Sárkány!
#3052-vel nagyon messze jársz a valóságtól, inkább nálad kell ezt kereskedni, mert te vagy/lehetsz egy MSZP-SZDSZ aktivista!
Amint látom, jól tudod manipulálni a magad környezetét, mert sokan tapsolnak neked!
Gyalázkodó magatartás, ha valaki különböző nick nevekkel manipulál egy a topikot.
Meséljetek Fideszes aktivisták! Szolnok mit kapott a 11 év Fideszes város vezetés alatt? Amiből 4 évig Fideszes kormány volt. O.V. itt élt, felesége családja itt él. Sógora itt játszotta a kiskirályt, kinevezett (volt párttitkárt), leváltott (MDF-est). Én csak a lenyúlásokra emlékszem, de győzzetek meg, hogy miért szavazzak rátok.
Te sem strapáltad Magad túlzottan azzal, hogy tényekkel cáfold az ide beírtakat. Csak úgy ex catedra...
Először is, szükséges lenne bebizonyítanod, hogy a Fidesz tiszteletben tartja a parlamentáris demokráciát és a Magyar Köztársaság Alkotmányát!
Mondjuk, először indokold meg, számunkra Fidesz gyűlölők számára, hogy az alábbiak miért is nem aggályosak a parlamentáris demokrácia és az alkotmányosság szemszögéből vizsgálva!
1999. február
Az ellenzék ragaszkodott ahhoz, hogy az Országgyűlés ülésrendjét ne változtassa meg a többség egyoldalúan, mert az alkotmányellenes.
Hiábavaló volt a ragaszkodás, a kormánytöbbség megszavazta, hogy ezentúl háromhetenként legyen plenáris ülés. Ez a megoldás a miniszterelnök kompromisszumkészségét dicséri, mert ő eredetileg a négyhetenkénti ülésezést pártolta.
A házelnök szerint ez nem sértette a Házszabály azon pontját, mely hetenként ad lehetőséget interpellációra és azonnali kérdésekre, mert a hetenkénti, az ő értelmezésében, annyi hetenkéntit jelent, ahány hetenként az Országgyűlés összeül.
Az Alkotmánybíróság később megerősítette, hogy az ülésrendet tényleg nem lehetett volna egyszerű többséggel megváltoztatni, de hát az akkor már meg volt változtatva.
A kormánytöbbség úgy vélekedett, hogy a döntés értelmében alkotmányellenes lenne azt széles körű egyetértés nélkül visszaváltoztatni, márpedig ha ők nem értenek egyet a visszaváltoztatással, akkor nincs meg a széles körű egyetértés.
Ez az integrációs elméletnek a hatása. Erről mondjuk sokan, hogy átestek a ló tulsó oldalára. Három hibát látok a : 1) nem érdemes a svéd iskolák anyagi és szakmai szintjével összehasonlítani a magyart, ez az érvelés téves és hamis - sajnos.
2) A magyar iskolarendszer sajnos még mindíg hagyományos, ezért a minisztérium elképzelése voltaképpen csak az alsó 4 osztályra korlátozódhatna, így a magyar iskolarendszer erre a törvényre alkalmatlan (6 osztályos elemikre volna szükség). Mert akkor az alapképzésben megvalósulhatna az esélyegyenlőség megteremtése, közfokon pedig a verseny.
3)Nem hiszem, hogy a sorsolásos rész megvalósítható ezért fölösleges.
Egyébként egyetértek azzal, hogy a középiskolába érkező diákok rettenetes tudásbeli különbségekkel érkeznek a középfokra, valójában, a tanítók felelőssége vitathatatlan ebben a dologban...
Az ilyen-olyan tagozatos osztáyok sem felvételiztethetnek?
Nem tudom, itt valami komoly gondot látok. Az esélyegyenlőséget úgy akarjuk megteremteni, hogy a különböző képességű gyerekek mind ugyanazt a képzést kapják, holott egyértelmű, hogy nem ugyanarra van szükségük?
Pedig ha beírod, hogy az államháztartás bajban van, akkor azzal egyetértek. Ha beírod, hogy hiba volt az egyszeri és túlzó jövedelememelés, és inkább időben széthúzva kellett volna ugyanazt megvalósítani, akkor egyetértek. Ha beírod, hogy az a kormány sem tett semmit az egészségügy rendbetételéért (talán kivéve a kétes értékű betegirányítási rendszert) akkor egyetértek. Ha azt írod, hogy az szdsz-es környezetvédelmi minisztérium is túl kevesett tett az árvízvédelmi rendszer építéséért, akkor azzal is egyetértek. Sőt véleméynem szerint nyugodtan tudnák gyorsítani. Hasonlóképpen vélekedek az agrárkörnyezetvédelem késleltetéséről 2002-2004 között. Úgy hogy lehetne a sort bővíteni, de Te is általában bedőlsz a "világvége" kampánydumának, pedig hát a maygar gazdaság szépen teljesít annak ellenére, hogy az adórendszer sok elemében alkalmatlan a gazdasági versenyképesség kiszolgálására.
