" Eredete: Az eceteket ősidők óta használják különböző konyhákban világszerte. Elsősorban az ázisai és nyugat-európai konyhában elterjedt. A nemzetközi nyelvekben használt “vinegar” kifejezés, a francia “vin aigre”, azaz savanyú bor kifejezésből származik. Az első eceteket valamikor időszámításunk előtt 3000-ben erjedt szőlőmustból készítették, de egyes vélekedések szerint az első ecetek a távol-keleten rizsborból készültek. Az ókori világ nagyra becsülte ezt az anyagot, ami az egyik legfontosabb ízesítő és tartósító szerré vált. Gyakran használták a zöldségeken felül különböző húsok tartósítására is. Az ókori rómában üdítőitalként alkalmazták, különböző fűszerekkel ízesítve, vízzel hígítva. Az ecetkészítés a reneszánsz Franciaországban élte virágkorát. Angliában, 1673-ban ecetadót vezettek be, mert olyan jól jövedelmezett annak készítése és a vele való kereskedés. "
"Ecetek: Az ecetkészítés olyan régi, mint a bor előállítása, azt pedig tudjuk, hogy a szőlő- és borkultúra már az ókorban is virágzott. Az első írásos emlékek az ecetről Mezopotámiából, Indiából, Egyiptomból, KisÁzsiából és a Földközi-tenger vidékéről származnak, ahol a meleg klíma kedvezett a természetes ecetesedési folyamatoknak. Az ecetgyártás lényege e természetes folyamatok megismerése és tudatos alkalmazása, korszerű, nagyüzemi körülmények között. Az ecet hamarosan a szakácsművészet markáns szereplőjévé vált, és mint élvezeti cikk fontos szerepet töltött be a konyha körül. A természetgyógyászatban is nélkülözhetetlen, mióta kiderült, hogy 1-2 %-os koncentrátumban igen sokrétű, jótékony hatással van az emberi szervezetre. Eredetük: Az eceteket ősidők óta használják különböző konyhákban világszerte. Elsősorban az ázisai és nyugat-európai konyhában elterjedt. A nemzetközi nyelvekben használt “vinegar” kifejezés, a francia “vin aigre”, azaz savanyú bor kifejezésből származik."
Nehéz megmondani, hiszen csak leírásokból, receptekből tudjuk valamilyen módon rekonstruálni, mindenesetre az biztos, hogy teljesen más italra kell gondolnunk, mint a mai borok.
Az ókori borok alkoholosabbak, nehezebbek lehettek a maiaknál. Valószínűleg az ókorban nem használták általánosan a szűrést, így a borokban a seprő, esetleg egyéb szennyeződések is benne maradhattak. Természetesen a drágább, előkelőknek szánt italok kristálytiszták voltak már akkor is, de a tömeges fogyasztásra szánt, olcsó bor sok problémával küzdött, gyakran hamisították is, ami különösen a római időkre vált jellegzetessé. A romlott, helyenként rossz szagú bort gyakran fűszerekkel, gyógynövényekkel (sáfrány, levendula, mirtusz, babérlevél, ürömfű…stb.), mézzel, sőt tengervízzel, mészporral, sóval és gyantával is kezelték, de előfordult, hogy füstölték is. Némely ilyen illatosított, fűszeres bor már hasonlíthatott a mai vermutokhoz. A borok tartósítására a kén hiányában más módszerek után néztek. Arra már korábban rájöttek, hogy a hűvös helyen tartott bor tovább iható marad, s hogy a hosszú hajón történő szállítást is kibírja, jól lezárt edényekre volt szükség. Az amfórákat úgy sikerült légmentesen lezárni, hogy tetejük alá gyantába mártott vásznat helyeztek, majd a tetőt szorosan rányomták, hozzákötözték. Többször előfordult, hogy a szigetelő vászondarabról a gyanta a borba csöpögött. Megdöbbenve tapasztalták, hogy a bor megtisztult, csillogóvá vált. Az ízében viszont a gyanta kesernyés íze belekerült. ezt a technikát később is alkalmazták, s talán ez lehet az alapja a máig is népszerű görög bor,a gyantás retsina kialakulásának.
A szőlő tartósítása. Szedj le ép fürtöket, főzz el esővizet a harmadára, majd öntsd abba az edénybe, amelyikbe a szőlőt teszed. Szurkozd be az edényt, gipszeld le, s tedd hűvös helyre, ahol nem éri nap. Bármikor megkívánod a szőlőt, frissen találod. A vizet méhsör helyett adhatod a betegnek. Szintén ép marad a szőlő, ha árpával feded be. (Hegedűs Zsuzsa és Orlovszky Géza fordítása)
Tudtommal az eredeti görög szövegben megkülönböztethető az erjedt illetve az erjedettlen bor szava. Ebben az esetben az evangélisták az erjedettlen bor említik. Ami a mai mustnak felel meg. Az ókorban gyakori volt a fűszeres borok használata is. Ezek is erjedeés mentesek voltak. Nem vagyok nyelvész, ezért az eredeti szavakat majd talán valaki leírja. Ma is használják a gyümölcslevek tartósításának ókori módszerét, csak kicsit máskép. Gondolj a gyümölcs koncentrátumokra. Régen ezt úgy oldották meg, hogy a napon felhevült sziklás hegyoldalba véstek egy vályatott és a tetejére öntött must mire leért az aljára sűrű hosszan eltartható szörppé vált. 100% gyümölcs. Csak a vizet kivonták belőle.:)
a bor az bor, a bor erjedett ital, a szőlőlé is erjedett ital, van benne erjesztő baktérium, és ha ki is sikerülne ölniük 2000 évvel ezelőtt, amit kétlek 30-50 fokos melegben főleg nem, hát érdekesek ezek a szekták, megalapítják, majd előrukkolnak egy demagóg teóriával, szombatnapi betartás, alkoholtíltás és senki nem ivott alkoholt Jézus meg főleg nem plakátolással és sajátságos élelmezési propagandával nyomnak egy nagyot a keresztény lelkületen, de minden ilyen szekta valamivel előáll, jehova istenség a neve, ők is ezt hiordják, hogy egyértelművé tegyék ők a jehovisták, isten cválasztott önkényesei, vért nem adás, demagógiákra hivalkodva, Miháhy a neve Jézusnak, ráhábi hazudozás megengedett, komoly félrebibliaértelmezők társasága és közben a háttérben jó sok zsíros világi üzletben benne vannak, scientológia, nazarénusok, baptisták, metodisták, mormonok és ki tudja kik, mik, szaporodnak mint eső után a gombák, de értelműk nem más, mint egymás levadászása, lehalászása és agymosása!
