád, hogy "állsz, mint Bálám szamara", azt te általános műveltségeddel rögtön érteni fogod, mert ha Bálámról sosem hallottál még, a szamarat biztosan megismered. No akinek van bibliai műveltsége is, az ezen kívül azt is tudja, ki volt Bálám.
Ha figyeltél volna arra, amit írtam, nem vetetted volna fel sem az "azonnali" ráismerést, sem általánosan "az emberrel" nem példálóztál volna. Bizony, még Juszt Lászlónak is elnéztem volna a dolgot, és általánosságban mindenkinek, aki nem sokkal nov. 4-e (a tüntetés napja) után reagált, gőzös fejjel. De az Akadémia elnökének, a tiszteletreméltó tudósnak, egy hónappal az esemény után ugyanezt már nem nézem el. Kérdéseid nem mentik a kisebb kvalitású, de magukat nemes értelemben írástudónak tartó embereket sem, ha váltig azt kiáltozzák, hogy ez a mondat az auschwitzi láger kapujáról lett mintázva. És itt erről van szó, nézz csak utána a neten, ahogy én.
Számomra ezzel vált tagadhatatlanná, hogy Magyarországon a bibliai hit után a bibliai műveltség is a perifériára került.
Bibliai műveltség??? Az meg mi? Bibliaismeret? Bibliaismeret olyan mértékben, hogy azonnal ráismerjen az ember akár egyetlen mondatára? Mi szükség lenne rá?
Miért kellene az embernek bebifláznia egy mesekönyvet?
Mi a gond azzal, hoy a mai világban a Biblia odakerült, ahová való? Egy fontos mű, egy a sok közül, mesekönyv.
Azt figyeld meg, hogy néhány embernek minden (minden!) csak arra szolgál, hogy ALÁTÁMASSZA vele ideológiailag a saját cselekedeteit :(( Ha erre a Bibliában talál alkalmas mondatot, akkor azzal fogja ezt tenni :((
Szigorúan a topikkiáltványban rögzítettek jegyében szeretném megdöbbenésemet
kifejezni amiatt, hogy abban a beszélgetésben, amit tegnap (XI. 30.) sugárzott az ATV, Jézus szavát egy hitleri lózunggal merészelték összekeverni. Arról van szó, hogy a közelmúltban valami fideszes tüntetésen egy ilyen transzparenssel meneteltek az utcán: "Az igazság szabaddá tesz." Tudjuk, ki ellen feszítették most ki ezt az evangéliumi mondatot, s most nem is érdekel ennek politikai alkalmazhatósága vagy kiragadottsága. Utánaolvastam az ezzel kapcsolatos vitáknak is, és noha volna mit mondanom róla, itt nem teszem.
Elfogadom, hogy a politikai táborok csak a maguk ideológiájához tudják odahajlítani még Jézus szavát is, miközben fittyet hánynak annak eredeti jelentésére. Azt is megértem, ha a riporter (úgy emlékszem, Juszt László) nem tudja azonosítani a forrást, bár a tüntetés óta megtehette volna. De hogy Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke sem mutatott rá a forrásra, hanem kapásból az "Arbeit macht frei" náci jelmondatra asszociált, az több mint lehangoló. Számomra ezzel vált tagadhatatlanná, hogy Magyarországon a bibliai hit után a bibliai műveltség is a perifériára került.
