A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
"Mint mondtam, elegendö a 10-5-ös pontosságú mérés, mert az eltérések 10-3 nagyságrendben is lehetnek,"
Lehetnének, DE NINCSENEK, ahogy azt több mint egytucat egyre pontosabb mérés negatív eredménye mutatta.
"A bálnazsiros megjegyzésed mutatja, hogy Eötvösnek fogalma sem volt, mit kell hogyan mérni, hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg különbságe kijöjjön: Eötvösnek fogalma sem volt, milyen izotópokból állt a bálnazsir."
Nem is kellett tudnia, bolond!
Ha lett volna anyagi eredetű eltérés a súlyos és a tehetetlen tömeg között, azt ki lehetett volna mutatni csupáncsak annyi ismeret birtokában, hogy "az A próbatest MÁS ANYAGBÓL VAN, mint a B próbatest". A bálnazsír anektodikus esete meg csak arra világít rá, hogy Eötvös Lóránt minden keze ügyébe eső anyagfajtán leellenőrizte a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságát, és 10-9 hibával azonosnak bizonyult. Hogy flepnis bolondok is értsék: minden anyagfajta esetén precízen azonos a súlyos és a tehetetlen tömeg. Ez fizikai tény.
"Eötvös tudta, hogy ejtőkísérlettel esélye sincs olyan pontosan mérni, mint a precíziós finommechanikai szerkezetű torziós ingájával." Mint mondtam, elegendö a 10-5-ös pontosságú mérés, mert az eltérések 10-3 nagyságrendben is lehetnek, mint a Kepler III. törvénye is mutatja.
A bálnazsiros megjegyzésed mutatja, hogy Eötvösnek fogalma sem volt, mit kell hogyan mérni, hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg különbságe kijöjjön: Eötvösnek fogalma sem volt, milyen izotópokból állt a bálnazsir.
Az atomisztikus fizika atyja szerint, a proton vonzóerejének túlnyomó többségét az elektromos töltés vonzása, nem pedig a gravitációs vonzás adja. Az elektromágneses vonzás is elgörbíti a téridőt?
A nem alatt azt kell érteni, hogy a gyorsulásban szenvedő tömeg nem képes meggörbíteni a téridőt, csak az, amelyik egyenes vonalú egyenletes mozgást végez?
"Ne nem értessz szót, ejtökísérletekröl volt szó, Eötvös nem végzett el ilyeneket."
Mert több esze volt, mint neked.
Eötvös tudta, hogy ejtőkísérlettel esélye sincs olyan pontosan mérni, mint a precíziós finommechanikai szerkezetű torziós ingájával. És mivel a gravitáció magasról lesz@rja, hogy milyen elven mérik, ezért aztán a torziós inga is megfelelő mérési módszer a vizsgálatához. Amúgy is, Cavendish hogyan mérte meg a gravitációs állandót okoska? Hülyegyerekként súlyokat dobált le a harmadikról?
Sőt ki is mérte: semmiféle eltérés nincsen, minden anyagfajta pontosan ugyanúgy gyorsul gravitációban. Valójában már Eötvös Lóránd 10-9 pontossággal kimérte számos anyagfajtára, közöttük bálnazsírra is.
"a kísérleteket függetlenül meg kell ismételni." Erröl van szó, a különbözö összetételü testekkel az ejtökísérleteket meg kell ismételni, mert az enyém volt 2004. június 21.-én Brémában az elsö! A fizika elmulasztotta a testek eltérö nehézségi gyorsulását 400 év alatt 10-5-ös pontossággal kimérni!
„Higgs ezt azért tehette meg, mert a fizikusok megfigyelték, hogy a dolgok egy része tömeggel rendelkezik.”
A dolgok azon részei, amik tömeggel rendelkeznek, vagyis gravitálnak, egyrészt súlyosak, másrészt tehetetlenek. A dolog mozgása során, a súlya nem változik, de a tehetetlensége egyre nagyobb, miközben a dolog gyorsul. Mindeközben nem változik más dologgá. A gravitáló, vagy tömegvonzó képessége megváltozik egy nagysebességű, nagy tehetetlenségű dolognak?
"Az energétikus fizikának nincsen helytálló alapelve."
Ha az "atomisztikus" agymenésed alapelveinek a felsoroltakat tekinted, akkor annak sincs helytálló alapelve.
Hogy aztán a zakkant álomvilágodban mit hívsz "energétikus fizikának", az a lőtéri kutyát nem érdekli, viszont a HIVATALOS FIZIKATUDOMÁNY köszöni szépen, jól van, alkalmazásokat lehet rá alapozni annyira helyesen írja le a világ működését.
A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 6.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik. Az energia nem kvantált.
Az energétikus fizikának nincsen helytálló alapelve.