Nem az a föltételes a TJE szerént, hogy erjedetlen bort ittak vala, Te kis hamis, hanem az a föltételezés a TJE szerént, hogy a Jézussal kapcsolatos dolgok úgy történtek-e meg, miként az evangyeliomok mondják, mert ha úgy történtek, akkor erjedetlen bort ittak a TJE szerént...
Fijug, en leginkabb magamon rohogok ... amiota itt olvastam (kar volt irni, eddig eszembe sem jutott), hogy a kefirben alkohol van, minden delben megiszok fel liternyit, amitol nagyon jol el lehet szundikalni a munkahelyen. A kefir az egeszseges - mondjak - es a szunyokalas is. Fantasztikus az emberi elme, milyen onigazolo urugyeket talal, hogy egy kis vegyi kellemesseghez jusson :-DD Meg az fog kovetkezni ez utan, hogy "megerdemlem" a kemeny munka utan.
régészeti bizonyítékot adj, hogy az ókori Közel-Keleten tudták, és széleskörűen használták a tartósítását, annyira, hogy egy sima lagziban is mustot ittak.
nem hinném, hogy tíltotta az Úr a vörösbor nézését, hol van írva, ne nézd a vörös bort?
A kefirnek alkoholtartalmáról miért nem szóltok, minden gyümölcs tartalmaz alkoholt, sőt alkoholos erjedési folyamatok mennek végbe benne, ezt nem te határotzod meg barátom, hamár biblia, legyen bibliai, képzeld Istened ilyennek teremtette, hogy erjedő legyen a gyümölcs, a zöldség és más is, de elmondom a gyomrootokban végbemenő erjedéses folyamatok sokkalta pusztítóbb, mint 1 dl már meerjedt és tovább már nem erjedő50%-kos pálinka!
Nem értem ezt a fajta demagóg ebkötözősdiséget egyházad részséről, mintha az alkohol démoni lenne és nem az a lélek, aki démononak tartja?
A vörösborban négyszerte több sav van, mint az általad képviselt szőlőlében, amit közelkeleten kételenség volt lefojtani, semmivel nem lehetett tartósítani igazából ott!
A (vörös) bor megőrzi a rezveratrolt, ami a legfontosabb gyógyító-hatóanyag.
Ez természetesen megvan a vörös szőlőben, abból készült mustban is, de a megfelelő tartósítás hiányában ezek csak az év kis részében fogyaszthatóak.
1-2 pohár vörösbor alkoholtartalma bőven a veszélyes szint alatt van, viszont tartalmazza a megfelelő mennyiségű rezervatrolt. A rezervatrol ér- és keringési zavarok, érelmeszesedés gyógytásában hasznos, de mivel ez a vegyület áll ma a kutatások középpontjában, egyre több pozitív hatását erősítik meg.
Ezen kívül a bor 50 féle nyomelemet tartalmaz, ezért az említett pár pohárka többet ér például télen, mint bármilyen multivitamin készítmény.
Vitaminokat is tartalmaz a bor (C és B család), nem túl nagy mennyiségben, de még mindig nagyobban, mint a kereskedelmben kapható dobozos szőlőlevek, ahol a tartósítási eljárások nagyban pusztítják a vitaminokat, míg a bor természetes erjedési eljárása megkíméli őket.
A bornak antiszeptikus (fertőtlenítő) hatása is van, mely a benne lévő polifenol vegyületeknek köszönhető.
Ugyanezen vegyületeknek bizonyítottan érelmeszesedést gátoló hatása van.
A legújabb kutatások szerint a bor feszültségoldó hatása sem kizárólag az alkoholnak, hanem a kis mennyiségben a borban megtalálható szerotoninnak is köszönhető.
ja, mint vizet, csak úgy víz, főleg a vasasm nátriumos, klóros, nitrátos, mert í pocsolya is nedves, abból is vizet lehet inni, nem?
Mennyivel jobb a szőlőlé, gyümölcslé és el tudom képzelni, hogy leszöretelték, majd gyorsfogyasztással meg is itták az egészet egy hét alatt, mert ha nem abban a melegben igazából jól alkoholos erjedésűvé vált!
Ja, el ne felejtsem, a friss gyümölcslé is tartalmaz alkoholt, erről miért is nem szóltok, avagy borrágók vagytok?
"Azért kérdés, mert még senki sem bizonyította be, hogy az alkoholt hasznos lenne italként fogyasztani."
Hazudozol keményen, mivel én többször is linkeltem több helyről ama kutatási eredményt, miszerint a mértékletes borfogyasztás jó az időskori elbutulás ellen.