Egyidejűleg nem lehet elmenni a mellett ami ma folyik a jobboldalon, és nem csak TP látja ezt helyesen, hanem sokan mások is. Miből adódik a fidesz problémája egyes konkrét ügyekben ? Hát abból, hogy már voltak kormányon, és pl. pénzügyi téren visszafogott és óvatos munkát végeztek, de még gazdasági téren sem "szaladt el az agyuk". Vagyis ha ma közülük bárki előáll radikális ígérettel, akkor van okunk feltételezni, hogy vagy téved, vagy füllent.
Vesézzük egy kicsit azt amit a TB járulék csökkentéséről mondanak: valóban szépen csökkentettéka %-os értéket kormányzásuk alatt, és valóban a TB hiánya csökkent. Csakhogy a TB hiányának csökkenése nem azért történt, mert csökkent a %-os járulék, hanem azért, mert duplájára emelték az ehot. Vagyis amit csináltak, az a tb rendsezr átalakítása volt, és nem pusztán a terhek csökkentése. Nem beszélve egyéb kormányzati lépéseket a TB kassza irányába.
Végső soron a szabad iskolaválasztás jogát is korlátozza a magyar parlament egy tavaly decemberben elfogadott salátatörvénnyel. A szakképzés és a tankönyvellátás mellett a közoktatást érintő törvénymódosítások nyomán ugyanis 2007. január 1-jétől az általános iskolák nem dönthetnek saját belátásuk szerint arról, hogy kit vesznek fel, s kit nem, vagyis - az oktatási tárca megfogalmazása szerint - nem válogathatnak a tanulók között. A körzetükbe tartozó gyerekeket az iskolák továbbra is kötelesek lesznek felvenni, az ez után maradó helyekre viszont hátrányos helyzetű diákoknak kell majd elsőbbséget biztosítaniuk, a még így is betöltetlen helyekről pedig sorshúzással kell dönteni. E módosítás nyomán tehát a szülők számára is szűkül az oktatási intézmények megválasztásának joga: nem válogathatnak az elemi iskolák között gyermekük adottságainak, érdeklődésének megfelelően (az egyházi és az alapítványi iskolákra nem vonatkozik az új regula).
Az egyes intézmények közötti különbségeket csökkenteni kívánó új beiskolázási szabályokkal az oktatási tárca azt szeretné megakadályozni, hogy az iskolák kiválogassák a jobb módú családok gyermekeit. Legutóbb például Kertesi Gábornak, a Magyar Tudományos Akadémia kutatójának egy tanulmánya is alátámasztotta, hogy a szabad iskolaválasztás elmélyíti a társadalmi és etnikai egyenlőtlenségeket. A már első osztályban megkezdődő szelekció egyik következménye, hogy az OECD-tagországok iskolásainak tudását felmérő PISA-vizsgálat szerint Magyarországon 65-70 százalékban határozza meg a gyermek teljesítményét az, hogy milyen iskolába jár, miközben Svédországban csak 7-10 százalékban - érvelt Magyar Bálint oktatási miniszter. Arató Gergely államtitkár pedig úgy fogalmazott a törvényjavaslat vitájában, hogy "nonszensz szakszerűen megállapítani egy 6-7 éves gyerekről, milyen képességekkel, készségekkel rendelkezik". Arról azonban megoszlik a szakma véleménye, hogy az egy év múlva bevezetendő új szabályok mennyire lehetnek sikeresek, a sorsolás például sokak szerint formális és életszerűtlen (HVG, 2005. december 10.). Karsai Péter MDF-es képviselő - mint a parlamenti vitában mondta - már látja is maga előtt az iskolaigazgatókat, akik bekötött szemmel, kalapból húzzák ki a nyertesek nevét, akik a szerencsének hála, náluk kezdhetik meg általános iskolai tanulmányaikat. Szakmai körökben abban sincs egyetértés, hogy az általában tanulási nehézségekkel is küszködő hátrányos helyzetű diákoknak valóban az a legjobb, ha erős osztályba kerülnek.
